A Nemzetközi Nőnaphoz kapcsolódva rendezte meg szakmai délutánját a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége „Nők a környezetvédelemben – fókuszban az éghajlatváltozás” címmel. Célunk az volt, hogy előadóink segítségével átfogó képet adjunk az éghajlatváltozás globális, európai és hazai hatásairól, bemutassuk a klímaváltozás legfontosabb tudományos, gazdasági és társadalmi összefüggéseit és párbeszédet indítsunk a lehetséges alkalmazkodási válaszokról.
A résztvevőket a házigazda KSZGYSZ nevében Bedő Károlyné köszöntötte, aki elmondta, hogy már látjuk, tudjuk, hogy az éghajlatváltozás nem a jövő problémája. Már ma hatással van a gazdaságra, a társadalomra, a környezetünkre – így mindennapi döntéseink során ezt figyelembe kell venni, ezért fontos a figyelemfelhívás, a tájékozottság, a tudásmegosztás, a sérülékenységet csökkentő szemlélet és az alkalmazkodást elősegítő – ágazatokon átívelő – együttműködés.
A program nyitóelőadásában Dr. Wassen Barbara, az Energiaügyi Minisztérium klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete, a globális klímapolitikai folyamatok aktuális állását ismertette. Előadásában hangsúlyozta: a világ infrastruktúrája nagyrészt olyan éghajlati viszonyokra épült, amelyek ma már gyors ütemben változnak, ezért a gazdasági és pénzügyi modelleknek is alkalmazkodniuk kell ehhez az új valósághoz. A nemzetközi klímatárgyalások egyik fontos üzenete a közös cselekvés szükségessége, amely a COP folyamatban is egyre hangsúlyosabban jelenik meg. A globális klímapolitikai folyamatokról szóló előadásában kiemelte, hogy a jelenlegi gazdasági modellek gyakran alábecsülik a klímaváltozás valós gazdasági kockázatait. A nemzetközi együttműködés kulcsszerepét hangsúlyozva bemutatta a COP30 konferencia főbb eredményeit, valamint a közös fellépés fontosságát a kibocsátáscsökkentés, az alkalmazkodás és a finanszírozás területén.
Dr. Varga Attila, az ELTE PPK Ember és Környezet Tranzakció Intézet egyetemi docense környezetpszichológiai megközelítésben mutatta be az ember és környezete közötti kölcsönhatásokat. Előadásában kiemelte, hogy a fenntarthatóság nemcsak technológiai vagy gazdasági kérdés, hanem viselkedési és társadalmi folyamat is: a mindennapi döntések, szokások és közösségi minták meghatározó szerepet játszanak abban, hogyan reagálunk a környezeti kihívásokra.
A klímaváltozás tudományos hátterét és aktuális trendjeit Dr. Szépszó Gabriella, a HungaroMet Zrt. Klimatológiai és Kutatás-fejlesztési igazgatója ismertette, rámutatva a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válására és az alkalmazkodási intézkedések fontosságára. Ismertette a mindenki által hozzáférhető online felületek tartalmát, bemutatva az éghajlati modellezések eddigi eredményeit.
Az éghajlatváltozás egészségügyi vonatkozásairól Dr. Páldy Anna, a Nemzeti Közegészségügyi és Gyógyszerészeti Intézet senior szakértője tartott előadást. Bemutatta, hogy a klímaváltozás közvetlen és közvetett módon is hatással van az emberi egészségre: a hőhullámok, a légszennyezés, a vízhiány és a szélsőséges időjárási események növekvő kockázatot jelentenek többek között a szív- és érrendszeri és légzőszervi megbetegedések, valamint fertőző betegségek terjedése szempontjából. Mindezek, valamint az ezzel járó mentális terhelés – például az öko-szorongás – és a sérülékeny társadalmi csoportok fokozott kitettsége mind azt jelzik, hogy az egészségügyi rendszereknek is alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez.
A rendezvény záróelőadásában Dr. Váradi Zsuzsanna, a Visit Hungary Zrt. vezető kutatója, fenntarthatósági szakértő a turisztikai ágazat új, fenntartható trendjeit és jó gyakorlatait ismertette. Rámutatott, hogy a turizmus is átalakulóban van: egyre nagyobb az igény a természetközeli, csendesebb, kisebb ökológiai lábnyomú, de biztonságos utazási formák, szolgáltatások és műszaki megoldások iránt, valamint egyre fontosabbá válik a fenntartható, reziliens működés és a jó, helyi gyakorlatok bemutatása is, amely bizalmat, biztonságot jelent az utazók számára is. Rámutatott arra, hogy az ágazat jelentős – globálisan közel 8–9%-os – üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár, ezért a fenntartható működés elengedhetetlen. Új trendek jelennek meg az utazásban, például a hűvösebb régiók felé forduló „coolcationing”, a csendes, természetközeli utazási formák, valamint az egyre tudatosabb vendégigények. A fenntartható turizmus fejlesztésének kulcsa a jó gyakorlatok bemutatása, az edukáció és a szakmai együttműködés.
Az előadások közös üzenete, hogy az éghajlatváltozás korunk egyik legösszetettebb kihívása, amely egyszerre érinti a gazdaságot, az egészséget, a környezetet és a társadalmat. A megoldások kulcsa a tudásmegosztás, az innováció és a közösségi együttműködés, így a megoldásoknak is közös, ágazatokon átívelő együttműködésre kell épülniük.
A szakmai előadásokat követően a résztvevők kötetlen beszélgetés keretében osztották meg tapasztalataikat és gondolataikat, egyetértve azzal, hogy az éghajlatváltozás ugyan jelentős kihívás, de egyben lehetőség is arra, hogy gazdasági, társadalmi és életmódbeli rendszereinket – a szükséges információk birtokában – még tudatosabban és felelősebben alakítsuk. Ehhez a Szövetség a továbbiakban fórumot és lehetőségeket kíván teremteni.
