HÍREK

2017 végén jelent meg Ukrajna 2030-ig szóló nemzeti hulladékkezelési stratégiája, amely a mára már kritikussá vált hulladéktermelési és kezelési gyakorlatnak kíván gátat szabni, évtizedekre meghatározva a hulladékgazdálkodás államigazgatási teendőit, irányát, figyelembe véve az EU irányelveit is. Mindez bizakodással tölthet el minket is, hiszen ennek hiánya ránk is terheket ró.

Az ukrán nemzetgazdaságot mind a mai napig jelentős mennyiségű hulladéktermeléssel járó, főleg elavult technológiák jellemzik, amelyek nemcsak a hulladékot, de a problémát is folyamatosan újratermelik. Ennek hatása nyilvánvalóan jelentkezik a környezetben és a lakosság szociális és egészségügyi állapotában is.

Letöltés pdf formátumban

A stratégia – bár nem használja a körforgásos gazdaság kifejezést – hangsúlyozza, hogy a hulladék az ipar másodlagos nyersanyagtartalékát is jelenti. Megállapítja, hogy mind az ipari, mind a háztartási hulladéktermelés jelentős, a másodlagos nyersanyagok felhasználása viszont – a hulladékkezelési infrastruktúra kiépítettsége miatt – alacsony. A háztartási hulladék elkülönített gyűjtési/hasznosítási rendszerének hiánya évente több millió tonna másodnyersanyag veszteséget jelent. A fejlesztés pedig alapvető fontosságú a természeti erőforrások hatékony felhasználása és a fenntartható gazdaságra való áttérés érdekében.

A dokumentum kulcsfontosságú Ukrajna környezetügyi és gazdasági céljainak eléréséhez; ahogy a stratégia fogalmaz: „a nemzetpolitika számára is a legaktuálisabb stratégiai feladat”. Hozzá kell tennünk, hogy szomszédjaink ezen törekvése minket is érint, hiszen környezeti állapotuk következményei átnyúlnak a határokon, vizeinken.

A képződő hulladék jelentősebb hányada – a települési hulladék 94%-a – még mindig hulladéklerakókba kerül, melyekből 5470 található Ukrajnában (2016.). A lerakók közül 305 (5,6%) túlterhelt, 1646 (30%) nem felel meg a nemzeti előírásoknak. Szakértői elemzések szerint az európai követelményeknek az ukrán hulladéklerakók 90 %-a nem felel meg.

Bár az ország lakossága húsz éve folyamatosan csökken, a háztartási hulladék mennyisége egyre nő, 2016-ban elérte a 49 millió köbmétert (250-300 kg/fő/év). Ennek nagy részét hulladéklerakókba szállítják, 2016-ban csak 5,8%-ot hasznosítottak valamilyen módon.

Az ipari hulladékgazdálkodást Ukrajnában törvény szabályozza. A 2010-ben bevezetett adatgyűjtési rendszer szerint az ipari hulladék mennyisége öt év alatt a korábbi évi 448 millióról 312 millió tonnára csökkent. Ennek legnagyobb része bányászati hulladék, de jelentős mennyiségű az ipari zónákban és a felhagyott katonai létesítmények területén keletkező törmelék is.

Éves szinten 5 millió tonna veszélyes hulladék képződik, aminek a tárolási és ártalmatlanítási költsége eléri a 600 millió hrivnyát (18,6 millió €).

A stratégiára építve három idősávban, 2030-ig tervezik megvalósítani a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Tervet. Elsőként helyzetelemzéseket végeznek, amelyekre építve törvényjavaslatokat és cselekvési programokat dolgoznak ki. 2019-től fokozatosan vezetik be az intézkedéseket: elkülönített gyűjtés 5000 településen, 240 válogatómű, 735 újrafeldolgozó üzem, 19 égetőmű, 50 korszerű lerakótelep, az összes nem megfelelő lerakó bezárása és rekultiválása. Az egyes hulladéktípusokra speciális intézkedéseket vezetnek be, megszervezik az elkülönített hulladékgyűjtést. Megszervezik a lakosság és az ipari szereplők tájékoztatását, felvilágosítását is. A megvalósítást a központi és az állami szervek éves költségvetéséből, valamint vállalkozói forrásokból finanszírozzák.

Jogos tehát a remény, hogy az átfogó stratégia végrehajtása jelentős szemléletváltást is magával hoz: sikerül olyan hulladékgazdálkodási rendszert kialakítani, a lakosság és az ipari szereplők részvételével, hogy ennek eredményeit a már tiszta Tisza partján is megérezzük, amikor elmarad a hulladék-utánpótlás.

Az elmúlt időszakban aggasztó méretűvé vált például a vízzel szállított hulladék mennyisége. Értékes hordalék helyett a Tisza mindenféle, az ártéren elhelyezett hulladékot hoz Ukrajnából és Romániából. A bemosódott, időnként szennyezett uszadék út közben milliós károkat okoz, olykor vízminőség-védelmi készültségre, kárelhárításra is szükség van. 2017 tavaszán pl. 3500 tonnányi szemetet hozott a Tisza, ennek 70%-a volt kommunális hulladék.

cikk image1

A jelenség csővégi kezelése és a szemléletformálás évek óta folyik, a vízügyi szervek, a közszolgáltatók, valamint környezetvédő civil szervezetek (Zöldkör, E-misszió) rendszeresen eltakarítják a Magyarországra így érkező hulladékot. A 2013 óta megszervezett PET Kupa legénysége például az idén 10 tonna hulladékot gyűjtött össze, amit a helyszínen szelektáltak, majd jórészt magyar hasznosító cégekhez szállíttattak. Az ő kezdeményezésük a súlyosan szennyezett területek GPS-es felmérése, a szennyezett folyószakaszok monitorozása, az ártéri iszap összetételének, a vízben lebegő műanyag-tartalomnak a vizsgálata, a Wessling Hungary Kft. laboratóriumának bevonásával (https://petkupa.hu/hu_HU/kornyezetvedelem/monitoring). A vízügyi szervek évről évre ennél nagyságrendekkel több hulladéktól mentesítik az árteret.

cikk image2 cikk image3

A tisztítási akciók mellett a Miniszterelnökség közreműködésével 2017-ben elindult a „Tiszta Kárpátalja” környezetvédelmi program is, amely a Tisza forrásvidékén élők figyelmét hívja fel az illegális hulladékelhhelyezés következményeire. A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) kezdeményezésére az Önkéntes Környezetszépítő Mozgalom keretében a helyiek egyre több területen tisztítják meg a köztereket, a kulturális emlékhelyeket, a turisztikai látnivalók környékét, a folyók és árkok medreit.

cikk image4

A kárpátaljai térségben 200 nagy – műszakilag nem megfelelő – hulladéklerakóban mintegy 3 millió tonnányi hulladék halmozódott fel, és még a fellendülő turizmust kiszolgáló szállodák is a Tiszára viszik a szemetüket. A folyó völgye a légi felvételek szerint a legszennyezettebb területek közé tartozik. Jelenleg nincs hatékony hulladékgyűjtési rendszer, a biztonságos ártalmatlanítás sem megoldható az infrastruktúra hiánya miatt. Általánosan jellemző a tájékozatlanság, az egységes intézkedések hiánya, a jogszabályok megkerülése. A hulladék felhalmozódása így az ott élők egészségi állapotát is veszélyezteti.

A problémák megoldásához szükséges az elérhető és megvalósítható – más országbeli – jó gyakorlatok tanulmányozása, bevezetése, a megfelelő partnerek megtalálása. Többek közt ezt a célt is szolgálja a 2018. október 2-3-án, Kijevben megrendezendő Hulladékgazdálkodás Expo (http://wm-expo.com/), amelyen a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, a PET Kupa és a „Tiszta Kárpátalja” program előadással és standdal is képviselteti magát. Részvételük célja a hulladékkezelési, szemléletformálási szakmai együttműködés lehetőségeinek feltárása, kapcsolatépítés, a hazai környezetipari (technikai és szervezési) potenciál bemutatása, és így – a földrajzi közelség elve alapján – előmozdítani az ukrán hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését és működtetését, mindannyiunk érdekében.

E célt szolgálja az október 18-19-én Ukrajnában (Visk) megrendezendő III. Tiszai Kerekasztal, ahol az ukrán és a magyar résztvevők az ukrán hulladékgazdálkodási stratégia regionális megvalósításának lehetőségeiről, az illegális hulladékelhelyezés és a Tisza szennyezésének megelőzéséről folytatnak eszmecserét. Az Expo és a Kerekasztal lebonyolításához a Miniszterelnökség Kárpátalja fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztossága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nyújt támogatást.

Az ukrajnai környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási programsorozat zárásaként október 19-20-án ismét sor kerül a Tiszta Kárpátalja mozgalom önkéntes szemétszedő akciójára, amelynek megszervezésében és lebonyolításában a helyi, regionális önkormányzatok, civil szervezetek is részt vesznek.  

KSZGYSZ sajtó

www.kszgysz.hu
www.facebook.com/kszgysz/