Szövetségi hírek

Mikroműanyagok. Nevük alapján apró, jelentéktelen anyagokra gondolhatnánk, ami a terjedelmüket tekintve igaz is. Jelentőségük azonban korántsem kicsi vagy elhanyagolható.

A figyelemfelkeltés céljával, a Nemzetközi Duna-naphoz, a Duna Stratégia és a Műanyag Stratégia célkitűzéseihez kapcsolódva rendezte meg június végén a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége a „Mikroműanyagok a körforgásban elnevezésű szakmai fórumot. A rendezvény az Agrárminisztérium által meghirdetett 2018-as Zöld Forrás pályázat keretében valósult meg. A fórumot követően, délután került sor a Külgazdasági és Külügyminisztérium Duna Régió Stratégia Miniszteri Biztosi Titkársága által szervezett nemzetközi szakember találkozóra és kerekasztal beszélgetésre.

Előadások letöltése

A délelőtti programot Oroszi Viktor vezető szakértő vezette fel, hangsúlyozva, hogy a nap célja a figyelem felkeltése a felelősségteljes gondolkodásra és az együtt cselekvésre.

Kiemelte, hogy Magyarország aktív részvevője a nemzetközi vízvédelemnek. Az EU második makroregionális stratégiájában 14 ország 11 szakági területe működik együtt, ezekből hármat Magyarország koordinál. Tavaly októberben Magyarországon került megrendezésre az éves vizes világfórum, több mint 1200 résztvevővel. Szintén magyar vezetéssel (Országos Vízügyi Főigazgatóság) valósul meg a JOINTISZA elnevezésű projekt, ahol öt tiszai ország szakértői működnek együtt a vízgazdálkodási tevékenység összehangolásán.

A Nemzetközi Duna-napot 2004-ben a Dunavédelmi Bizottság indította útjára, melyhez a Külügyminisztérium minden évben csatlakozik.  Az idei évben a mikroműanyagok kerültek előtérbe. A témával több világszervezet is foglalkozik, de ezek elsősorban a tengerek, óceánok mikroműanyag szennyezettségét vizsgálják, holott az édesvizek vizsgálata is kiemelt fontosságú lenne. A jövőben jelentős szerep jut az olyan kezdeményezéseknek, mint például a „Plastic Free July”, a Műanyagmentes Piknik, vagy a PET Kupa, utóbbira idén 4 kontinens 9 országából érkeznek szakértők a Tiszára.

kexport preziToronyi Zoltán, a KEXPORT Klaszter ügyvezetője az Európai Unió körforgásos gazdaság stratégiájának főbb célkitűzéseit, s az oda vezető utakat ismertette. Véleménye szerint szükség lenne a műanyaghulladék hulladékstátuszának megszűnésére vonatkozó feltételekre, s a kérdés megfelelő kezelésére az EU-tagállamok szintjén. Az európai műanyagipar 1,5 millió embert és 60 ezer vállalkozást foglalkoztat, mintegy 350 millió eurós bevételt és 26 millió tonna műanyag hulladékot generál. A hulladék begyűjtés-hasznosítás aránya jelenleg 30%, az égetés és lerakás aránya 70 %. Emellett egyre több forrás költődik el a szennyezések felszámolására, ez már hazánkban is eléri az évi 1-2 millió eurót! A csomagolóanyagok termékdíjából nagyobb arányt kellene fordítani a környezetvédelmi akciókra, a szemléletformálásra és a műanyagipar negatív externáliáinak felszámolására. Link az előadáshoz

Napi hír a műanyag hordtáskák betiltása. Ezen műanyag hordtáskák csökkentésére vonatkozó szabályozás már 2015-ben megkezdődött; mivel a 15-50 mikron falvastagságú, könnyű súlyú táskák jelentik az egyik legnagyobb mikroműanyag kibocsátó bázist. Helyettük a biológiailag lebomló anyagok használata ösztönzött, pedig ezen anyagok is sok szakmai kérdést vetnek fel. Az ennél kisebb falvastagságú „zacskók” továbbra is használhatók, higiéniai okokból.

Az Európai Bizottság ez év elején elfogadott Európai Műanyag Stratégiája a 2030-ig elérendő célokra és elvégzendő feladatokra tesz javaslatot, felvázolva az együttműködés, globális kooperáció lehetőségeit. A kitűzött célok között szerepel intézkedéssorozat a műanyagok környezettudatos tervezésére (ökodesign), újrahasználatára (betétdíj alkalmazása, csomagolások sztenderdizálása), a minőségi újrafeldolgozásra (upcycling), illetve a hasznosítás arányának 50%-ra történő növelésére. Szintén növelné a javaslat a begyűjtési, válogatási potenciált, többek közt munkahely teremtési céllal, valamint az újrahasznosított műanyagok iránti keresletet, ami jelenleg EU szinten 6% körül van, s a cél pedig 50-60% lenne. Ezt szolgálná a zöld közbeszerzés erősítése, az újrahasznosított anyagok piaci alapon történő forgalmazása mellett. A stratégia említi az importból származó fosszilis energiahordozók kiválthatóságát, javasolja az export leállítását, a K+F+I, a körforgásos gazdaság erősítését, az ökodesign térnyerésének növelését a csomagolóipar segítségével. Az elképzelések között külön nevesítésre került a kiterjesztett gyártói felelősség kérdése a már feleslegessé vált termékekkel, illetve a csomagolóanyagok visszagyűjtésével kapcsolatosan. Az elkülönített gyűjtés fokozása érdekében a nemzeti hatóságok kötelezettségvállalását is szeretnék erősíteni. A tengerparttal rendelkező tagországok esetében cél a szelektív gyűjtés maximalizálása, a palackos folyadékok mennyiségének csökkentése a turizmusban. További műanyag stratégiai elképzelés a felesleges műanyag termékek – mint a szívószál, a fültisztító pálcika, az eldobható műanyag tányérok és evőeszközök – betiltása.

A mikroműanyagok növekvő megjelenése az édesvízi ökoszisztémákban rávilágít a mérhetőség fontosságára, állapította meg Bordós Gábor, a Wessling Hungary Kft. projektvezetője. A világ műanyagtermelése folyamatosan nő, már 400 millió tonna felett van világszinten. Az EU-n belül ez a szám 60 millió, amiből 40% csomagolóanyagból ered. (link az előadáshoz)

Meghatározás szerint az 5 mm-nél kisebb műanyag sorolható a mikroműanyagok közé, de jogi szabályozás jelenleg nincs rá.

A mikroműanyag keletkezhet ipari gyártás során (például fröccsöntésnél, sorjázásnál) vagy magánhasználat (például kopás, elhasználódás) révén. Elsődleges környezetbe kerülési forrását a ruhák, a kozmetikumok jelentik, másodlagosan nagyobb termékek, melyek fizikai-kémia hatások révén aprózódnak el.

A szennyvíztisztítók nincsenek felkészülve a mikroműanyagok kiszűrésére, jelentős hányad pedig ott marad a szennyvíziszapban. Így ami a tisztított vízzel kijut, az közvetve bekerül a táplálékláncba. Az állatok megeszik, elpusztulnak tőle, vagy átkerül az őket elfogyasztó nagyobb élőlénybe, akár az emberbe is (bioakkumuláció).

A tudomány az elmúlt 10 évben kezdett el intenzíven a mikroműanyagokkal foglalkozni, de jelenleg csupán a kutatások 10%-a foglalkozik az édesvízi mikroműanyagokkal. A Rajnán a legszennyezettebb rész a Ruhr-vidék, Magyarországon az Ipolyon, a Rábán és a Tiszán történtek mintavételek.

mikro in rivers

Az EU-n belül egyre több tagállam kezdte meg a mikroműanyag mérését, többféle módszert alkalmazva. Nagy-Britannia, Olaszország folyó-, és állóvizekből, üledékekből, Svájc, Franciaország fenékjáró küllőkben keresi a mikroműanyagokat.

A problémát az jelenti, hogy a mérési módszerek nem összehasonlíthatóak. A mintavétel planktonháló segítségével történik, amely mindenhonnan képes mintát venni, de az eljárás nehézkes. A Wessling Kft. mérési módszere, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is támogat, jó alapot teremt a nemzetközi szabványosításhoz.

A Kft. „Parányi Plasztiktalány” projektjének célja a figyelemfelkeltés, törekszenek minden információ összegyűjtésére a mikroműanyagok témájában. (www.mikromuanyagok.hu)

A műanyagok tartóssága miatt nem tud a biológia mit kezdeni a mikroműanyagokkal, s emellett további problémát jelent a műanyagok adalékanyagai általi háttérszennyezés. A mikroműanyagok mellett más mikroszennyezőkkel is számolnunk kell vizeink esetében. Erre hívta fel a figyelmet Gerencsérné dr. Berta Renáta, a Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központ tudományos munkatársa. A mikroszennyeződések a nagy mennyiségű anyagfelhasználásból erednek, s számosságuk nagyon jelentős. Ezek közül is a legjelentősebb mikroszennyezők a peszticidek, a gyógyszermaradványok és a mikroműanyagok. A peszticideket a kártevők elpusztítására használják még napjainkban is, 1950-es évektől egyre növekvő számban, annak ellenére, hogy ismert mérgekről van szó. Károsítják az egészségünket és a környezetet is, lassan bomlanak le. A gyógyszerekből származó mikroszennyezők a gyógyszer túladagolásból visszamaradó anyagok kiürülésével, illetve a felesleges, megmaradt gyógyszerek kukába dobásával kerülnek a környezetbe. E hatóanyagok kapcsán világszinten is nagyon kevés helyen történt vizsgálat.

A szennyvíztisztítók nem tudják ezeket a mikroszennyezőket megfogni, baktériumokkal kísérleteznek. Jó magyar példa a Nyírségvíz Zrt., ahol a szolgáltatott ivóvíz, valamint az elvezetett és tisztított szennyvíz minőségének ellenőrzésén túl folyamatosan bővítik központi Laboratóriumuk vizsgálatainak spektrumát.  

Megfelelő technológiára lenne szükség a mikroszennyezők kiszűrésére, s ehhez a technológián túl egységes törvényi szabályozás is kellene, ami jelenleg nincs.

400 millió tonna műanyag hulladékról beszélünk világszinten, Magyarországon ez a szám 1,6 millió tonna, ami igencsak indokolttá tenné a hasznosítást, így csökkentve a mikroműanyagok keletkezésének volumenét.

Elsődleges cél a megelőzés lenne, hiszen az előrejelzések szerint 2050-re több műanyag lesz a vizekben, mint hal. Kerülni kell a mikrogyöngyök alkalmazását a kozmetikumokban, amit több országban már be is tiltottak. További előrelépés lenne a mikroszálas ruhák gyártásának visszaszorítása.

Az ipari használat után a divatipar a második legkörnyezetszennyezőbb. A 74 millió tonnányi textilneműnek 2/3-a tartalmaz műanyagot, s egy tonna textil előállításához 200 ezer liter édesvíz szükséges, és a textilfestés is nagyon szennyező. A műszálas előállítás többsége Ázsiában, Indiában történik, a műszál pedig kőolajalapú, fosszilis energiát használ fel. Ezekkel az adatokkal vezette fel előadását Hartay Mihály, a TEXTRADE Kft. hulladékgazdálkodási tanácsadója. A divatipar nagyon átalakult, 4-5 hetente akció van, ami a korábbi, évente 4 szezonális akcióhoz képest borzasztóan sűrű lett. A textiliparban az ár nagymértékben lecsökkent; ezek miatt újabb és újabb ruhát vásárolunk, tovább terhelve a környezetet, növelve a gyenge, silány minőség előállítási volumenét. Már a gyártás során felmerül egy komolyabb szennyezés, de a felesleges, kidobott ruhák is terhelik a környezetet. Tovább rontja a helyzetet az Ázsiából érkező kereskedelmi szállítás környezetterhelése. A már használatba vett ruhaneműk mosásánál, illetve a műszálak degredálódásából is bekerül a vízbe mikroműanyag. A Minessota Egyetem vizsgálta Amerikában, Ázsiában az édesvizeket, ezek 92 %-a tartalmazott mikroszálakat. Az EU-ban ez az érték 72%. Ázsiában a textilrostok mértéke, míg Amerikában a gumikopásból eredő terhelés mértéke magasabb a vizsgálat szerint. Egy másik, az ENSZ WHO felmérése szerint a PET palackban lévő ásványvizek 80-90%-ában található mikroműanyag.

Felmerül a kérdés, hogyan csökkenthető a mikroműanyagok képződésének mértéke. A divatipar és az ipar működésére nincs nagy befolyásolási lehetőség, pedig inkább a megelőzésre kell koncentrálni. Jó megoldás lehet a jótállási idő növelése a tartós fogyasztási cikkek esetében, igy kiesne a silány minőség. A másik lehetőség a gyártói felelősség növelése lenne. A termékdíj mértékét lehetne emelni, ezzel ösztönözve a használtruha visszagyűjtést. Létre lehetne hozni újrahasználati központokat is. A TEXTRADE Kft. 40.000 külföldről, valamint néhány ezer Magyarországról érkező ruhát dolgoz fel 200-250 munkavállaló segítségével. Ezzel a nagyságrenddel üzemük Közép-Európa legnagyobb feldolgozó üzemének számít.

A mikroműanyagok keletkezése szempontjából fontos a műanyagok újrahasznosítása is. Horváth István, a Holofon Zrt. ügyvezetője kiemelte, hogy jó kezekben a műanyag hulladék a mindennapi életben jól használható tárgyakat eredményez.

Magyarországon 2016-ban 936 ezer tonna műanyagot használtak fel, ami 93 kg-ot jelent fejenként. Ez körülbelül 20- szor annyi, mint az éves halfogyasztás. A Holofon Zrt. hőre lágyuló műanyagokat vásárol fel és hasznosít. Regranulátumot gyárt és visszaadja azt az iparnak. Az élelmiszerek és a tisztítószerek többségét műanyagba csomagolják, így az utánpótlás elakadásától nem kell tartani. A vállalat egyik kezdeményezésére, a „Kupakverseny”-re a tavalyi évben összesen 100 tonna műanyag kupak érkezett be.

A feldolgozás során aprítás, mosás, majd homogenizálás történik. A műanyagokból szálat húznak, majd felaprítják és a regranulátumot csomagokba adagolják. A regranulátum 40%-a külföldre kerül. Ezekből a feldolgozás során készülhet virágdézsa, vízelvezető járdaszegély, közterületre pad. Hollandiában az utakon már csak újra-műanyag forgalom terelőket, elválasztókat lehet használni. A Zrt. legújabb fejlesztése a reWPC (fa-műanyag kompozit), amiből híd, horgászstég, köztéri pad, padlózat, Velencében műanyag csónakkikötő oszlop készül. Minden így előállított termékre a hosszú élettartam jellemző.

Nem minden műanyag alkalmas az újrahasznosításra. Problémás (azaz regranulátum nem készíthető belőle) műanyagnak minősül a társított csomagolóanyag, az elektronikai hulladékok műanyag frakciói, a válogatási maradék, illetve a rosszul válogatott műanyagok.

A csomagolási műanyaghulladék hasznosítását az EU előírása szerint 2025-ig 55%-ra kellene emelni a jelenlegi 22.5%-os követelmény helyett. Ez azt jelenti, hogy hazánkban a tavalyi 68.000 tonna hasznosítást 100.000 tonnával kellene megnövelni. Erre a kapacitások megvannak, több anyagra, azaz szorgosabban szelektáló lakosságra volna szükség!

A mikroműanyagok környezetbe kerülése megelőzhető. Minél kevesebb hulladékot termelünk, annál többet tehetünk a környezetünkért. Kump Edina zero waste szakértő, a Hulladekmentes.hu alapítója saját magán tesztelte, hogyan lehet minimalizálni a háztartási hulladék képződését. A hulladékmentes életmód azt jelenti, hogy mindenki a saját lehetőségeihez képest csökkenti, minimalizálja a hétköznapi életében „megtermelt szemét” mennyiségét. Alkalmazásával több előnyre is szert tehetünk. A mennyiség felől a minőség irányába tolódik a hangsúly, egészségesebbé válik étkezésünk, pénzt takaríthatunk meg, több időnk szabadul fel és környezettudatossá válhatunk. (link az előadáshoz)

mentes1

mentes2

Amikor valaki zero waste üzemmódra vált, érdemes a megelőzés, újrahasználat, újrahasznosítás sorrendjében megtennie azt. A területen ismert a 6R módszere, mely a refuse (mondjunk nemet), a reduce (csökkentés), a reuse, a repair (javíts), és a recycle, rot (komposztálás) elemeiből áll össze. Az átlagos városi kuka tartalmának kétharmad része komposztálható.

A csökkentés ott kezdődik, hogy végiggondoljuk, tényleg szükségünk van-e arra dologra, amit megveszünk. Fontos, hogy csomagolásmentesen, piacon vásároljunk. Mondjunk nemet a zacskókra és a névjegykártyákra.

A Zero waste irányzat már közel 50 éve ismert, de életmód szinten körülbelül 10 éve jelent meg. Amit megtehetünk a hétköznapokban, hogy például mosószódát, szódabikarbónát, ciromsavat használunk flakonos vegyszerek helyett. Csak akkor vásárolunk meg valamit, ha tényleg használjuk, tényleg szükségünk van rá. A mindennapi eszközöknél (fogkefe, mosogatókefe, higiéniai eszközök) olyat választunk, ami komposztálható, vagy üvegből, fémből készült (ne műanyag legyen). Csomagolásmentesen vásároljunk, saját eszközökkel (dobozok, vászonszatyor).

Az előadások után került sor a World Café-ra az Ex Ante Tanácsadó Iroda tanácsadóival és a résztvevők aktív részvételével. Három témát dolgoztak fel a résztvevők: a szemléletformálás, a műanyagok kiváltásának, helyettesítésének és hasznosításának lehetőségei, valamint a mikroműanyagok technológiai szemmel (mérés, védekezés, beavatkozás).

A szemléletformálás csoportját Kump Edina vezette. A beszélgetés során hamar kiderült, a motiváció hiánya okozza a legnagyobb problémát a területen, aminek hátterében pozitív és negatív tényezők húzódnak meg. Negatív tényezőnek tekinthető a hiteles, megbízható információ hiánya, illetve esetenként a sokféle, egymásnak ellentmondó információk. Például ívóvizet igyunk vagy palackosat, naponta újabb és újabb kutatások jelennek meg ezzel kapcsolatban sokszor ellentétes végeredménnyel. Ehhez kapcsolódik a tájékozódási pontok, véleményvezérek hiánya a területen.

A szemléletformálás jelentősége ott van, hogy a viszonyítási alapokat is jelzi. Például hűtőcserénél mi a jobb; ha a kicsi régi hűtőt megtartom vagy egy sokkal nagyobb, de “AA+” kategóriást veszek. Szemléletformálás területén további gondot jelent a technológia hiánya. A szakemberek azt várjak el a kormánytól, hogy jól szabályozzák le a termékkínálatot, az árat, az információk megosztását, így előzve meg az üzenetek többféle értelmezhetőségét. Gazdasági ösztönzés kellene, amivel a lakosság könnyebben bevonható a környezetvédelembe.

Motivációs szempontból pozitív tényezőnek tekinthető a tudásátadás, a képzés, a jó példa mutatása. A lakosságnak befogadható, egyszerű üzenetekre van szüksége, amelyek azonnali eredményt hoznak. Jó példa erre a „Felelős Gasztrohős – Töltsd velünk a júliust!” elnevezésű kezdeményezés. Azt is figyelembe kell venni azonban, mennyire tartós egy-egy akció, milyen hosszú távon fejti ki hatását.

 

Hungarians embrace plastic-free July (euronews.com)plasticfreejuly

A World Café másik csoportjában, Horváth István és Sinka Zsófia vezetésével, a műanyagok kiváltásának, helyettesítésének és hasznosításának lehetőségeiről folyt a beszélgetés.

Saját háztartásunkban kell körülnézni, és külön kezelni a lebomló műanyagokat. Gondot jelent, hogy az ipari szereplőkre vonatkozó, korábbi szabályokat nem tartják be acsomagolások esetében, ma mindenki csomagol mindenbe, ami nehezíti az újrahasznosítást, nem csak a műanyagok, hanem például az üveg esetében is. Régen létezett az europalack (standardizálás), amit bármely volt KGST országban vissza lehetett váltani, és egységes volt az űrtartalom választék a gyártóknál.

 „A mohóság fenntartja a mohóságot”; nevezhetjük green vagy blue economy-nak, most éppen körforgásos gazdaságnak az adott rendszert, a mögöttes tartalmat kell megfelelően meghatározni és a gyártói felelősség elvét határozottabban kiterjeszteni.

Ha a városokban tisztított víz folyna a csapból, csökkenteni lehetne a PET palackok mennyiségét, de ehhez nem megfelelő a közmű-ellátás. A szürkevizet távol-keleti toronyházaknál alkalmazzák elsősorban, holott akár az EU-ban is indokolt lenne bevezetése, a zöld tetők széleskörű alkalmazásáról nem is beszélve.

A szemléletformálás elengedhetetlen, ösztönözni kell a lakosságot. A flakonok 90-95%-a szemétbe kerül, a lakosság nem érzi hátrányát, ha nem szelektál.

Mindenki tudatot formál, mégse tudja a lakosság, hogy mit hova dobjon, hogyan szelektáljon.

A harmadik WorldCafé csoportban, Bordós Gábor vezetésével a mikroműanyagok technológiai hátterével (mérés, védekezés, beavatkozás) kapcsolatban gyűltek a vélemények. Felmerült az egységes mintavétel szükségessége, az összehasonlíthatóság érdekében. Ezt segíti a LIFE projekt. Bár e téren világszabvány nem, de a Duna mentén egységes módszer kidolgozása rövid úton megvalósítható. A szabványosítást a feldolgozói oldalról kellene kezdeni, valójában azonban a kibocsátási oldalról várható a megoldás, a mérési eredmények közlésének hatására.

Jelenleg 14 helyen végeznek gyógyszermaradványokkal kapcsolatos méréseket a budapesti ivóvízben. A mikroműanyagok jelenléte a szennyvízülepítőkben és a szennyvíziszapban jellemző, az ivóvízben nem, de nincs vizsgálat arra, hogy a háztartásokba jutó vízbe a vízcsövek anyaga mennyire oldódik ki.

Mindenkit lebeszélnek a palackos vizek fogyasztásáról. Egy gyártó elmondása szerint 4,5 liter vizet használnak el egyetlen palack ásványvíz előállításakor. A PET palackok vizsgálatakor szemmel látható kioldódást is találtak, ami többek között férfi-potenciál csökkentő. Ázsiában már folynak vizsgálatok a PET palackok veszélyeiről, a hazai vizsgálati adatok szerint 3 hónap műanyagmentes élet nem mutat ki jelentős különbséget vizeletből. Fontos lépés lenne a területen a műanyag csomagolás racionalizálása és a lebomló csomagolóanyag fejlesztése is.

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége a nagy szakmai érdeklődésre való tekintettel tervezi a rendezvény folytatását, s a fejlemények, eredmények szakmai munkabizottságban történő egyeztetését. A téma követéséhez érdemes regisztrálni a Szövetség lakossági hírlevelére, a szakmai fejleményeket a Szövetség tagjai kapják.

Nemzetközi Duna Nap KONFERENCIA – A műanyaghulladék kihívásai a Duna régióban és azon túl

IMG 3897 

A Duna Napja 24 éve az egészséges folyók ünneplését jelenti egy átfogó nemzetközi együttműködés keretében. Júniusban és júliusban a Duna mentén zajló fesztiválok, nyilvános események, oktatási rendezvények, felhívják a figyelmet a Dunára és az ott élőkre, ünneplik a folyó természetes szépségét, amely mindig körülöttünk van, még akkor is, ha nem mindig látjuk meg.

Az DTP-JOINTISZA projekt keretében az EUSDR PA4 és PA5 Team által szervezett konferencia témája 2018-ban kiemelt figyelmet kapott, hiszen a Nemzetközi Környezetvédelmi Világnap is a műanyagszennyezéssel foglalkozott 2018. június 5-én.

Miközben leginkább a tengeri hulladékról szólnak a hírek, nem szabad megfeledkeznünk a folyókról, amelyek nagy mennyiségű műanyag és egyéb hulladékot szállítanak az árvízesemények során, amikor is az árvizek bemossák az ártéri területekről és az illegális hulladéklerakókból a hulladékokat.

Ahhoz, hogy felhívják a figyelmet a szilárd hulladékok és a vizek szennyeződésének problémájára, a szervezők Európa-szerte szakembereket kértek fel, hogy adják elő e témával kapcsolatos ismereteiket. A konferenciát Jenei Gábor, az EU Duna Régió Stratégia nemzeti koordinátora, Horváth Balázs, a JOINTISZA projekt vezetője és a "vízminőség" kiemelt terület koordinátora nyitotta meg. A nyitó megjegyzések után Szlovéniából, Ausztriából, Ukrajnából, Magyarországról és az IUCN-ből érkezett szakértők mutatták be tapasztalataikat és gondolataikat a témáról, továbbá beszámoltak a mikroműanyag szennyezés helyzetéről is.

A prezentációk értékes plenáris ülésszakát követő kerekasztal-beszélgetés keretében a szakértők és előadók megfogalmazták véleményüket és gondolkodtak a legfontosabb politikai cselekvéseken, amelyeket nemzeti és nemzetközi szinten kell megtenni, továbbá  bemutatták a legnépszerűbb kampányokat is. A kerekasztal-beszélgetést Hankó Gergely (a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártól Szövetségének ügyvezető igazgatója) moderálta.

A konferencia zárásaként a résztvevők megtekintették  az "Üzenet a palackban" című filmet, amely a PET Kupa esemény egyre népszerűbb, szemléletformáló kezdeményezéséről szól.

IMG 20180628 135051

ÜZENET A PALACKBAN (52', HD, környezetvédelem, 2018) from Filmjungle on Vimeo.

Az eseményt Oroszi Viktor moderálta, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezető szakértője, aki többek között a "környezeti kockázatokkal" foglalkozó kiemelt terület feladataival foglalkozott.

Az esemény végső napirendje innen letölthető. link.

Az angol nyelvű előadások itt tölthetők le:

További információk:

Hankó Gergely

ügyvezető

Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége

KSzGySz Facebook

KSzGySz LinkedIn

06 20 383 6242

 

A rendezvény az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.

Agrarminiszterium

További támogatók:

 holofonlogo  kexport.eu 150 wessling print BALINT ANALITIKA

Képek a Petkupáról