HÍREK

A Munkaértekezlet szakmai programja Kaposváron, a megyei jogú város polgármesteri hivatalában kezdődött, ahol Borhi Zsombor alpolgármester fogadta a résztvevőket, aki Kovács Katalin környezetvédelmi irodavezetővel együtt bemutatta Kaposvár „Okos város” koncepcióját, az eddigi eredményeket, a tervezett fejlesztéseket.

A munkaértekezlet résztvevői – annak érdekében, hogy a gyakorlatban is megtapasztalják e törekvések eredményeit - a város egyik gázüzemű buszával meglátogatták a Kaposvári Cukorgyár Zrt.-t, ahol Szendefy Judit a Biogáz üzem vezetője ismertette a cukorrépa feldolgozása során visszamaradó szerves anyag további kezelésének folyamatát, melynek eredményeképpen energiát állítanak elő. A biogáz – azon kívül, hogy biztosítja a gyár energiaellátását, a város közösségi közlekedését ellátó cég számára biztosítja a szükséges „üzemanyagot”, a biogázt. A Magyarországon egyedülálló technológiájú üzemben meggyőződhettek a résztvevők arról, hogy a „körforgás” így és itt is megvalósítható.

5

1

A bikali Kastélyszállóban a munkaértekezlet közel 50 főnyi résztvevőjét Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezetője köszöntötte és rövid előadásában ismertette a Szövetség közelmúltbeli eseményeit, eredményeit és a jövőre vonatkozó elképzeléseket.

Ezt követően Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára és Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár adott tájékoztatást az Államtitkárság tevékenységi körébe tartozó feladatokról, különös tekintettel azokra, melyek érintik, érinthetik a Szövetség tagjait is. A konferencián – egy külföldi út miatt – nem tudott részt venni László Tibor helyettes államtitkár, akinek új szakterületét, szervezetét is Államtitkár úr mutatta be.

A minisztérium új szervezetéről, struktúrájáról és a szakterületek tennivalóiról szólva több új kezdeményezés, terv ismertetésére került sor, amelyek a résztvevők körében – a későbbi Open Space „műhelymunka” keretében - máris továbbgondolásra kerültek. Államtitkár úr jelezte, hogy ezekben, valamint a környezetügyet érintő jogszabályok előkészítése, egyes témák feldolgozása, a stratégiaalkotás során számít a KSZGYSZ szakmai véleményére, tanácsaira. Balczó Bertalan a hazai természetvédelem helyzetéről adott tájékoztatást, pl. a Nemzeti Parkok, Látogatóközpontok továbbfejlesztéséről, valamint a Natúrparkok működésével kapcsolatos jogszabály-előkészítési folyamatokról.   

2

Délután az Ex Ante Kft. tanácsadóinak közreműködésével, moderálásával  – az előbb már említett Open Space módszerrel - került sor a résztvevők által fontosnak tartott témák kötetlen, csoportos feldolgozására, megtárgyalására és javaslatok megfogalmazására. A „nagy kávészünet” –nek is nevezett műhelymunka során olyan kérdésekről volt szó, hogy „miért érdemes KSZGYSZ tagnak lenni?”, „mit tehetünk a hulladékkal?”, „miből finanszírozható a szövetség tevékenysége?”, „mit tehetünk az utánpótlásnevelés, képzés érdekében?”, „hogyan fejleszthető tovább a szövetség hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere?”, „milyen együttműködés és hogyan lehetséges a tagcégek számára?”, stb. Az egyes témákat 4 csoportban tárgyalták a résztvevők és a program végén az egyes csoportok „szóvivői” ismertették a témával kapcsolatban közösen kialakított véleményt, javaslatot és ajánlást. Az itt született javaslatokról, véleményekről az alábbi összefoglalóban bővebben olvashatnak az érdeklődők.

A feszített munkatempó a vacsora utáni vetélkedővel folytatódott, ahol 4 - spontán összeállított - csapat mérte össze szakmai és műveltségbeli tudását, kiegészítve néhány kreatívan foglalkoztató, ügyességi feladattal, amelyekkel „szó szerint” újabb magasságokat céloztak meg a résztvevők. A díjak átadása után kötetlen, jó hangulatú sportprogram következett.  

6

3

A Munkaértekezlet második napján Hankó Gergely ügyvezető tájékoztatást adott a Szövetség aktuális helyzetéről (taglétszám alakulása, jövőbeli programok, tevékenységi kör szerinti megoszlás, a tagcégek összesítő adatairól, az informatikai, online fejlesztések terveiről). Itt került szó az elmúlt időszak alatt kialakított kormányzati, szakmai és nemzetközi kapcsolatokról, főbb irányokról, pályázati lehetőségekről, kérve a tagok ebbéli szorosabb együttműködését. Az előadásban az is elhangzott, hogy a Szövetség tudatosan törekszik arra, hogy megtörje a Budapest-központúságot, több programot, egyeztetést kíván a fővároson kívül megvalósítani, pontosabban helybe vinni az információt és regionális, megyei kapcsolatokat, hálózatokat kiépítve szélesebb kör számára lehetőséget nyújtani a bizalmi tőkén alapuló szakmai, üzleti együttműködések kialakítására. Ennek egyik szegmense a hazai felsőoktatási intézményekkel való konstruktívabb együttműködés kialakítása (szakdolgozat témák kiajánlása, gyakornoki program, stb.), amely a tagvállalatok utánpótlás-neveléséhez is hozzájárulhat.

A délelőtti program cégbemutatókkal folytatódott:

Toronyi Zoltán, a KEXPORT Klaszter ügyvezetője ismertette a Klaszter tevékenységét, eredményeiket és ismertette a november 7-re tervezett Exportmarketing továbbképzés tervezett programját, melyre várják az érdeklődőket.

Tan Attila, az Akusztika Kft. ügyvezetője, egyben a Szövetség Felügyelő Bizottságának tagja mutatta be vállalkozását, a klímaváltozás hatásaira való felkészülést segítő tevékenységét.

Markó Csaba a KSZGYSZ szakmai igazgatója az idén már 2 éves Akkreditált Szervezetek Klaszteréről szólva ismertette soron következő feladataikat, amelyek – többek között - a szabványrendszer betartatását, a NAH e-ügyintézés rendszerének bevezetésével is kapcsolatosak. A kormányzati kapcsolatok építése folyamatos, az eddigi visszajelzések szerint elmondható, hogy számítanak a KSZGYSZ szakmai közreműködésére.  

Az Elgoscar-2000 Kft. tevékenységét Tóth Gergely mutatta be. Az alaptevékenység, a kármentesítési rendszer kialakítása mellett folyamatosan bővítik a tevékenységi körüket, vagy önként, vagy a jogszabályi kötelmek miatt. A talajmechanikai vizsgálatoktól eljutottak az ingatlanfejlesztésig, mert a szolgáltatásaik olyan tevékenységi köröket érintenek. Mindez új fejlesztésekre sarkallta a céget, ami végül is jelentős piaci előnyöket hozott. Kiemelte a VCA biztonsági irányítási rendszernek való megfelelés megszerzését, amely új szakmai és üzleti lehetőséget hoz a cég életébe.

4

Molnár István, közismert nevén „Vizesmaci” bemutatta vállalkozását, amely egy sokoldalú szívó-kotrógép (exkavátor) révén száraz és nedves anyagok felszippantására alkalmas. A Magyarországon egyedülálló technológia révén képes a közegeltávolításra, hálózatok kitakarítására, kőzet, aszfalt eltávolítására, kavics, sár, víz felszívására. Ezzel havária, katasztrófa esetén is rendelkezésre áll egyetlen géppel, a kézi földmunkánál 12-szer gyorsabban és szűk térben is, értelemszerűen jelentős költségmegtakarítással.  A technológia olcsó, hatékony, gyors, amelyet kívánságra bárhol – kitelepülve – be is mutat.

Az Encotech Kft. tevékenységét Iga Benedek, a KSZGYSZ elnökségi tagja mutatta be, a környezeti kibocsátások és jogszabályi megfelelőségek vizsgálatát végző céget, kiemelve, hogy  a tevékenységi körükhöz kapcsolódóan fontosnak tartja az utánpótlásnevelést, -képzést a környezetvédelem területén. Ehhez szükség van a digitalizációra, az informatikai fejlesztésekre a mindennapi munkában, hiszen ez jelentősen csökkentheti a papírmunkát is, gazdasági hozadéka is jelentős.

Deli Zsolt a Cortinaplast Kft. termékskáláján (újrahasznosított műanyag darálékból készített termékek: kültéri padok, famintázatú kerítés) keresztül ismertette a cég tevékenységét. A reciklikált termékek gyártása és forgalmazása valódi lehetőség a körforgás megvalósítására.

A délelőtti blokkban a Dél-Dunántúli régió környezetvédelemmel foglalkozó hatósági, szakmai szervezeteinek képviselői és a Munkaértekezlet résztvevői kötetlen kerekasztal-beszélgetést folytattak.

A Tolna megyei Kormányhivatal Védelmi Bizottságának titkára, Metz Ildikó alezredes a környezetvédelem területéről hozott egy kiemelt regionális problémát: a sárfolyások kialakulásának, kezelésének és megszüntetésének helyzetéről. A sokakat érintő probléma komplex kezelése érdekében jelentős hatósági, rendészeti, államigazgatási összefogás alakult ki a megyében, de további kutatásra, szabályozásra és végrehajtásra van szükség. A hozzászólók elmondták, hogy ezzel kapcsolatban a megelőző talajvizsgálatok, vízépítő mérnöki munka, hatósági engedélyezés során szem előtt kell tartani a vízvisszatartás lehetőségét (tervezés, kivitelezés). Ebben a KSZGYSZ tagcégei szakértőként tudnak segíteni. A Védelmi Bizottság és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság a KSZGYSZ tevékenységi körét illetően az iparbiztonság területén is lát együttműködési lehetőséget.

Wágner Ernő Somogy megyei Mérnöki kamara elnöke elmondta, hogy a Kamara több mint 400 taggal és több száz műszaki ellenőrrel működik. Együttműködési lehetőséget lát a KSZGYSZ-el (műhelymunka, képzés) és alakulóban van a Kamara környezetvédelmi tagozata is. A kamara jó kapcsolatokat ápol a felsőoktatási intézményekkel, a duális képzés népszerű és sikeres, a hallgatók sokkal felkészültebben tudnak munkába állni. Készek és nyitottak a tapasztalatok megosztására, a közös munkára.

Baloghné Gaál Zsófia a Somogy megyei Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Szakcsoportjának elnöke elmondta, hogy vidéken, így a megyében sincs elegendő környezetvédelmi, természetvédelmi szakértő, a legtöbb szakember a fővárosban koncentrálódik. Fontos és szükséges lenne, hiszen a szakmai feladatok, pályázatok viszont előírják ezt a szakmai képzettséget. Ezért szükséges lenne az utánpótlás nevelés, képzés, kapcsolattartás ezen a területen. Közös szakmai napok, képzések ezen a problémán talán segíthetnének, pl. a beruházásokhoz, projektekhez ilyen szakemberek kellenek. Elhangzott javaslatként, hogy a KSZGYSZ hírlevelét – a Kamara szakcsoportja saját tagjai részére is továbbítaná, annak érdekében, hogy a szakértőket összekösse, számukra továbbképzési lehetőségeket biztosítson.

Wéber Béla Pál, a Somogy megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztályának Környezetvédelmi Osztályának vezetője jelezte, hogy megismerve a Szövetség tevékenységi körét, szándékait, természetesen a jövőben minden szakmai információra, együttműködésre nyitottak.

Hankó Gergely a Kerekasztal beszélgetés végén ígéretet tett a kapcsolatfelvételre, az együttműködés lehetséges formájának és tartalmának kidolgozására, amellyel megkeresik a résztvevőket.

A Munkaértekezlet zárásaként Bálint Mária, a Bálint Analitika Kft. ügyvezetője, a KSZGYSZ alelnöke különlegesen értékesnek minősítette a kétnapos programot, mert tartalmában, módszereiben sok értéket, új szemléletet hozott a Szövetség életébe, tükröt tartott a tagok, a szövetség vezetői elé, ugyanakkor konstruktívan, közösen elemezték a továbbfejlődés lehetséges irányait, módszereit, amelyek meghatározzák a következő időszak tennivalóit.   

A munkaértekezlet megrendezését támogatta: Bálint Analitika Kft. és a Clean Way Kft.

 

BALINT ANALITIKA cleanway logo