A NICOLE, az ipari területek fenntartható gazdálkodásával foglalkozó vezető európai hálózat, idén Budapesten rendezte meg hagyományos őszi workshopját. Az esemény elsődleges célja a fenntartható kármentesítéssel kapcsolatos legjobb gyakorlatok ismertetése, terjesztése és cseréje, az alkalmazott kutatás és a tudásátadás támogatása a tagok között, valamint az uniós és tagállami szintű szabályozási fejlemények aktív nyomon követése és támogatása volt.
A NICOLE műhelytalálkozók alapvető szerepet játszanak az EU jogalkotásában és a NICOLE tagok közötti projektfejlesztésben. Az őszi műhelytalálkozót ezúttal a KSZGYSZ-el együttműködésben rendezték meg. Ezért az egyik szakmai fókuszpont a magyarországi kármentesítés állapota és eredményei, valamint a kármentesítési projektek nemzetközi szintű finanszírozásának problémája és az olyan területeken végbemenő innovációk voltak, mint a mintavétel, az elemzés, a döntéshozatal vagy a speciális szennyező anyagok kármentesítése.
Az első napon a résztvevők előadásokat hallgattak a magyarországi jogi környezet és kármentesítési intézkedések jelenlegi helyzetéről és eredményeiről Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetpolitikai államtitkára, Gyetvai Gabriella (TRENECON Kft.) és Galgóczi Gábor (Nitrokémia Zrt.) részéről. Bemutatásra kerültek a magyarországi projektek jó példái, mint például a GCW (talajvíz-keringető kút) helyreállító rendszer komplex geológiai körülmények közötti megvalósítása (Melinda Wieser, WSP) vagy a szennyezett üledék in-situ és ex-situ kezelése kombinált ISCO-ISS (in-situ kémiai oxidáció és in-situ szilárdítás és stabilizálás) és a Terramend technológia kombinált alkalmazásával (Szabó Imre és Josephine Moline, BGT Hungaria Kft. és Evonik).
Kiemelt téma volt továbbá a nehéz körülmények között élő országok, például a háború sújtotta Ukrajna szennyezésmentesítésének előkészítésével kapcsolatos kihívások. A forrásbevonási tevékenységek bemutatása mellett gondolatébresztő volt hallani a háborús körülmények között végzett talajmintavétel nehézségeiről, arról, hogyan lehet egy országot felkészíteni a háború utáni szennyezésmentesítésre, vagy milyen mellékhatásokkal járhat egy több mint 2000 km²-t lefedő, közel 70 éves víztározó megsemmisülése. Az előadó, Pier Carlo Sandei (UNEP) közvetlenül Kijevből érkezett. A másik előadó ebben a témában Johan De Fraye (NICOLE Alapítvány) volt. Volt továbbá egy előadás a POP-szennyezett örökölt gócpontok közös kezeléséről Bosznia-Hercegovinában, ahol egymást átfedő (de leszeparált, néha egymással nem is kommunikáló) közigazgatási rendszerek működnek (Ilona van der Kroef, TAUW).
Ezek mellett más érdekes esettanulmányokat is bemutattak, például az AI-alapú környezeti adatkezelést (EQuIS szoftverrel – Dan Alexander, EarthSoft) vagy egy korábban azonosítatlan, gumiabroncsból származó (!) toxin felfedezését, amelynek nyomára egy bizonyos lazacfaj katasztrofális elhullása okán kezdeményezett, izgalmas nyomozás vezetett (Ken Scally, Normec DETS & LATIS Scientific). Bemutattak egy innovatív, adatalapú megközelítést is a helyreállítási folyamatok nyomonkövetésére és számszerűsítésére, amely magában foglalja a szénhidrátokban található különböző természetes szénizotópok mennyiségének elemzését és a bakteriális genom azonosítását molekuláris biológiai eszközök segítségével (Kevin Kuntze, Isodetect GmbH).
A bemutató előadások között megrendezésre került a NICOLE Innovation Award 2025 is. A győztes a Haemers Technologies „Krysalis” fejlesztése lett, amely egy innovatív PFAS- csökkentő talajjavító technológiát jelent.
A második nap tökéletes folytatását jelentette a szennyeződésmentesítési módszerek részletes bemutatásának, amely így az előző napi Innovation Award nyertesének, a „Konténeres hőkezelési rendszer a szennyezett talajok PFAS-tartalmának megsemmisítésére” (Mael Makoudi, Haemers Technologies) technikai és gazdasági részleteivel bemutatásával kezdődött.
A következő előadásban, amely a primér- és visszatérően megjelenő szennyező anyagok dinamikus remediációjának kihívásairól és lehetőségeiről szólt (előadó: Glauco Giordano, Jacobs), különböző szennyezett területek esettanulmányait és azok értékelési módszereit mutatták be. Ezen értékelések alapján Glauco összefoglalta az integrált remediációs stratégiák, az adaptív együttműködési keretek, a kutatás és a közösségi elkötelezettség fontosságát a jobb eredmények és a nagyobb siker elérése érdekében.
Ezt követően a résztvevők előadást hallgathattak a perfluor- és polifluor-tartalmú alkilok (PFAS) eltávolítására szolgáló, természetalapú, mikrobiális lebontási és fitoremediációs technikák hatékonyságának laboratóriumi, üvegházi és pilot-szintű kiépítésben történő teszteléséről. Különböző szorbensanyagokat (zeolit, aktív szén, bentonit) teszteltek különböző növényfajokkal, például nyírfával, fűzfával, napraforgóval és náddal, különböző eltávolítási arányokkal. (Tom Bosma, Deltares)
A talajvíz-remediáció során fellépő szennyeződés- visszaszivárgás jobb megértését célzó innovatív laboratóriumi kísérletekről szóló előadás élénk vitát váltott ki. Madarász Tamás és kollégái laboratóriumi kísérletek során fluoreszkáló nyomjelzőket alkalmazva figyelték meg az olajalapú fázisok viselkedését egy diffúziós cellában, hogy jobban megértsék a visszaszivárgás folyamatát. (Madarász Tamás, Miskolci Egyetem, Vízgazdálkodási és Környezetgazdálkodási Intézet)
Josephine Molin (Evonik) bemutatta, hogyan terjednek a biogeokémiai redukciós (BGCR) folyamatok az in situ kémiai redukcióban (ISCR) és a fokozott reduktív deklórozásban (ERD). A cég laboratóriumi, kísérleti és teljes méretű alkalmazásokkal kívánta bemutatni, hogyan bontják le a biológiailag keletkező ásványi anyagok a klórozott illékony szerves vegyületeket (CVOC) és kötik meg az olyan toxikus fémeket, mint az arzén, a króm és a réz. Az eredmények azt mutatták, hogy az Evonik termékei, például a Geoform, fokozzák a CVOC lebontást.
Végül, de nem utolsósorban a Fermentia Kft. bemutatta természetes és környezetbarát módszerét a rövid láncú szénhidrogén szerves halogénszennyezők mikroorganizmusokkal történő eltávolítására, hangsúlyozva a mikrobiális oltóanyagok fontosságát a talajjavításban. Ez a fajta helyszíni szennyezésmentesítési módszer eltér a hagyományos kémiai vagy fizikai módszerektől így néhány kérdést felvetett az időigényességgel és a mikrobiológiai speciális igényeivel kapcsolatban. (Nagymáté Zsuzsanna, Fermentia Kft.)
A Workshop végén a Gellért-hegyen található, az 1974 és 1980 között épült Gruber József víztározóhoz látogathattak a résztvevők, amely Budapest legnagyobb víztározója. Két medencéjének (5000 m2, 40 000 m3) födémszerkezetét 106 oszlop tartja, látványos teret kialakítva, így Budapest turisztikai célpontjai között egy igazán egyedülálló hely.
Egyesületünket, a KSZGYSZ-t a NICOLE budapesti őszi workshopjának szervezőbizottságában elnöke, Dr. Ágoston Csaba, valamint a Kármegelőzési és -Kárelhárítási Munkacsoport vezetője és az igazgatóság tagja, Tóth Gergely képviselte. A szervezésben való részvételünk lehetőséget nyújtott arra, hogy a hazai kármentesítés helyzetére és a kapcsolódó régió-specifikus kérdésekre összpontosítsunk. Gratulálunk a magyar előadóknak, hogy részt vettek ezen a rangos eseményen, és képviselték hazánkat és egyesületünket.
A szakmai munka folytatódik a kármentesítési munkacsoportban és 2026 októberében megrendezésre kerülő ENVIRONTEC nemzetközi szakkiállításunkon.