Sajtóközlemény a Független Civil Azbesztfórumról
Mi történik az azbeszttartalmú útalappal a lefedés után? Hogyan előzhető meg, hogy bontási anyagként más településre kerüljön? Ezekre a lakosság mindennapi biztonságát érintő kérdésekre is választ kerestek a november 16-i Független Civil Azbesztfórumon. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) szakmai megközelítése szerint a beavatkozásokat megbízható felmérésre, helyszíni kockázatértékelésre és hosszú távon ellenőrizhető műszaki megoldásokra kell alapozni.

A Győrben, a Magyar Azbeszt- és Kármentesítők Szövetségével együttműködésben – az eddigi tapasztalatok, illetve feltárt hiányosságok alapján – megrendezett fórumon szakértők, térségi önkormányzatok, civilek és a média képviselői vettek részt.
Mit old meg a lefedés, és milyen feladatok maradnak utána?
A szakmai üzenet egyértelmű: az azbeszt jelenléte és a tényleges belégzési kockázat között különbséget kell tenni. Dr. Gelencsér András levegőkémikus, akadémikus hangsúlyozta a kiporzás és a kitettség körülményeinek jelentőségét. A területek állapota, forgalma és használata alapján lehet meghatározni, hol milyen sürgős beavatkozás indokolt. A lakosságnak érthető tájékoztatásra van szüksége arról, mit tudunk biztosan, és mi igényel további vizsgálatot.
A lefedés csökkentheti a kiporzást, de az azbeszttartalmú anyag a helyszínen marad. Ez nyilvántartást, rendszeres ellenőrzést, karbantartást és a későbbi közműjavítások előzetes megtervezését igényli. Dr. Ágoston Csaba, a KSZGYSZ elnöke szerint minden beavatkozásnál meg kell határozni az elérendő állapotot, annak időtávját és számonkérhető műszaki követelményeit. A megoldások költségeit a későbbi feladatokkal együtt szükséges összevetni. Külön figyelmet kapott a szennyezés továbbterjedésének megelőzése. A KSZGYSZ elnöke az útbontásból származó kőanyagok és mart aszfalt újrafelhasználás előtti, dokumentált azbesztvizsgálatát szorgalmazta. Az ellenőrzés azt szolgálná, hogy a szennyezett anyag ne válhasson újabb területek feltöltésévé vagy útalapjává.
A szakmai szövetség (KSZGYSZ) az azbeszttartalmú útburkolati kőzetanyag felszámolását és egy külön, erre a célra létrehozandó hulladéklerakóba (úgynevezett monodepóniába) történő lerakását tartja hosszú távon is elfogadható megoldásnak, mivel a tapasztalatok szerint a leburkolt felületek esetében a későbbi beavatkozások alkalmával a legalapvetőbb biztonsági intézkedések sem valósulnak meg.
A tartós megoldáshoz szakmai háttér és kiszámítható forrás kell
Czap Gergely bemutatta: a szakszerű eltávolításhoz rendelkezésre állnak a megfelelő technológiák. Alkalmazásuk gondos tervezést, megfelelő szakembereket, a lakosság és a dolgozók védelmét, ellenőrző méréseket és biztonságos hulladékkezelést kíván.
A két szövetség közösen készítette el a lakosság részére az azbeszttartalmú útburkolati kőzetanyaggal kapcsolatos útmutatóját, hogy az egyének is tisztában legyenek az alapvető, megelőzési lehetőségekkel: https://tudastar.kszgysz.hu/tudastar/lakossagi-tajekoztato-a-nyugat-magyarorszagi-azbeszttartalmu-utburkolati-kozetanyaggal-kapcsolatban/
Dr. Moldvay Judit tüdőgyógyász professzor a megelőzés és a kitettségi adatok megőrzésének fontosságát emelte ki. Az azbeszthez köthető betegségek akár évtizedek múlva jelentkezhetnek; a korábbi körülmények ismerete segítheti az orvosok munkáját. Egy adott személy későbbi egészségi kockázatáról ugyanakkor a fórum alapján nem adható biztos előrejelzés.

A fórumon a résztvevők az előadások és a kerekasztalbeszélgetések kapcsán egységes szakmai eljárásrendet, kockázatalapú intézkedési tervet és állami koordinációt sürgettek. Az önkormányzati hozzászólások szerint a feladat műszaki és pénzügyi terheit a települések önmagukban nem tudják viselni. A lakosság védelmét a világos felelősségek, a kiszámítható források és az ellenőrizhető végrehajtás szolgálhatják.
Konkrét szakmai javaslatok a lakosság védelméért
- Központi állami koordináció: az azbesztszennyezés felmérése és a mentesítés államilag irányított, szervezett keretek között történjen.
- Megbízható vizsgálatok: kizárólag szabványos, akkreditált azbesztvizsgálatok alapozzák meg a döntéseket; a szakszerűtlen mérések eredményeit ne használják fel.
- Egyértelmű mentesítési célok: minden szennyezett helyszínnél határozzák meg a végleges célállapotot, és a jogszabályi előírásokkal összhangban részesítsék előnyben az azbeszttartalmú anyag eltávolítását a helyben történő lefedéssel szemben.
- A szennyezett anyagmennyiség növekedésének megelőzése: az átmeneti és végleges beavatkozások ne növeljék indokolatlanul az azbeszttel szennyezett anyag mennyiségét.
- Szakmailag megalapozott helyi beavatkozások: támogatást csak műszakilag megalapozott, jogszerű megoldások kapjanak. Minden beavatkozásnak legyen a szakszerűségért és jogszerűségért személyében felelős műszaki vezetője.
- Az újrafelhasználás ellenőrzése: jogszabályban rögzített eljárásrend írja elő az újrahasznosított útburkolati és ágyazati anyagok rendszeres, dokumentált azbesztvizsgálatát, különös tekintettel a mart aszfaltra.
- Minden érintett munkavállaló védelme: az elővigyázatossági és munkavédelmi előírásokat minden olyan szervezett munkavégzésnél tartsák be, ahol azbesztterhelés fordulhat elő, az azbesztmentesítésen kívüli tevékenységeknél is.
- Képzés: az azbesztmentesítési feladatokat ellátók számára egyértelműen kerüljenek meghatározásra képzettségi követelmények.
Az eseményt szervező szövetségek a beérkező javaslatok alapján frissítik szakmai javaslatukat, melyet a közeljövőben újra megküld az érintett minisztériumok részére.
Visszanézhető linkek
A fórum előadás szekciója ezen a linken nézhető vissza.
A kerekasztal felvételét itt tekintheti meg.