Kármentesítés és barnamezős beruházások nemzetközi konferencia

 

 

Időpont: 2019. május 14-15. (kedd-szerda) 

 

 

Összesen 22 hazai és nemzetközi előadás, valamint egy, a főváros területén lévő barnamezős beruházáshoz kapcsolódó tereplátogatás színesítette a konferenciát, amelynek kitűzött célja a jó gyakorlatok ismertetése mellett a nemzetközi kapcsolatok építése volt.

A konferencia megnyitó beszédét Dr. Bulla Miklós, az Országos Környezetvédelmi Tanács főtitkára tartotta meg. Beszédében kitért a kármentesítés múltjára, ami elsősorban az orosz hadsereg kivonulásához köthető időben. Kármentesítési központi alap jött létre, megtörténtek az előzetes felmérések hidrogeológiai, talajtani és ökológiai téren. Ezek szerint akkor 4000 milliárd forint költségvetési forrást igényelt volna a kármentesítés elvégzése, mai értéken ez az összeg már jóval magasabb. A kármentesítés minden esetben a károk enyhítését jelenti, a teljes felszámolás lehetetlen, így elengedhetetlen a folyamat folyamatosságának fenntartása, a felelősségi kérdések rendezése, annak jogi keretek között tartása. A barnamezők kármentesítése és felhasználása egyszerre jelent jó megoldást a forrásteremtés és a környezeti kár felszámolása szempontjából is.

Az előadások sorát László Tibor Zoltán környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg az Agrárminisztériumot képviselve. Hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság jegyében világszinten átalakul a természeti erőforrásokkal történő gazdálkodás . Magyarországon a Nemzeti Környezetvédelmi Program fogalmazza meg a kapcsolódó rendelkezéseket. 2010 és 2017 között 111 milliárd forintot fordított a kormányzat kármentesítésre Magyarország területén, az uniós forrásokon felül. 2000 azonosított területen  600 intézkedés történt, ami még nem konkrét kármentesítés. A kármentesítés folyamatát nehezíti, hogy a területek többsége nem állami, hanem magánkézben van.

A kármentesítés stratégiai kérdésein belül a helyettes államtitkár kitért a 2012-ben megrendezett Rio+20 ENSZ konferenciára és annak hatására, a 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszerre, amelynek kialakításában és későbbi formálásában Magyarország meghatározó szerepet vállalt. A Keretrendszer célkitűzései megjelennek a hazai kármentesítési szakpolitikában is.

Hasznos Gábor kármentesítési referens az Országos Környezeti Kármentesítési Programot (OKKP) ismertette. A program 1996 óta határozza meg a szennyezett területek kezelési kereteit Magyarországon. 2010 és 2017 között 10,9 milliárd forintnyi összeg állt az alprogramok rendelkezésére, amiből több mint 300 területen történtek kármentesítési intézkedések. Az uniós források közül a KEOP 2.4.0. keretén belül 39,3 milliárd Ft, a KEHOP esetében 21,44 milliárd Ft, az önkormányzatok számára elérhető Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében pedig 35,75 milliárd Ft állt rendelkezésre hazai szinten. Ehhez kapcsolódott Huszár Hajnalka, az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai referensének előadása, amelyben kiemelte, hogy, az EU-s támogatások Operatív Programjaiban egyaránt megjelenik a kármentesítés, mint támogatandó cél, a szennyező fizet elv betartása és az állam felelősségi köre.

Budapest Főváros barnamezős programját ismertette Garay Márton csoportvezető, a Budapest Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályáról. A program keretén belül a városfejlesztés elsősorban a belső barnamezős területekre fókuszál. A kerületek önkormányzataival együtt történik e területek fejlesztése. Ennek az együttműködésnek a segítése érdekében született meg a Barnamezős Területek Tematikus Fejlesztési Programja.

A nemzetközi résztvevők előadásainak sorát a Koordinált, Fenntartható Ipari Területgazdálkodás Európai Hálózatát (NICOLE) képviselve Prof. Paul Bardos (University of Brighton) nyitotta meg a szervezet tevékenységének és céljainak ismertetésével, majd az R3 Environmental Technology Ltd. két példáján mutatta be a barnamezős területek kezelését és felhasználási lehetőségét, illetve a nem beépíthető barnamezős területek kármentesítését és azok hasznosítási lehetőségeit. Az ilyen területek egyaránt alkalmasak lehetnek megújuló erőforrások előállítására vagy a lakosság kikapcsolódására.

A revitalizációról, mint a stratégiai területgazdálkodás egyik kulcseleméről tartott előadást Martha Wepner Banko, az European Common Forum on Contaminated Land, egyben az Osztrák Környezetvédelmi Ügynökség képviselője. A barnamezős területek kármentesítése fontos része a földhasználat körkörös áramlásának. Ennek eléréséhez leginkább a negatív nézőpontok ellen szükséges fellépni, nyílt kommunikációval, átlátható adatnyilvántartásokkal és megfelelő kockázatelemzéssel.

Az osztrák helyzetkép után a belgiumi barnamezős beruházások kudarcait és sikereit ismertette Joris Crynen, a Santerra NV ügyvezetője. Kiemelte, hogy a kármentesítés megkezdése előtt elengedhetetlen a szennyezés teljes körű megismerése, ugyanis nincs két egyforma eset, már magaa talajszerkezet is befolyásolja a szennyező anyagok lebomlását. A szennyezett területek tulajdonosai megoldást szeretnének, de ezt nem feltétlen segítik a kormányzat pénzügyi rendelkezései. Gondot jelent azon tulajdonosok köre is, akik nem vesznek tudomást a szennyezés problémájáról.

Az ukrán helyzetről Delehan-Kokaiko Svitlana egyetemi adjunktus az Ungvári Nemzeti Egyetemtől tartott előadást. Kárpátalján a vízművek helyreállítása a fő cél, ami az ökoszisztémák megőrzését szolgálja a Tisza-völgyben. Ez kiemelt fontosságú az Európai Unió országai szempontjából is, hiszen a Tisza a Duna legnagyobb mellékfolyója.

Németországból Gert Rehner, Eduard Alesi az IEG Technologie GmbH képviseletében tartott prezentációt a szennyezett vízadó rétegek kármentesítését elősegítő talajvíz cirkuláltatásról. A klórozott oldószerek (DNAPL) kármentesítése jelenti az egyik legnagyobb kihívást a szennyezett víztartó rétegek esetében. A problémát az okozza, hogy a kármentesítés során alkalmazott elektrondonorok eloszlása nem egyenletes és nem hatékony a heterogén víztartó rétegekben. Ezt javítja, ezen a helyzeten segít az általuk alkalmazott vertikális talajvíz cirkuláltatás.

Egy ukrán, Aknaszlatina mellett található sóbánya jelenéről és lehetséges jövőjéről vázolt fel képet Kocserha János, a település alpolgármestere. A helyi sókitermelés problémái az 1990-es években kezdődtek, majd 2010-ben állami szintű rendkívüli helyzetté nőtték ki magukat. Jelenleg a terület revitalizációja és új sóbánya nyitása szerepel a település tervei között.

Az újabb hazai előadók sorát Dócsné Balogh Zsuzsanna, a Trenecon Kft. közgazdasági igazgatója nyitotta meg. Prezentációjában a stratégiai gondolkodás jelentőségére hívta fel a figyelmet a kármentesítés és a barnamezős beruházások területén. Szükségesnek ítélte az OKKP megújítását és egy átfogó barnamezős stratégia kialakítását. Ehhez elengedhetetlen a jelenlegi helyzet feltárása, a stratégiai sarokpontok meghatározása, a felelősségi és támogathatósági szempontok kijelölése.

A vasúti területek kármentesítési tapasztalatait és az ezzel kapcsolatos jövőbeni terveket vázolta fel Lénárt Zoltán környezetvédelmi szakértő a MÁV Zrt.-től. A vállalat hatáskörébe tartozó kárhelyszínek száma országos szinten megközelíti a hatvanat. A 150 éves múlt meghatározó, de sok szempontból a jelenlegi üzemeltetés sem környezetbarát. A közbeszerzéshez kötött kármentesítési eljárások nem minden esetben hozták az elvárt eredményt, többek közt a folyamatba épített lépcsők és egyéb hátráltató tényezők miatt. Az eredményesebb lebonyolítás érdekében a hatóságokkal szorosabb kommunikáció kialakítására törekszik a vállalat, és prioritási lista mentén méri fel a kármentesítési területeket.

Konkrét, talajvíz klórozott alifás szénhidrogén szennyeződéshez kapcsolódó kármentesítési projektet és annak vizsgálati eredményeit ismertette Fekete Zsolt, az Ökoprojekt Eger Kft. ügyvezetője. A projekt első ütemét követően, hat év elteltével aktualizáló állapotfelmérést végeztek, amelynek eredményei a beavatkozás mentes időszakra is szennyezőanyag koncentráció csökkenést mutattak.

Más jellegű mérési eredmények ismertetését tartalmazta Wieser Melinda (Golder Zrt.) és Palotai Zoltán (Wessling Hungary Kft.) közös előadása, amely a PFAS vegyületek feltárásának, analitikájának és kármentesítésének kihívásait összegezte. Ezek a vegyületek kis koncentrációban is egészségügyi károsodást okoznak. Kémiai analízisük nem teljes körűen kidolgozott, emiatt – és különleges szorpciós képességük miatt is – indokolt a bemutatott újfajta szemléletmód szerinti megközelítésük.

Jakab András, a Jakab és Társai Kft. ügyvezetője előadásában a transzportmodellezés tapasztalatait osztotta meg. Magyarországon számos modell készült, melyek közül sok nem megalapozott és nem megfelelő. Törekedni kellene a transzportmodellezés helyének és szerepének pontos meghatározására a kármentesítés folyamatában.

Madarász Tamás, a Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója a kármentesítési feladatokat támogató laboratóriumi vizsgálatokról és eszközfejlesztésekről számolt be. Hidrogeológia, mérnökgeológia és környezetmérnöki, ezen belül is a felszín alatti, hulladékgazdálkodási kérdések vizsgálata jelenti az intézet profilját. Az intézmény laboratóriumi méréseket végez a diffúzió/ rediffúzió területén, amelyek célja a talajvíz kármentesítési eljárások során fellépő rediffúzió megakadályozása, illetve a kedvezőtlen vízkémiai paraméterek elkerülése.

Halmóczki Szabolcs és Dr. Gondi Ferenc a BGT Hungaria Kft.-t képviselve a természetes koncentrációcsökkenésben rejlő hazai lehetőségekről tartott prezentációt. A jelenség elsősorban azokon a helyszíneken jelentkezik, ahol nem történik aktív kármentesítés. Ilyen helyszíneken készítették el a felszín alatti vizek vegyianyag-koncentrációjának idősorát, ami a terület természetes koncentrációcsökkenés-típusainak, mértékének megértését segíti, illetve hozzájárul a terület használatba vételéhez szükséges idő felméréséhez. A telepi és laboratóriumi mérések során felmérhető a koncentrációcsökkentő mechanizmusok jelenléte és intenzitása, ami alapvetően segíti a szennyezett területek újrahasznosítására fordítandó idő és költség nagyságának meghatározását.

Dr. Szigeti Tamás, a Wessling Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója a glifozát LC/MS/MS technikával, vízből történő meghatározását ismertette. A glifozát a világban a legnagyobb mértékben használt gyomirtó szer. A termőföldeken hozzávetőlegesen 50 gramm mérhető hektáronként. A szer maradékait tekintve aggályokra ad okot, ezért használatát rendeletekkel szabályozzák. Laboratóriumi vizsgálatok tekintetében a glifozát „udvariatlan” vegyület analitikai szempontból. A glifozát analitikáját befolyásolja a validálás során érzékelhető robosztusság, ami  a körülmények változásakor a koncentrációban fellépő eltérések megjelenését jellemzi. Problémát jelent, hogy a glifozát élelmiszerben is megjelenik, kimutatták már bio-élelmiszerben is, illetve ennek hatására emberi vizeletben is.

A szennyezett területek kármentesítésében hatékonyan alkalmazható mikroorganizmusokról prezentált Dr. Perei Katalin egyetemi adjunktus, a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszékének munkatársa. A mérgező szerves anyagok lebontására számos mikroba jelenik meg a szennyezett területen. Néhány mikrobát sikerült laboratóriumi körülmények között is izolálni, amelyek normál, illetve szubsztituált szénhidrogének bontására képesek. A biodegradációra képes mikrobák mellett alvóbaktériumok is aktiválhatók speciális anyagok használatával.

Jeszenői Gábor, az ELGOSCAR-2000 Kft. projektmenedzsere a kármentesítés tervezéséhez kapcsolódva tartotta meg előadását. A rossz koncepcióval megvalósuló kármentesítési projektek egyrészt nem hozzák az elvárt eredményeket, másrészt visszatérnek a korábbi kiindulási pontra. Ennek elkerülése érdekében szükség lehet a helyszíni kísérletekkel alátámasztott tervezésre. A Kft. egy lehetséges beavatkozás pilot projektjét telepítette ki egy szénhidrogénnel szennyezett területre. A projekt keretén belül a talajba és a talajvízbe jutatott tápanyagtartalmát vizsgálták.

Egy sikeres barnamezős területhasznosítást ismertetett Kocsány János, a Graphisoft Park SE ügyvezetője. A park fejlesztésének kezdete 1997-re nyúlik vissza. A terület a volt Óbudai Gázgyárhoz tartozott, ahol hetven éven át gázelőállítás történt, ami jelentős szennyeződést okozott. A kármentesítés beépült a fejlesztési ütemtervbe. Eredményként jelenleg 82 ezer m2 hasznos alapterületű iroda, labor és oktatási intézmény található a park területén, amit 5000 munkavállaló és 1000 diák használ napi szinten.

Az OKKP keretében Aquincum, Csókavár, Budafok területén végzett gázmassza kármentesítésről Zöldi Irma vízminőség-védelmi referens, az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkatársa tartott előadást. Az Aquincumi Múzeumnál illegálisan elhelyezett gázmassza kapcsán 1997-ben indult a kármentesítés, amely során 150 tonna szennyezett földet távolítottak el. A budafoki barlanglakások esetében 77 ezer tonna feletti gázmassza, közel 559 ezer tonna csurgalékvíz és 3 ezer tonna hígiszap ártalmatlanítása történt meg. A csókavári felhagyott kőbánya területére nagyságrendileg 60 ezer tonna gáztisztító masszát és kisebb mértékben egyéb hulladékot szállítottak a múlt század 70-es, 80-as éveiben. A kármentesítési eljárás a massza kitermelésével és ártalmatlanításával megtörtént. A kármentesítés mindhárom projekt esetében a felszín alatti vízszennyezés megszűnésével zárult.

A tereplátogatásra a volt Óbudai Gázgyár területén került sor, bemutatva egyrészt a Graphisoft Park rehabilitált területét, a renovált ipari építményeket és a még kármentesítést igénylő területet.

 A konferencia támogatói   Szakmai támogató
 th Agrarminiszterium

 cleanway logo

NICOLE new name 2016
greeCollect brandLogo    

Töltse le a konferencia kiadványt!

th karmentesites konferencia kiadvany 2019 borito

Képek a konferenciáról

© 2019 KSZGYSZ. Minden jog fenntartva.

Please publish modules in offcanvas position.