Időpont: 2026. március 31.
Helyszín: Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar
Hankó Gergely a KSZGYSZ ügyvezetője levezető elnöki köszöntőjében ismertette a konferencia programját és felhívta a figyelmet azokra a főbb szakmai kérdésekre és összefüggésekre, amik a levegőtisztaság-védelem kapcsán a program keretében áttekintésre kerülnek.
Bodáné Dr. habil. Kendrovics Rita Óbudai Egyetem, Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kara intézetvezetője szakmai partnerként kiemelte az oktatás, a tudomány és a gyakorlat szerves egységét és az ebben rejlő együttműködési lehetőségeket, amiben az Egyetem aktív résztvevő.
Keszthelyi Nikoletta, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára „A levegőtisztaság-védelem aktuális kérdései, eredmények” c. előadásában ismertette az elmúlt időszakban megszületett jogszabályváltozások eredményeit, kiemelve az emissziós határtétékek változását és a levegőtisztaság-védelemben alkalmazott bírságtételek emelését. A szakterületi kihívások vonatkozásában bemutatta az uniós kötelezettségszegési eljárásokkal összefüggő jelenlegi helyzetet és felhívta a figyelmet a közeljövő jogharmonizációs feladataira, kiemelve a 2024/2881 irányelv a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (AQD) valamint a 2010/75/EU irányelv az ipari és az állattartással összefüggő kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (IED 2.0) kapcsán várható jogalkotási feladatokat és egyéb hatásokat. Előadása végén röviden ismertette a jelenleg zajló, szakterülethez kapcsolódó szemléletformálási programokat és eredményeiket (LIFE HungAIRy, Kölcsönkapott Levegő, Mindennapi Levegő).
Kertész-Káldosi Zsuzsanna a KSZGYSZ szakmai igazgatója „Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (IED) és az E-PRTR változásai” kapcsán felhívta a figyelmet az E-PRTR-t váltó IEPR (Ipari Kibocsátási Portál) szabályozással összefüggő főbb változásokra, ezek hatására és a környezetvédelmi omnibus csomag kapcsán várható esetleges módosításokra. Az IED 2.0-val összefüggésben a gyakorlati változásokat emelte ki, mind a hatály, mind az egyes definíciók esetében. Külön említésre került az engedélyezési eljárások tekintetében megfogalmazott új szabályok rendszere, amik tartalmában és formájában is át fogják alakítani a jelenlegi engedélyezési eljárást. Hangsúlyt kapott a nyilvánosság részvételének biztosításával kapcsolatos jövőbeni feladatok bemutatása, kiemelve az ehhez kapcsolódó informatikai rendszerfejlesztés szükségességét is.
A levegőminőségi irányelv (AQD) módosításának főbb elemeit dr. Varga Judit, a HungaroMet szakértője ismertette részleteiben is, kiemelve a monitoring és a modellezés jövőbeni jelentőségét. A monitoringhoz kapcsolódva részletesen is ismertetésre került a vizsgálati küszöbértékek kérdésköre, a helyhez kötött mérésre szolgáló mintavételi pontok minimális száma, a megfigyelési szuperhelyszínek és a bevezetésre kerülő új komponensek is. A modellezés területén a funkciók és a tevékenység szerepe a levegőminőségi értékelésben kapott kiemelt hangsúlyt. A levegőminőségi zónák új rendszerének kialakítása kapcsán a jelenlegi lehatárolás átalakításának szükségessége is megfogalmazásra került.
Dr. Ferenczi Zita a HungaroMet részéről „Mi az a CAMS (Copernicus Atmosphere Monitoring Service)? – CAMS eredmények alkalmazási lehetőségei Magyarországon” című előadásában ismertette a COPERNICUS, az Európai Unió űrprogramjának részleteit és a levegőtisztaság-védelemhez való kapcsolatát. A CAMS szolgáltatásai közül ezért is került kiemelésre a CAMS-produktumok láncolatának kérdésköre. A globális előrejelzés kapcsán a rendszer 40 km x 40 km-es felbontású méréseket végez. Az Európai Unió területén már 10 km x 10km-es felbontású mérések állnak rendelkezésre. A CAMS-globális és regionális előrejelzési rendszere naponta frissülő és évente készülő eredményeket is közvetít a felhasználók felé. Néhány konkrét példán keresztül bemutatásra került az előrejelzési lehetőségek köre, az értékelő jelentések és az adatok elérhetősége. Felhívta a figyelmet arra, hogy a National Collaboration Program keretén belül kiemelt feladat a CAMS eredményeinek megismertetése a szélesebb közönséggel is.
„Légszennyező anyagok leltára(i), hazai helyzetkép” c. előadásában Kis-Kovács Gábor, a HungaroMet osztályvezetője részleteiben ismertette az üvegházhatású gázok és a légszennyező anyagok hazai leltárainak adatgyűjtési módszertanát és adatait, illetve az eredmények alkalmazási lehetőségeit. Az elváló trendek bemutatása során – GDP és ÜHG kibocsátások tekintetében – kiemelésre került a fosszilis energiahordozók felhasználásának kérdésköre. Az emisszió kataszter részletesebb bemutatása során néhány konkrét példán keresztül ismertette az egyes források tekintetében az elmúlt időszak változásainak okait és a módszertani kérdéseket, kiemelve a mérések és az adatforrások jelentőségét. A problémás légszennyezők azonosításával a kapcsolódó okok és trendek is ismertetésre kerültek, felhívva a figyelmet a folyamatos fejlesztéssel összefüggő újraszámolások rendszerére is. Ismertette továbbá a leltárok és a kapcsolódó elemzések elérhetőségeit.
Chrenkóné Sárközi Erika, az Encotech Kft. szakértői iroda vezetője „Engedélyeztetés gyakorlati kérdéseiről a jogszabályváltozások kapcsán, problémafelvetés” c. előadásában a rákkeltő anyagok hatásmechanizmusa főbb módjainak és forrásainak ismertetését követően bemutatta a rákkeltő, a mutagén és a reprodukciót károsító anyagok emissziós határértékeire és az ezek alapján történő besorolásukra vonatkozó szabályozás lényegi elemeit. Ezt követően rátért az olyan anyagok besorolási, bejelentési és így hatósági eljárási nehézségeire, amelyek a szabályozásban nincsenek nevesítve, vagy adott esetben több veszélyességi kategóriába is beletartoznak. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy milyen tervezési határértéket lehet a bejelentésnél, illetve a hatósági döntésnél figyelembe venni. Megoldásként a REACH-CLP besorolások együttes értelmezése és alkalmazása jöhet számításba, amire konkrét példákat is bemutatott. Felhívta a figyelmet arra, hogy az OKIR bejelentő rendszerét rendszeresen frissíteni kellene, mert ha egy anyagra nincs LAL-kód, nem tudni, hogy az hogyan generálódik, a kötelezett pedig adott esetben nem is tudja, hogy bejelentés-köteles új anyaga van.
Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ munkatársa, Dr. Szigeti Tamás a beltéri levegőminőséggel kapcsolatos aktualitásokról, ezen belül a lakóépületek vizsgálati eredményeiről adott tájékoztatást. Mivel a beltéri levegőminőség jelenleg nincs szabályozva, és a beltéri légszennyezettség is összefüggésbe hozható rövid és hosszú távú egészséghatásokkal, az NNGYK elővigyázatossági és egészségkockázati irányértékekre dolgozott ki javaslatot: https://nnk.gov.hu/attachments/article/2303/Belt%C3%A9ri%20l%C3%A9gszennyez%C5%91kre%20%C3%A9s%20komfortparam%C3%A9terekre%20vonatkoz%C3%B3%20ir%C3%A1ny%C3%A9rt%C3%A9kek.pdf.
Az elmúlt tíz évben végzett vizsgálatok kiterjedtek az uszodák, sószobák, általános iskolák, a lakóépületek és a passzív épületek belső légszennyezettségére, a legutóbbi két évben célzottan a gyermek-hálószobák helyzetére. A legjellemzőbb feltárt problémák: nyáron a túlmelegedés, télen a túlfűtés, általában az alacsony légcsere, ebből következően a magas páratartalom, a CO2 és formaldehid koncentráció, fűtési szezonban a benzol, valamint a (rejtett) penészedés és a radon a magas potenciálú helyeken. Az egyes problémákra esettanulmányok bemutatásával is felhívta a figyelmet.
A levegőtisztaság-védelmi monitoring rendszerek címmel az SZTE és a Green Lab Kft. együttműködésének kereteit mutatták be a Szegeden kiépülő környezetvédelmi monitoring rendszer tervezésében. Fischer Zsolt, az SZTE projektmenedzsere az egyetem koordináló és helyismereti kapcsolati szerepét hangsúlyozta, kitérve a tudományos, módszertani fejlesztési és elemzési kapacitásaikra. Szvetics Andrea, a Green Lab Magyarország Mérnöki Iroda Kft. laboratórium vezetője a megbízható és hiteles monitoring-rendszer megtervezésének, kialakításának és üzemeltetésének feltételeit, az érintettek – a levegőterhelő tevékenységet kezdő, illetve végző beruházók, az engedélyező hatóságok, a monitoring terv kidolgozója, a méréseket végző és az eredményeket vizsgáló és értékelő szervezetek felelősségét és feladatait ismertette. Hangsúlyozta a rendszer jelzéseire történő reagálás megtervezésnek fontosságát, a helyi és hatósági cselekvési és beavatkozási terv meglétét.
Czap Gergely, a Kör-Ker Kft. ügyvezetője az azbesztmentesítés változó szabályairól és a korábbi gyakorlat tapasztalatairól adott elő, néhány konkrét példával illusztrálva a hiányosságokat. Áttekintést adott az azbeszt – ma már betiltott – korábbi alkalmazásairól, egészségügyi hatásairól. Részletesen bemutatta a vonatkozó új – a megújított EU szabályozásra épülő – hazai munkavédelmi előírások (40/2025. (XII. 19.) NGM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről: https://njt.hu/jogszabaly/2025-40-20-2X) szigorításait, kiemelve a megbízó és a munkáltató felelősségét, a munkavégzésre felhatalmazás és a képzettség feltételeit. Fontos megjegyezni, hogy a mentesítést csak a munka tervezett megkezdése előtt 30 nappal a munkavédelmi hatóságnak benyújtott kérelemre adott engedély birtokában lehet megkezdeni. A szabályozás mérettől, mennyiségtől és megbízótól függetlenül minden mentesítésre vonatkozik!
Készítette: Markó Csaba ([email protected]) és Kertész-Káldosi Zsuzsanna ([email protected])
Budapest, 2026. április 2.
