Egyedi Szennyvízkezelés Munkacsoport
×

Üzenet

Failed loading XML...
ASIO Hungária Kft. 
Carbotech Magyarország Kft. 
EDiCon Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. 
Elmolight Bt. 
ENQUA Környezet és Minõség Szolgálat Kft. 
Enviroinvest Környezetvédelmi és Biotechnológia Zrt. 
POLYDUCT Műanyagipari Zrt. 
PROWATECH Kft. 
SENEX Környezetgazdálkodási Kft.
1.)Mi a különbség az oldómedence és a egyedi szennyvíztisztító kisberendezés között?
Az oldómedencében csak anaerob bomlás történik, a további szennyezőanyagokat oxidációs szűrőmezőn át kell lebontani, hatékonysága, így kibocsátási határértéke nehezen mérhető, így korlátozottan alkalmazható.
A egyedi szennyvíztisztító kisberendezés a szennyvízben lévő nagymolekulákat teljesen lebontja alkotóelemeire és a tisztított szennyvíz további kezelést nem igényel, megfelelő kibocsátási határértékek alapján elszikkasztható vagy élővízbe is vezethető.
 
2.) Igaz-e, hogy az oldómedence és a szűrőmező ágy havi egy tasak baktérium segítségével képes lebontani és megtisztítani a szennyvizet?
Az oldómedence csak anaerob bomlásra alkalmas, a jól tervezett szűrőmezőt kell felhasználni oxidációs bomlás elősegítésére a terhelésének szakaszossá tételével. Az adalékanyagként bejuttatott baktériumok csak az anaeorob bontást segítik.
 
3.) Van-e szaghatás a biológiai szennyvíztisztító alkalmazásakor?
A biológiai szennyvíztisztítók szagmentesen üzemeltethetőek, mert teljesen lebomlik a szennyező szerves molekula.
A szaghatás az oldómedencéknél fordul elő, mert csak az anaerob bomláskor keletkező kellemetlen szagot előidéző gázok szabadulnak fel.
 
4.) Milyen távolságra helyezhető a biológiai tisztító berendezés a lakóépülettől?
Ha az épület beton alapja az 1,7 m-t meghaladja, akár 2 m-re az épülettől, ellenkező esetben javasoljuk az 5 m távolságot.
 
5.) Lehet-e „locsolásra” használni a tisztított szennyvizet?
Értelemszerűen csak az egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása esetén lehetséges felszín alatti öntözésre használni. Felszíni – felszín feletti öntözés esetén a patogén és coli baktériumok esetleges előfordulása miatt fertőtlenítés szükséges.
 
6.) Kifolyik-e gravitációsan a tisztítóberendezésből a tisztított szennyvíz?
Természetesen és az vagy elszikkasztható, javítva a talaj nedvességtartalmát – táplálva a növénykultúrákat – , vagy élővízbe engedhető.
 
7.) A biológia szennyvíztisztító kisberendezés által megtisztított szennyvizet újra lehet-e hasznosítani a háztartásban?
A háztartásban ú.n. szürkevízként (pl. WC öblítés) a biológiailag tisztított vizet terciális tisztítás (mechanikai szűrés) és fertőtlenítés után lehet használni.
 
8.) Mit jelent a szennyvíztisztító kisberendezés üzemeltetése, mennyit kell „törődni” a tisztítóval?
Alapvetően a gyártó által előírt rendszeres szemrevételezésre, a működés ellenőrzésére kell figyelmet fordítani. Emellett időszakonként a légfúvó szűrőjének tisztítására, valamint az évente egy-két alkalommal történő fölösiszap elvételére kell számítani, melyeket szerződés keretében szakszervíz, illetve szolgáltató is elvégezhet.
 
9.) Nyaralóban használható-e biológiai szennyvíztisztító kisberendezés?
Rendszeresen használt nyaralóknál semmi akadálya biológiai szennyvíztisztító alkalmazásának, azonban hosszabb, kb. két hónapot meghaladó távollét esetén a tisztító alulterheltsége miatt a lebontást végző baktériumflóra lecsökkenhet, vagy elpusztulhat, így ismételt terheléskor a tisztító nem működik megfelelő hatásfokon. Ezért tehát hosszabb idejű távollét esetén a szennyvíztisztító leürítése, majd a használat megkezdésekor az eleveniszapos rendszer újraindítása szükséges, amit a szakszerviz, illetve szolgáltató elvégez.
 
10.) Nagyobb berendezésre van-e szükség ha gyakran vendégek tartózkodnak a háznál?
A szennyvíztisztító méretezése alapvetően az átlagos napi szennyvízterheléstől függ. A gyártók által, állandó lakos-számra ajánlott méretek általában kellő biztonságot nyújtanak az időszakos terhelésváltozások (pl. vendégek) melletti megfelelő működésre. Amennyiben azonban várhatóan a család bővülésére, a keletkező szennyvízmennyiség növekedésére kell számítani, ezt érdemes előrejelezni a vásárlás előtt a méret kiválasztásához.
 
11.) Keletkezik - e iszap a kisberendezében?
Igen keletkezik
 
12.) Mit nevezünk iszapnak?
• Az un. eleven iszap - mikroorganizmusok milliárdjai - végzik el a szennyező anyagok lebontását tisztító berendezésben. Az un fölösiszap az amit időnként el kell távolítani.
 
13.) Milyen gyakran kell eltávolítani?
A berendezés gyártója írja elő, általában évente 1-2 alkalommal.
 
14.) Lehet e a kertemben trágyázni az iszappal?
• Az iszap eltávolítását a berendezés időszakos karbantartásával együtt célszerű elvégeztetni és csak a gyártó által megjelölt szakszolgáltatóval. A szolgáltató eltávolítja az iszapot a berendezésből és kijelölt kezelő telepre viszi. Az iszap közvetlenül nem, de pl. komposztált formában hasznosítható a kertben.
 
15.) Tartalmaz mérgező anyagokat az iszap?
• A háztartási szennyvizet tisztító egyedi szennyvíztisztító kisberendezésben toxikus anyagok általában határérték alatt vannak. A komposztálás során a szakszolgáltatók ellenőrzik a határértékek betartását.
 
16.) Kit kell értesíteni ha el akarom szállítani?
• A felelős üzemeltetőt, akivel az Önkormányzat szerződést kötött.
 
Az egyedi szennyvízkezelés hazai „gyakorlata” és lehetőségei szakmai nap



Időpont: 2011. November 17. csütörtök, 14.00-17.00
Helyszín:ÖKOINDUSTRIA Kiállítás; SYMA Sport- és rendezvényközpont, A Csarnok 2.

A több mint tíz éve szorgalmazott egyedi szennyvízkezelési megoldások első mintaértékű projektjei megvalósultak, már üzemelnek, ami jó alap az eddigi tapasztalatok áttekintésére, az egyedi és decentralizált szennyvízkezelési lehetőségek további széleskörű elterjesztésre. A 147/2010-es rendelet meghatározza azt a jogi keretet, ami indíthatóvá teszi az NFÜ most megjelenő pályázati kiírásához kapcsolódó projekteket, a széleskörű megvalósításokat.

Program:

14.00

Köszöntés, megnyitó

Fésüs András, ESZKE Munkacsoport vezetője

14.20

Az egyedi szennyvízkezelés területén kialakult helyzet bemutatása

Fésüs András, ESZKE Munkacsoport vezetője

14.40

Az egyedi szennyvízkezelés helyzetének szakmai értékelése, a feladatok megfogalmazása

Kóthay László, VITUKI Nonprofit Kft.

15.00

2000 LE alatti kistelepülések szennyvízkezelési problémáinak megoldását biztosító projektek támogatási lehetőségei

Tégen Katalin Regionális Operatív Programok Irányító Hatóság, NFÜ

15.20

Településszintű egyedi megoldások beruházási és üzemeltetési tapasztalatai

Molnár Gábor, Balaton Fejlesztési Tanács

16.00

Konzultáció

Zárszó


Decentralizált szennyvízkezelési megoldások


SYMA Sport- és Rendezvényközpont
2009. november 20. 10:00 óra
Az ÖKOINDUSTRIA Nemzetközi Környezetipari Szakkiállításon


Elhangzott előadások




10.00 Megnyitó: Az egyedi szennyvízkezelés problémaköre 2009-ben Magyaror- 
szágon. Az ESZKE Munkacsoport céljai. 

Fésüs András ESZKE Munkacsoport vezetője 

10.10 Észak-Rajna-Westfália tartományi tapasztalatok, (jogi, műszaki, beruházási és üzemeltetési gyakorlat) szinkrontolmácsolással
1. 2. 3. 4.  
Christof Mainz, Észak-Rajna-Westfália Környezetvédelmi Minisztérium 

11.40 Az egyedi szennyvízkezelés aktuális kérdései  
Murányiné Krempels Gabriella, KvVM 

12.20 Egyedi szennyvíztisztító kisberendezések megfelelőség-igazolása, a CE  
jelölés alkalmazásának feltételei 
Juhász József, Vituki Nonprofit Kft. 

12.35 Az egyedi szennyvízkezelés, mint tervezői feladat 
Literáthy Bálint, EDICON Kft. 

12.45 Az egyedi szennyvízkezelés technológiai lehetőségei 
Perényi Gábor, Senex Kft. 

12.55 Mobil iszapvíztelenítés, iszaphasznosítási megoldások  
Zsabokorszky Ferenc, Enqua Kft. 

13.05 A beruházás-előkészítések tapasztalatai 
Rácz Sándor, Polyduct Zrt.