Alapdokumentumok

KSZGYSZ Versenyjogi Tájékoztató

Kategória: Alapdokumentumok

A KSZGYSZ Etikai kódexében rögzítésre került, hogy a Szövetség tagjai vállalják, hogy munkájukat a fennálló jogszabályok és szakmai szabályozók tiszteletben tartásával végzik, és a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó szabályokat különös figyelemmel tartják és tartatják be mindazon esetekben, amikor a tagok egymás versenytársaiként működnek a piacon.

A KSZGYSZ-nek úgyszintén szigorúan be kell tartania mind az uniós, mind a magyar nemzeti versenyjogi szabályokat. Jelen tájékoztató célja a hatályos versenyjogi szabályok ismertetése, hogy a KSZGYSZ keretei között történő megbeszélések és ülések során a KSZGYSZ szervei és a tagszervezetek ezen szabályokat figyelembe véve járjanak el.

A KSZGYSZ közgyűlésen, elnökségi ülésén, bizottsági ülésén, illetve az ezekhez kapcsolódó egyeztetéseken minden résztvevőnek az alábbi rendelkezéseket ismernie kell, és mindenkor be kell tartania. A jelen tájékoztató az Etikai kódex függelékeként kezelendő, a KSZGYSZ honlapján elérhető, illetve a KSZGYSZ minden tagjának kiküldésre kerül.

Bármilyen olyan kérdés tárgyalását, amely sértheti a versenyjogi előírásokat, vagy ilyen kockázattal járhat, az ülés levezető elnöke azonnal leállíthatja. A versenyjogi és egyéb jogi kérdéseket szükség esetén az elnökség elé kell vinni.

A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.” 

Az idézett jogszabályhely értelmében sem ténylegesen, sem látszólagosan nem történhet olyan szóbeli vagy írásbeli megállapodás, amely nem felel meg a versenyjogi és egyéb jogszabályoknak.

Ez a tilalom vonatkozik különösen:

  1. a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;
  2. az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;
  3. a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;
  4. a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;
  5. a piacra lépés akadályozására;
  6. arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;
  7. a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

Nem vonatkozik a tilalom arra a megállapodásra, amely a Tpvt. 13. § vagy 17. § szerinti alábbi mentességek valamelyike alá tartozik, figyelembe véve, hogy a 17. § a)-d) pontjaiban meghatározott feltételek együttes fennállása szükséges a mentesüléséhez.

  1. § „(1) Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű.

(2) Csekély jelentőségű a megállapodás,

  1. a) versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacok egyikén sem haladja meg a tíz százalékot,
  2. b) nem versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást kötő egyes feleknek a tőlük nem független vállalkozásokkal együttes piaci részesedése külön-külön az érintett piacok egyikén sem haladja meg a tizenöt százalékot.

(2a) Versenytársak közötti megállapodás az olyan vállalkozások között létrejött megállapodás, amelyek az érintett piacok bármelyikén egymásnak tényleges vagy lehetséges versenytársai.

(2b) A (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti küszöbértéket meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás hatályának időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.”

  1. § „Mentesül a 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodás, ha
  2. a) az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;
  3. b) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a megállapodásban részt nem vevő üzletfelekhez jut;
  4. c) a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és
  5. d) nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.”
  1. február 8.

Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége

1024 Budapest, Keleti Károly utca 11/A.