Alapdokumentumok

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége 

közhasznú szervezet

A l a p s z a b á l y a

Jelen Alapszabály a Szövetség 2020. május 28. napjától hatályos, a módosításokkal érintett rendelkezéseket vastag dőlt betűvel jelző, egységes szerkezetbe foglalt Létesítő Okirata

Letöltés PDF formátumban.

1. §.     Jogállás

  • A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) autonóm szakmai testület. Rövid neve: KSZGYSZ

 

  • Idegen nyelvű elnevezése:

Hungarian Association of Environmental Enterprises (rövidítve: HAEE)

 

  • A Szövetség önálló jogi személy, 1992. évben országos társadalmi szervezetként alakult.
  • A Szövetség székhelye: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/A.
  • A Szövetség telephelye: 1133 Hegedűs Gyula utca 68. fsz. 6.
  • Bélyegzője: vízszintes pecsét a név, a székhely és az adószám feltüntetésével.
  • A Szövetség szakmai szervezetek, gazdasági társaságok, vállalkozók, intézmények szövetsége.

2. §.     A Szövetség célja

  • a Szövetség a magyarországi környezet-állapot javítását, a környezetipar és a környezeti kultúra fejlesztését, a környezetvédelmi szemléletformálást a saját eszközeivel végzi és szolgálja,
  • szervezi és összefogja a környezetvédelem, fenntarthatóság területén tevékenykedő szervezeteket, vállalkozásokat,
  • érdekeiket szakmai szempontból egyezteti és képviseli,
  • kezdeményezi a szabad vállalkozást,
  • kezdeményezi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését,
  • kezdeményezi és szolgálja a környezetvédelemmel, a fenntarthatósággal kapcsolatos információk szabad áramlását,
  • tevékenységével a környezetvédelmi, fenntarthatósági szemlélet fejlődését szolgálja,
  • a környezetvédelmi, fenntarthatósági ismeretek terjesztését kiadványokkal, konferenciák szervezésével, oktatással szolgálja,
  • elősegíti az euro-atlanti integráció folyamatát,
  • hozzájárul a határon túli magyarság szülőföldjén való – egyéni és közösségi boldogulásához, környezetének javításához, környezeti neveléséhez, és e téren a sokoldalú kapcsolatok kialakításához, fenntartásához és erősítéséhez.

3. §.   Feladatköre

A szakterületen önállóan és a tagjain keresztül ellátja az érdekegyeztető és kapcsolattartó feladatokat.

  • Az érdekképviselet keretében:
  • A tagok összehangolt véleménye alapján állást foglal a szakmai területet érintő kormányzati és hatósági döntésekkel, szabályozókkal és tervezeteivel

Állásfoglalásairól a gazdaságirányítási és társadalmi szervezeteket tájékoztatja.

Gyakorolja mindazokat a véleményezési, egyetértési, vagy egyéb jogokat, amelyek hatáskörébe tartoznak.

  • Figyelemmel kíséri a szakmai területet érintő vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését és az illetékes gazdaságirányítási szerveknél kezdeményezi a szakterületét befolyásoló szabályozók, intézkedések felülvizsgálatát és módosítását, szorgalmazza a környezetvédelmi tevékenységnek kedvező gazdasági környezet kialakítását.
  • Kidolgozza és karbantartja a szakmára jellemző szakmai-etikai normákat, ügyel ezek betartására és fellép az általánosan elfogadott normáktól eltérő gazdasági magatartással szemben.
  • Az érdekegyeztetés keretében:
  • Segíti tagjainak az államigazgatási, hatósági szervekkel, önkormányzatokkal, vállalkozókkal, valamint tevékenységükkel érintett szervezetekkel való együttműködését.
  • A gazdasági szervezetek szakmai-szervezeti továbbképzési kérdéseit érintő általános feltételek, ajánlások és útmutatók közreadásával segíti a tagok tevékenységét
  • Önállóan és tagjain keresztül információs, egyeztető, döntés-előkészítő kapcsolatokat épít és tart fenn mindazon állami, önkormányzati, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel és hatóságokkal azokon a területeken, ahol a tagok szakmai érdekeinek érvényre juttatása azt indokolttá és szükségessé teszi. A szakterületét érintő kérdésekben kapcsolatot tart az illetékes minisztériumokkal, az Országgyűlés szakbizottságaival, önkormányzatokkal, illetve azok szövetségeivel, szakmai és egyéb társadalmi szervezetekkel.

3.       A Szövetség a nemzetközi gazdasági kapcsolatok elmélyítése érdekében:

  • Segítséget nyújt tagjai nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséhez.
  • Szakmai információk, szakmai napok megrendezésével, szakmai delegációk küldésével és fogadásával hozzájárul a kapcsolatok bővítéséhez, a fejlett külföldi környezetvédelmi technológiák, eljárások hazai elterjesztéséhez, a külföldi befektetések elősegítéséhez.
  • Kapcsolatot tart külföldi szövetségekkel, melyekkel megállapodások keretében közösen szervezi a vállalatközi, cégek közti közvetlen kapcsolatokat.
  • Nemzetközi szövetségekben és fórumokon képviseli a tagokat.
  • Nyilvános információs rendszert működtet a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez.

4.       Egyéb feladatai keretében

4.1.    Elősegíti a fejlett környezetvédelmi technológiák, eljárások, stb. bevezetését és elterjesztését, ezzel közvetetten támogatva az Alaptörvény XX. cikk (1)-(2) bekezdésében és XXI. cikk (1) bekezdésében meghatározott állami szerepvállalást, melynek értelmében a testi és lelki egészséghez jog érvényesülését Magyarország […] a környezet védelmének biztosításával segíti elő, illetve Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

4.2.    Szakmai információs munkát végez a szakterületen tevékenykedők munkájának segítésére, ennek érdekében honlapján tájékoztató anyagokat tesz közzé.

4.3.    A Szövetség rendszeres tájékoztatást nyújt tagjainak, valamint más érdeklődőknek a szakmai jogszabályváltozásokról. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény célkitűzéseivel összhangban, mely alapján a jó állam elengedhetetlen feltétele, hogy a jó kormányzás keretében a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok előkészítésébe, elősegítve ezzel a közjó érdekében a jogi szabályozás sokoldalú megalapozását, ezzel pedig a jogszabályok minőségének és végrehajthatóságának javítását, a Szövetség stratégiai együttműködési megállapodásra törekszik a szakterületén illetékes jogalkotókkal a környezetipar véleményének képviseletére. A vélemények egyeztetése, a tervezetek megismerése, valamint a szakmai tájékoztatás, ismeretterjesztés érdekében konferenciákat és más egyeztető és szemléletformáló rendezvényeket szervez, ezáltal biztosítva, hogy jogaikról és kötelezettségeikről az érintettek tudomást szerezzenek.

4.4.    Vitás szakmai ügyekben felkérésre békéltető, jószolgálati feladatokat lát el.

4.5.    Szorgalmazza az oktatásban, képzésben, a környezetvédelmi szakterület szakmai megjelenítését. Ezzel a Szövetség közvetlenül elősegíti A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXXI. törvénnyel kihirdetett Aarhusi Egyezmény 3. Cikk 3. pontjában vállalt állami kötelezettségvállalás teljesítését, mely szerint: „Minden egyes Fél támogatja a környezeti oktatást-nevelést és a környezettudatosság növelését a nyilvánosság körében, különösen a környezeti információhoz való hozzájutás, a környezeti döntéshozatalban való részvétel […] tekintetében.”

4.6.    Olyan, ingyenesen igénybe vehető környezetvédelmi információs bázist épít ki és működtet az Interneten, amelyből bárki megismerheti a Magyarországon működő környezetvédelmi szolgáltatások és a környezetvédelmi ipar helyzetét, szereplőit. A fenti információk megismerhetősége érdekében rendszeresen kiadványt is megjelentet. A Szövetség a XIR adatbázissal széleskörű szakmai információk, az engedély-tartalmak hiteles megjelenítése a környezetvédelmi problémával rendelkezők, a tevékenységet kínálók és nem utolsó sorban a környezet érdekeit és biztonságát szolgálja. Ezzel a Szövetség az állam által Aarhusi Egyezmény 5. cikk 3. d) pontjában vállalt azon kötelezettségvállalását igyekszik elősegíteni közvetlenül, mely szerint „Valamennyi Fél biztosítja azt, hogy a környezeti információk egyre inkább rendelkezésre álljanak olyan elektronikus adatbázisokban, amelyek a nyilvánosság számára a nyilvános telekommunikációs hálózaton keresztül könnyen hozzáférhetők. Az ilyen formában hozzáférhető információ tartalmazza: egyéb információt, amennyiben annak hozzáférhetősége e formában elősegíti a jelen Egyezményt végrehajtó nemzeti jogszabályok érvényesülését, feltéve, hogy ezen információk már elérhetők elektronikus úton.”

 

5.       Közhasznú tevékenysége keretében az alábbi kötelezettségvállalásokat teszi:

A Szövetség politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai szervezeteket, pártokat nem támogat és tőlük támogatást nem fogad el.

A Szövetség országgyűlési, megyei, fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem ajánl.

A Szövetség politikai tevékenységet a jövőben sem folytat.

A Szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

Vállalkozási tevékenységet másodlagos jelleggel, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azok veszélyeztetése nélkül végez.

Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.

4. §.     A Szövetség tagsága

1.         A tag jogállása szerint lehet: rendes tag, illetve különleges jogállású tag, úgy mint: társult, vagy pártoló tag. Ahol az Alapszabály külön nem határoz meg rendes tagot vagy szavazásra jogosult tagot, ott tagon a rendes tagot és a különleges jogállású tagságot is érteni kell.

  • A tagok belépése a Szövetségbe önkéntesen történik.
  • A Szövetség rendes tagja lehet:

bármely, a környezetvédelmi szolgáltatás területén működő jogi személyiségű, vagy anélküli gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság, vagy más jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező egyéni vállalkozó, intézet, intézmény, aki/amely tevékenységét belföldi székhellyel végzi, a Szövetség Alapszabályát magára nézve kötelező érvénnyel elfogadja, tagdíj fizetését vállalja, szakmai, vagy egyéb formában támogatja a célkitűzések megvalósítását.

  • Társult tag lehet:

minden önálló jogi személyiségű gazdasági szervezet, non-profit szervezet, költségvetési szerv, vagy annak háttérintézménye, illetve területi képviselete. Jogait és kötelezettségeit a Szövetség és a társult tag közötti megállapodás határozza meg. A társult tag szavazati joggal nem rendelkezik, de minden juttatásra és kedvezményre jogosult, amelyre a rendes tagok jogosultak.

  • Pártoló tag lehet:

minden önálló jogi személyiségű non-profit szervezet, gazdasági szervezet,– külföldi, vagy belföldi – vagy annak területi képviselete, vagy külföldi, illetve magyar jogi személy, aki a Szövetség célkitűzéseit elfogadja és annak megvalósítását anyagi, szakmai, vagy egyéb formában támogatja, vagy pártoló tagdíjat fizet.

Jogait és kötelezettségeit a Szövetség és a pártoló tag közötti megállapodás határozza meg.

A pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik, de minden juttatásra és kedvezményre jogosult, amelyre a rendes tagok jogosultak.

  • A Szövetség tagjai sorába a belépés az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozat megküldésével történik, amelyben a belépő nyilatkozik, hogy a Szövetség Alapszabályát, a tagok együttműködésének és piaci magatartásának etikai normáit magára nézve kötelezőnek ismeri el, vele szemben az Alapszabályban foglalt kizáró okok nem állnak fenn, adótartozás mentes, és kötelezettséget vállal a tagdíj, illetve az egyéb formában történő támogatás megfizetésére, illetve szolgáltatására - ideértve bármely vagyoni értékkel rendelkező ismeret, szakmai tapasztalat, know-how megállapodás szerinti átadását. Jelen Alapszabályban meghatározott tagdíj, vagy egyéb támogatás, szolgáltatás vagyoni hozzájárulásnak minősül.

A tagság a nyilatkozatnak a Szövetség Elnöksége által történt elfogadásával és a tagdíj befizetésével kezdődik.

  • A tag kilépési szándékát köteles az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozatának megküldésével

A tagság az írásbeli közlés hónapjának utolsó napján szűnik meg.

5. §.     A Szövetség tagjainak jogai és kötelezettségei

1.         A rendes tagnak jogában áll meghatalmazott képviselője útján, illetve a képviseletre felhatalmazott személy útján

-      Közgyűlésen részt venni

-      megválasztása esetén tisztséget viselni

-      írásban javaslatot tenni a Közgyűlés és az Elnökségi ülés összehívására, illetve azok napirendjére

-      az Elnökséget és az ügyvezető igazgatót javaslatokkal, észrevételekkel, kezdeményezésekkel megkeresni

-      az ülésekre előterjesztett javaslatok megvitatásában tanácskozási joggal részt venni, a határozatok és az ajánlások meghozatalában szavazati jogát érvényesíteni

-      tisztségviselők visszahívását kezdeményezni

-      a Szövetség szolgáltatásait igénybe venni

-      a Szövetség bármely szervéhez vagy tisztségviselőjéhez panasszal fordulni

-      a Szövetségi tagságát, a Szövetség logóját tagsági viszonya időtartama alatt honlapján, kommunikációs anyagjain és ügyiratain feltüntetni.

  • A Szövetség rendes tagjának kötelezettségei:

-      a Szövetség céljait támogatni, és munkájában részt venni,

-      az Alapszabályt és az ülések határozatait betartani, ajánlásait figyelembe venni,

-      a Szövetség munkájához szükséges - az üzleti titkot nem sértő - információkat rendelkezésre bocsátani,

-      gazdasági munkájában a Szövetség többi tagjának érdekét szem előtt tartva, az együttműködés szellemét erősíteni,

-      a Közgyűlés által meghatározott éves tagdíjat befizetni, illetve a szakmai vagy egyéb formában vállalt támogatást nyújtani,

-      betartani a Szövetség által meghatározott etikai normákat,

-      a tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

  • A Szövetség különleges jogállású tagjait, a társult és a pártoló tagokat ugyanazon jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik, mint a rendes tagokat, tanácskozási joggal a Szövetség Közgyűlésén részt vehetnek, azonban szavazati joggal nem rendelkezhetnek, valamint képviseletre jogosító tisztséget nem viselhetnek.
  • Jogaikra és kötelezettségeikre egyebekben a Szövetséggel kötött megállapodás rendelkezései vonatkoznak.
  • A Tag a belépési nyilatkozatban közölt adataiban bekövetkezett változást 30 naptári napon belül írásban közli a Szövetséggel.

6. §.     Tagdíj fizetés

  • A tagdíj lehet megállapodás alapján fizetendő támogatás, szolgáltatás vagy meghatározott időközönként rendszeresen fizetendő tagdíj.
  • A Szövetség rendes és pártoló tagja köteles az éves tagdíjat befizetni.

3.         Az éves tagdíj megállapítása az Elnökség hatáskörébe tartozik azzal, hogy a tárgyévben alkalmazott tagdíj összegét a tárgyévet követő évre vonatkozóan legfeljebb a KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző évi fogyasztói árindexnek megfelelően módosíthatja. Az éves tagdíj KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző évi fogyasztói árindexnél magasabb arányú módosítása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

4.         A tagdíjat a Szövetség által kiállított számla alapján kell befizetni, minden év március 31-ig. Az október 15. napja utáni belépés esetén a tagdíj mértéke az éves tagdíj 50%-a.

5.         A tagdíj a Szövetség működési feltételeit biztosítja.

6.         A társult tagok által nyújtott támogatást, szolgáltatást a felek külön írásos megállapodásban rendezik.

 

 

7. §.     A Szövetség szervei:

1.         KÖZGYŰLÉS

  • ELNÖKSÉG
  • FELÜGYELŐBIZOTTSÁG
  • ETIKAI BIZOTTSÁG

 

  • A Közgyűlés

 

  • A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a rendes tagok összességéből áll. A Közgyűlést évente legalább egyszer, ill. szükség szerint kell összehívni. Tisztségviselő-választó Közgyűlést háromévente kell tartani.
  • A rendes tagoknak a Közgyűlésről szóló meghívót a napirend egyidejű közlése mellett a Közgyűlés megtartása előtt legalább 14 nappal korábban írásban meg kell küldeni. A meghívóban fel kell tüntetni, hogy határozatképtelenség esetén a ½ órával későbbi időpontra hirdetett Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül, az eredeti napirendi pontokban határozatképes.

 

A meghívó elektronikus úton történő megküldése esetén annak kézhezvételét az olvasási igazolás megküldésével kell visszaigazolni. Ha az olvasási visszaigazolás megküldésére a meghívó kiküldését követő négy napon belül nem kerül sor, a meghívót kézbesítettnek kell tekinteni.

Ha a Közgyűlést a Szövetség nem a székhelyén tartja, köteles azt a hely megjelölésével a meghívóban feltüntetni.

 

A Közgyűlés nyilvános, annak helyét és időpontját a Szövetség honlapján, közösségi oldalain, illetve Hírlevelében is közzéteszi. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 10 napon belül, de legkésőbb a Közgyűlés időpontját megelőző nap végéig a rendes tagok és a Szövetség szervei a Közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

A különleges jogállású tagok elektronikus úton (e-mail) értesítést kapnak a Közgyűlés időpontjáról és helyszínéről.

  • Érvényes döntéseket csak olyan kérdésekben lehet hozni, amelyek a Közgyűlés napirendjén szerepelnek.

1.4.      A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

-      Alapszabály jóváhagyása és módosítása

-      Szervezeti Működési Szabályzat jóváhagyása és módosítása

-      az Elnökség éves beszámolójának elfogadása,

-      a Szövetség gazdálkodással kapcsolatos tevékenységről szóló beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadása, valamint a következő évi munkaterv jóváhagyása,

-      az Elnökség, az Elnök, és az Alelnökök megválasztása, felmentése, visszahívása,

-      a Felügyelőbizottság megválasztása, felmentése, visszahívása

-      az etikai bizottság megválasztása, felmentése, visszahívása

-      állásfoglalás mindazokban a kérdésekben, melyekről a Közgyűlés a munkatervben határozatot hozott

  • döntés a Szövetség kizárólagos részvételével működő, a Szövetség céljainak elérését elősegítő gazdasági társaságok alapításáról, döntés az e célra létrehozott gazdasági társaságok részére rendelt vagyoni hozzájárulásokról, az e célra létrehozott gazdasági társaság létesítő okiratának és előzetes üzleti tervének elfogadása, első tisztségviselőinek megválasztása

-      minden olyan kérdés megtárgyalása, melyet az Elnökség a Közgyűlés elé terjeszt

-      a tagok gazdasági érdekeit jelentősen befolyásoló ajánlások és állásfoglalások elfogadása

-      az Elnökség ügyrendjének jóváhagyása

-      döntés a Szövetség megszűnéséről, egyesüléséről, szétválásáról és vagyon felosztásáról

-      döntés az éves tagdíj KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző évi fogyasztói árindexnél magasabb arányú módosításáról,

-      döntés tagkizárásról az Alapszabály 11. §-a szerint

-      döntés minden olyan egyéb kérdésben, amelyet a törvény a legfőbb szerv hatáskörébe utal, hacsak az Alapszabály jogszerűen más rendelkezést nem tartalmaz erre vonatkozóan.

1.5.      A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 50%-a + 1 fő jelen van. A Közgyűlés határozatait - az éves beszámoló jóváhagyását is beleértve - egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Szövetség Elnökének szavazata dönt.

A jelenlévők 3/4-es szótöbbsége szükséges az alábbi esetekben:

  • személyi kérdésekben (választott tisztségviselők)
  • gazdálkodással kapcsolatos kérdésekben
  • kizárási kérdésekben
  • Alapszabály módosítására vonatkozó kérdésekben

egyhangú szavazat szükséges az alábbi esetben:

  • döntés a Szövetség megszűnéséről, és vagyon felosztásáról.

A Közgyűlésen a határozatok meghozatala nyílt szavazással történik. Határozatképtelenség esetén azonos napirendi pontok mellett az ismételten összehívásra került Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

Jelen Alapszabály lehetővé teszi, hogy a tag személyes megjelenés helyett valós idejű kép- és hangátvitelt lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyen részt a közgyűlésen. A tagnak e szándékát öt nappal a közgyűlés napja előtt írásban be kell jelentenie az Elnöknek. A szavazásra jogosult tag akkor és úgy gyakorolhatja az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételére való jogát, ha ezzel nem lehetetleníti el a közgyűlés lebonyolítását.

 

A Közgyűlés a tagok személyes részvételével tartható, ha a fenti, távoli részvétel ellen a szavazásra jogosult tagok legalább 10%-a a közgyűlési meghívó kézhezvételétől számított öt napon belül, de legkésőbb a közgyűlés időpontját megelőző 3. napig, – az ok megjelölésével – írásban tiltakozik, és egyben kérik a közgyűlés hagyományos módon történő megtartását. Ez esetben az Elnök írásban tájékoztatja a tagokat, hogy a közgyűlésen kizárólag személyes részvételre van lehetőség.

 

A konferencia-közgyűlésre egyebekben a rendes Közgyűlés szabályait kell alkalmazni.

 

Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételének lehetőségét, valamint annak használatára vonatkozó előírásokat az Elnökség határozatban állapítja meg, és arról a tagokat a meghívóban részletesen tájékoztatja.

 

Határozathozatal ülés tartása nélkül

 

Jelen Alapszabály lehetővé teszi az ülés tartása nélküli határozathozatalt, amely esetben az Elnök a határozathozatalt a határozattervezetek tagok részére történő megküldésével kezdeményezi.

 

A szavazati joggal rendelkező tagok számára a határozattervezetek kézhezvételétől számított nyolc nap áll rendelkezésre, hogy szavazatukat írásban megküldjék az Elnök részére.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az Alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, és ezt írásban jelzi az Elnöknek, a Közgyűlést az Elnöknek össze kell hívnia.

 

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha minden tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha minden szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

  • Rendkívüli Közgyűlés összehívásához legalább a szavazásra jogosult tagok 10%-ának javaslata szükséges. A javaslatban meg kell jelölni az összehívás okát és célját. A rendkívüli Közgyűlést a javaslatnak az Elnökséghez történő érkezésétől számított 30 napon belül kell összehívni.

1.7.      A Közgyűlést és a rendkívüli Közgyűlést az Elnökség hívja össze és az Elnök, vagy valamelyik Alelnök, vagy az általuk megbízott vezeti le.

A Közgyűlés nyilvános.

Amennyiben a Közgyűlés napirendi pontja nem érint személyi kérdéseket, a Szövetség ügyvezető igazgatója által kijelölt alkalmazott, akadályoztatása esetén a Közgyűlésen megválasztott személy látja el a szavazatszámlálói teendőket. Tisztségviselő-választó Közgyűlés, egyéb személyi kérdéseket tárgyaló napirendi pont esetén a szavazatszámlálást a Közgyűlés által erre megválasztott háromtagú szavazatszámláló bizottság végzi.

1.8.      A Közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van. Az ülésen személyesen jelen lévő szavazásra jogosult tagok a szavazólap feltartásával szavaznak támogató, illetve ellenző, tartózkodó szavazatok leadásával. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevétele útján jelen lévő tag az Elnök kifejezett kérdésére nyilatkozva adja le támogató, illetve ellenző, tartózkodó szavazatát.

 

            Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével jelen lévő tag felszólalási és javaslattételi jogát valamennyi napirendi pont esetében az Elnök kifejezett kérdésére válaszolva gyakorolja.

  • A Közgyűlésen a szavazásra jogosult tag képviselője vagy megbízottja az aláírási címpéldány (és igazolványa felmutatásával), illetve meghatalmazása benyújtásával, az egyéni vállalkozó tag személyesen szavazhat. Társult és pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik. Az elektronikus hírközlő eszközt igénybe vevő tag személyazonosságának megállapítása a tag képviselőjének aláírási címpéldánya vagy meghatalmazása és igazolványa felmutatásával történik.
  • A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, és annak alapján határozatok könyvét kell vezetni. A jegyzőkönyvet a levezető Elnök, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két rendes tag hitelesítő záradékkal látja el.

1.11.    A jegyzőkönyvnek és a határozatok könyvének tartalmaznia kell a Közgyűlés időpontját, helyét, a hozott döntések (határozatok) szó szerinti szövegét, a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket, a döntést támogatók és azt ellenzők, valamint a döntéstől tartózkodók számarányának rögzítését (amennyiben ez lehetséges, úgy a támogató az ellenző és a tartózkodó tagok megnevezésének feltüntetésével), továbbá azt, hogy a szavazati joggal rendelkező tagok milyen módon vettek részt a Közgyűlésen: személyesen vagy elektronikus hírközlő eszköz útján.

1.12.    A jegyzőkönyveket és a határozatok könyvét a Szövetség iratai között meg kell őrizni.

A működéssel kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintést az ügyvezetés munkanapokon, munkaidőben bárki számára lehetővé teszi.

A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet és a saját költségére másolatot is kérhet.

1.13.    A Közgyűlés döntéseit a tagokkal írásban igazolható módon, az egyes döntésekben személyesen érintettekkel ajánlott levélben kell tudomásra hozni. A döntéseket a nyilvánossággal a Szövetség hírlevelén, illetve hivatalos honlapján keresztül ismerteti meg.

A Szövetség működésének, szolgáltatásainak, az éves tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Szövetség honlapján kell közzétenni.

A közhasznúsági jelentést a Szövetség honlapján közzé kell tenni.

                     

1.14.    A Közgyűlés határozat hozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül;
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat továbbá:

  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja vagy alapítója;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

A szavazásra jogosult tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok Alapszabályban meghatározott többségével hozzák meg.

  • Az Elnökség

2.1.      Az Elnökséget a Közgyűlés által választott jelölőbizottság javaslata alapján a Közgyűlés 3 évre választja, tagjainak száma 9 fő + 2 póttag. Ha az Elnökség bármely tagjának tagsági viszonya bármilyen okból megszűnik, tisztségéről lemond, helyébe az a póttag lép, aki a tényleges tisztségviselők után a legtöbb szavazatot kapta. A póttagot a tisztújító Közgyűlés választja. Póttagok azok, akik a megválasztott tagokat követően a legtöbb szavazatot kapták. Az Elnökségi tisztségre vonatkozó megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre.

2.1.1.   A tisztségviselők a rendes tagok képviselőiből választhatók, az Elnökségi tagokból a Közgyűlés 1 Elnököt és 2 Alelnököt választ.

2.1.2.   Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

a)    kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)    bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

2.1.3.   Nem lehet a közhasznú szervezet Elnökségi tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget a megszűnést követő három évig

a)    amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,vagy

b)    amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, vagy

c)    amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, vagy

d)    amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

Az Elnökségi tag illetve az ennek jelölt személy köteles a Szövetséget előzetesen tájékoztatni, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet Elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet Elnökségi tag az, akit vezetői tisztségviselői foglalkozástól jogerősen eltiltottak az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt, ha az ítéletben megjelölt tevékenységet a Szövetség is tevékenységeként jelölte meg, a Szövetség Elnökségi tagja nem lehet az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig. Mindezekről az érintett köteles a Szövetség számára előzetesen, írásban nyilatkozni.

2.1.4.   Az Elnökség a két Közgyűlés között a Szövetség legfőbb irányító szerve.

            Az Elnökség ülését az Elnök a napirend közlésével írásban 8 nappal az ülés előtt hívja össze.

            Az Elnökség ülése nyilvános.

2.1.5.   Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a döntéseket a határozatok könyvébe be kell vezetni.

Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

3/4-es szótöbbség kell az alábbi határozatok meghozatalához:

  • etikai kódexre és annak módosítására vonatkozó javaslatok elfogadása
  • az ügyvezető igazgató megbízása és a megbízatás visszavonására szóló döntés esetében.
  • Az Elnökség határozatait elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vagy ülés tartása nélkül is meghozhatja.

2.2.      Az Elnökség hatásköre:

Az Elnökség határozathozatalra jogosult mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint a fele -az Elnök személyét is beleértve - jelen van. Az Elnökségi tag feladatait személyesen köteles ellátni. Az Elnökség üléseit legalább negyedévenként ill. szükség szerint hívja össze az Elnök. 

 

Az Elnökség vagy Felügyelőbizottság bármely tagja Szövetségi tagságának megszűnése esetén a Közgyűlésen megválasztott póttagok a szavazás során elfogadott sorrendben rendes tisztségviselővé válnak.

2.3.      Feladatát képezi továbbá

-      a Szövetség Szervezeti Működési Szabályzatának elkészítése

-      a Szövetség gazdálkodásának irányítása és felügyelete

-      dönt az éves tagdíj legfeljebb a KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző évi fogyasztói árindexnek megfelelő módosításáról

  • munkáltatói jogok gyakorlása

-      éves beszámoló elkészítése és Közgyűlés elé terjesztése

-      iránymutatások kidolgozása az ügyvezető igazgató részére

-      a Szövetség tagjaiból vidéki és budapesti szekciók létrehozása, tematikus munkacsoportok alakítása és a működésükkel kapcsolatos szabályok kidolgozása,

-      döntés új tag belépési kérelmének elfogadásáról

-      elkészíti és közzéteszi az Elnökség közhasznúsági jelentését

  • a Szövetség kizárólagos részvételével működő, a Szövetség céljainak elérését elősegítő gazdasági társaságokkal kapcsolatos javaslat kidolgozása: javaslattétel a megalapításról, javaslattétel a gazdasági társaságok részére rendelt vagyoni hozzájárulásról, szövegszerű javaslat kidolgozása az e célra létrehozott gazdasági társaság létesítő okiratáról, javaslattétel az első tisztségviselőkről, az így létrehozni kívánt gazdasági társaság előzetes üzleti tervének kidolgozása, illetve annak Közgyűlés elé terjesztése írásbeli döntéshozatallal.

2.4.      Az Elnökségi ülések egyes napirendi pontjainak megvitatásához az Elnökség tanácskozási joggal a tagok, az illetékes hatóságok, továbbá más szervezetek képviselőit is meghívhatja.

2.5.      Az Elnök

-      összehívja az Elnökségi ülést,

-      ellenőrzi az Alapszabály előírásainak betartását, valamint az Elnökség határozatainak végrehajtását,

-      önállóan képviseli a Szövetséget,

-      kiadmányozási és utalványozási jogot gyakorol,

-      javaslatot tesz a Közgyűlés napirendjére,

-      összehívja a Közgyűlést,

-      elkészíti a Közgyűlésen kívüli határozatok tervezetét,

-      ellátja a Közgyűlés és az Elnökségi ülés Elnöki teendőit,

-      összehangolja a tisztségviselők tevékenységét,

-      gondoskodik a Szövetséget érintő törvényi megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálatáról és annak bekövetkezte esetén intézkedések megtételéről,

-      gondoskodik a Közgyűlés összehívását megalapozó körülmények fennállásának mindenkori vizsgálatáról a Szövetség vagyonát, célját érintő törvényi esetekben és annak bekövetkezte esetén a Közgyűlést összehívásáról,

  • gondoskodik a Szövetség jogszabályban előírt adatainak a nyilvántartó bíróságnak való bejelentéséről,
  • döntés a már létrehozott, a Szövetség kizárólagos részvételével működő gazdasági társaságban a gazdasági társaságokról szóló szabályozás szerint az alapító hatáskörébe tartozó kérdésekről.

2.6.      Alelnökök

 

2.6.1.   az Alelnökök önálló képviseleti joggal rendelkeznek

2.6.2.   az Elnök akadályoztatása esetén elvégzik az Elnöki teendőket, gyakorolják az Elnöki jogokat és teljesítik kötelezettségeit

2.6.3.   képviselik a Szövetséget

2.6.4.   kiadmányozási és utalványozási jogot gyakorolnak

2.6.5.   javaslatot tesznek a Közgyűlés napirendjére.

3.         A Felügyelőbizottság

3.1       A Felügyelőbizottság három tagból áll, tagjait a Közgyűlés választja, hároméves időtartamra, a jelölőbizottság javaslata alapján. Elnökét a tagok maguk közül választják, ügyrendjüket maguk határozzák meg, és munkaterv alapján dolgoznak.

A Felügyelőbizottsági tagsági jogviszony annak elfogadásával jön létre.

3.1.1.   A Felügyelőbizottság határozatképes, ha 3 tagja jelen van, határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelőbizottság tagjai a Felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni.

3.1.2.   Nem lehet a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)    a Közgyűlés elnöke vagy tagja (ide nem értve a Közgyűlés azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), az Elnökség tagja

b)    a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik

c)    a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

  • az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

Felügyelőbizottsági tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet Felügyelőbizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet Felügyelőbizottsági tag az, akit vezetői tisztségviselői foglalkozástól jogerősen eltiltottak az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt, ha az ítéletben megjelölt tevékenységet a Szövetség is tevékenységeként jelölte meg, a Szövetség Felügyelőbizottsági tagja nem lehet az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.

3.1.3.   Nem lehet a Szövetség Felügyelőbizottságának tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, a megszűnést követő három évig

a)    amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, vagy

b)    amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, vagy

c)    amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, vagy

d)    amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A Felügyelőbizottsági tag, illetve az ennek jelölt személy köteles a Szövetséget előzetesen tájékoztatni, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A fentiekről a Felügyelőbizottsági tagságra jelöltnek előzetesen nyilatkoznia kell.

3.1.4.   A Felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik, a Felügyelőbizottsági Elnök feladata az ülések összehívása, illetve a napirend közlése a tagokkal.

3.1.5.   A Felügyelőbizottság ülései nyilvánosak.

3.2.      A Felügyelőbizottság feladatai

-      ellenőrzi a Szövetség jogszabály ill. alapszabályszerű működését,

-      ellenőrzi a Szövetség gazdálkodását, legalább negyedévenként pénzügyi, szakmai ellenőrzést tart,

-      véleményezi a Közgyűlés elé terjesztendő pénzügyi helyzetről szóló mérlegbeszámolót

-      tevékenységéről a Közgyűlésnek évente beszámol.

3.3.      A Felügyelőbizottság jogai

Feladatai végzéséhez a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Szövetség alkalmazottaitól pedig tájékoztatást kérhet.

A Felügyelőbizottság a Szövetség könyveléseibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, a Szövetség fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

Pénzügyi döntésekben indítvány tételére és annak Elnökségi ülés elé terjesztésére jogosult.

A Felügyelőbizottság Elnöke vagy tagja az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

3.4.      A Felügyelőbizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a)    a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés vagy az Elnökség döntéseit teszi szükségessé,

b)    a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az Elnökséget a Felügyelőbizottság indítványára az Elnöknek annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult. Ha az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeleti szervet.

4.         Az Etikai bizottság

 

4.1. A Szövetség létrehozza az Etikai Kódex betartásáért felelős állandó Etikai Bizottságot. A Bizottság felelőssége eljárni mindazon ügyekben, amelyek az Etikai Kódexben foglalt normák megsértése miatt merülnek fel.

4.2. Az Etikai Bizottság 3 állandó főből áll, akik az egyes ügyek megtárgyalásához további két főt kérnek fel a bizottság munkájában való részvételre.

4.3. Az Etikai bizottság három tagból áll, tagjait a Közgyűlés választja, hároméves időtartamra, a jelölőbizottság javaslata alapján. Elnökét a tagok maguk közül választják, ügyrendjüket maguk határozzák meg, és munkaterv alapján dolgoznak. A Közgyűlés 2 póttagot is választ.

4.3.1.   Az Etikai bizottság határozatképes, ha 3 tagja jelen van, határozatait minősített szótöbbséggel hozza.

4.3.2.   Nem lehet az Etikai bizottság Elnöke vagy tagja az a személy, aki

a)    az Elnökség, vagy a Felügyelőbizottság Elnöke vagy tagja

b)    a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik

c)    a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve

d)    az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

4.3.3.   Nem lehet a bizottság tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

4.3.4.   Az Etikai bizottság szükség szerint ülésezik, az etikai bizottsági Elnök feladata az ülések összehívása.

4.4. Az Etikai bizottság működését a Közgyűlés által elfogadott Etikai Kódex előírásai szerint végzi.

 

 

8. §.     A Szövetség ügyintézése

  • A Szövetség feladatai ellátására saját ügyintéző szervezettel rendelkezik, melynek vezetését az ügyvezető igazgató végzi.
  • Az ügyvezető igazgatót az Elnökség bízza meg legfeljebb 5 éves határozott időtartamra és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Tekintettel arra, hogy a feladatok mennyisége teljes munkaidőben foglalkoztatott személyt igényel, ezért az ügyvezető igazgatói feladatok ellátásával a Szövetség tagjain kívüli személy is megbízható. Az Elnökségre irányadó személyes feladatellátásra, a kizáró körülmények és összeférhetetlenségi szabályok az ügyvezető igazgatóra is megfelelően irányadóak. Az ügyvezető igazgató a Szövetség önálló képviselője a Ptk. 3:30 § (1) bekezdése alapján.
  • Az ügyvezető igazgató feladata az ügyintéző szervezet irányítása, a Közgyűlés és az Elnökség iránymutatásai alapján. Főbb feladatai:

-      folyamatosan irányítja a Szövetség napi ügyeinek intézését,

-      képviseli a Szövetséget harmadik személyekkel szemben,

-      aláírási és utalványozási jogot gyakorol,

-      kezdeményezi szakmai bizottság, munkacsoport összehívását az aktuális kérdések megvitatására,

-      eleget tesz beszámolási kötelezettségének az ügyintéző szervezet éves munkájával kapcsolatban,

-      részt vesz a Szövetség Közgyűlésein,

-      elkészíti a gazdálkodással kapcsolatos és Közgyűlés elé terjesztendő beszámolót,

-      gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökségi ülések egyéb előterjesztéseinek előkészítéséről az Elnök és az Elnökség iránymutatásai alapján,

-      elkészíti az Elnökségi ülések emlékeztetőit, nyilvántartja a határozatokat,

-      előkészíti és az Elnökség elé terjeszti a Szövetség éves gazdasági, pénzügyi, valamint szakmai munkaterv javaslatát,

-      előkészíti és előterjeszti az éves tevékenységről és gazdálkodásról szóló év végi beszámolót és mérleget, közhasznúsági jelentést,

-      gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,

-      kapcsolatot tart az illetékes hatóságokkal, országos hatáskörű szervekkel, társadalmi és egyéb szervezetekkel,

-      eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének két Közgyűlés közti időszakban a tagság felé,

-      az Elnökség számára az Alapszabály 3. §.-ban megfogalmazott feladatokban az ügyintéző szervezet útján teljes körű döntés-előkészítési, majd végrehajtási tevékenységet végez, önállóan tevékenykedik a 3. §. 2.1.; -2.3.; 3.1-3.5.; 4.2-4.6 feladatokban,

-      irányítja, ellenőrzi és értékeli az ügyintéző szervezet munkáját,

-      működteti a Szövetség információs rendszerét és gondoskodik annak folyamatos tökéletesítéséről,

-      az ügyintéző szervezet munkatársai tekintetében munkáltatói jogokat gyakorol,

-      koordinálja a munkacsoportok tevékenységét,

-      intézi, felügyeli a Szövetség levelezési, adminisztrációs munkáit,

-      gondoskodik a tagság nyilvántartásának vezetéséről, annak naprakészségéről,

-      gondoskodik a határozatok könyvének, szervezeti okiratainak vezetéséről,

-      segíti az Elnökséget munkájában,

-      indítványtételi, javaslattételi jogával él,

-      ellátja mindazon feladatokat, amellyel az Elnök, Alelnökök megbízzák, ill. amelyre az Elnökségtől, Közgyűléstől felhatalmazást kap.

9. §      A Szövetség gazdálkodása

  • A Szövetség a rá vonatkozó hatályos jogszabályok szerint gazdálkodik.

2.         A Szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki. A Szövetség a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait köteles elkülönítetten nyilvántartani.

A Szövetség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

  • a számviteli beszámolót
  • a költségvetési támogatás felhasználását
  • a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást
  • a cél szerinti juttatások kimutatását
  • a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapokból, a helyi önkormányzattól kapott támogatást.
  • a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

3.         Az ügyvezető igazgató elkészíti mindazon anyagokat és beszámolókat, amelyek a működéssel és a gazdálkodással összefüggenek, és azt az Elnökségi ülésre ill. a Közgyűlésre előterjeszti.

10. §.   A Szövetség képviselete

 

1.         A Szövetséget harmadik személy előtt az Elnök, az Alelnökök és az ügyvezető igazgató önállóan képviseli.

  • Aláírási jogukat önállóan gyakorolják, kivéve a bankszámla feletti rendelkezést, amely esetében a képviseleti jogot az Elnök és az ügyvezető igazgató együttesen gyakorolja.
  • A Szövetség saját nevében közvetlen kapcsolatot tart az illetékes hatóságokkal, országos hatáskörű szervekkel, társadalmi és egyéb szervezetekkel az Elnök, Alelnökök, ügyvezető igazgató vagy az általunk meghatalmazott Elnökségi tag, Szövetség alkalmazottja, megbízottja, munkavállalója útján.
  • A képviselettel és aláírási joggal felruházott tisztségviselők és alkalmazottak csak magyar állampolgárok lehetnek, és feladataikat az ügyvezető igazgató és az alkalmazottak kivételével díjazás nélkül végzik.

11. §.   A Szövetségi tagsági viszony megszűnése

 

  • a tag kilépésével,

A tag tagsági jogviszonyát a Szövetség Elnökségéhez, Elnökéhez vagy ügyvezető igazgatóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor indokolás nélkül megszüntetheti.

  • a tag jogutód nélküli megszűnésével

A jogi személy megszűnése esetén a tagság megszűnésének időpontja egybeesik a működés megszűnése időpontjával.

  • a taggal kötött megállapodás megszűnésével
  • a tag kizárásával

A tagnak jogszabályt, a Szövetség Alapszabályát, etikai szabályát vagy Közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén, illetve tevékenységi vagy személyi összeférhetetlenség, illetve tagi kötelezettségeinek súlyos és ismételt megszegése – ide nem értve a felmondásra okot adó körülmény - esetén a Közgyűlés – bármely Szövetségi tag vagy Szövetségi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárásához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, ideértve az ismételt szabályszegésre utaló tényeket, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen a tag a bírósághoz fordulhat a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül. Amennyiben a tag más módon szerez a felmondásról tudomást, a tudomásszerzést követő 30 napon belül fordulhat a bírósághoz, a határozat meghozatalát követő egyéves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

  • a tagsági jogviszony felmondásával

Amennyiben a tagdíj vagy egyéb vagyoni hozzájárulás félévnél hosszabb időtartamú hátralékát a tag az írásbeli felszólítást követő 15 napon belül nem rendezi, az Elnökség írásbeli, egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával tagsági jogviszonyát felmondja. A határozatról a tag értesítést kap. A felmondás az értesítés kézhezvételétől hatályos. A Szövetség felmondás esetén a hátralékos tagdíjat, vagyoni hozzájárulást a felmondásról szóló értesítés megküldésétől nem követelheti. A határozat ellen a tag a Közgyűléshez fordulhat a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül. Amennyiben a tag más módon szerez a felmondásról tudomást, a tudomásszerzést követő 30 napon belül fordulhat a Közgyűléshez, a határozat meghozatalát követő egyéves jogvesztő határidő elteltével a tag nem fordulhat a Közgyűléshez. Az így meghozott Közgyűlési határozatra a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

12. §.   Záró rendelkezések

 

Az Alapszabályt az 1992. szeptember 2-i alakuló Közgyűlés fogadta el, a Fővárosi Bíróság annak alapján a szervezetet 1993. január 13-án kelt 69.695/3 sorszámú végzésével 4972 szám alatt nyilvántartásba vette.

Az Alapszabály rendelkezései értelmében az elektronikus levél (e-mail üzenet) is írásbelinek minősül, amennyiben annak közlésére az abban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

Utolsó módosítás: 2020. május 28.

Záradék

Alulírott Dr. Ágoston Csaba igazolom a 2011. évi CLXXXI. törvény (Cet.) 38. § (2) bekezdése alapján, hogy jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály 2020. május 28-án tartott Közgyűlés határozatokkal elfogadott módosítások alapján hatályos tartalmának.

………………………………

Dr. Ágoston Csaba

Elnök

 

 

Ellenjegyzés:

 

Jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdése alapján a Szövetség jogi képviselője elkészítette és átvezette a 2020. május 28. napján tartott Közgyűlés határozataival elfogadott módosításokat. Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Ellenjegyzem

Budapesten, 2020. június „       „ napján,

Dr. Biczi Tamás László, ügyvéd (Biczi és Turi Ügyvédi Iroda, 1088 Budapest, Rákóczi út 11. 3. em. 1. KASZ szám: 36057600)

 

Melléklet:

Melléklet

A Szövetség létesítő személyeinek neve, valamint székhelye a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:5. § szerint az 1992. évi létesítés adatai alapján.

Sorsz.

Név

Székhely

1.        

ACY’S Általános Szolgáltató Kft.

Pécs

2.        

BÁRCZY Környezetvédelmi Vállalkozási és Kereskedelmi Bt.

Debrecen

3.        

BIOFELD Környezetvédelmi Kkt.

Taksony

4.        

BIOKÖR KFT.

Budapest

5.        

BIOMED & CHEMIA Általános Szolgáltató Kft.

Pécs

6.        

BIONIKA KFT.

Szeged

7.        

BIOPETROL  Környezettechnikai Kft.

Szeged

8.        

CASTRUM KFT.

Budapest

9.        

CF PYROTECH  KFT.

Székesfehérvár

10.    

Csongrád Megyei Településtisztasági Szolgáltató Vállalat

Szeged

11.    

Dorogi Hulladékégető Kft.

Dorog

12.    

E+E Kft.

Budapest

13.    

ECONERG  Energy Systems Kft.

Pécs

14.    

ENVIRO-MARKETING KFT.

Budapest

15.    

ENVIRONFINANCE KFT.

Budapest

16.    

Élőföld/Terra Viva Környezetvédelem és Vízgazdálkodás Fejlesztéséért Alapítvány

Budapest

17.    

Északmagyarországi Környezetvédelmi Egyesülés

Eger

18.    

FAMÁKK Kft.

Pécs

19.    

FŐVÁLL

Szeged

20.    

FUTURIT KFT.

Budapest

21.    

GLOBÁL-2000 KFT.

Nyíregyháza

22.    

Globálnatura Alapítvány

Budapest

23.    

„GREENS” KFT.

Szeged

24.    

GYOPÁROS GMK.

Békéscsaba

25.    

Hajdúsági Környezetgazdálkodási Egyesülés

Debrecen

26.    

Hbm. Szolgáltatóipari Vállalat

Debrecen

27.    

Hejőcsabai Cement- és Mészipari Részvénytársaság

Miskolc

28.    

INJEKTOR Kft.

Kaposvár

29.    

INNOLINE Rt.

Budapest

30.    

Ipari Kockázati Tőke Kft.

Budapest

31.    

IMK Ipari Munkahelyfejlesztő és Környezetvédelmi Kft.

Miskolc

32.    

Józsefvárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottsága

Budapest

33.    

Környezetgazdálkodási Jogi és Mérnöki Iroda Bt.

Debrecen

34.    

Környezetvédelmi Kft.

Budapest

35.    

„Mátraszele” Hulladékfeldolgozó és Kereskedelmi Kft.

Salgótarján

36.    

Mezőgazdasági , Ipari és Kereskedelmi Szövetkezet

Hernádkércs

37.    

MGM Környezetvédelmi Gmk.

Debrecen

38.    

NATURA Környezetvédelmi Rt.

Budapest

39.    

Nyíregyházi Köztisztasági Kft.

Nyíregyháza

40.    

SINTALOX KFT.

Budapest

41.    

Soproni Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat

Sopron

42.    

Terézvárosi Zöldek Állatvédő, Környezetvédő Zöld Érdekvédelmi Egyesület

Budapest

43.    

TERSZOL Kisszövetkezet

Budapest

44.

TIT Északmagyarországi Környezetvédők Egyesülete

Eger

45.

TTS SCHIRA KFT.

Székesfehérvár

46.

WEBS  Ipari Kft.

Pécs

47.

ZENON Environmental Környezetvédelmi Kft.

Tatabánya

           

A Szövetség létesítésekor az első vezető tisztségviselő (elnökségi tagok, ügyvezető igazgató) neve a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:21. § (3) bek. szerint:

Elnök: Dr. Sümegi Mihály

Elnökségi tagok: Dr. Bálint Sándor, Otrok Györgyné, Tóth István, Dr. Pintér János, Maráczy Endre, Dr. Kovács László, Feketéné Hladony Katalin, Nagy István, Benyhe István, Bulik László, Lakócsay László, Frisch Mihály, Vörös Ferenc, Kiss Tibor

A Szövetség létesítésekor az első felügyelőbizottsági tagok neve a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:26. § (4) bekezdés szerint:

Nem volt felügyelőbizottság.