HÍREK

Állatmentes kísérlet, növények ujjlenyomata, mikroműanyag, beltéri levegőminőség és még számos más érdekes téma 14 előadásba sűrítve.

Igazából minden adott ahhoz, hogy kényelmesen hátradőlve szemléljük a hazai kutatási eredményeket, a munka javát hazai innovatív vállalatokra bízva. 2018 május 16- án egy igazán tartalmas szakmai rendezvényre került sor a Környezetvédelemi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége szervezésében. A minisztériumi és hatósági tájékoztató előadások mellett leginkább a cégek gyakorlati és sok esetben elgondolkodtató kutatásai kaptak helyet a konferencián. A figyelemre méltó előadások közül ismerjünk meg néhányat.

{fastsocialshare}

Az állatkísérletek csökkentéséhez kapcsolódik a REACH rendelet, mely az Európai Unió vegyi anyagokra vonatkozó rendeletének (REACH rendelet) célja az emberi egészség és a környezet védelme a vegyi anyagok által előidézett kockázatok csökkentése, valamint az EU vegyiparának versenyképesség növelése. Ehhez kapcsolódik többek közt az állatkísérletek csökkentése is, amelyet.  úgy szeretne elérni, hogy elősegíti az anyagok veszélyességi értékelésére szolgáló alternatív módszerek elterjedését. A legtöbb vállalat valamilyen módon használ tevékenysége során vegyi anyagot, így érintett lehet a rendelet által. A prezentáció a REACH kötelezettségeknek való megfeleléssel kapcsolatban nyújtott részletes tájékoztatót. A rendelet értelmezéséhez, a kapcsolódó információk eléréséhez érdemes felkeresni a www.echa.europa.eu oldalát is, ahol részletesebb tájékozódásra is lehetőség nyílik.

Ki gondolná, hogy a növények is rendelkeznek ujjlenyomattal, és ennek segítségével beazonosítható a származási helyük is. Emellett az izotópos vizsgálat használatával feltérképezhető a talajok, vizek, szállóporok, hulladékok eredete is. A jelenleg folyó hazai kutatás környezetvédelmi szempontból meghatározó jelentőségű egy-egy szennyezés eredetének meghatározásánál

 

VÍZ

A vizekhez kapcsolódó méréseknél az alapot az Európai Unió víz-keretirányelve adja meg, amely a jó minőségű, mennyiségű, kémiai és ökológiai állapotú víz elérését célozza meg. Az irányelvhez kapcsolódva Magyarországon közel 40-45 jogszabály rendelkezik, amelyeknek meg kell felelni. Ivóvizek esetében például több száz szerves komponens vizsgálata előírt, ami képtelen feladatnak tűnhet, így inkább a Magyarországon meghatározó komponensek vizsgálatára kerül sor a legtöbb esetben. A növényvédő szerek vízre gyakorolt hatásánál fontos tényező, hogy eladási számuk növekvő tendenciát mutat. Ivóvízbe kerülve hosszú lebomlási folyamattal kell számolni, így érdemes a határértékek mérésére kellő figyelmet fordítani. Részletes tartalom érhető el a www.vizeink.hu oldalon, ahol a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervről és vízzel kapcsolatos más témákról is olvashatunk.

A mikroműanyagok az utóbbi időben számos publikációban és hírben kaptak főszerepet. 2015-ben 300 millió tonna műanyag volt elérhető világviszonylatban. A műanyag egyszer használatos és a világ teljes csomagolásának 40 %-t adja. Sokáig gondolták úgy szakértők, hogy mivel nem bomlik le, nem jelent veszélyt a környezetre, csak esztétikai szépérzékünket bántja a felhalmozott műanyaghegyek látványa. A probléma azonban ennél súlyosabb. A vízben élő élőlények szervezetébe kerülve gyulladást, komolyabb esetben pusztulást okoz. Emellett a mikroműanyagok adalékanyagokat is tartalmaznak, például olyan fémeket, amelyekre ma még kevés kötelező vizsgálat vonatkozik, így pontos hatásuk nem kimutatható. Az utóbbi években a mikroműanyagokhoz kapcsolódó vizsgálatok és publikációk száma jelentősen emelkedett. A Midway-szigetekről készült filmelőzetes rádöbbent minket arra, hogy a mikroműanyag ott is problémát jelent a természetben, ahol több ezer mérföldre nincs emberlakta terület. Az előzetes megtekinthető itt.

MIDWAY - Film by Chris Jordan - Trailer

Magyarországon a Tiszán (Pet-kupa) történtek vizsgálatok, ahol kiderült, az itteni vízben a mikroműanyagok száma magasabb, mint a Duna esetében. A mikroműanyagokkal kapcsolatban egy részletes összefoglaló és hanganyag is készült, amely itt megtekinthető

 

LEVEGŐ

A vízzel kapcsolatos mérésekről áttérve a levegőmérésekre, a klímavédelem problémáival találkozunk.

levego1

levego2

Felmerül a kérdés, hogy a klímavédelem jellemzéséhez, trendjeinek megállapításához honnan érdemes mintákat beszerezni. Az egyik lehetőséget a jeges barlangok kínálják, de a legtöbb esetben ennél is nehezebb terepeken kell a kutatóknak dolgozniuk. Nem ritka az extrém körülmények közötti mintavételezés sem. Ilyenkor megesik, hogy a kutató csapat tagjai az észleléseket követő visszatéréseknél már nem csak mintákkal, hanem egy-két sérüléssel is gazdagabbak.

A levegőhöz kapcsolódó méréseknél az egyik legfontosabb az ÜHG kibocsátás. Magyarország esetében, bár a gazdaság növekszik, a kibocsátás csökken. Ez alól kivétel a közlekedés ágazata, ahol további fejlesztéseket kell eszközölni az ÜHG kibocsátás csökkentése érdekében. Az EU ETS rendszerében Magyarország szerencsére kvóta eladó státusszal rendelkezik. Az eladott kvótákból származó bevételek a költségvetésbe kerülnek és olyan programok finanszírozását biztosítják, mint például az ”Otthon melege”.

Levegőminőség kérdésében külön téma a zöldhulladék kerti égetése. A kapcsolódó mérések rámutattak, hogy ilyenkor a levegő szállópor mértéke radikálisan megemelkedik. Az otthoni zöldhulladék égetést az önkormányzat szabályozhatja rendeletben, de alapvető lenne a lakossági szemléletformálás is e téren. Az égetés kiváltására megoldást jelenthet a komposztálás vagy a zöld hulladék szervezett elszállítása a településeken. Az előadásban szereplő példa esetében a konkrét településhez kapcsolódó mérések eredményéről a szakértői véleményt megküldték a helyi önkormányzat számára, az avarégetés teljes tiltását javasolva. A képviselőtestület szigorított is az égetés szabályain, de a lakossági kéréseket is szem előtt tartva a teljes tiltás lehetőségét elvetették. Ennek ellenére az eset pozitív példaként szolgál azzal kapcsolatban, hogyan tud egy szakértő csapat és a helyi önkormányzat együttműködni a jobb levegőminőség elérése érdekében.

A környezeti, kültéri levegőminőség mellett a beltéri levegő minősége is meghatározó, hiszen életünk jelentős részét ott töltjük el. A berendezési tárgyak előállítása során a gyártási folyamatban olyan anyagok kerülnek beépítésre, amelyek szagot árasztanak és egy részük többszöri szellőztetés után sem tűnik el a levegőből, fejfájást, szédülést okozva az ott tartózkodóknak. Egy magyar innovatív megoldás segít felmérni a beltéri levegő minőségét, hozzájárulva az életminőség javulásához, illetve a beltéri levegőminőséget rontó gyártási adalékok feltérképezéséhez, azok elhagyásához.

A konferencián elhangzott előadások elérhetőek a KSZGYSZ oldalán

 

 

A konferencia megrendezését támogatta a Blautech Kft. Blautech logo

Szerző: Koza Andrea