Időpont 2018.09.07. 10:00 óra

Helyszín: KSZGYSZ iroda, tárgyaló terme 10204 Keleti Károly utca 11/A 1. em. 4.

  • 1. Munkacsoport megnyitása, a jelenlévők bemutatása

Hartay Mihály, a Textrade Kft. kommunikációs vezetője, kezdeményezte a munkacsoport létrehozását. Elmondta, hogy több hosszabbtávú szemléletformáló programnak volt már megalkotója és fenntartója. Tapasztalatával szívesen segítene, egy munkacsoport keretein belül működő szemléletformáló programokat összefogó kezdeményezésnek. Felhívta a figyelmet a folyamatosság fontosságára. Ezért javasolta, hogy minimum 3 havonta legyen munkacsoportülés.

Hankó Gergely röviden ismertette, hogy miért tartja fontosnak a munkacsoport megalakítását. Itt megemlítette, hogy sok régi kezdeményezés már nem aktív, illetve számos tudásbázissal rendelkező projekt van, aminek a szellemi tőkéjét hasznosítani lehetne, de sajnos nincs olyan szervezet, aki az ezzel járó munkát magára vállalná.

Ezután következtek a bemutatkozások.

A munkacsoportba jelentkezők a következők voltak:

Dr. Csiba Anita, az Agrármodernizációs és Régiófejlesztési Alapítványtól ismertette szemléletformálási programjait. Általános és középiskolai (szelektív hulladékgyűjtési) programok mellett, komplexebb felső oktatási programokat, gyakorlati foglalkoztatásokat is szerveztek.

Iga Benedek, az ENCOTECH Kft. operatív igazgatója elmondta, hogy nagyon pozitívnak tartja, hogy a korábban már elindított kommunikációs megbeszélések után, egy munkacsoportban folytatódik a KSZGYSZ kommunikációs, szemléletformáló munkájának kiszélesítése. Felhívta a figyelmet a felsőoktatási intézmények fontosságára, illetve arra, hogy szívesen vállal közvetítő szerepet a munkacsoport és felsőoktatási intézmények között. Úgy érzi, hogy a KSZGYSZ tagsága kellően összetett ahhoz, hogy az egyetemek gyakorlati képzésében is aktív és hasznos szerepet vállalhasson.

Orendi Éva és Hegedűs András István, az FKF Nonprofit Zrt. edukációs és kommunikációs csoportvezetői elmondták, remélik, hogy a közös kommunikációs és az edukációs érdekek mentén sikerül szorosabbá fűzni a KSZGYSZ munkacsoporttal történő közös munkát. Orendi Éva kiemelte, hogy az FKF zászlajára tűzte a hulladékokkal kapcsolatos oktatást/nevelést. Nyolc évvel ezelőtt kezdte el a tanári tapasztalatai segítségével kialakítani azokat a környezetvédelmi programokat, amik a mai napig sikeresen futnak az óvodákban, iskolákban. A gyerekek mellett a felnőttek szemléletformálására is nagy hangsúlyt fektetnek, ami sok esetben nehézségekbe ütközik.

Szabó Piroska a TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft., környezetvédelmi osztályvezetője elmondta, hogy cége főleg a KSZGYSZ rendezvényein keresztül kapcsolódik a kommunikáció témájához, a környezetvédelem mellett többek között közgazdasági vonalon is. Szervező partnerei workshopoknak, konferenciáknak, Ökoindustriának, amiknek állandó előadói is. Illetve a KSZGYSZ által megküldött jogszabályokat is gyakran véleményezik, ami erősíti az államigazgatási vonalat. Folyamatosan foglalkoztatnak gyakornokokat, valamint szívesen segítenek tudásukkal a legkülönfélébb munkacsoportokban, így az újonnan megalakuló Környezetvédelmi szemléletformálás, kommunikáció és edukáció munkacsoportban is.

Koza Andrea, szabadúszó PR szakember elsősorban írásos online PR tevékenységgel foglalkozik. Azon belül adatgyűjtésen alapuló hosszabb tanulmányokat készít cégeknek projektekhez, pályázatokhoz szinte témafüggetlenül (többek között: klímamigráció, külföldi piacralépés, projekttanulmányok, céges e-könyvek). Végzős egyetemistáknak tanít kutatásmódszertant, szeretné, ha a KSZGYSZ-en keresztül a munkacsoport tevékenységével hozzájárulhatna a diákok szemléletformáláshoz.

Dóra Szilvia a Biofilter Zrt. marketing vezetője „for profit” és nonprofit cégeknél is kapcsolatba került a szemléletformálás nehézségeivel. Pénzügyi edukációs, illetve olvasással kapcsolatos programokban vett részt, több szálon kapcsolódva a környezetvédelemhez.

Bedő Károlyné, elsősorban a különböző felek kommunikációjának nehézségére hívta fel a figyelmet. Nem elég kommunikálni, fontos, hogy a fogadó fél megértse a lényeget. Alapvető továbbá, hogy a döntéshozókat és a jövő értelmiségét is elérjék a szemléletformáló programok. Lényeges a megfelelő médiakapcsolat. Meghatározó, hogy nyitottak legyenek a munkacsoport tagok, és segítsék egymást. Ne legyenek restek „jó helyzetbe hozni” a másikat.

Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezetője fontosnak tartja a kommunikáció minél nagyobb mértékű kiszélesítését. Lehet és kell is szakmai programokat szervezni a környezetipari szakmának, de a lakosságot is el kell érni, mert ők ugyanannyira fontosak a környezetvédelmi szemléletformálás szempontjából. Ezért a belső kommunikáció mellett, a kifele történő kommunikációt is erősíteni kell. Megemlítette a 2019 év elején megújuló KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKMAI INFORMÁCIÓS RENDSZERT, a XIR-t. Nagy szükség lenne még a tagok kommunikációs aktivitására is, jó lenne, ha több hírt kapna a KSZGYSZ a tagcégekről, melyeket felhasználhatna a szövetség a média megkereséseknél.

2. Célok, feladatok és működés

 

A jelenlévők Koza Andreát választották a munkacsoport vezetőjének. Iga Benedek szívesen vállalná egy kisebb egyetemekkel foglalkozó kommunikációs csoport vezetését.

Az elsődleges cél a kommunikáció és a szemléletformálás erősítése. A munkacsoport tagjainak közös véleménye, hogy nem szeretnének alvó munkacsoportot. A munkacsoport munkájának jó alapja lehet a korábbi kommunikációs megbeszéléseken készült dokumentumok, illetve a 2017-ben, a berekfürdői munkaértekezleten elhangzott előadás, melyek részletesen foglalkoztak a célcsoportokkal és a velük kapcsolatosan kitűzött célokkal (csatolva levelünkhöz).

A közigazgatási rendszerben dolgozók körében zajló jelenlegi átszervezések miatt a döntéshozók felé kialakítandó kommunikációs stratégia elkészítése, az átszervezések lezárulása után indokolt.

Sarkalatos kérdés a tagcégek kommunikációs inaktivitása, amely változtatást igényel.

Hangsúlyos stratégiai elem az egyetemekkel való kapcsolattartás, illetve az egyetemistákkal kapcsolatos projektek – szakdolgozatok, szakmai gyakorlatok és más lehetőségek kidolgozása.

A stratégia elkészítését a munkacsoport a következő 1-2 ülésre tervezi, felhasználva a 2017-s és a 2018-s megbeszéléseket (kommunikációs honlap, tagok aktivizálása, projektekben történő jelenlét).

A rendszeres kapcsolattartás és egyeztetés érdekében a munkacsoport megegyezett a 3 havonta történő munkacsoport ülés összehívásában.

Szemléletformáló kezdeményezések

A bemutatkozásokból is kiderült, hogy sok jó kezdeményezés van Magyarországon, ám ezek vagy rövid életűek voltak, és már nem működnek, vagy kicsi az elérésük. Nagy akadály, hogy forrás hiány miatt sok programot nem lehet külföldi piacra juttatni, pedig azok egy nagyobb nemzetközi piacon is életképesek, sőt sikeresek lehetnének. Példaként lett megemlítve a „Tükörben a Világ” kiállítást, ami évekkel ezelőtt nagyon jó kritikát kapott többek között Mathis Wackernagel-től, a Global Footprint Network elnökétől is.

Jó megoldás lehet ezen programok összegyűjtése, és szövetségi szinten a tagok programjaival együtt közös csomagba rendezése, melyeket tovább lehet fejleszteni, esetleg pályázatokkal megtámogatni. Ezek a csomagok értékesíthetők lennének a nonprofit és for profit rendezvényszervezők felé.

2018.10.28-án megrendezésre kerül a Zöldgömb fesztivál, ahova már jelentős kedvezménnyel jelentkezhetnek KSZGYSZ tagcégek. Ide szervez a KSZGYSZ kiállítókat, előadókat, kerekasztal partnereket, illetve a Földgömb Magazinba való kedvezményes megjelenéshez is segítséget nyújt a Szövetség.

2018.10.18-19 között kerül megrendezésre Viskben a III. Tiszai Kerekasztal. Mivel egy Magyarországot több száz millió forinttal érintő problémáról van szó, ezért mindenféleképpen fontos a KSZGYSZ és a hulladékgazdálkodással foglalkozó tagcégek jelenléte a projektben. Jelenleg is folyamatban van egy hiányosan kidolgozott (újra hasznosítási lehetőséget figyelmen kívül hagyó) kormányhatározat kidolgozása, 1,3 milliárd forint értékben, amit a KSZGYSZ véleményez, és javaslatokat tesz a stratégiát illetően, illetve próbál tagcégekkel együtt a projektbe bejutni.

2018.10.30-án a IV. INNOVATÍV szemléletformálás konferencián tartandó word café csoportok szakmai vezetőinek egy része jó lenne, ha a munkacsoportból kerülnének ki.

A térségi határon átnyúló szemléletformáló, edukációs programok komoly nehézségekbe ütköznek a politika és a részvételi hajlandóság hiánya miatt. Ezzel kapcsolatban említette meg Bedő Károlyné, hogy fontos az edukációs programcsomagok széleskörű, jól alakítható megalkotása a tagcégek tudásbázisát és részvételét aktívan hasznosítva.

A Recybusz koncepció bemutatásánál Dóra Szilvia, aki már vett részt hasonló projektben (Bookline busz), felajánlotta a segítségét.

3. Külső kommunikáció

A kommunikációt nehezíti a tagcégek passzivitása, mivel kevés az általuk megosztott információ és a hír. Felmerült, hogy érdekelté kell tenni a cégeket a saját híreik KSZGYSZ felé történő továbbításában, hogy azokat a szövetség az online (KSZGYSZ weboldal, ZIP, Ingreen) és mainstream sajtó (Ozone TV, Kossuth Rádió) felé közvetíteni tudja, vagy lehetőséget teremthessen a tagcégek számára a fent említett sajtó termékekben való direkt jelenléthez.

Fontos cél egy mindenki (oktatási intézmények, lakosság, cégek) által használható weblap kialakítása, ami az összes célcsoport számára hasznos információkat tartalmaz. Erre megoldás lehet a korábban mások által működtetett, de már nem frissülő szellemi javak átvétele, mint például az Öko-pack weboldala (www.hulladekboltermek.hu) – ami a hulladékipar területén az egyik legjobbnak és legszélesebb körűnek tartott online kommunikációs csatorna.

Ezekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem szabad a jövőben csak pályázati pénzekre támaszkodni, fontos a programok profitábilissé tétele első körben a tagcégek segítségével, később pedig eladható termék formájában (kiállítások, nagyobb rendezvények mellék rendezvényeként).

Hartay Mihály felvetette az ötletet, hogy talán érdemes lehet pedagógusok továbbképzésére is energiát fordítani valamilyen módon.

 

Iga Benedek fontosnak tartja a jövőben tartandó nagyobb rendezvényekre vonatkozóan az Ökoindustria tapasztalatainak kiértékelése és a tapasztalatok hasznosítása. Koza Andrea ezzel kapcsolatban fejtette ki a kommunikációs stratégiák szükségességét, és azok ütemtervének fegyelmezett betartásának fontosságát. Szóba került még a nagyobb rendezvények pályázati finanszírozásával kapcsolatos lehetőségek felderítésének, illetve a maximális kedvezmények megszerzésének lehetősége.

4. Összegzés, egyebek

Szűkséges a korábbi kommunikációs megbeszélések anyagait, korábbi szemléletformálási és kommunikációs projektek használhatóságát felülvizsgálni, illetve azokat aktualizálni. Nem aktív, vagy félbe szakadt projektek szellemi tulajdonának vizsgálata és azok KSZGYSZ/munkacsoport tulajdonba vétele javasolt.

A tagcégek részvételi, szakmai és anyagi támogatási hajlandóságát fel kell mérni, mérlegelni szükséges a tevékenységükhöz mért, programokban történő részvételüket.

Erősíteni szükséges a médiakapcsolatokat, és a tagok médiamegjelenéseit. A meglévő projekt ötleteket ápolni kell, és megfelelő forrást kell találni azok kivitelezéséhez. Ezek alapján rövidtávra taktikai elképzeléseket, hosszútávra stratégiát szükséges kidolgozni.

A következő munkacsoportülés várhatóan 2018. szeptember végén, október elején lesz, melynek témája a kárpátaljai környezeti nevelési stratégia lesz.