Idén második alkalommal ülésezett a Vízgazdálkodás és vízvédelem munkacsoport. 2025. szeptember 11-én, 13 fővel került megtartásra. Az aszálykezelésről tartott múltkori alkalom után most a vízveszteség, a mezőgazdasági öntözés, az ökológiai gazdálkodás vízmegtartó képessége, a mikroszennyezők és a vízminőség egyéb aspektusai kerültek szóba.
Az előadások sorát, Husztik Dániel, a Waterscope műszaki igazgatója kezdte, melynek fő témája a „vízveszteség ivóvíz ellátó hálózatokban és a mezőgazdaságban – energiahatékonyság és környezetvédelem” volt. A nem számlázott víz meghatározó mennyiséget jelent a vezetékes vízgazdálkodásban, ennek fajtáinak és példáinak ismertetése után a vízveszteségek fajtáinak ismertetése következett. Itt a fizikai veszteség okoz szakmai kihívást, a vízelfolyás a főnyomó és elosztóhálózati vezetékeken, a bekötéseken, és túlfolyás a tárolókon, illetve a medencéken. Érdekesség, hogy a tűzoltók vízfogyasztása nincs mérve/számlázva, a kék kutak használata mérve nincs, de becslés alapon számlázva van, a mezőgazdasági vízfelhasználás pedig egy összetett felhasználás, több esetben nincs mérve/számlázva.
A vízműveknél a veszteség országos átlagban 16-17% körül mozog.
A vízveszteségre szolgáló megoldások a gyors- és minőségi hibajavítás, az aktív szivárgáskeresés, nyomásmenedzsment (felesleges nyomás kiküszöbölése), a jogosulatlan vízfogyasztás csökkentése.
A „Nyári aszály kontra mezőgazdasági öntözés; a precíziós öntözésben rejlő lehetőségek” előadást Dr. Nagy Attila intézetvezető, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karáról tartotta meg online. A múltkori OVF előadás nyomdokain a PAI aszályindex adatainak bemutatásával, értékelésével kezdődött a prezentáció, majd a felszíni vízkészletek egyenlőtlen eloszlásával folytatódott. A Duna-Tisza közén pl. 8 km3 a vízhiány. Ennek oka a klímaváltozás, a régi vízgazdálkodás megoldásai… Jelenleg 200.000 ha alkalmas öntözésre, melynek felén valósul meg öntözés. Ennek optimalizálása kulcsfontosságú, melynek egyik lehetősége a meglévő rendszerek átalakítása (térben és időben), az új technológiák alkalmazása és a termőterülethez, időjáráshoz való alkalmazkodás. Aszálymonitoring alkalmazásával például a megfelelő aratási időszak kiválasztását is segíteni lehet.
A precíziós öntözés roppant komplex kérdéskörénél a befolyásoló tényezők lettek bemutatva, illetve említésre került, hogy az öntözés módjához alkalmazkodnia kell a gazdálkodásnak is. Erre szolgált egy gyakorlati példa is Nyírbátor határából, ahol a víztározás, belvízhasznosítás, tisztított szennyvíz alkalmazása is megvalósul a 80 ha-os öntözött területen.
Ezután hosszabb diszkusszió következett az egyes területek felülvizsgálatáról, átsorolásáról, a városi hőszigetekről.
Az ökológiai gazdálkodás vízmegtartó képességet fokozó gyakorlatai – tudományos eredmények és hazai tapasztalatok címmel hangzott el a következő előadás, Dr. Drexler Dóra az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetőjétől.
Talaj vízmegtartását leginkább befolyásoló tényezők:
- Fizikai féleség (homok, agyag, vályog)
- Történeti kialakulása (mélyebb rétegek tulajdonságai)
- Talajszerkezet (kapillárisok, porozitás, tömörödöttség stb.)
- Szervesanyag-tartalom (humuszanyagok)
- Talajélet (pl. mikorrhiza gombák, giliszták).
Ezek közül a szervesanyag-tartalom és a talajélet a legfontosabb, ezek pótlása, biztosítása, óvása roppant fontos. Szerves tápanyagutánpótlás (istállótrágya, komposzt, trágyapellet, stb.) csak a megengedett az ökológiai gazdálkodásban.
A szervesanyag tartalom segíti a talajéletet és a paránylényeknek élelmet biztosíthat.
Vetésforgó és pillangósok alkalmazása további vízmegtartó képességet kölcsönözhet a talajnak, ennek egy 54 éves kutatási eredményei is bemutatásra kerültek.
A szintetikus inputanyagok visszaszorítása is növeli a talaj mikrobiális összetételét
Az ökológiai gazdálkodás egy almásokat vizsgáló kutatás szerint 17%-kal növelte a talaj vízmegtartó képességét. Jelenleg Magyarországon a mezőgazdasági területek 7%-án zajlik ökológiai gazdálkodás.
A mikroszennyzők témájára ráfűződve, Dr. Szigeti Tamás, a Bálint Analitika Kft. stratégiai igazgatója folytatta az előadások sorát „Mikroszennyezők előfordulása felszíni és felszín alatti vizeinkben; Analitikai lehetőségek, dilemmák a nullához közeli mérési eredmények értékelése során” címmel.
A bevezetésben a Balaton és a Velencei-tó vízszintjéről és állapotáról szólt, ami kihatással van koncentráció miatt a veszélyes anyagok, mikroszennyezők sűrűségére is. Az NKE-n megjelent könyv, a Mikroszennyezők vizeinkben címmel elérhető a KSZGYSZ tudástárban.
6/2009-es rendeletben szereplő szennyezőanyagokból példa gyanánt említett, 65 vízminta, közel 10.000 vizsgálatból 1.065 alkalommal találtak a mérés alsó határánál (LOQ) nagyobb értékeket, melyből 896 eredményre vonatkozóan találtak határértéket a rendeletben.
Ami ezen kívül esik, a „non target analysis” módszerrel kerül felderítésre.
2025-ös FAV alatti vízminta mérési eredményének elemzése kapcsán kiderült, hogy a 896 mérésből 10% volt a határérték feletti.
A laboratóriumok felszíni és felszín alatti vizek mikroszennyezőinek vizsgálatát nemcsak a vonatkozó rendeletben megadott határértékkel rendelkező analitokra végzik el, hanem ún. „non-target” logika szerint arra törekszenek, hogy a vizeket szennyező – általában – kis koncentrációjú xenobiotikumokból a lehető legtöbb molekulát ki tudjanak mutatni, illetve mennyiségileg meg tudjanak határozni.
A prezentációban a 2025. évben végzett vizsgálatok közül példa gyanánt kiemelt 65 darab felszín alatti vízminta analitikai eredményei azt mutatták, hogy a kimutatott és mennyiségileg meghatározott szennyezők koncentrációja alapján kb. 10% haladta meg a 6/2009-es rendeletben megadott határértékeket.
Az előadásban említett könyv itt letölthető: Knisz Judit – Szerves mikroszennyezők a vizekben
Záró eladásként Kovács Norbert projektmérnök, a Bálint Analitika Kft. részéről beszélt az „Ózon alkalmazása a vízminőség javítására” témájáról. Az ózon bemutatása után a lehetséges alkalmazási területekről esett szó, mint pl. szennyvíztisztítás, ivóvíz-előállítás során jól alkalmazható.
A vízminőség tekintetében pozitív hatással van színtelenítés, szagtalanítás, mikroszennyezők lebontása, fertőtlenítés, fölösiszap mennyiségének csökkentése, felszín alatti vizek kármentesítése, szürkevíz újrahasznosítás, medencevíz tisztítás. NKFIH-s pályázat keretében fejlesztik az ózon hatékony felhasználását a szennyvíztisztítás területén. A projekt a pilot reaktor építésénél tart.
KSZGYSZ vizes projektjei – Hankó Gergely ügyvezető, KSZGYSZ
– Országos Folyómentő Kerekasztal: 2025. október 8
– Environtec expó: 2026. október 5-7.: Expó szervezés állása, vizes programok kiemelése
– szeptember 18. MASZESZ szakmai nap
– október 21. MASZESZ konfi 4 tisztítási fokozat: https://www.maszesz.hu/fenntarthato-vizgazdalkodas-a-negyedik-fokozatu-tisztitas/
Filmajánló: Majd a víz elviszi – https://youtu.be/5utgNWg8f-c?si=P2g5Bt9-jaDbO1gH
Budapest, 2025. szeptember 22.
Tisztelettel és üdvözlettel:
Ilcsik Csaba
munkacsoport vezető
Waterscope Inc.
Hankó Gergely
ügyvezető
KSZGYSZ, munkacsoport titkár