HÍREK

Levelezési címünk: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/A. | Miért legyek KSZGYSZ tag? | Feliratkozás hírlevélre | email

A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézete és a 3B Hungária Kft közös kutatási projektet bonyolított le a 2018-as évben, amelynek célja, hogy új gépsor elkészítésével szolgálja az RDF hulladék feldolgozását olyan formában és módon, amely a leginkább hozzájárul a környezet lehető legkisebb terheléséhez és egy lépcsőfokot előre lépjen a körforgásos gazdaság közös kialakításához.

Mivel a jelenlegi termokatalitikus rendszerek egyik fő problémája, hogy az input alapanyag változására a keletkező anyagok minősége jelentősen leromolhat, azt tekintették célnak, hogy olyan technológiai elemet építsenek be a rendszerbe, amely optikai eszközökkel tudja figyelni a feldolgozás folyamatát, és ha a fenti eset fordul elő, akkor a darabolás és szárítás, válogatás és hőközlés folyamatát érintőképernyős vezérlővel át tudja programozni. Ezzel minimálisra csökkenthető a lebontott műanyagok összetevőinek szennyezettsége, így az output anyagok másodlagos felhasználása - különösen a leválasztott szénporé – 100%-ossá tud válni.

Az RDF, a biofrakció és a két alapanyag alkotta keverék pirolizálási lehetőségeit vizsgálva kiderült, hogy minhárom anyag alkalmas lehet rá, ugyanakkor összetételéből kifolyóan, az RDF jóval nagyobb karbon tartalommal rendelkezik a biofrakcióhoz viszonyítva, így ez utóbbi hasznosítása szintézisgáz termelésre csak pozitív energiamérleg alapján javasolható. Mindazonáltal, a gázösszetétel, a szilárd, illetve folyékony alapanyag és termékek alapján meghatározásra került az optimálisan termelhető gáz mennyisége és annak energiatartalma is. Ennek alapján ez RDF esetén pozitív energia mérleget eredményez, viszont abban az esetben, ha pirolizálás folyamatához szükséges energia bevitelét elektromos fűtéssel oldjuk meg, és annak megtermelését a pirolizáló rendszerre kötött gázmotoros generátorral szolgáltatjuk, a potenciálisan termelhető elektromos energia felét felhasználjuk a pirolízishez. [Forrás: Kommunális hulladékból származó RDF és biofrakció pirolizálási lehetőségeinek elemzése laboratóriumi és félüzemi körülmények között. Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézet. 2018.]

Mégis, ha azt a környezeti hasznot tekintjük, hogy a hulladékok mennyisége a fejlesztés eredményeként csökken – még ha külön energia vagy alapanyag termelése nem is történne – már jelentős lépést tettünk abba az irányba, amely a fenti technológiai rendszer nem csupán hazai, de más földrajzi területeken történő hasznosítására is reményünk legyen. A keletkező alapanyagok piaci hasznosítása hozzájárul a befektetés megtérüléséhez, így nem mindegy, hogy a keletkező gáz, olaj és porszén eladható-e, ha igen - milyen áron, és főként, hogy szolgálja-e a társadalmi jóllét minél magasabb szintre emelését és az ökológiai lábnyom minél kisebbé tételét.

A fejlesztések eredményeként a Miskolci Egyetemen sikeresen végezték a kísérleteket, amelyekre alapozva került meghatározásra az optimálisan várható szintézisgáz termelés és az ebből származtatott energiamérleg. Az RDF és a biofrakció, valamint a két alapanyag alkotta aprított keverék feldolgozása esetén előfordulhat, hogy az adagoló csiga az aprítékot betömöríti és megszorul, és így az anyag már be sem kerül a pirolizálóba, érdemes pelletálni az alapanyagot.

Mivel a piac igényei szerint a lehető legtöbb keletkező alapanyagot szerencsés gázfázisba átvinni és törekedni kellett arra, hogy a lehető legkevesebb váljon ki folyadékfázis formájában, a kísérleti berendezést és paramétereket többször át kellett alakítani, mire kialakult a gépsor végső összetétele és technológiája. Ez a véglegesített technológia már a hasznosság és hasznosíthatóság lehető legtöbb vetületét veszi tekintetbe.