Új vizsgálati technológiák a környezetvédelemben

A Környezetvédelmi mérés és mintavétel aktuális kérdéseiről szólt legutóbbi konferenciánk, amelynek célja, hogy méréstechnikai aktuális kérdéseket a gyakorlatban történő alkalmazás/alkalmazhatóság szempontjából világítsa meg, közérthető módon. A felmerülő kérdések megvitatásában a laboratóriumi szakemberek mellett partnereink voltak az érintett jogalkotók, a környezetvédelmi hatóságok szakemberei és a környezetvédelmi analitikai szakmával kapcsolatban álló más szakterületek képviselői.

Az ASZEK és a KSZGYSZ Mérés-Mintavétel Munkacsoport által közösen szervezett konferencia fő célja, hogy kapcsolatot teremtsen a környezetvédelmi célú mintavételeket és vizsgálatokat végzők, a vizsgálatok eredményeit felhasználók, és a szakterületre vonatkozó jogszabályi háttér megalkotói-gondozói között.

A konferencia délutáni szekcióiban szakértő előadóink segítségével olyan modern mintavételi, vizsgálati, adatfeldolgozási technológiák alkalmazását is bemutattuk, amelyek használata elengedhetetlenek felgyorsult, folyamatosan változó világunkban. 

Cikksorozatunkban elsőként az új környezetvédelmi vizsgálati technológiákat járjuk körbe

Kozár Szabolcstól, az Envirotis Holding Zrt. Nemzetközi kapcsolattartójától a Magyarországra települő akkumulátoripar környezetvédelmi kérdéseiről kaphattunk áttekintést az elmúlt két év tapasztalatai alapján. A zöld átállás nem csak hazánkban, hanem az Unióban is problémákat szül. Az új technológiák és a bennük alkalmazott gyártási anyagok kockázatai számottevőek, miközben nemcsak a szakmai, de a hatóság oldal, sőt, maga a jogrendszer is hiányosságokkal küszködik. Az előadó felvillantotta az ismertebb technológiai nehézségeket és az aktuális nyersanyagpiaci és termelési helyzetet. Magyarországon nyersanyaggyártás nincs, de alapanyaggyártók már betelepültek, a cellagyártók vannak egyértelműen többségben és most érkeznek a távol-keleti autógyárak is. Újrahasznosítást végző vállalkozás viszont csak egy működik az országban, két telephellyel (amelyek közül az egyiket időközben a hatóságok bezárattak a sorozatos szabálytalanságok miatt). Miközben ez a technológia, különösen a felfutási időszakban, az iparban szokatlanul nagy selejtaránnyal dolgozik. A transzparencia általános hiánya nemcsak bizalmatlanságot szül, de akadályozza a releváns hulladékfeldolgozási iparunk fejlesztését is. (A betelepülő kínai cégeknek jellemzően saját feldolgozó üzleti partnereik vannak, ezek megjelenése azonban csak egy bizonyos kapacitás elérése után várható.) Ezután szót ejtett az EU-s újrafeldolgozási hatékonyságai mutatók várható bevezetéséről és annak hatásairól, majd a hazai szabályozás alakulását érintettük.

Forrás: Tanulmány AKKUMULÁTORIPARI FELLENDÜLÉS MAGYARORSZÁGON: AZ ÉRTÉKLÁNC SZEREPLŐI, DOLGOZÓI ÉS SZAKSZERVEZETI PERSPEKTÍVÁK Czirfusz Márton 2022. december

Ezután Dr. Lippai Anett, a Biokör Kft. laborvezetője mutatta be az ökotoxikológiai vizsgálatok aktuális helyzetét. A mérések általános bemutatása - a mintavételtől a tesztkörnyezeten és tesztalanyokon át a kiértékelésig - után a szabályozási háttér bemutatása következett. Bár minden mátrixra léteznek tesztek, de kevés helyen előírt jogszabályilag ez a vizsgálati forma. Konkrét példaként a termésnövelő anyagok ökotoxikológiai vizsgálatát mutatta be szabványos és nem szabványos módszerek szerint. Mutatott példát az akkreditció és jogszabályi előírások ellentmondásaira is mielőtt, zárásul pedig szót ejtett az új technológiákra történő felkészülés és a mérések kényes kérdéseiről is.

Dr. Kirchkeszner Csaba, az UNICAM Magyarország Kft. képviselője az e-mobilitáshoz kapcsolódó modern műszeres analitikai megoldásokat mutatta be. Például a Li-ion akkuk és zöld hidrogéntermelést hozta fel, mint két, korszerű energiatárolási megoldást. Az analitika a li-ion akkumulátorgyártás minden lépésében kulcsszerepet játszik mivel egyrészt az iparág nagy tisztaságú összetevőket kíván, másrészt a gyártás közbeni minőségellenőrzés kiemelten fontos a selejtarány csökkentése miatt. Részletesebben az újrahasznosítási iparághoz kapcsolódó analitikára tért ki. Kevésbé köztudott, hogy a gyártás közben sokféle adalékanyagot alkalmaznak, amik jobbára az elektrolitban jelennek meg (pl. égésgátló vagy li-ion stabilizáló funkcióval) így ezeknek és a fő komponenseknek a degradációs termékei is megjelennek az életciklus végén, akár több tíz féle vegyianyag képében. Alapvető az megállapítás, hogy az életciklusa végén járó akkumulátor már nem ugyanaz, mint amit újonnan használatba vesznek. A vizsgálatoknál külön nehézséget okoz a töltet tűzveszélyessége, ezért inert gázközegben javasolt a cellák felnyitása - az ilyenkor távozó gázok analizálása már tippet adhat arról, mi várható az anyagösszetétel tekintetében. A szétszereléshez és ártalmatlanításhoz kapcsolódóan bemutatott, korszerű készülékek újszerű megoldásai nagyobb hatékonyságot és stabilabb üzemeltetést biztosítanak.

Forrás:Kirchkeszner Csaba előadása

A másodikként bemutatott hidrogén alapú energiatárolás és hidrogénfelhasználás igényei szintén hasonlóak annyiban, hogy nagyon alacsony (pár ppb) mennyiségben tartalmazhatnak csak szennyezőket. Az itt bemutatott megoldásokkal kitolható az észlelési határ, akár valós idejű mérések közben is.

Tételmondata: Ha nem tudjuk pontosan az újrahasznosításnál, mi van benne, neki se kezdjünk.  Azonban mivel nincs univerzális technika, és az elemezni kívánt technológiai termékek gyorsan változnak, a megfelelő analitikai módszer kiválasztása egyre nehezebb.

Ha már a gázokról volt szó, Simonics Renáta, a Messer Hungarogáz Kft. munkatársa az analitika “szürke eminenciásairól”, a gyakran hordozóanyagként alkalmazott nagy tisztaságú gázokról, akkreditált gázkeverékekről és az ezekhez kapcsolódó gázellátó rendszerekről adott elő. Ismertette az ilyen célra forgalmazott gázok és gázkeverékek általános jellemzőit, kategóriáit és ezen tulajdonságaik igazolásának módjait. Röviden bemutatta a cég oldalán megtalálható, az árajánlatkéréshez, rendeléshez szükséges gázkeverék konfigurátor felületet is. Ezután áttért a szintén a cég által forgalmazott és legtöbbször az egyedi igényekhez szabottan telepített külső gázellátó rendszerek bemutatására, felépítésükre, előnyeikre (műszerbiztonság/műszervédelem, költségmegtakarítási lehetőségek).

Ezt követően egy teljesen más terület került sorra: Stickel János az Elgoscar Zrt. szakértője a műszeres talajvizsgálatok egy fajtáját, az elektromos ellenállás-tomográfia környezetvédelemmel kapcsolatos alkalmazását mutatta be, egyben kitérve a saját már alkalmazott, illetve alkalmazni tervezett fejlesztéseikre. Általában elmondható, hogy a kármentesítési szolgáltatások esetében a validálás (visszacsatolás) hiánya miatt nehezen biztosítható a garantált szolgáltatás. A bizonytalanság csökkentésére megoldás az üzemi tesztek végzése, amire a bemutatott rendszer kiválóan alkalmas.

A klasszikus talajvizsgálatok általában pontszerűek, ehhez adódik, hogy jobb híján, átlagos paraméterekkel dolgoznak a tervezés során, ami már ezen a szinten korlátokat, bizonytalanságokat okoz: a közeg valójában inhomogén, a szennyeződés mozog (szétterülési zóna, gravitáció), a talajkezelés hatékonysága az idő előrehaladtával változik - ezért a talajkezelési rendszerek hatékonysága igazából csak a létesítés után tesztelhető. A példának hozott vizsgálatokat ők állandó telepítésű rendszerekkel, folyamatos mérések keretében végzik. Itt a “mintavétel” egy matematikai-fizikai elvont konstrukció. Rendszereik 100-500 változót mérnek (saját rekordjuk 80 kármentesítési kútból álló telepítés monitorozása, 2000 változóval dolgozva), lehetővé téve a nem látható, felszín alatti változások, mozgások, transzportfolyamatok de akár energiafogyasztás/energiaigény gyakorlatilag valós idejű nyomonkövetését lehetővé téve a menetközbeni hatékonyságnövelő beavatkozásokat.

A szekció zárásaként Tan Attila, a Fehér Farkas Környezetvédelmi Kft. ügyvezetője a hőszivattyúk zajproblémáiról és a zajcsökkentési megoldásokról beszélt, gyakorlatban illusztrálva az általa alkalmazott zajcsökkentő anyag hatásosságát. Elmondása szerint külön kihívásként jelenik meg az az egyre gyakoribb kérés, hogy az “abszolút nulla szintre” szeretnék csökkenteni a zajszintet, a jogszabály szerinti övezeti besorolás alapján előírt határértékek helyett. A csillapitás mértéke nyilván egyenes arányban áll a megoldás bekerülés költségével. Az alapoktól építkezve bemutatta az alkalmazott hangcsökkentési technikákat, külön kitérve a klímák/hőszívattyúk speciális igényeire (pl. zajcsökkentés a szükséges levegőáramlás fenntartása mellett, vagy a már meglévő, telepített, de rosszul tervezett egységek utólagos zajcsökkentési megoldásira).