Publikációk

Időpont: 2019. december 10. kedd
Helyszín: Benczúr Hotel, 1068 Budapest, Benczúr u. 35.

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége a 2020. februári rendezvényt követően ismét környezetvédelmi adatszolgáltatási konferenciát szervezett, tekintve, hogy a 2020. évről már új rendszerben és új értelmezés szerint kell adatokat szolgáltatnunk a különféle környezethasználatokról, kibocsátásokról. A konferencia alapvető célja volt, hogy segítséget nyújtson ahhoz, hogy még időben felkészülhessünk a változásokra.

Az előadások itt elérhetők

Elkészült – és az elhangzottak szerint 2020. január 1-től bevezetésre kerül – a Kormányhivatalok elektronikus ügyintézési rendszeréhez kapcsolódó új környezetvédelmi adatszolgáltatási rendszer, az OKIRkapu. Bár ez az OKIR eddigi rendszerére épül, részben tartalmilag, de alapvetően az adatszolgáltatás módjában jelentős változásokhoz kell az eddigi adat-nyilvántartási és -szolgáltatási céges rendszereknek is igazodniuk.

A 2018. évi hulladékgazdálkodás adatszolgáltatások szakmai tartalmával kapcsolatos tapasztalatok is megosztásra kerültek, bemutatva az adattartalom ellenőrzései során tapasztaltakat. Említésre kerültek a 2020. január 1-től hatályba lépő új európai uniós adatszolgáltatási kötelezettségek is, amelyek teljesítése kapcsán a jövő év közepe táján várható majd az adatgyűjtés és az adattartalom részbeni átalakítása.

A rendezvény hasznos információkkal szolgált mind a hulladéktermelő és kezelő, mind a környezethasználó vállalkozások, mind a rendszer-szolgáltatók, szakértők, tanúsítók és az érintett hatóságok számára is.

A konferenciát Markó Csaba levezető elnök, a KSZGYSZ szakmai igazgatója nyitotta meg. Bevezetőjében utalt az év eleji konferenciára, ahol a fejlesztési elképzelésekről és tervekről volt szó, most viszont részleteiben megismerkedhetünk azzal, hogy ezekből mi és hogyan valósult meg. Felvetette, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel januárban néhány vidéki nagyvárosban is szerveznének egy-egy gyakorlati bemutatót az új rendszer használatáról, amennyiben ezt az előadók is vállalni tudják. Emellett bemutatta a Szövetség jövő évi terveit is, felhívva a figyelmet a 2020. február 1-én a Gödöllői Királyi Kastélyban megrendezendő 20. Országos Környezetvédelmi Találkozóra és az ott átadandó „A Környezet Védelméért” Díjra. Kérte a résztvevőket, hogy pályázzanak, illetve ajánljanak a díjra vállalkozásokat, személyeket, diákokat, akik kiemelkedő munkájukkal járulnak hozzá a környezet védelméhez, a fenntarthatósághoz. Szintén részvételre buzdította a hallgatóságot a 2020. november 4-6. között a Millenáris Parkban sorra kerülő 6. Ökoindustria környezetipari kiállításon. Megemlítette a jövő év első felében az ITM-mel, illetőleg az AM-mel együttműködésben tervezett szakmai konferenciáit a gumihulladékokról, az egyszer használatos műanyag termékekről, a hulladékelhagyásról, a termikus hulladékkezelésről, a bűzzel járó tevékenységekről, valamint a hagyományosan kétévente megrendezett mérés-mintavétel konferenciát. 

th csaba3

Czipóth Pál, az Agrárminisztérium osztályvezetője egy rövid történeti áttekintés után a megújuló OKIR bevezetésének jogi kereteiről tartotta meg előadását. A felkészülés után az érintett társtárcákkal (ITM, BM) együtt elkészítették a közös előterjesztést a bevezetés következtében szükséges jogszabályi módosításokról, amelyet a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet elfogadása után remélhetőleg még a 2019-es év folyamán kihirdetnek. A tervezet szerint módosul a 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról, valamint a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről, míg a „levegős”, a „vizes” és a természetvédelmi előírások lényegében változatlanok maradnak. A módosítások alapvetően adminisztratív és eljárási jellegűek, az adatszolgáltatás tartalmi elemeit gyakorlatilag nem érintik. Az OKIRkapu lényegében egy technikai fejlesztés, amelynek elsődleges célja az adatlapokra épülő ÁNYK-s rendszer kiváltása egy korszerű, adatcsoportokra épülő online rendszerrel, amely 2020. január 1-vel várja az indulást, a tervek szerint jóval egyszerűbbé téve mindenki számára az adatszolgáltatási és feldolgozási kötelezettségek teljesítését.

okir1 

Az OKIRkapu projekt általános bemutatásával a bevezetésre kerülő új szolgáltatásokról Zakar Péter, a Csongrád Megyei Kormányhivatal főigazgatója, „A hatáskör átcsoportosításból adódó szakrendszeri integrációs feladatok” (SZAKINT) KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00043 átfogó, 10,5 milliárd forintos projekt konzorcium vezetője, és így az ennek részét képező OKIRkapu projekt gazdája tartott előadást. A teljes projekt célja, hogy a központi és a járási közigazgatási hivatalok felülvizsgálata és szervezeti megerősítését informatikai fejlesztésekkel is kövessék az adatkezelés és -szolgáltatás hatékonyabbá tételével, a bürokratikus terhek csökkentésével, a hatósági nyilvántartások, adatbázisok, ágazati hálózatok egységesítésével, az ügyintézés azonos szintű és színvonalú, korszerű informatikai támogatottságának, az ügyfél oldali elektronikus szolgáltatások biztosításával.

A fejlesztésekért felelős konzorcium tagja a konzorciumvezető Csongrád Megyei Kormányhivatal mellett a Miniszterelnökség, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt., valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség is.

A teljes projekt négy elemből áll, ezek egyike a Környezetvédelmi OKIR szakrendszer fejlesztése, a 4ig Nyrt. vezetésével (a másik három elem: átfogó közigazgatási informatikai infrastruktúra és üzemeltetés fejlesztés; Egységes Szociális Ellátások Ügyviteli Rendszer fejlesztése; E-PELL pénzbeli ellátások megállapításával kapcsolatos szakrendszerek fejlesztése).

Az OKIR fejlesztéssel megvalósul annak összehangolása több más közigazgatási rendszerrel, így mindenekelőtt az EKEIDR-EKEIDR2-vel (egységes irat- és folyamatkezelő rendszer). Integrálásra kerülnek az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) adatai, kapcsolódik az átfogó Rendelkezési Nyilvántartáshoz (RNY), a Magyarország közigazgatási nyilvántartási rendszereinek technikai szintű interoperabilis működését szolgáló KKSZB-hez (Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz), a KAÜ-höz (Központi Azonosítási Ügynök rendszer), az OVF, a NAV és Lechner Tudásközpont releváns szakrendszereihez (pl. Áfa-alanyok lekérdezése, fémkereskedelmi engedélyek nyilvántartása, TAKARNET nyilvántartás).

Az OKIRKapu rendszer függőségei és integrációja

okir2

Az OKIR adatszolgáltatási rendszerében évente mintegy 22.000 adatszolgáltató kliens 80.000 adatcsomagot küldött be az ÁNYK rendszeren keresztül. A fejlesztéssel a rendszer 32 nyomtatványának 150 űrlapja, 3500 adatellenőrzési helye került kiváltásra. Nincs szükség speciális kliensprogramokra: platform független, vékony kliens technológián alapuló űrlapkezelő rendszert alakítottak ki, háttértámogatással, ami biztosítja az xml alapú tömeges adatszolgáltatás lehetőségét is.

A rendszer ügyfelek általi használata a https://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/ címen lehetséges. Az OKIRkapu ügyintézési menetét az alábbi ábra szemlélteti:

okir3

A fejlesztésekkel egy hatékony, a közigazgatás menetét segítő és gyorsító, az ügyfélterheket csökkentő, a központi kormányzati szolgáltatásokhoz kapcsolódó, átlátható rendszer lép üzembe 2020. január 1-jével. Az új rendszer indulásához teljes adatmigráció szükséges, ezért a jelenlegi OKIR rendszer december 15-ével leállításra kerül.

Az OKIRkapu gyakorlati használatát dr. Havas Ádám, a Helion Kft. ügyvezetője mutatta be, az 4ig Nyrt. fővállalkozó nevében.

2020. január 1-től a környezetvédelmi adatszolgáltatásokat a korábbi ÁNYK rendszer helyett az OKIRkapu online felületén keresztül kell beküldeni az illetékes hatóságnak (kormányhivatalnak vagy katasztrófavédelmi igazgatóságnak). Az OKIRkapuhoz a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) segítségével lehet hozzáférni, amelybe közvetlenül a https://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/ címről be lehet lépni. A KAÜ login a 4T azonosítást alkalmazza (születési név, dátum, hely, anyja születési neve).

KAÜ login belépés után az OKIRkapu bejelentkezése következik, a KÜJ és KTJ azonosítók megadásával, így a meghatalmazott már teljes körűen eljárhat a cég nevében. A meghatalmazott kijelölése történhet az OKIR-ban eddig megszokott módon, de jóval egyszerűbb a Rendelkezési Nyilvántartás (RNY) használatával. Ez a természetes és jogi személyek és szervezetek ügyintézésre (ügyintézőre) vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván, azonosíthatóvá téve a meghatalmazottakat az arra jogosult szervek számára. Itt a „szervezetazonosítás” menüpont alatt a cég adószáma alapján adhat meghatalmazást több területre is a cég jogosult képviselője. Ezután lehet megadni a meghatalmazott természetes személy adatait. Az RNY-ben való kijelölés után gyakorlatilag azonnal él a meghatalmazás (és lényegében egy gombnyomással meg is szüntethető), így megtakarítható az eddigi hosszadalmas jóváhagyási folyamat. Javasoljuk a mihamarabbi bejelentkezést, hogy az esetleges login problémák időben kiderüljenek.

A bejelentkezés után azonnal láthatóak az eddig beküldött adatok, űrlapok, amelyek alapján az új adatcsomagnál a régi alapadatok már előre kitöltött állapotban várják a klienseket. Az új adatcsomag XML fájlból is létrehozható, leegyszerűsítve ezzel a folyamatokat. (Az adatlapok és nyomtatványok kitöltése helyett most már adatcsomagokat kell beküldeni.)

Az adatok felvitele után ellenőrizhetjük az adatcsomag helyességét is, mivel az automatikus, beépített ellenőrző funkció alapján a kliensek azonnal kaphatnak hibalistát, így már elején kiszúrhatóak és javíthatók a hibák. A hibalista figyelmeztetést vagy kritikus hibát jelezhet, az utóbbi esetben annak kijavításáig nem lehet beküldeni az adatcsomagot.

A felület egyszerre csak egy személy használhatja, tehát a megnyitott, „ügyfél által szerkesztve” módban más nem fér ahhoz hozzá, és a hatóság sem lát rá az adatcsomagra. A kritikus hiba nélkül beküldött adatcsomag egyedi azonosítót kap. A beküldött csomag már nem változtatható, azonban mindaddig visszavonható, amíg a hatóság meg nem kezdi annak feldolgozását. Ezt az adatcsomag státuszánál jelzik. Visszavonás esetén új adatcsomag azonosító jön létre, és ezzel az adatcsomag ismét szerkeszthető, javítható, majd újra beküldhető, miközben a visszavont csomag is megőrződik. Így mindig követhető, hogy melyik csomag a legutóbbi, az azonosító alapján pedig a korábbi csomagok is kereshetők. A feldolgozás alatt státusz lezárásaként a vizsgálat eredményeként „elfogadva” vagy „elutasítva” státusz jelenik meg. A meghatározott határidőig már elfogadott adatcsomagot is lehet javítani és újra beküldeni, az előbbieknek megfelelően, új azonosító alatt.

Az előadást követően Havas Ádám „élőben” mutatta be a rendszer működését, egy LAL bejelentés adatváltozásának példáján követve végig a folyamatot, a bejelentkezéstől az adatcsoport beküldéséig.

Az OKIRkapu adatszolgáltatói felhasználói leírása itt elérhető: https://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/felhasznaloi_leiras

és itt tekinthető meg az OKIRkapu XML adatszolgáltatás fejlesztői dokumentáció is: https://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/xmlapi

A gyakorlati bemutató után Szűcs-Winkler Róbert, a rendszer tesztelését végző Denkstatt Kft. EHS IT üzletágvezetőjeA módszer, amivel elkerülheted az OKIR-os adatfeltöltés küzdelmeit” c. előadással folytatta a tájékoztatót, a felhasználók oldaláról bemutatva be a tesztelés tapasztalatait.

szotar

Bevezetésként elmondta, hogy 2019. év eleji felmérésük alapján az OKIR-ba adatot szolgáltató cégek 64%-ánál 5 vagy annál több napot foglalkoznak a bevallásokkal, és 2018-ban 45%-ban hiánypótlásra volt szükség. Az új rendszerben – a beépített ellenőrzés az azonnali hibalista alapján – ezek legnagyobb része elkerülhető. Felmérték azt is, hogy mely adatszolgáltatások okozzák a legtöbb nehézséget; ebben messze a kárinfó adatlapok vezetnek, de még a legjobb esetben is az adatszolgáltatók negyede jelezte, hogy gondjai voltak a bejelentéssel.

Az új rendszerben egyes elérhetőségi fülek, elnevezések a megszokotthoz képest megváltoztak (pl. az EHIR adatlap kódjai helyett a tartalmat leíró elnevezések szerepelnek). Az adattartalmat ezek a változások nem érintik, de meg kell szokni az új elnevezéseket. Ennek segítésére összeállítottak egy „fordítószótárt” amelyet a helyszínen ki is osztottak.

th denkstattstand

Ennél nagyobb kényelmetlenséget okozhat, hogy új hulladék rögzítését tevékenységenként (hulladékáramokként) egyesével el kell végezni (eddig egy hulladékfajtához több is megadható volt (pl. csomagolási hulladékoknál). Erre jó lenne még egy automatizmust beépíteni!

Bemutatta az XML-ből történő adatbetöltés lépéseit, majd felhívta a figyelmet néhány dologra, amelyre érdemes odafigyelni, mire vigyázzunk?

A böngészőn ne nyomjunk visszafele gombot, mert az kiléptet a rendszerből.

Az „OKIRkapu bejelentkezés” az OKIRkapu bejelentkezés oldalra visz és nem léptet ki a rendszerből.

Javasolja egy január eleji ellenőrzés elvégzését, a rendszer átnézését, tesztelését.

Fontosnak tartja, hogy saját rendszereinket is kössük össze, és folyamatban gondolkodjunk, és ezeket hangoljuk össze partnereinkkel.

Végezetül Kertész-Káldosi Zsuzsanna, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakértője tájékoztatta a jelenlévőket a hulladékos adatszolgáltatással kapcsolatos jogszabályi háttér változásairól, illetve az EU-s körforgásos gazdasági jogszabálycsomag követelményeiről, az ezekből adódó, 2020 közepe táján várható változásokról (2008/98/EK irányelv a hulladékról, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. Korm. rendelet OKIRkapu kapcsán történő módosítások). Az elérendő célszámok kihívásainak bemutatására ismertette az azokhoz képesti helyzetünket, illetve az elmúlt 2 évi teljesítményünket: a települési hulladék és az ipari hulladékok esetében a mennyiség lényegében stagnál, az összmennyiség viszont az építési-bontási hulladékok megnövekedett mennyiségei miatt megemelkedett. Felhívta a figyelmet az EU Bizottság által folyamatosan kiadásra kerülő végrehajtási határozataira a különböző hulladékáramok mennyiségi és kezelési adatainak számításáról (eddig megjelent: (EU)2019/1004 a hulladékokkal kapcsolatos adatok, (EU)2019/1597 az élelmiszer-hulladék mérésének módszertanáról, (EU)2019/1885 a lerakásra kerülő települési hulladék kiszámításáról, ellenőrzéséről és jelentéséről). Az ezekben meghatározottak teljesítése a hulladékos adatszolgáltatások tartalmi módosítását és kiegészítését is igénylik, aminek a jövő év folyamán meg kell történnie.

th kertesz

2018-ban HIR-ÉV rendszerbe 30145 elfogadott adatszolgáltatás történt, 7465 nem érkezett be, 151 szakmailag hibás, 232 kritikus hibás, 193 nem feldolgozandó, 129 függőben lévő.

Negyedéves adatszolgáltatóknál jóval nagyobb arányban voltak az elfogadott bejelentések. Viszont ők azok a kötelezettek, akik az első éles felhasználók lesznek, akiknek már 2020. január 31-ig kell jelentkezniük a 2018. negyedik negyedévi adatokkal az OKIRkapun.

Az OKIR rendszerben az eddigi hibák 50%-a adminisztrációs hiba volt, ezek az új rendszerben azonnal kiszűrődnek, mert pl. cégnevet, alapadatot már nem lehet elírni, hanem ki kell választani egy listából. Ezért javasolja, hogy az ilyen hibákat még most javítsák, módosítsák.

Összefoglalásul az átállással kapcsolatos legfontosabb időpontok:

- az OKIR 2019. december 15-ig működik;

- KÜJ/KTJ szám igénylés az OKIR-ban 2019. december 27-ig lehetséges;

- 2019. december 15-31. között adatmigrálás az OKIRkapuba;

- 2020. január 1-jén üzembe lép az OKIRkapu;

- első OKIRkapus adatszolgáltatási határidő: negyedéves hulladékos adatszolgáltatás 2020. január 31-ig.

További információk és a rendszer elérhetősége a www.web.okir.hu weboldalon találhatók. A működéssel kapcsolatos kérdéseket, problémákat továbbra is az OKIR Helpdesk számára lehet küldeni a support [KUKAC] am [PONT] gov [PONT] hu; email címre.

Az eladásokat egyórás kérdezz-felelek beszélgetés követte. Ennek során egyértelművé vált, hogy a rendszer 2020. január 1-től élesben működik, külön tesztfelület nem áll rendelkezésre, de a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási határidőig, a végleges beküldésig mindenki élesben „tesztelhet”.

A jogszabályokban előírt nagyméretű csatolmányok száma nincs korlátozva, azonban lehetséges méretüket még meg kellene határozni.

A térképes alkalmazások változatlan módon működnek.

Köszönjük a KALL Ingredients Kft.-nek, hogy támogatásával hozzájárult az esemény sikeres lebonyolításához.

A rendezvényhez kiállítóként csatlakozott, a Blautech Kft., a Denkstatt Hungary Kft. és a Wessling Hungary Kft.