Víz Keretirányelv munkacsoport
ENQUA Kft.
ATEVSZOLG Kft. 
Geosol Kft. 
Bárczy Kft.
Ökotrade
ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ 
Geo-Engineering Kft.
Enviroinvest Zrt.
ÖKO Zrt. 
Aquacust Kft.
Aquaprofit Zrt.
BDL Kft.
TRENECON Kft.
Zábrák Kft.
Tatai Környezetvédelmi Zrt.
Knot Kft.
ASIO Hungária Kft. 
Carbotech Magyarország Kft. 
EDiCon Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. 
Elmolight Bt. 
ENQUA Környezet és Minõség Szolgálat Kft. 
Enviroinvest Környezetvédelmi és Biotechnológia Zrt. 
PROWATECH Kft. 
SENEX Környezetgazdálkodási Kft.
Időpont: 2014. november 5. szerda
Helyszín: Hotel Griff

Időpont: 2014. május 21., szerda, 10.00, KSZGYSZ iroda

Zsabokorszki Ferenc, munkacsoport vezető elfoglaltsága miatt Czibók Ágnes köszöntötte a résztvevőket.

A megbeszélésen Tószegi-Faggyas Katalin,  Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztési igazgatója tartott előadást ’A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által végzett öntözési igényfelmérés tapasztalatai’ címmel. (Az előadás emailen kérhető)

Bevezetőjében a kamara szerepét mutatta be. A Kamara köztestület és a tagság érdekei képviseli a kormányzat felé, véleményezi a jogszabályokat.

Magyarországon a mezőgazdasági művelés alatti területek nagyságához mérten nagyon alacsony az öntözéses területek aránya, az európai átlag ötöde. Az előadásban az öntözési igényeket ill. az öntözés megvalósítása előtti akadályokat tárták fel. Magyarországon megvan az öntözéshez szükséges vízmennyiség, de sok feladat látszik még a növény termesztés számára szükséges vizek megfelelő eljuttatására.

A felmérés részletes feldolgozása még folytatódik, bizonyosan készül róla további nyilvános beszámoló.

A támogatási programokban (pl. KEHOP) nincs közvetlenül öntözési cél, a gazdálkodóknak komplex vízkészletgazdálkodást kell megvalósítaniuk, ehhez pedig több operatív program lehetőségeit kell összehangolni.

A munkacsoport egyetértett abban, hogy szükség van szakemberképzésre felső és közép szinten is a feladatok megfelelő megoldásához.

Az államigazgatás feladata, hogy az intézményrendszer jól működjön. Új jogszabály szerinti térítésmentes víz indoklása aggályos lehet az Európai Unió felé, mikor a vízgyűjtő gazdálkodási terv felülvizsgálatát a Víz Keretirányelv előírásai szerint benyújtjuk. Ezzel kapcsolatosan szó volt arról, hogy Magyarország késésben van a feladatok teljesítésében, mert a jövő év első felében már a felülvizsgálatot el kell készíteni, hogy a szükséges 6 hónapos társadalmi egyeztetés megtörténhessen.

A téma jelentőségére való tekintettel a novemberi konferencián egy blokkban visszatérünk rá.

Rákosi Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Magyarországgal szemben infringement eljárás folyik (egyéként több tagállammal szemben is). Magyarországon a vízszolgáltatás fogalma szűkebb, az ivóvízre, szennyvízre, víziközmű szolgáltatásra, mezőgazdasági vízszolgáltatásokra vonatkozik.

Egyéb

KSZGYSZ részvétele pályázatokon

Czibók Ágnes beszámolt arról, hogy a KSZGYSZ aktívan pályázik, keresi a lehetőségeket. Többek közt a Horizont 2020 program pályázatai megközelíthetőnek tűnnek és a tavasz folyamán is beadásra került egy pályázat, amiben aktív tag. A továbbiakban is szívesen részt vesz mind magyar, mind külföldi pályázatokon, együttműködő partnerként.

Workshop a Duna menti környezet védelmét támogató hálózattal való együttműködésről

A résztvevők tájékoztatást kaptak arról, hogy május 30-án, 10.00-tól a KSZGYSZ Workshopot rendez az Environmental Technology Network in Danube Regionról a KSZGYSZ irodájában. A programot csatoljuk. 

Az ülés fő előadását Magyar Emőke (Öko Zrt.) tartotta meg:

  • Környezetvédelem várható támogatási lehetőségei a 2014-2020 Operatív Programokban, kiemelve a KEHOP és Víz Keretirányelvvel kapcsolatos pályázatokat címmel.

Összegzésként megállapította, hogy a VGT intézkedései közül a legnagyobb vesztes a hidromorfológiai intézkedések köre. Ez problémás, mert a VKI víztest állapot minősítési módszere szerint, ha csak az egyik tényező nem jó (pl. a hidromorfológiai állapot), akkor a víztestek állapota nem jó besorolást kap. Hiányzik a komplex vízvédelmi szemlélet. A VKI követelmények és az állapotjavulás legfontosabb feltétele (a KEHOP-on túl) a VP VKI konform intézkedéseinek megvalósulása. Fontos lenne területi OP-k ilyen irányú fejlesztése is.

Az előadást és a stratégiai környezetvédelmi vizsgálatról szóló további előadásanyagot csatoltan küldjük.

Dr. Papp Mária (Enqua Kft.) bemutatta a Víz Keretirányelv (VIKI) munkacsoport 2014. évi munkatervét

Jelen előadáson kívül a munkacsoport még 2 további ülés és egy konferencia megrendezését tervezi.

A két tervezett ülés inkább kerekasztal jellegű, nem csak a munkacsoport tagjai, vagy KSZGYSZ tagok vehetnek részt.

2. ülés: Időpont: 2014. május 21., szerda,  Előadó: Prof. Ligetvári Ferenc

Tématervezet:

  • Víziközmű társulatok új szervezeti struktúrája
  • Mezőgazdasági vízfelhasználás, vízgazdálkodás
  • Belterületi vízrendezés

További téma:

- Beszámoló arról, hogy a KSZGYSZ hogyan vehet rész a pályázatokban különösen a Víz keretirányelv megfelelő végrehajtását biztosító szemléletformálás területén

(Pl. oktatási programok kialakítása, és végrehajtása, tréningek)

3. ülés: Időpont: 2014. szeptember 17.,szerda

       Tématervezet:

  • Kistelepülések szennyvíztisztítása

Együttműködve más KSZGYSZ munkacsoportokkal és további érintettekkel.

 

Konferencia: Időpont: 2014. november 05., szerda

Tématervezet:

  • Intézményi rendszer bemutatása
  • KEHOP pályázati rendszer 5 prioritása
  •  Egyéb

Csányi Sándor – Remater Kft. tájékoztatója és javaslata koreai cégekkel való együttműködésre:

  • A Koreai Környezetvédelmi Szövetség (KEPA) és a KSZGYSZ a múlt év folyamán együttműködési megállapodást írt alá. A szövetségek segítséget nyújtanak a vállalati szintű kapcsolatteremtéshez, technológiák export- importja valósulhat meg a VIKI munkacsoport érdeklődő tagjaival is.

Továbbá nem rég szerveztek meg magyar –koreai vegyes bizottsági ülést, ahol alábbi együttműködési lehetőségeket azonosították:

  • folyómeder management
  • vízfelhasználás
  • vízforrások védelme
  • szennyvíz
  • környezetvédelmi technológiák

 

 

 

1.)Mi a különbség az oldómedence és a egyedi szennyvíztisztító kisberendezés között?
Az oldómedencében csak anaerob bomlás történik, a további szennyezőanyagokat oxidációs szűrőmezőn át kell lebontani, hatékonysága, így kibocsátási határértéke nehezen mérhető, így korlátozottan alkalmazható.
A egyedi szennyvíztisztító kisberendezés a szennyvízben lévő nagymolekulákat teljesen lebontja alkotóelemeire és a tisztított szennyvíz további kezelést nem igényel, megfelelő kibocsátási határértékek alapján elszikkasztható vagy élővízbe is vezethető.
 
2.) Igaz-e, hogy az oldómedence és a szűrőmező ágy havi egy tasak baktérium segítségével képes lebontani és megtisztítani a szennyvizet?
Az oldómedence csak anaerob bomlásra alkalmas, a jól tervezett szűrőmezőt kell felhasználni oxidációs bomlás elősegítésére a terhelésének szakaszossá tételével. Az adalékanyagként bejuttatott baktériumok csak az anaeorob bontást segítik.
 
3.) Van-e szaghatás a biológiai szennyvíztisztító alkalmazásakor?
A biológiai szennyvíztisztítók szagmentesen üzemeltethetőek, mert teljesen lebomlik a szennyező szerves molekula.
A szaghatás az oldómedencéknél fordul elő, mert csak az anaerob bomláskor keletkező kellemetlen szagot előidéző gázok szabadulnak fel.
 
4.) Milyen távolságra helyezhető a biológiai tisztító berendezés a lakóépülettől?
Ha az épület beton alapja az 1,7 m-t meghaladja, akár 2 m-re az épülettől, ellenkező esetben javasoljuk az 5 m távolságot.
 
5.) Lehet-e „locsolásra” használni a tisztított szennyvizet?
Értelemszerűen csak az egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása esetén lehetséges felszín alatti öntözésre használni. Felszíni – felszín feletti öntözés esetén a patogén és coli baktériumok esetleges előfordulása miatt fertőtlenítés szükséges.
 
6.) Kifolyik-e gravitációsan a tisztítóberendezésből a tisztított szennyvíz?
Természetesen és az vagy elszikkasztható, javítva a talaj nedvességtartalmát – táplálva a növénykultúrákat – , vagy élővízbe engedhető.
 
7.) A biológia szennyvíztisztító kisberendezés által megtisztított szennyvizet újra lehet-e hasznosítani a háztartásban?
A háztartásban ú.n. szürkevízként (pl. WC öblítés) a biológiailag tisztított vizet terciális tisztítás (mechanikai szűrés) és fertőtlenítés után lehet használni.
 
8.) Mit jelent a szennyvíztisztító kisberendezés üzemeltetése, mennyit kell „törődni” a tisztítóval?
Alapvetően a gyártó által előírt rendszeres szemrevételezésre, a működés ellenőrzésére kell figyelmet fordítani. Emellett időszakonként a légfúvó szűrőjének tisztítására, valamint az évente egy-két alkalommal történő fölösiszap elvételére kell számítani, melyeket szerződés keretében szakszervíz, illetve szolgáltató is elvégezhet.
 
9.) Nyaralóban használható-e biológiai szennyvíztisztító kisberendezés?
Rendszeresen használt nyaralóknál semmi akadálya biológiai szennyvíztisztító alkalmazásának, azonban hosszabb, kb. két hónapot meghaladó távollét esetén a tisztító alulterheltsége miatt a lebontást végző baktériumflóra lecsökkenhet, vagy elpusztulhat, így ismételt terheléskor a tisztító nem működik megfelelő hatásfokon. Ezért tehát hosszabb idejű távollét esetén a szennyvíztisztító leürítése, majd a használat megkezdésekor az eleveniszapos rendszer újraindítása szükséges, amit a szakszerviz, illetve szolgáltató elvégez.
 
10.) Nagyobb berendezésre van-e szükség ha gyakran vendégek tartózkodnak a háznál?
A szennyvíztisztító méretezése alapvetően az átlagos napi szennyvízterheléstől függ. A gyártók által, állandó lakos-számra ajánlott méretek általában kellő biztonságot nyújtanak az időszakos terhelésváltozások (pl. vendégek) melletti megfelelő működésre. Amennyiben azonban várhatóan a család bővülésére, a keletkező szennyvízmennyiség növekedésére kell számítani, ezt érdemes előrejelezni a vásárlás előtt a méret kiválasztásához.
 
11.) Keletkezik - e iszap a kisberendezében?
Igen keletkezik
 
12.) Mit nevezünk iszapnak?
• Az un. eleven iszap - mikroorganizmusok milliárdjai - végzik el a szennyező anyagok lebontását tisztító berendezésben. Az un fölösiszap az amit időnként el kell távolítani.
 
13.) Milyen gyakran kell eltávolítani?
A berendezés gyártója írja elő, általában évente 1-2 alkalommal.
 
14.) Lehet e a kertemben trágyázni az iszappal?
• Az iszap eltávolítását a berendezés időszakos karbantartásával együtt célszerű elvégeztetni és csak a gyártó által megjelölt szakszolgáltatóval. A szolgáltató eltávolítja az iszapot a berendezésből és kijelölt kezelő telepre viszi. Az iszap közvetlenül nem, de pl. komposztált formában hasznosítható a kertben.
 
15.) Tartalmaz mérgező anyagokat az iszap?
• A háztartási szennyvizet tisztító egyedi szennyvíztisztító kisberendezésben toxikus anyagok általában határérték alatt vannak. A komposztálás során a szakszolgáltatók ellenőrzik a határértékek betartását.
 
16.) Kit kell értesíteni ha el akarom szállítani?
• A felelős üzemeltetőt, akivel az Önkormányzat szerződést kötött.