HU 
EN 
- Kategória: Szövetségi hírek
Mennyire népszerű Magyarországon a használt ruhák piaca? Hol találhatóak a közelünkben ruhagyűjtő konténerek? Hová kerülnek a bedobott ruhák, cipők, kiegészítők, mi történik velük? Hol ronthatja el a lakosság?
A visszagyűjtött ruhák milyen aránya kerül újrahasználatra, hasznosításra, energetikai hasznosításra és lerakásra? Mit jelent a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) a ruhaipar esetében? Ezekről is kérdezte Érczfalvy András, a TrendFM Délutáni Monitor műsorvezetője a KSZGYSZ szakértői riportsorozatában Hunyadi Bencét, a Textrade Kft. operatív igazgatóját.
 |
 |
Forrás: Textrade Kft.
A cég 1990-ben alakult használtruha-nagykereskedésként, mára a fő profiljuk a textil újrahasznosítás. Székesfehérvári üzemükben éves szinten 35 ezer tonna használt ruhát dolgoznak fel, ezzel Magyarország piacvezetőnek és Közép-Európa egyik legnagyobb vállalatának számítanak. Az üzemükben több mint 400 kategóriára válogatják a textíliákat.
Az EU körforgásos koncepciója célul tűzte ki, hogy az egyes anyagáramok zárt láncot alkossanak, az anyag és a termékbe befektetett energia benntartható legyen a termelés-kereskedelem-fogyasztás körforgásban. Ehhez a szemlélethez csatlakozva a Textrade célja, hogy a magyarországi textil hulladék feldolgozása során a lerakóra kerülő mennyiség kevesebb mint 1% legyen. Érczfalvi András a Monitor Délutánban kérdezte az operatív igazgatót.A
Az interjút itt tudja meghallgatni: Így dobhatjuk ki okosan a megunt ruhákat
További részleteket és a bemutatkozó kisfilmet itt találhat a TEXTRADE Kft. tevékenységéről: https://textradekft.hu/
A ruhagyűjtő konténereket itt találja: https://ruhagyujtes.hu
- Kategória: Szövetségi hírek
A KSZGYSZ által kedden megrendezett III. Országos Szemléletformálási Konferencián, amelynek a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusa adott otthont - amely az ország legfenntarthatóbb felsőoktatási intézménye – páratlan előadói gárda állt a több mint 130 résztvevő elé. Ők a témára fókuszálva, olykor a humor és a tudományos ismeretterjesztés eszköztárát is felhasználták, hogy bemutassák tudásukat és tapasztalataikat. Ugyanis – mint ahogy kiderült - ezekre is szükség van ahhoz, hogy a környezetünk állapotára, védelmére felhívó üzeneteink célba érjenek. E fontos kérdéskörrel a Szövetség Környezetvédelmi szemléletformálás, kommunikáció és edukáció munkacsoportja évek óta - szakértők bevonásával - kiemelten foglalkozik, így kerül sor kétévente a tapasztalatok és a lehetőségek értékelésére további szemléletformálási platformot teremtő szakmai konferenciák megrendezésére.
Megnyitójában dr. Ágoston Csaba, a KSZGYSZ elnöke Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus szavait idézte, miszerint „Eddig az ember magával a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie.” Ezért is időszerű az immár harmadik alkalommal megrendezett szemléletformálási konferencia, amely újabb ötleteket, példákat, együttműködéseket generálhat valamennyi résztvevő számára.
A résztvevőket dr. Jámbor Attila, az Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének vezetője köszöntötte, kiemelve, hogy szakmai partnerként és házigazdaként is jelezni kívánják az egyetem elköteleződését a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság és a zöld átállás megvalósításában.
Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára előadásában megköszönte mindazok munkáját, akik a környezetvédelmi szemléletformálásban aktívan részt vesznek és a cél érdekében a nehézségeken is képesek úrrá lenni. E téren tapasztalható az elköteleződés és hosszútávú gondolkodás, ehhez előadásában ismertette azokat a nemzetközi és hazai stratégiákat és programokat, amelyek mentén mindez megvalósítható. Mindemellett kiemelte a tavalyi EU-elnökség során folytatott környezetvédelmi érintettségű tárgyalásokat és a legjobb hazai, nemzetközi gyakorlatokat.
Raisz Anikó
Prof. Dr. Dúll Andrea, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánhelyettese az ökoszorongás és az ökoaggódás fogalmát járta körül, a környezeti bizonytalanság okozta ökoérzelmek és az új fogalmak mentén. Ennek köszönhetően a résztvevők megismerhették a “tétlenség sárkányait” és a “cselekvés méhecskéit” is.
A GreenDependent intézet szakmai vezetője Vadovics Edina a 1,5 fokos életmód eléréséhez nélkülözhetetlen egyéni döntésekről és strukturális feltételekről tartott előadást. A nemzetközi projektjük keretében kidolgozott 1,5 fokos életmód útmutató 7 nyelven letölthető: https://onepointfivelifestyles.eu/citizen-guide-to-15deg-lifestyles
Vekkel László a Good Stories kreatív igazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a frontális információadás nem elegendő ahhoz, hogy a környezetvédelemhez, az éghajlatváltozás hatásainak leküzdéséhez szükséges magatartásbeli változásokat elérjük. Ebben nagy felelősségük van és lehet a marketingeseknek és a tartalomgyártóknak, akik – mint ahogy be is mutatta - képesek befolyásolni a mai és a társadalmi kultúrát.
Paul Ágnes a Cleanwashers alapítója a felelős kommunikációra hívta fel a figyelmet, hiszen nem minden zöld, ami elsőre annak látszik. Fogjunk gyanút, ha valaki ennek kommunikációjára többet költ, mint működésének környezet-, klímabarátabbá, fenntarthatóbbá tételére.
A mellény újragombolására, azaz gondolkodásunk megváltoztatásának fontosságára hívta fel a figyelmet Bárczy Zoltán aranydiplomás vegyészmérnök, aki a hulladékelhagyás megelőzését célzó gondolatait, javaslatait osztotta meg a hallgatósággal, miszerint a hulladék keletkezésében a vásárló felelősségét is firtatni kell. Oda kell figyelni arra, hogy a vásárló a megvásárolt termékkel - ha arra szüksége van egyáltalán, vagy csak igénye - hogyan gazdálkodik, felismeri-e annak értékét és érdekelt lesz-e, érdekeltté tehető-e abban, hogy használat, vagy feleslegessé válás esetén megfelelően kezelje azt? Nyomatékosítani szükséges a kommunikációban a vásárló felelősségét.
A KSZGYSZ több évtizedes szemléletformáló tevékenységét Hankó Gergely ügyvezető mutatta be, ismertetve a korábbi és jelenleg is futó hazai és nemzetközi projekteket, valamint beszámolt a következő időszakra tervezett eseményekről, kiadványokról is. Kiemelte, hogy a hatékony és eredményes környezetvédelmi és fenntarthatósági szemléletformáláshoz egy kormányzati ciklusokon átívelő, 10-15 éves horizonton működő, komplex szemléletformálási keretrendszerben működő “menedzsmentszervezetre” van szükség, ami egy széleskörben elfogadott stratégia, akcióterv mentén fogja össze az egyes kezdeményezéseket, generálja a szinergiákat, harmonizálja ezeket a globális és EU-s célokhoz, programokhoz. Fontos feladata lenne ennek a szervezetnek a folyamatos hatékonyságvizsgálat, nyomon követés, mérés, értékelés és minőségbiztosítás.
 |
 |
A konferencia Livits Réka grafikus jegyzetkészítő szemével
Az MGFÜ szakmai tanácsadója, Lenkey Péter az ESG átmenet és a szemléletformálás jelentőségéről tartott előadást, miszerint az „omnibusz” kissé lelassult, de nem fog megállni. Nem dőlhet hátra senki mert ezek a feladatok és az ütemezés rengeteg kihívást jelent már ma és a jövőre nézvést is és ezt meg kell ismertetni a gazdálkodó szervezetekkel, hogy ez a szemléletváltás ma már megkerülhetetlen.
Pantl Péter kommunikációs igazgató „MOL és a MOHU, mint új szereplők a szemléletformálásban” címmel tartott előadásában beszámolt a cég eddigi üzemi eredményeiről, amelyek megfelelő kommunikációs stratégiát is igényeltek és igényelnek, hiszen változatos módon kell elérni a változatos összetételű célcsoport, a lakosság egészét és kiváltani a kívánt, kölcsönösen előnyös cselekvést. Bejelentette, hogy ősztől átfogó edukációs programmal áll elő a MOHU, melynek előkészítése már zajlik.
A KSZGYSZ két levegőtisztasággal foglalkozó szemléletformáló projektjét (Kölcsönkapott levegő, Mindennapi levegő) Szőllősi-Sebestyén Zita oktatási koordinátor ismertette, kiemelve a nagy látogatottságot és az élménypedagógiai módszerek sikerességét. A projektek szemléltető anyagait, játékait a konferencia résztvevői is kipróbálhatták, diskurzust folytattak az animátorokkal. A KSZGYSZ a Horizont program keretében a Bay Zoltán Kutatóközponttal közösen vesz részt a “Kutatás mindenkinek” projektben, amely – a környezetvédelmi és fenntarthatósági fókusz miatt a “Fenntarthatóság tudománya” címet viseli. E program célja az általános iskolások érdeklődésének felkeltése a tudományágak, a kutatói pálya iránt. E program kellékeit szintén megtekinthették és kipróbálhatták az érdeklődők.
Környei Viktória az Unger & Partners kommunikációs vezetője ismertette a Planet Budapesten már megismert Heoes of the Future projekt módszertanát, látványvilágát, az eredmények alapján pedig az élményalapú oktatás szemléletformálásra, kreativitásra gyakorolt hatását. A Planet Budapest 2026 elején újra megszervezésre kerül Budapesten!
A Fenntarthatósági Témahét és az Európai Hulladékcsökkentési Hét kapcsán is ismert Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezetője, Matolcsy Miklós bemutatta az iskolai fenntarthatóságra való nevelés programját, a Zöld Könyv sorozatot, valamint a Zöld Híd projektet. Óriási siker, hogy tavaly óta választható érettségi tantárgy a fenntarthatóság, így is felkészítve a fiatalokat a fenntarthatóság, a környezettudatosság fontosságára, amelyet majd továbbtanulva, vagy munkába állva már gyakorolhatnak is.
Részlet Matolcsy Miklós előadásából
Ferenczi Attila Maxim a Reco Waste Management Kft. alapítója, tulajdonosa az ingatlanüzemeltetők, bérlők, tulajdonosok szemléletváltozásának fontosságára hívta fel a figyelmet, számokkal, adatokkal igazolva azt, hogy tudatos, felelős vezetői döntésekkel elérhető a működés költségeinek csökkentése, a dolgozók szemléletének pozitív irányú elmozdulása és a tettekben történő megnyilvánulás is.
Nemrég külön cikkben is beszámoltunk fejlesztéseikről.
Molnár Attila Dávid a PET Kupa egyesület alapítója „Ócean literacy vs folyóműveltség” címmel tartott előadásában a hazai és a külföldi résztvevőknek bemutatta azt a határon átnyúló együttműködést, amelyre lehetőséget nyújt az Erasmus+ program: Igy a folyóvizek szennyezettségének megelőzését társadalmi hálózatok szervezésével, edukációs programokkal, többnyelvű tananyagokkal és kiadványokkal, valamint gyakorlati tapasztalatok alapján, terepi munkával kísérve végzik. Mert az ember vágyik a víz közelségére, de azzal törődni kell. A víz és benne az élőlények védelmet érdemelnek - jövőnket szem előtt tartva is. Feltette a kérdést: “Hová lett a kádból a ponty?” Mert a pazarló életmód, a hulladékok keletkezése és nem megfelelő kezelése, az élővilággal való élő kapcsolat elvesztése ide vezet.
Mindebből következik, hogy paradigmaváltás kell a vízhez, az éltető vízhez való hozzáállásunkban, hiszen nélkülözhetetlen valamennyi élőlény számára és reméljük, hogy visszakerülhet a ponty a kádba, mert egészséges, tiszta élőhelyet teremtünk, adunk vissza számukra, ahol élhetnek, amíg nem kerülnek az asztalunkra...
Kiemelte, hogy ez a fajta környezettudatos cselekvés, aktivitás mentálisan is hozzájárul a fiatalok egészségtudatosságának növeléséhez, növeli önbecsülésüket és fejleszti a téma iránti érdeklődésüket, segíti a bevésést, sőt továbbtanulásukhoz orientációt is nyújt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a folyóvizeket érő szennyezések végül az óceánokba kerülnek, amelynek következményei már láthatóak is. Ezek megelőzését a projekt keretében pedagógusok bevonásával, folyószakaszok örökbefogadásával és tudásátadással is segítik. Az előadás egyik apropója az Erasmus+ támogatásból megvalósult “Folyómentő kézikönyvek” bemutatása volt, mely segítségével iskolák csatlakozhatnak a projekt keretében kialakított Folyómentő Iskolák Hálózatához. A projektben jelenleg 4 ország – hazai és határon túli - oktatási intézményének pedagógusai és diákjai vesznek részt (Románia, Szerbia, Ukrajna és Magyarország). A konferencia délutáni szekciójában a projekt nemzetközi résztvevői szinkrontolmácsolás segítségével kísérték figyelemmel az előadásokat, hogy az itt elhangzottakkal felvértezve hazájukban is alkalmazzák a kézikönyvben részletesen kidolgozott szervezési és pedagógiai módszereket. Az iskolák számára kidolgozott kézikönyvek természetesen online is elérhetőek, letölthetőek. (https://tisztatisza.eu/ )
Az egyébként is jó hangulatot Litkai Gergely humorista, fenntarthatósági szakértő még fokozta a délután során, amikor személyes hangvételű, könnyed, de fajsúlyos előadásában a fenntarthatósággal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatait, gondolatait, valamint felméréseinek és ötleteinek fogadtatását, valamit terveit is megosztotta a résztvevőkkel. Ő így dolgozik a fenntarthatóságért.
Litkai Gergely
Mészáros Fanni, az APPLiA ügyvezetője bemutatta, hogy hogyan, hányféleképpen próbálta és próbálja elérni a fogyasztók ingerküszöbét, tekintetbe véve a korcsoportokat, a megfelelő módszertant és így eljutva a legújabb, legfrissebb közösségi médiabeli megjelenésekre, amelyekben a tanuláson, a pályaválasztáson, a szakmai pályafutáson keresztül mutatta be azt, hogy mindig rugalmasan alkalmazkodva kell és lehet újítani a tájékoztatásban, a szemléletformálásban, hogy elérjük, illetve eljuttassuk a megfelelő tartalmú információkat, kiváltsuk a kívánt cselekvést.
Délután Molnár Janka Sára elméleti fizikus, tudománykommunikátor, a FUNtasztikus tudomány Kft. ügyvezetője tartott lendületes előadást a közösségi média használatának rejtelmeiről, adatokkal, tényekkel alátámasztva, hogy bizony nem mindig sikerül, de érdemes próbálkozni a figyelem felkeltésére a természettudományos témák iránt is. Változatos stílus, tartalom, képi világ és főleg aktualitás legyen a mondanivalóban, hogy érezzék az érintettséget, akkor is, ha mindenki gyors választ akar, mert ha nem, akkor skip…
Ladányi Roland, a MiReHu Nonprofit Kft. ügyvezetője beavatta a hallgatóságot munkájukba, amellyel az elmúlt években és már idén is számtalan környezetvédelmi díjat nyertek. A hulladékgazdálkodással foglalkozó miskolci cég saját dolgozói kreativitását és elkötelezettségét jelzik ezek a programok, ötletek és az elnyert díjak. Bizonyítva rátermettségüket, a konferencia utáni PPH Media által szervezett GreenESGage Díjátadón át is vettek gyorsan egy “Special Mention” elismerést az Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében megvalósított élelmiszerhulladék-csökkentő kampányukért.
A szervezők köszönetet mondanak a konferencia támogatóinak, az Energiaügyi Minisztériumnak, a Nemzeti Innovációs Ügynökségnek és az Erasmus + programnak.
A képgalériát itt tekintheti meg:
https://drive.google.com/drive/folders/1R929DKhmEp1cKWa_9GJEKjFD3Sy4-pZg?usp=sharing
Fotók: Papp Zoltán
- Kategória: Szövetségi hírek
Építési-bontási hulladék, PFAS-szabályozás és közelgő jogszabályi változások – A Hulladékképződés megelőzési és hulladékkezelési Munkacsoport ülésén vitatták meg a jövő kihívásait
A közel 30 résztvevő több aktuális témát is megvitatott. Kiemelt szerepet kapott az építési-bontási hulladékok képződésének megelőzésével, az építési-bontási anyag újrahasználatával, valamint a kapcsolódó hulladékgazdálkodási tevékenységekkel összefüggő szabályozás tervezet koncepciójának és főbb szabályozási területeinek áttekintése, valamint a kitermelt talaj és más, építési tevékenység során kitermelt természetes állapotában meglévő anyag kitermelés helyén kívüli felhasználása kapcsán készülő tervezet megvitatása is.
Szintén nagyon fontos témakör volt az ülés keretében a per- és polifluor-alkil anyagok (PFAS) kérdésköre szabályozási és gyakorlati szempontok megvitatásával. Áttekintésre került az Európai Unió PFAS-re vonatkozó jogalkotási folyamata és a várható irányok, különös tekintettel a hulladékgazdálkodási ágazatban felmerülő kérdésekre.
Az ülésen a résztvevők rövid tájékoztatást kaptak a közelmúltban megjelent EU-s és hazai jogszabályi változásokról, valamint a várható, jogalkotással érintett tématerületekről is. Terveink szerint még a nyár folyamán ismét áttekintenénk az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos témakört, valamint az IED 2.0 hulladékgazdálkodási területet is érintő változásait és szakmai kérdéseit.
- Kategória: Szövetségi hírek
Neves meghívott előadókkal és 17 résztvevővel tartotta meg idei első ülését a KSZGYSZ Vízgazdálkodás és vízvédelem munkacsoportja május 19-én. Az aszály problematikájára fókuszáló szakmai esemény célja az volt, hogy az érintett szakemberek komplex tájékoztatást kapjanak a helyzetről és közösen mérjék fel a szövetségben rejlő válaszokat a környezeti kihívásokra.
Gacsályi József, az OVF műszaki főigazgató-helyettese előadásában a hazai vízkészletek helyzetét és a „Vizet a tájba!” program célkitűzéseit mutatta be. Rámutatott, hogy Magyarország vízháztartása jelenleg negatív mérleget mutat: évente 98 km³ víz érkezik be az országba, miközben 105 km³ távozik. Ez a deficit – valamint a felszíni vízkészletek csökkenése és az egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok – komoly kihívásokat jelentenek. A téli csapadék mennyisége eltolódik a nyári hónapokra, és évente mintegy 20 km³ csapadék hiányzik az optimális egyensúlyhoz. A program központi eleme a vízvisszatartás fokozása, amelynek érdekében a tájhasználat átalakítása, természetes vízmegtartó megoldások alkalmazása válik szükségessé. Nem klasszikus műszaki beavatkozásokra építenek, hanem a tájban történő természetes vízmegőrzésre. Már több mint 15.000 hektáron ajánlottak fel területet gazdálkodók vízvisszatartási célokra. A felszín alatti vízpótlásban a MAR (Managed Aquifer Recharge) technológia nyújthat innovatív megoldást. A cél, hogy hosszú távon fenntartható, a természeti adottságokhoz illeszkedő vízkezelési gyakorlat alakuljon ki. A programot egy térképes, online felület is támogatja, amely elősegíti a vízvisszatartási lehetőségek tervezését és a társadalmi részvételt.
A talajvízkészletek klímaváltozás miatti veszélyeztetettségi térképe.
Az egyik legnagyobb kihívás itt az agráriummal való együttműködés, hiszen sok esetben a folyók partján ér véget 1-1 intenzív mezőgazdálkodás alatt lévő tábla. Ebben tud majd esetleg segíteni a szövetség, hogy a szemléletformálást segíti a gazdálkodók és az agrárium szereplői között.
Hintenberger Zsolt, a Realiscon ügyvezetője előadásában a vizes élőhelyek létesítésének környezeti, gazdasági és tervezési szempontjait ismertette. Kiemelte, hogy az ilyen beavatkozások egyszerre szolgálják a biodiverzitás növelését, a vízminőség javítását és a klímaváltozás hatásainak mérséklését. Példaként bemutatta a bécsi Aspern projektet, ahol a városfejlesztés és a természetes vizes élőhelyek létrehozása kéz a kézben halad. Hazai példaként a Boronka-mellék rehabilitációját emelte ki, amely jól szemlélteti a különböző vízvisszatartási technikák alkalmazását. A döntéstámogatásban súlyozott pontozási rendszert alkalmaznak, amely figyelembe veszi a víztér kiterjedését, a fenntartási költségeket és az ökológiai hasznosságot is. Többféle kialakítási lehetőséget hasonlítottak össze, köztük tavak láncolatát, folyószerű élőhelyeket és egybefüggő víztesteket. A cél minden esetben egy komplex, tájba illeszkedő és hosszú távon is fenntartható ökoszisztéma kialakítása. A Realiscon projektjei során hazai és nemzetközi tapasztalatokat egyaránt hasznosít. Stratégiai célként tekintenek a karbonsemlegesség elérésére is, különösen a zöld infrastruktúra alkalmazásán keresztül. Az edukációs lehetőségek és az ökoturisztikai értékek integrálása szintén fontos szempont a tervezés során.
A kialakítási módokat összefoglaló pontozási táblázat.
Kajner Péter és Rezneki Rita előadásukban a WWF Magyarország élőhely-rehabilitációs projektjeit mutatták be, különös tekintettel a Tisza menti beavatkozásokra. A cél, hogy 2030-ig legalább 150.000 hektáron valósuljon meg természetalapú, fenntartható ártéri gazdálkodás. A Beregi tározó mintaterületén több vízvisszatartási megoldást is tesztelnek, amelyek során kiemelt figyelmet fordítanak a helyi közösségek bevonására és aktív részvételére. Az Anyita és Dúdor térségek különösen ígéretes helyszínek a természetes vízjárások helyreállítására. A munkát több európai uniós projekt is támogatja, például a MERLIN és a COKE LDP 2.0 keretében.
WWF programok térképes projektösszefoglaló táblája.
A WWF nemcsak a természetvédelemi szférában aktív, hanem a vállalati szektorral is szorosan együttműködik, különösen a vízkockázatok azonosításában és kezelésében. A Water Risk Filter nevű eszközük segíti a cégeket abban, hogy ESG és CSRD megfelelőségüket vízügyi szempontból is megalapozottá tegyék. Az előadás hangsúlyozta, hogy az együttműködések célja a környezeti és üzleti fenntarthatóság összhangjának megteremtése. A WWF számos formális és informális partnerséget alakított ki élőhelyrekonstrukciós programokban is, melyek stratégiai jelentőségűek hosszú távon. Az Élő Folyók programon keresztül több vállalat is részt vesz a természetes vízjárások helyreállításában, a szervezet pedig képzésekkel is segíti a fenntarthatósági szakemberek fejlődését.
Water Risk Filter ismertetése és alkalmazási lehetőségek
Hankó Gergely előadásában a KSZGYSZ és a KEXPORT tagvállalatainak aszálymegelőzési és -kezelési portfólióját mutatta be, amely öt kulcsterületre épül. A cél a vízvisszatartás fokozása, a vízveszteség csökkentése és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elterjesztése. A szabályozási és intézményi háttér megerősítését többek között a Drought Prevention Institute (DPI), az Aszálykezelési Operatív Törzs, valamint a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság is biztosítja már. A vízmegtartás technikái között szerepel a résfalépítés, a mélyszivárgók létesítése, a sponge city koncepció alkalmazása, valamint a zöldmezős és barnamezős beruházások összehangolása. A monitoring és előrejelző rendszerek – például az aszalymonitoring.vizugy.hu és a Waterscope intelligens megoldásai – kulcsszerepet játszanak a gyors reagálásban és a költséghatékonyságban. A mezőgazdaság terén kiemelten fontos az aszálytűrő vetőmagok használata, az adatalapú, okos öntözési rendszerek, valamint az olyan innovatív módszerek, mint a climate farming vagy a vertikális farmok. A portfólió egyik pillére a társadalmi edukáció és szemléletformálás, amelyet többek között a Nemzetközi Folyómentő Képzés és a „Vízválasztó” projekt támogat. A kezdeményezések mögött kiterjedt nemzetközi együttműködés áll, többek között a HEPA, a Türk Államok Szervezete és brüsszeli partnerségek révén. Az előadás célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az integrált, innovatív megoldások szükségességére, valamint a vállalati és civil szereplők közötti együttműködés lehetőségeire.
Együttműködés, kommunikáció, szemléletformálás és oktatás szerepe
Horváth Erika, a Klarwin Magyarország ügyvezetője, aki korábban a Trend FM-ben is vendégeskedett, előadásában a korszerű NB-IoT és mesterséges intelligencia alapú szivárgáskereső technológiák alkalmazását mutatta be az ivóvízhálózatokban. A Gutermann Zonescan rendszer automatizált, nagy érzékenységű megoldásként napi korrelációval teszi lehetővé a szivárgások gyors és pontos azonosítását, jelentősen csökkentve a vízveszteséget és a karbantartási költségeket. Emellett bemutatásra került a biomimetikus membrántechnológia is, amely az aquaporin csatornák elvén működve rendkívül hatékony és energiatakarékos vízszűrést biztosít. Ez a technológia különösen jól alkalmazható olyan kihívások esetén, mint a hulladéklerakókból származó csurgalékvíz tisztítása. A Klarwin megoldásait már több ezer projekt során sikerrel alkalmazták, és a rendszerek rugalmas kialakítása lehetővé teszi katasztrófahelyzetekben való gyors bevetésüket is. Az előadás rávilágított arra, hogy ezek a fejlesztések nemcsak technológiai innovációt jelentenek, hanem a vízgazdálkodásban rejlő stratégiai lehetőségeket is újraértelmezik. A bemutatott eszközök különösen nagy jelentőséggel bírnak a városi vízhálózatok fenntartható működtetése szempontjából, ahol a precíziós mérnöki megoldások kiemelt szerepet kapnak.
Teljes korreláló rendszer (Zonescan) működésének ábrája.
Az előadásokat hosszú diszkusszió követte és a közös munka érdekében megosztásra került az aszálymegelőzési portfolió.
Beharangozásra került a jövő évi nemzetközi expó is, ahol a vízkezelés és az aszály kiemelt téma lesz. Mindenkit szeretettel várunk az ENVIRONTEC powered by ÖKOINDUSTRIA Nemzetközi környezetipari, hulladék-, vízgazdálkodási és fenntarthatósági szakkiállításon. 2026. október 7-9.: Budapest, Hungexpo
Összeállította: Barna Kinga és Hankó Gergely
- Kategória: Szövetségi hírek
Meghívó a Hulladékképződés megelőzési és hulladékkezelési Munkacsoport ülésére:
2025. május 27., 10:00-12:30
KSZGYSZ Tárgyaló (1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/a.)
Tisztelt Munkacsoport Tagok, tisztelt Kollégák!
Mindenkit szeretettel várunk a Hulladékképződés megelőzési és hulladékkezelési Munkacsoport 2025. május 27-én (kedd) 10.00 órától tartandó soron következő ülésén.
Az ülés személyes és online (hibrid) formában kerül megtartásra. Az online részvétel érdekében a csatlakozási link a jelentkezés módjának megadását követően a jelzett e-mail címekre kerül kiküldésre az ülést megelőzően.
Kérjük, hogy online csatlakozás esetén teljes névvel jelentkezzenek be.
Programterv:
1. Köszöntő, aktualitások (Lágler Katalin munkacsoport vezető)
2. Résztvevők rövid bemutatkozása
3. Tájékoztató a megjelent és várható jogszabályváltozásokról és a közelmúlt szervezeti változásairól (Markó Csaba KSZGYSZ)
4. Az építési-bontási hulladékokkal kapcsolatos tervezett szabályozás (Előadó: dr. Petrus József főasztályvezető, Energiaügyi Minisztérium)
5. PFAS - szabályozási háttér, gyakorlati kérdések (Lágler Katalin munkacsoport vezető, felkért hozzászóló Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Fősztálya részéről dr. Deim Szilvia főosztályvezető)
6. Veszélyes hulladékok - szabályozás áttekintése, javaslatok (Markó Csaba KSZGYSZ)
7. Hulladékgazdálkodási technológiák - felmérés, bemutatkozási lehetőség
8. A hulladéklerakókra vonatkozó BREF dokumentum előkészítésében történő részvétel - kapcsolódási lehetőség - BREF folyamat rövid bemutatása - Kertész-Káldosi Zsuzsanna KSZGYSZ
9. Egyebek (programok, tájékoztató)
A Munkacsoport leírása: Hulladékképződés megelőzési és hulladékkezelési Munkacsoport
A Munkacsoport Tagjai: Tagok
Budapest, 2025. május 8.
Tisztelettel és üdvözlettel:
- Kategória: Szövetségi hírek
Május 13-16. között zajlott a HUNGEXPO-n a 12. Nemzetközi ipari szakkiállítás, melynek keretében a Magyar Könnyűipari Szövetség „Hogyan tovább, könnyűipar? - Fenntarthatósági Textil Summit” címmel konferenciát szervezett.
A konferencia keretében a KSZGYSZ elnöke, dr. Ágoston Csaba és a Magyar Könnyűipari Szövetség elnöke Dr. Kokasné Dr. Palicska Lívia együttműködési megállapodást írtak alá, melynek célja a szakmai együttműködés erősítése, kiterjesztése, a szakterületeiket érintő témák kapcsolódási pontjainak feltárása. Ennek értelmében kölcsönösen törekedni fognak a széleskörű együttműködésre, a szakmai tájékoztatásra, a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére a körforgásos gazdaság kialakítását célzó tevékenységeik során.
A fenntartható textiliparhoz kapcsolódva annak szerves részét képezi a háztartásokban képződő textilhulladék elkülönített gyűjtési rendszere, amelyet 2025. január 1-től a koncessziós társaságnak kell kialakítania. Az így gyűjtött textilhulladék hasznosításának biztosítása kiemelt cél, amelynek alapjai már a kelmekészítésnél és a tervezésnél kezdődnek.
A HUNGEXPO a KSZGYSZ számára fontos helyszín, hiszen megkezdődött a 2026. október 7 -9. között megrendezésre kerülő ENVIRONTEC powered by ÖKOINDUSTRIA 2. Nemzetközi környezetipari, hulladék-, vízgazdálkodási és fenntarthatósági szakkiállítás szervezése, melyre várjuk a kiállítóinkat.
.png){kind=small}
