A Duna és a Tisza megóvása közös felelősségünk – e gondolat jegyében rendezte meg a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége és a PET Kupa Egyesület az idei Országos Folyómentő Kerekasztalt, amely október 8-án a Kolonics György Vízisport Központban várta a vízügyi, környezetvédelmi, tudományos és civil szféra képviselőit. Az esemény az Interreg Duna Régió Programban, az AQUATIC PLASTIC nemzetközi projekt részeként valósult meg, amely a Duna-régió folyóinak műanyagszennyezését vizsgálja és annak csökkentését tűzte ki célul.
A Kerekasztal immár nyolcadik alkalommal teremtett fórumot a szakmai párbeszédre és a közös gondolkodásra. A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők megosszák egymással tapasztalataikat, jó gyakorlataikat és javaslataikat a folyótisztítás, a mikroműanyag-szennyezés mérséklése és a szemléletformálás területén.
„A folyók nem ismernek határokat – a megóvásuk sem lehet nemzeti ügy csupán” – fogalmazott a megnyitón Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője, aki szerint a kerekasztal legfontosabb üzenete a közös cselekvés.
A délelőtti programban Molnár Attila Dávid, a PET Kupa alapítója ismertette az AQUATIC PLASTIC projekt legfrissebb eredményeit: hat országban végeztek mikroműanyag-méréseket, valamint új, sonar-alapú felderítő rendszert és a Hydra nevű, kézivezérlésű folyótisztító eszközt fejlesztettek, amely képes a lebegő és süllyedő frakciók szétválasztására. A projekt célja, hogy az erőművek hulladékterhelésének mérésére egységes módszertant dolgozzon ki; jelenleg 23 vízerőmű vesz részt a vizsgálatokban, amelyek közül 21 esetében tapasztalható hulladékfelhalmozódás. A cél, hogy a tudomány, a technológia és a közösségi akarat együtt formálja a folyóműveltséget” – hangsúlyozta Molnár Attila, hozzátéve, hogy a fiatalok bevonása kulcsa a szemléletváltásnak.
Ezt követően Barta Olívia (Országos Vízügyi Főigazgatóság) ismertette a vízügyi igazgatóságok szerepét a projektben. Rámutatott, hogy évente több ezer köbméter folyami hulladék kerül eltávolításra, ezért a mintaterületeken – például Szolnokon és Tuzséron – a hulladék visszatartását célzó beavatkozások kulcsszerepet játszanak. A hulladék-visszatartás a legelső védelmi vonal – ha a folyón megfogjuk a szemetet, már tettünk a tengerért is.
A globális dimenzióról Uhri László, az Energiaügyi Minisztérium főtanácsosa beszélt, aki a genfi műanyagegyezmény-tárgyalások tanulságait ismertette. A folyókba és óceánokba évente 11 millió tonna műanyag jut. A tárgyalások során különböző érdekcsoportok képviseltetik magukat melyek mind más megközelítéseket alkalmaznak a megoldások terén. Rámutatott, hogy a világ országainak eltérő érdekei ellenére „a műanyagszennyezés mindenkit érint, és csak közös szabályozással fékezhető meg”.
A délelőtti blokkot Hankó Gergely zárta, aki bemutatta a co-creation policy módszertanát, amely az érintettek közös tudásalkotásán alapul. A KSZGYSZ és a PET Kupa által szervezett kerekasztalok célja, hogy a közigazgatás, a civil szféra, a magánszektor és az akadémiai közeg egyaránt helyet kapjon a megoldások kialakításában. Emellett, a futó, AQUATIC PLASTIC projekt egyik fontos eleme, a készülő beavatkozási terv önkormányzatok, hatóságok részére, ami az elhagyott hulladékok megelőzését és a nagyobb méretű hulladékkupacok eltakarításának módját dolgozza fel és mutatja be.
A délelőtti blokkot követően az interaktív World Café szekcióban a résztvevők négy kérdés mentén dolgoztak: hogyan erősíthetők a határon átnyúló együttműködések, miként aktivizálhatók a helyi közösségek, hogyan építhető be a folyóműveltség az oktatásba, és milyen forrásokból finanszírozhatók a folyótisztítási programok.
A közös gondolkodásból egyértelmű üzenet született: a folyók védelme nem csak technikai kérdés, hanem szemléleti és közösségi kihívás. A javaslatok között szerepelt a regionális partnerségek megerősítése, a gyermekek élményalapú tanítása, valamint a helyi kulcsszereplők – pedagógusok, vállalkozók, egyházi vezetők – bevonása a szemléletformálásba.
A délutáni előadások során a gyakorlati megoldásokat ismerhették meg a résztvevők. Király Imre (KSZGYSZ) a folyókból gyűjtött műanyag tanúsítási lehetőségeiről beszélt, kiemelve, hogy a minősített másodnyersanyagok piaci értéket is teremthetnek.
Bitter Zsuzsanna (PET Kupa) a Folyómentő Iskolák és Call-Action 3.0 sikereit ismertette: „Ha a gyerekek megértik, miért fontos a folyó, ők lesznek azok, akik soha többé nem dobják el a palackot.”
Szabóné Cap Andrea (Tisza ETT) Kárpátalja hulladékgazdálkodási helyzetéről adott beszámolót. Elmondta, hogy a régióban a hulladékkezelés nem megoldott: évente 470 kg/fő kommunális hulladék keletkezik, 6–7%-át hasznosítják újra. A 330 hivatalos lerakó mellett számos engedély nélküli telep működik, a háborús helyzet miatt a lakosság nőtt, a hulladékszállítás csökkent. Jó hír azonban, hogy a Beregszászi Jánosi településen épült új hulladékválogató üzem 25–30 ezer tonnás kapacitással vár beüzemelésre.
Végül Dr. Bordós Gábor (Eurofins) bemutatta a MicroDrink projektet, amely a mikroműanyagok ivóvízben való jelenlétét vizsgálja kilenc ország részvételével. A projekt fő célja adatbázis létrehozása, monitoring és kapacitásépítés a mikroműanyagok ivóvízben való előfordulásáról. A vizsgálat a pilot területeken a három fő vízbázist fedi le: karszt, rétegvíz, parti szűrés. A jelentősége abban áll, hogy a várható új EU-s mikroműanyag-szabályozás tudományos alapját képezi: EU 2019/904 és 2023/2055 számú rendelet, valamint a DWD direktíva.
A nap végén Hankó Gergely megköszönte a szakmai együttműködést, és tájékoztatta a résztvevőket az olaszliszkai Bodrog-menti Folyómentő Központ megnyitásáról, amely a PET Kupa új folyómenti bázisa lesz.Az idei Kerekasztal ismét bebizonyította, hogy a folyók megóvása nemcsak környezetvédelmi feladat, hanem társadalmi és generációkon átívelő közösségi küldetés. Ahogy az egyik résztvevő fogalmazott:
„A folyó mindig tovább viszi a történeteinket – rajtunk múlik, hogy tiszták vagy szennyezettek lesznek ezek a történetek.”A projekt keretében – neves nemzetközi folyótisztítási szakemberek bevonásával – készült AQUATIC PLASTIC podcast sorozatot itt lehet meghallgatni:
A projekt a napokban, október 13-17. között egy nemzetközi workshop keretében folytatódik, amikor az egyetemi diákok után a nemzetközi környezetvédelmi és folyószennyezési civil szervezetek szakemberei látogatnak el Kiskörére.
Az esemény az Interreg Duna Régió Program, az Aquatic Plastic projektjének keretében, az Európai Unió támogatásával és a partner államok és intézmények hozzájárulásával valósult meg. A magyar partner részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
Szöveg: Istenes Anna (KSZGYSZ), Bőhm Sára (PET Kupa Egyesület)
Fotók: Kardoss Fruzsina, Istenes Anna