INTERREG - Tid(y)Up - Forrástól a torkolatig


Lépésről lépésre, nemzetközi szakmai összefogással a folyók védelméért

2022. június 22-én a KÖTIVIZIG kiskörei épületében, az INTERREG DTP Tid(y)Up projekt keretén belül került sor az immár hetedik Országos Tiszai Kerekasztal rendezvényre. A Természetfilm.hu és a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége közös szervezésében létrejött eseményen sorra vették a tavaly óta elért eredményeket és megvitatták a továbblépés lehetséges irányait, teendőit. Jelentős siker, hogy több kormányhivatal, önkormányzat képviseltette magát a tanácskozáson, így a közvetlen diskurzus eredményeképpen remélhetőleg a megfogalmazott célok felé vezető úton is további együttműködésre számíthatnak a szervezők.


A Természetfilm.hu Egyesület 10 éve indította el a folyóvédelmet zászlajára tűző PET Kupát, mely közösségi természetvédelemből mára már nemzetközi jó gyakorlattá nőtte ki magát. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége pedig 30 éve dolgozik környezeti erőforrásaink megőrzéséért, védelméért, ezért segíti a PET Kupa céljainak elérését kapcsolatrendszerével, szakmai tudásával. A két szervezet évek óta együttműködik a magyar hatóságokkal és döntéshozókkal a Tisza hulladékmentesítésében, nemzetközi projekteket megvalósítva élővizeink tisztaságának megőrzése érdekében (5 ország 1 folyó; Tid(y)Up! - Forrástól a torkolatig), és igyekeznek a felvízi országok hulladékgazdálkodásának fejlesztését is segíteni, cégek támogatásával, technológiai és tudástranszfer biztosításával.

A jelenlévőket Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója köszöntötte, elismerve a közreműködők erőfeszítéseit, eredményeit, amelyek minden érintett és érdekelt fél számára példaértékűek. Legfontosabb feladatnak a hulladék képződésének megelőzését és az ezzel kapcsolatos szemléletformálást tartja, amelyben kiváló az együttműködés szövetségünkkel is. A problémákról szólva elmondta, hogy az éghajlatváltozás egyik következményeként az elhagyott bányákban gyűlő víz hatásaira is fel kell készülni (kimosódás), a szennyvízkezelés eredményessége szintén érinti a folyóvizeket, és a folyók, tavak hulladékmentesítése is feladatot ró a vízügyre. A tervezés, a fejlesztés folyamatos ezek kiküszöbölésére, de tovább kell együtt dolgozni ezek megoldásán. Kiemelte a személyes kapcsolatok fontosságát és azt, hogy ezt az óriási energiákat igénylő feladatot önként és jókedvvel végzik a közreműködők, mivel tudatában vannak annak, hogy a folyóért és a közösségekért teszik.

lang

Ezt követően Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) igazgatója a kiskörei duzzasztómű környezetvédelmi, vízgazdálkodási jelentőségéről szólt, különös tekintettel az aszályos időszakokra és a vízszint garantálásának fontosságára. Sajnálatos, hogy a korábbi 10 tonna hulladék helyett immár 10.000 tonnákról kell gondoskodni. 2019 óta működnek együtt a PET Kupa csapatával, így kevesebb hulladék kerül a folyóba, a lerakóra, és a megtakarítások is jelentősek, amelyek így szakmai feladatok ellátására fordíthatóak.
Az Igazgatóság feladatai bővültek, a turizmusra is nagyobb figyelmet kell fordítani, hiszen a folyó, mint turisztikai vonzerő, munkahelyteremtő potenciál.

lovas

Heilmann Diána, a Duna Régió Stratégia „Vizek minősége” prioritási terület szakmai tanácsadója a tiszai részvízgyűjtő területét érintő projektekről (Join Tisza, Tid(y)Up) és további pályázati lehetőségekről szólt, felhívva a figyelmet a műanyagszennyezés megelőzésére, amelynek kitörési pontjai a megelőzés, a szemléletformálás és a megfelelő szelektív hulladékgyűjtés. A támogatások kiterjednek a szennyezések hatásaira is, ennek érdekében konferenciák, workshopok, kiadványok és szakmai anyagok születnek, amelyek sorát folytatni kell. Hangsúlyozta, hogy mikroműanyagoktól az ivóvízbázist mindenütt meg kell védeni, és a vízgyűjtőgazdálkodási tervek megvalósításában az államigazgatásnak és a civil szervezeteknek együtt kell működniük.

heilmann

Hankó Gergely hozzászólásában utalt arra, hogy a Tid(y)Up projekt zárókonferenciájára november 8-9-én kerül sor Budapesten.

Molnár Attila Dávid, a Természetfilm.hu egyesület elnöke, a PET Kupa ötletgazdája a múlt héten lezajlott III. Tisza-tavi PET Kupáról készített kisfilmmel indította előadását, majd sorra vette az idén 10 éves PET Kupa eddigi élettörténetét, személyes elemekkel tarkítva a beszámolót. A 10 év bőven tartalmazott élményeket, sikereket, megtorpanásokat, önkéntességet, anyagi nehézséget, adományozást, fordulópontokat, innovációkat, barátságokat, szerelmeket, lebegő kikötőt, pethajót, ellopott csónakot és nemzetközi kapcsolatokat, kiadványokat és sok filmet, amellyel mindezt végigkísérhetjük. A munka változatlanul folyik, készülnek a Tiszai és a Bodrogi PET Kupára. A Természetfilm.hu Egyesület kapcsolódó tevékenységeket is felvállalt a feladat sikere érdekében, kiterjesztette tevékenységét a kutatás területére, a plasztikhulladék detektálására, a kommunikációra, a jogharmonizációra, a digitalizációra, így pl. a szomszédos országok partnerszervezetei számára folyómentő kézikönyvet, szellemi termékeket fejleszt. A mobil Műanyag Műhely révén pedig élménypedagógiai eszközökkel tart órákat itthon és határon túl, annak érdekében, hogy a hulladék képződését megelőzzék, ha pedig mégis keletkezik, az jó helyre, újrafeldolgozásra, a gazdasági körforgásba kerülhessen vissza.
Ennek érdekében itt, Kiskörén létrehozták a Folyómentő Központot, amelynek megtekintésére a résztvevőket meginvitálta.

mad

Dr. Szanyi Szabolcs, a Papilio Környezetvédelmi Egyesület elnöke (Ukrajna, Nagydobrony) a Szatmári-sík élővilágának sokszínűségével, a fajok sokaságának bemutatásával kápráztatta el a hallgatóságot, majd azzal a képpel, amelyen 3-4 méter vastag hulladékréteg fedi be az egyébként 7 m mély Latorca medrét. Az ökológiai katasztrófa jelenleg is folytatódik, hiszen a hulladék e területen feltorlódik, és ha nincs, aki ezt észrevegye és megszüntesse, az a diverzitás végét jelenti. Az Egyesület ezen és ezért tevékenykedik, bevonva a helyi önkormányzatokat, civil szervezeteket, a lakosságot – de ez még mindig nem elég. Hatékony partneri együttműködés, szabályozás és finanszírozás kell a hulladékkezelés megteremtéséhez, a szemléletformáláshoz – mindezt pedig folyamatosan kell végezni. Ehhez minden segítséget örömmel fogadnak.

szanyi

Hankó Gergely személyes tapasztalataival egészítette ki az elhangzottakat, kiemelve több innováció elindítását, amely folyamatok viszont a háború miatt bizony megakadtak. Tavaly palackba zárt jeladókat engedtek a folyókba, hogy kövessék a hulladék útját, feltárják a feltorlódási helyeket, ami a vízi műtárgyak számára is veszélyt jelent. Az együttműködés kibővült már osztrák partnerekkel is, hiszen szinte mindenki érintett e témában. Hangúlyozta a párbeszéd fontosságát, az érintett csoportok, közösségek, hatóságok bevonását a minél hatékonyabb munkába, nemzetközi szinten is. Elmondható, hogy a Tiszából kiemelt hulladék 60-70 %-a körforgásban tartható, a környezetvédelmi ipar becsatlakoztatása megtörtént, de folyamatos a bővülés, mivel a hulladékok hasznosításának potenciálja még sok esetben kiaknázatlan (pl. kupakból készített kajak, használati eszközök stb.). Elmondta, hogy kifejlesztésre kerültek a hulladékcsökkentési eszköztár elemei, amelyeket naprakészen kell tartani, továbbfejleszteni, és ezeket meg kell osztani, így ezek „Tisza-nyelven” is elérhetőek lesznek a honlapokon. Ezt is szolgálják a KSZGYSZ kapcsolódó projektjei (5 ország 1 folyó, Diageo). A kapcsolódó kutatásokra, fejlesztésekre nagyobb figyelmet kell fordítani és rendszerben kell gondolkodni, de ehhez megfelelő finanszírozásra és szabályozásra van szükség. Ennek érdekében is tesz lépéseket a Szövetség, hiszen a szaktudás és a technika önmagában nem elegendő.
Előadás letöltése

geri

Pásztor Sándor Románia Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztériumának tanácsosa beszámolt a romániai vízügyi fejlesztésekről, a résztvevők térképen követhették ezeket. A vízhiány Romániában is jelentős probléma, így a tározók létrehozása, a holtágak kotrása, illetve újranyitása, élővé tétele is napirenden van. A szükségtározók építése, a tározóterek rehabilitálása, a vízmegtartás, a töltések megerősítése mellett a biodiverzitás megőrzésére is nagy figyelmet fordítanak, különös tekintettel az éghajlatváltozás várható hatásaira, és arra, hogy a víz mindenütt turisztikai vonzerő. A töltéseken pl. bicikliutat alakítanak ki, hogy a turisták környezetbarát módon jussanak el a vízpartokhoz.

pasztor

Az előadásokat követően kérdések hangzottak el az előadókhoz, így például az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy a vízügy számára a hulladékkezelés költségeit ki finanszírozza? Láng István válaszában elmondta, hogy erre nincs külön keretük, a kárelhárításra szánt összegből fizetik ennek költségét, és ezért is nagy segítség számukra a PET Kupa, mert így a forrásaik másra fordíthatóak.

Bedő Károlyné – az 5 ország 1 folyó projekt tagjaként - elmondta, hogy itthon a pedagógus kompetenciák között szerepel már a környezeti nevelésben való jártasság. Más (érintett) országokban ez nem így van, holott a probléma gyökerénél lehetne cselekedni, az iskolákban. Felajánlotta a partnerországok képviselőinek, hogy amennyiben erre lehetőséget látnak, szakmai anyagokkal segítik az illetékes szerveket, hogy az oktatási rendszerükbe kerüljön bele ez a kompetencia, amely a szemléletformálást és a hulladékképződés megelőzését is segítheti.

Szanyi Szabolcs hozzászólásában elmondta, hogy Ukrajnában elfogadták a hulladéktörvényt, ami utat nyit az oktatás számára is, és mivel lehetőségük van beadványt tenni e témában az ukrán hatóságok számára, ezt meg is fogják tenni.

Fülöp Sándor, az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület elnöke a folyók jogairól tartott előadást, bemutatva egyes országok (USA, Bolívia, India, Új-Zéland…) ebbéli gyakorlatát. A folyó mint jogi személyiség ekkor nem tárgya, hanem alanya a jognak. Így védelem illeti meg, a kérdés az, hogy ki jár el egy víztest, természeti táj képviseletében, megfelelő felhatalmazással. A folyó, mivel élő – védeni kell és lehet, mert akár bűncselekmény áldozata is lehet (szennyezés, túlhasználat), ezért itt is lehet a büntetőjognak szerepe. A Tiszának is lehetne jogi személyisége, ha van, aki fellép „A Tisza nevében”, amelynek feltételeit, megállapodásait nemzetközi szerződésben rögzítenék az érintett felek, garantálva a folyó védelmét, szankcionálási lehetőségekkel. Gondolkodjunk el azon, hogy mely népek becsülik meg jobban vizeiket, folyóikat, akár anélkül, hogy jogi formulákban gondolkodnának. Ők tudják, hogy ez adja az életet, életüket.

fulop

Dubniczki Kitti a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatának igazgatója a határon átnyúló környezetvédelmi problémák kezeléséről és megoldási módozatairól, a finanszírozás lehetőségéről tartott előadást. Többek között elmondta, hogy a környezeti elemek (folyó, levegő stb.) nem ismerik a földrajzi, politikai határokat. Közös érdek és kötelesség ezek védelme, amelyhez különböző projektek, pályázatok biztosítanak forrást.

dubniczky

Közös gondolkodás és megoldáskeresés – Interaktív ötletbörze 2 témakörben

wc1World Café csoportmunka 
A konferencia délutáni szekciójában folytatott facilitált közös gondolkodás World Café módszerrel zajlott, amely lehetőséget biztosított a résztvevőknek arra, hogy kávéházi körülmények között, egymással kötetlenül beszélgetve, több témakörben is megfogalmazzák ötleteiket, javaslataikat.

Abban a témakörben, hogy mit tehetünk országos szinten folyóink tisztaságáért megvitatták milyen nemzetközi lehetőségeink vannak, amelyeknek magasabb szintre emelése szükséges a folyóvédelmi kérdésekben, emellett a résztvevők javaslatokat osztottak meg arról, hogy hogyan tudnánk hatékonyabban együttműködni a meglévő infrastruktúra és államigazgatási hálózatban.

További interaktív ötletelés zajlott arról, hogy mit várnak tőlünk a felvízi országok, illetve mi mit tudunk nyújtani a felvízi országok számára.

A World Café keretein belül átfogóan bemutatásra kerültek azok a jelenleg elérhető pályázati lehetőségek, amelyek ezen tevékenységeket megfelelően támogatni tudják.

wc2

Második témakörben a lokális és regionális szintű együttműködésekről volt szó, annak érdekében, hogy mit tehetünk együtt a Tisza, a Tisza-tó és vizeink tisztaságáért. A résztvevők csoportokban meghatározták, hogy kik a legfontosabb szereplők, kik aktívak és kiket, hogyan kellene jobban bevonni a közös munkába. Összegyűjtésre kerültek a meglévő jó gyakorlatok, amelyek továbbfejleszthetőek, vagy rendszeressé tehetőek. Végül, de nem utolsó sorban a csoportos munka során ötletbörzét tartottak arról, hogy a turisztikai fejlesztésekkel párhuzamosan hogyan lehet a hulladékképződést megelőzni, csökkenteni.

wc3Közös gondolkodás és megoldáskeresés

A world café után a résztvevők megtekintették a Folyómentő Központot és rövid utazást tettek a Petényi nevű – petpalackból készült – hajóval, amelynek fedélzetéről a „Tisza virágzását”, a kérészek táncát is megnézhették.

A szervezők remélik, hogy a friss információk cseréje, a közös gondolkodás eredményeként a közeljövőben hatékonyabban, rendszerben tervezhetők a feladatok, segítve a felvízi országokban dolgozó környezetvédelmi szervezetek és hatóságok munkáját is.

A Tid(y)Up projekt záróeseménye 2022. november 8-9-én, Budapesten a Budapesti Műszaki Egyetem épületében lesz. Hamarosan indul a regisztráció.

Kapcsolat:
Hankó Gergely
ügyvezető
Mobil: +36 20 383 6242
Email: .

A projekt az INTERREG Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
#interregdtp #dtptidyup #petkupa

PETLOGO thulogo2022 hu emailbe kszgysz logo final

.