Ismét telt házas konferenciát tartott a KSZGYSZ a környezetvédelmi adatszolgáltatások témakörében „Környezetvédelmi Adatszolgáltatásai Konferencia – Trendek, tények, tervek címmel.
A rendezvényen áttekintésre került az adatszolgáltatási kötelezettségek jogszabályi háttere, az elmúlt év jogszabály-változásai a teljesítés technikai hátterének és a határidők bemutatásával.
Érdekes gondolatokat hallhattunk az adatgyűjtés – adatminőség – tervezés és költséghatékonyság fontosságáról, kapcsolatáról és jelentőségéről.
A várható változások kapcsán betekintést nyerhettünk az E-PRTR -t váltó EIPR kereteiről és az átállás ütemezéséről, valamint a nemzetközi hulladékszállítás kapcsán a májusban induló új rendszerről (DIWASS) és annak hazai megvalósításáról.
Az előadások sorában megjelent a hulladékanalízis módszertani kérdése, az ESG és a környezeti adatszolgáltatások kapcsolata és a digitalizálásban rejlő lehetőségek.
Kiemelt témaként az EPR szabályozás és bevallás rejtelmeiben és kihívásaiba is bepillantást nyerhettünk és meghallgathattuk a hulladékgazdálkodási koncesszióhoz kapcsolódó adatokkal, adatgyűjtéssel és a várható változásokkal kapcsolatos tájékoztatást is.
Köszönjük előadóinknak a színvonalas, informatív és gondolatébresztő előadásokat és támogatóinknak, hogy hozzájárultak a rendezvény sikeres lebonyolításához.
A konferencia megnyitójában Dr. habil Ágoston Csaba, a KSZGYSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket. Elmondta: a rendezvény fő célja, hogy átfogó képet adjon az ágazatot érintő adatszolgáltatási kötelezettségek köréről és naprakész információt biztosítson mind az adatszolgáltatók, mind az adatot fogadók és ellenőrzők számára a kötelezettségek teljesítési módjáról, a felmerülő gyakorlati kérdésekről.
A rendezvény támogatói a Denxpert EHS&S Software Kft., az Edutus Egyetem és a HELION Kft. voltak.
Dr. Szabó Csilla az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára az Európai Uniós jogalkotására történő kitekintés során ismertette a folyamatban lévő és elfogadott jogszabályokat, amelyek minőségben – irányelvi szintről egyre inkább rendeleti szint – és mennyiségben – igen aktív jogalkotási időszak– is jelentősen változtak. Megfigyelhető, hogy a komplex jogértelmezés kerül egyre inkább előtérbe.
A 2025. évi országos hatósági ellenőrzési terv kapcsán kiemelésre kerültek a fókuszterületek (OKIR adatok felülvizsgálata, nyilvántartások közötti keresztellenőrzések, más hatóságokkal adatcsere, közös ellenőrzés) és a kapcsolódó jogkövetkezmények (bírságok) is. Az elmúlt időszak kapcsán kiemelendő az elemekről, illetve akkumulátorokról szóló 2023/1542/EU rendelettel összefüggő hazai jogszabályi változások, valamint a csomagolási és csomagolási hulladékról szóló 2054/40 EU rendelet (PPWR), amelyet 2026. augusztus 12-től kell majd alkalmazni.
Nagy Fanny az Energiaügyi Minisztérium osztályvezetője előadásában az E-PRTR (Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás) szabályozás hátterének bemutatását követően a hatály és a főbb jelentéstételi jellemzők kerültek ismertetésre. A telephelyek tevékenység szerinti megoszlásán túl a legtöbb üzemelő telephellyel rendelkező szektor adatai is megjelentek a prezentációban. A közeljövőben jelentős változásra kerül sor az új Ipari Kibocsátási Portál (IEPR rendelet) alkalmazásával. Az Ipari Kibocsátási Portálról szóló rendelet felváltja az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartásról szóló rendeletet). Nyilvános hozzáférést biztosít – többek között – az uniós tagállamok ipari létesítményeinek kulcsfontosságú környezeti adataihoz az Ipari Kibocsátási Portálon keresztül. Ez gyökeresen átalakítja a kapcsolódó hazai adatszolgáltatást mind adattartalmában mind technikai megvalósításában. A megfelelés biztosítása érdekében a felkészülést valamennyi érintett szereplőnek időben meg kell kezdenie.
Balogh Zsuzsanna, a Trenecon Kft. igazgatója a komplex hulladékgazdálkodási adatokat, célszámokat és azok teljesülését mutatta be, alátámasztva a téma aktualitását is.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv IV. előkészítése, az új operatív program forrásainak és támogatási területeinek lehatárolása, a középtávú célkitűzések teljesítése és a kapcsolódó intézkedések megfogalmazása adja a kereteit a rendszernek.
Az adatgyűjtési rendszer szerteágazó és bonyolult, ugyanakkor nem öncélú: a költségmegtakarítás lehetősége, mint jól definiálható ösztönző szervesen kapcsolódik a hatékony és megbízható alapadatok rendelkezésre állásához. A lehetséges optimalizációs megoldások támogatni tudják a vállalkozás szintjén is körforgásos gazdaság felé történő elmozdulást.
dr. Bartus Adrienn, Pest Vármegyei Kormányhivatal, Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály vezetője, a nemzetközi hulladékszállítással kapcsolatos változások és az EPR rendszerhez kapcsolódó hatósági nyilvántartás aktualitásait ismertette. Az EPR rendszerhez kapcsolódó feladatellátás ismertetését követően felhívta a figyelmet a hatósági ellenőrzések fókuszterületeire és a jogkövetkezményekre. Ismertette továbbá, hogy a hulladékszállításról, az 1257/2013/EU és az (EU)2020/1056 rendelet módosításáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2024/1157/EU (2024. április 11.) Európai Parlament és a Tanács rendelete az uniós tagországok hulladékgazdálkodási szereplőinek a Digitális Hulladékszállítási Rendszer (DIWASS) kötelező használatára vonatkozó előírásai 2026. május 21-től alkalmazandók az EU-n belüli szállítások esetében. A DIWASS bevezetésének ütemezése is bemutatásra került.
dr. Tarsoly Dániel az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője az Egységes Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer adatszolgáltatásai az éves és negyedéves bevallások c. előadásában röviden bemutatta az OKIR felépítését és működését és kitért a közelmúltban megvalósított infrastruktúra, valamint az egyéb, adatszolgáltatásokat érintő fejlesztések és a közeljövő változásainak részleteire. Kiemelésre kerültek az eddigi tapasztalatok és főbb problémák. Felhívta a figyelmet arra, hogy az éves adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a negyedéves adatszolgáltatásokra épül, ezért javasolt a rendszer ehhez kapcsolódó funkciójának használata, alkalmazása. Az adatok megbízhatósága kulcsfontosságú a hazai, EU és nemzetközi adatszolgáltatások teljesítéséhez, ezért kiemelt jelentőségű a határidőre történő és megfelelő színvonalú adatszolgáltatás.
dr. Nochta Judit, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal főosztályvezetője, a MEKH részére teljesítendő adatszolgáltatások és a számviteli szétválasztás témakör keretében három főbb területet emelt ki. A vagyonkataszterrel összefüggő adatszolgáltatások és a kapcsolódó jogszabályi változások, a hulladéklerakó üzemeltetőket érintő adatszolgáltatás és a számviteli szétválasztás, valamint a koncesszori alvállalkozókat érintő adatszolgáltatás és számviteli szétválasztás területei kerültek részletesen is ismertetésre. Az előadás kiemelt célja az önkéntes jogkövető magatartás erősítése volt.
Dávid Viktória, a Pest Vármegyei Kormányhivatal, Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály osztályvezetője az egyes kiemelt hulladékáramokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről tartott prezentációt. Az adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében részletesen ismertette az egyes hulladékáramokra vonatkozó jogszabályi előírásokat, változásokat, adatszolgáltatási határidőket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelezettségek teljesítését segítik a kormányhivatal honlapján elérhető útmutatók. Külön kiemelésre került a kistermelők és mezőgazdasági őstermelők kötelezettségeinek bemutatása és az adatcsomag ismertetése az egyszerűsített bevallás kapcsán.
Prof. Dr. Faitli József, Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítés és Környezettechnológia Intézet Mechanikai Eljárástechnikai Intézeti Tanszékének intézeti tanszékvezető egyetemi tanára „Települési hulladék analízis – módszertan, eredmények” c. előadásában ismertette a vizsgálat előzményeit és a módszertan fejlődésének szakmai hátterét. Külön is kitért az élelmiszer-alkategória szennyezőanyagainak a vizsgálatához kapcsolódó módszer- és eszközfejlesztésre, valamint az illegálisan lerakott hulladékok vizsgálati módszertanára. A bemutató során megismerhette a hallgatóság az elmúlt mintegy 20 év hazai analíziseinek főbb jellemzőit és a hulladékösszetétel változását is egyes kiemelt hulladékáramok kapcsán. Megemlítésre került az EU E2 bizottsági munka célja és a hazai részvétel szerepe is.
Sárosi Eszter az Edutus Egyetem ESG-szakfelelőse „Környezeti adatok gyűjtése és szolgáltatása az ESG-ben” címmel tartott prezentációjában felhívta a figyelmet az ESG és az ESRS – mint két külön kötelezettség – eltéréseire, és részleteiben is bemutatta az ESG-felkészüléshez elengedhetetlen képzés jelenlegi rendszerét és a kapcsolódó lehetőségeket.
Virág Péter Denxpert EHS&S Software Kft. szakértője a legjobb gyakorlatok a hulladékgazdálkodás digitalizálásában témakörben tartotta meg előadását. Bemutatta a hulladékmenedzsment különböző integrációs szintjeit és az azokban rejlő lehetőséget, valamint konkrét, megvalósított projekteken keresztül ismertette a legjobb gyakorlatokat.
Sztruhár Imre, a Green Tax Service Kft. ügyvezetője „Merre visz az EPR-s út? – egy tanácsadó szemszögéből” című előadásában a szakterületi kihívások bemutatása mellett ismertette az elmúlt időszak állásfoglalásainak főbb tartalmi elemeit. Gyakorlati példákon keresztül került bemutatásra, hogy milyen konkrét kérdések merülnek fel a kötelezettek részéről többek között egyes csomagolások, kisméretű elektronikai berendezések, a sütőolaj felhasználási technológiák, a telepített napelem parkok vagy a lámpát tartalmazó világítótestek kapcsán. Megállapításra került, hogy az állásfoglalások mellett azonban szükséges lenne a jogszabályok pontosítása is. A 2025. évi jogszabályváltozás kapcsán a mezőgazdasági őstermelők esetében könnyítés történt, de javasolt lenne egységes mentesítő szabályozás kidolgozása.
Tóth Eszter a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. pénzügyi igazgatója az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió 2025. évi tapasztalatait ismertette. Kiemelte a DRS rendszer eredményeit, új hulladékgyűjtő járművek beszerzését, valamint a textilhulladék és konyhai zöld- és élelmiszerhulladék gyűjtésével kapcsolatos tapasztalatokat. Bemutatta a MOHU elmúlt időszakban végrehajtott szervezeti változásait, melynek kiemelt célterületei az ügyfélorientált működés biztosítása és a partnerkapcsolatos erősítése voltak.
Juhász Zoltán a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. adatkezelési vezetője a MOHU adatgyűjtési rendszerének működési tapasztalatairól, valamint a várható változásokról és fejlesztési irányokról tartott előadást. Ismertette a koncessziós adatszolgáltatási kötelezettségek körét és a kapcsolódó határidőket, valamint a partneri egyéb adatszolgáltatások számát és területenkénti megoszlását. Az idei év feladatai közül kiemelésre került az adatszolgáltatások racionalizálásának szükségessége, amihez elengedhetetlen a jelenlegi struktúra felülvizsgálata és a partneri adatszolgáltatások minőségének biztosításához szükséges intézkedések meghozatala is.
A konferencia kiállítói a Denxpert EHS&S Software Kft., Edutus Egyetem, Helion Kft. voltak.
