A levegőtisztaság-védelem és egyéb aktualitások

A Környezetvédelmi mérés és mintavétel aktuális kérdéseiről szólt legutóbbi konferenciánk, amelynek célja, hogy méréstechnikai aktuális kérdéseket a gyakorlatban történő alkalmazás/alkalmazhatóság szempontjából világítsa meg, közérthető módon. A felmerülő kérdések megvitatásában a laboratóriumi szakemberek mellett partnereink voltak az érintett jogalkotók, a környezetvédelmi hatóságok szakemberei és a környezetvédelmi analitikai szakmával kapcsolatban álló más szakterületek képviselői.

Cikksorozatunkban most a levegőtisztaság-védelemről és az és egyéb aktualitásokról lesz szó.

Dr. Szigeti Tamás a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ levegőhigiénés szakértője előadásában a légszennyezettség és az egészségünk kapcsolatát mutatta be, majd megismerhettük a beltéri levegőminőséget befolyásoló tényezőket és azok hatásait. A beltéri levegőminőség értékelésével összefüggésben ismertetésre került a WHO ajánlása, valamint a nemzetközi szabályozási háttér. A hazai, az NNK által készített javaslat – ami a hosszú távú vagy elővigyázatossági irányértékre és a beavatkozást igénylő, vagy egészségkockázati irányértékre vonatkozik – megalapozása és irányértékei részleteiben is ismertetésre kerültek a levegőkémiai mérések fontosságának hangsúlyozásával, valamint a kapcsolódó hazai és nemzetközi példák, projektek bemutatásával együtt.

Nahaj Dániel, az Encotech Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. fejlesztési vezetője a beltéri levegőmérés aktualitásairól beszélt előadásában. Az ismertetés több ponton is kapcsolódott a nyitóelőadás témáihoz, a beltéri egészség, kockázatok, egészségügyi hatások és a magyar szabályozás (hiánya) kapcsán.  

Konkrét gyakorlati példákon, esettanulmányokon keresztül ismerhették meg a résztvevők a téma jelentőségét, fontosságát és aktualitását. Az előadó mintavételi módszerek és eszközök bemutatásán túl egyes szerves szennyezőanyagok példáján keresztül mutatta be a konkrét, gyakorlati eseteket a mért értékekkel és az adott probléma megoldására vonatkozó beavatkozási javaslatokkal együtt, majd az előadás zárásaként a prevenció, tudatosság, szemléletformálás fontosságát emelte ki.                                

Dr. Bélavári Csilla a QualcoDuna Proficiency Testing Hungary Nonprofit Kft. Jártassági Vizsgálati Osztályának osztályvezetője a jártassági vizsgálati aktualitásokat mutatta be. Az előadás keretében ismertetésre kerültek a jártassági vizsgálat szervezőkre vonatkozó szabályozás jelenlegi helyzete, a várható változások és a jövőbeni irányok, valamint sor került a jártassági vizsgálat és a laboratóriumok közötti összehasonlítás fogalommeghatározása.

A kevés résztvevős laboratóriumok közötti összehasonlítások (small ILCs) problémaköre részleteiben is bemutatásra került, meghatározva a kevés résztvevő fogalmát, az egyes vizsgálati eseteket és kapcsolódó teljesítményértékelést is.                                

Dr. Szigeti Tamás János a Bálint Analitika Kft. stratégiai igazgatója a „Mérési eredmények értelmezése a zero közelében” címmel adott elő. A kérdés gyakorlati szempontból is rendkívül izgalmas, hiszen a mindennapi életben számos döntést alapozunk mérésre. A döntés különösen nehéz a környezetre rendkívül veszélyes anyagok vizsgálata esetén, tekintettel arra, hogy a fizikai világ folyamatait jelenlegi eszközeinkkel csak valószínűségi összefüggésekben tudjuk leírni. A gyakorlati példák is rávilágította arra, hogy a mérési bizonytalanság és a szennyezés megállapításának nehézségei milyen módon jelentkeznek, ezek milyen gyakorlati kérdéseket (koncentrációtól függő költségek és felkészülési igény, párhuzamos mérések számának növelése és ezzel a mérési bizonytalanság csökkentése stb.) vetnek fel. A nullához, illetve a határértékekhez közeli mérési eredmények értelmezése nem automatizálható. Megalapozott szakmai tudás szükséges ahhoz, hogy eldöntsük, hogy egy rendkívül csekély határérték-átlépés milyen élelmiszerbiztonsági és/vagy ökológiai, környezeti kockázattal jár.

Kovács Nikoletta, a Pannon Egyetem Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ részéről „Mikroszennyezők környezeti vízmintákból való mérési nehézségei” címmel tartott előadást. Az antropogén mikorszennyezők felszíni vizekben történő meghatározása kapcsán ismertette a vizsgálati lehetőségeket. A konkrét példákban bemutatott eljárások kapcsán a gyakorlati tapasztalatok is bemutatásra kerültek a nyomnyi mennyiségek komplex, változó mátrixból történő meghatározása, az egyidejű, multikomponens analízis és anyagi korlátai, a pontosság kérdésköre, valamint a monitoring vizsgálatok jelentősége kapcsán is, különös tekintettel a szennyezőkről, ökotoxikológiai hatásokról rendelkezésre álló korlátozott ismeretekre, valamint az ivóvízbázisok védelmére.

                                

Horváth Erika a Klarwin Kft. ügyvezetője az OIZOM levegőminőség monitoring és korszerű adatelemzés kapcsán mutatta be a rendszer részletes működését. Az Oizom egy olyan Smart Air Quality Monitoring Solutions vállalat, amely a jobb döntéshozatal érdekében adatvezérelt környezetvédelmi megoldásokat kínál. Az érzékelő alapú hardver segítségével számos, levegőminőséggel, zajjal, szaggal, időjárással és sugárzással kapcsolatos környezeti paramétert lehet vizsgálni. A rendszer működési elvének részletei, az érintett ágazatok, alkalmazási területek és az egyes vizsgált paraméterek is ismertetésre kerültek. A mért adatokat speciális adatátviteli rendszer adatbázis vizualizálással és elemzési lehetőségekkel együtt biztosítja a felhasználó számára.

Ha felkeltettül érdeklődését a téma iránt, idei konferenciánkról készült cikksorozatunk előző részét az új vizsgálati technológiákról a környezetvédelemben itt olvashatják