A White Paper Consulting által első alkalommal megrendezett Budapest Biogas Summit-on 18 ország és több mint 100 vállalat képviselője vett részt, hogy megvitassa a biogáz és a biometán szerepét az energia átmenetben, valamint az iparágban rejlő lehetőségeket és kihívásokat.

Az előadók és a résztvevők egyetértettek abban, hogy a biometán napjaink megoldása a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. Ez az egyik legolcsóbb módja annak, hogy elérjük az Európai Unió dekarbonizációs céljait. Nagy előnye, hogy a meglévő földgáz hálózat mindenféle módosítás nélkül használható szállításra. A biometán azonban drágább, mint a földgáz, ami azt jelenti, hogy kiszámítható állami támogatási rendszerre és megbízható jogi keretrendszerre van szükség az ágazat fejlesztéséhez.

„A biogáz több okból is stratégiai jelentőségű. Megbízható és időjárás-független energiaforrás, a mezőgazdaság és az energiaszektor együttműködésének alapja. Számos társadalmi és gazdasági előnyökkel jár és ez a legolcsóbb módja a RED III irányelvben meghatározott célok elérésének” – mondta Horváth Viktor, az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár. Elmondta, hogy a kormány pénzügyi és nem pénzügyi eszközökkel kívánja segíteni a biogáz- és biometán termelés felgyorsítását. A 40 milliárd forint keretösszegű új támogatási rendszert néhány héten belül jelenik meg.

„A biometán nem a csodafegyver, és nem fogja uralni az energiapiacot. Azonban az úgynevezett energia-trilemma minden kritériumának megfelel: fenntartható, biztonságos és megfizethető,”– mondta Horváth Ádám, a MOL-csoport új és fenntartható üzletágakért felelős alelnöke. Hangsúlyozta, hogy a MOL-csoportnak már vannak biometán beruházásai Magyarországon és Horvátországban, céljuk, hogy a biometán-értéklánc vezető szereplőjévé váljanak a kelet-közép-európai régióban.

Borsányi Zsolt, az MVM Partner - MVM Ceenergy igazgatója megjegyezte, hogy az MVM aktívan keresi a biometán előállítására irányuló, jövedelmező projekteket, de ezt számos bizonytalansági tényező hátráltatja. Hangsúlyozta, hogy az ágazat nem függhet kizárólag a támogatásoktól, és olyan modelleket kell kialakítani, amelyek mind a termelők, mind a fogyasztók számára fenntarthatóak.

Más előadók is egyetértettek abban, hogy a biometán fontos része a dekarbonizációnak, de nem lehet csak az energiabiztonság kontextusában beszélni róla. Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója egy iparági felmérésre hivatkozva kiemelte, hogy a termelők válaszai alapján a 255 millió köbméternyi biometán-termelés reális cél 2030-ra. Ez jóval meghaladja a nemzeti stratégiában kitűzött célt. Azonban, még ha ez a viszonylag magas kitermelés meg is valósul, akkor is csak a magyar gázigény 2-3 százalékát fedezi.

A European Biogas Association (EBA) optimistább a biometán jövőbeli szerepét illetően. „Becsléseink szerint a biometán termelés 2040-re elérheti a 101 milliárd köbmétert, ami az európai gázüzemanyag-szükséglet 80 százalékát fedezheti” – emelte ki Anna Odina, az EBA szakpolitikai munkatársa.

A biogáz- és a mezőgazdasági szektor nem versenytársak. Szoros együttműködésre van szükség, hiszen a gazdáknak jelentős szerepük van a biogáztervek fenntartható alapanyagának biztosításában - emelte ki Bodnár Viktória, az IFUA Horváth és Társai ügyvezető partnere.

A biogáz és a biometán előállításának jelenlegi helyzete meglehetősen hasonló az Európai Unió valamennyi tagállamában, és minden ország ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe - mondta Tom Howes, az Európai Bizottság tanácsadója. Két fontos feladatot emelt ki: a keresleti oldal növelését célzó intézkedéseket, valamint a kutatás-fejlesztés támogatását, hogy új eljárásokat találjanak a meglévő alapanyagokkal történő termelés növelésére.

Lengyelországban nagy változások történtek a megújuló gázok terén, és az elmúlt két évben fontos jogszabályokat vezettek be. Jelenleg is a parlament előtt van egy tervezet, amely várhatóan nyáron készül el, és amely lehetővé teszi, hogy a befektetők 20 éves állami támogatásra pályázzanak - említette Michał Tarka, a Polish Biomethane Organisation (PBO) alapítója és főigazgatója.

Raluca Alexandra Covrig, a román Energetikai Munkaadók Szövetségének (FPE) közkapcsolati és kommunikációs igazgatója szerint Románia jelentős biogáz-potenciállal rendelkezik. A biogáztermelés 2025-ben várhatóan eléri a 23 megawattot, és a következő évtizedben az uniós átlag kétszeresére nőhet.
Ukrajna szintén a régió fontos szereplője. Az ukrán Bioenergia Szövetség becslései szerint a REPowerEU által 2035-re kitűzött 35 milliárd köbméteres biometán-céljának 20 százalékát Ukrajna biztosíthatja. Az ország legnagyobb előnye a hatalmas mezőgazdasági területe.

„Az üzemanyagszektor egyre zöldebb, a folyamat nem fordítható vissza, de időbe telik” – hangsúlyozta Zsótér Csaba, a MOL üzemanyag-üzletág vezető alelnöke. Szerinte a következő 10 évben a belsőégésű motorok fognak dominálni, de egyre több zöld komponens kerül majd be. Ez azt is jelenti, hogy nincs egyetlen megoldás a közlekedés dekarbonizálására, de vannak egymással versengő technológiák.

Csoportmunka a FLEX-Sárazsadány fedélzetén

Kisköre, 2025. május 23. – Május 11-15. között a Kiskörei Folyómentő Központ adott otthont az első Nemzetközi Folyótisztítási Workshopnak, amely a Duna-menti országok közötti környezetvédelmi együttműködést erősítette. Az ötnapos rendezvényen hét  ország diákjai vettek részt, akik elméleti és gyakorlati tudást szereztek a folyók megtisztításához szükséges legmodernebb módszerekről és technológiákról. 

„A folyami hulladékszennyezés olyan probléma, ami jelenleg a Duna-medence vízerőműveinek több mint 90%-át érinti hátrányosan. Kulcsfontosságú, hogy ezzel a problémával a vízügyi létesítmények milyen technológiával és milyen hatékonysággal küzdenek meg. Örülünk annak, hogy Kisköre egyre több nemzetközi figyelmet kap – alig egy hónapja német egyetemista csoportnak mutattuk meg a folyami hulladékkezelési gyakorlatunkat, most pedig egy össz-dunai folyómentő képzésnek adhattunk színteret.” – mondta Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök (Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - KÖTIVIZIG). 

A workshop résztvevői kerékpárokkal közlekedtek a helyszínek között.

A workshop az Interreg Duna Régió program, Aquatic Plastic projekjének keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával valósult meg. A rendezvény megnyitója és záróeseménye a KÖTIVIZIG kiskörei szakaszmérnökségének panorámatermében zajlott, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílt a Tiszára, a Tisza-tóra, valamint a Kiskörei vízlépcső előtti, gyakran kialakuló folyami hulladéktorlaszra.

„Az ilyen képzések teszik lehetővé, hogy a Tisza-medencében kialakult jó gyakorlatok, úgy mint az érdekelt felek bevonása és a velük való folyamatos egyeztetés vagy a Folyómentő Iskolahálózat, más országokban is alkalmazásra kerüljenek.” – hangsúlyozta Bitter Zsuzsanna, a PET Kupa Egyesület elnöke.

Szabó Csaba (SONAR) a vízi folyótisztítás kihívásairól tart előadást.

A workshop gyakorlati elemei a FLEX-Sárazsadány nevű, bodrogi kompból kialakított úszó közösségi térben és kiállítótérben zajlottak. A résztvevők terepgyakorlatok keretében hajós folyótisztításon vettek részt, megismerkedtek a KÖTIVIZIG által alkalmazott professzionális folyótisztító eszközökkel, és elsajátították a PET Kupa által kidolgozott közösségi hulladékgyűjtési-, valamint folyami hulladékszelektálási módszertant is.

A képzés során az Aquatic Plastic co-creation módszertana segített a gyors ismeret átadásában

„A PET Kupa jó gyakorlatait élesben sajátították el a diákok. Saját szemükkel láthatták a KÖTIVIZIG vízminőség védelmi kárelhárítási munkáját, a saját maguk által gyűjtött folyami hulladék pedig a kezük alatt alakult át tartós és hasznos használati tárgyakká – sőt, még egy PET hajót is építettek a saját kezükkel.” – emelte ki Molnár Attila Dávid, a workshop vezetője.

Montenegróból érkezett diák a folyami műanyagból készült Plasztikkajakot próbálja ki.

A workshop, összhangban az Aquatic Plastic projekt célkitűzéseivel, egész sor megoldást vonultatott fel a folyami hulladék költséghatékony és fenntartható kezelésére. A bemutatott módszerek közé tartoznak a PET Kupa HYDR és KRKN river litter skimmer (folyófelület lefölöző) megoldásai, amelyek a folyó sodrásának irányát használják ki a lebegő hulladék eltérítéséhez.

Munkában a folyómentők által KRKN (kráken) névre keresztelt, alternatív folyami hulladékkezelési megoldás

A rendezvényen több, a folyami műanyagszennyezés és tisztítás terén jártas szakember tartott előadást, naprakész szakmai tudást és a nemzetközi jó gyakorlatok megismerését biztosítva a résztvevők számára. A részletes program innen tölthető le.

A workshopon előadott Stefan Trdan folyó- és tengertisztítási szakember is (IWRS, Szlovénia)

“A petkalózok – KÖTIVIZIG partnerségével végzett - munkájának eredménye a Tisza-tavi PET Kupa, amit idén rendeznek meg 6. alkalommal, és ez az éveken át tartó közös erőfeszítés adja az alapját ennek a nemzetközi workshopnak is, ahol a jövő nemzetközi folyótisztítási szakembereinek képzése kezdődik el” - mondta Lovas Attila igazgató (KÖTIVIZIG).

Csoportfelvétel a Kiskőrei vízerőmű előtt

“A PET Kupa öt éve foglalkozik folyótisztítási akciók koordinátorainak képzésével. Ez a munka eddig csak országhatárokon belül zajlott, de mint tudjuk, a folyók, és a szennyezés, nem ismernek határokat. Ez a workshop újabb lépést jelent a Duna térség környezetvédelmi együttműködésének erősítésében, és fontos szerepet játszik a fiatal generációk környezettudatosságának növelésében.” - mondta Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezetője, a workshop társszervezője.

Csoportmunka a FLEX-Sárazsadány fedélzetén

A workshopról készült kisfilmet itt lehet megtekineteni: https://www.youtube.com/watch?v=90fvKQAsvSg

A nemzetközi workshop októberben folytatódik, amikor az egyetemi diákok után a nemzetközi környezetvédelmi és folyószennyezési szakemberek látogatnak el Kiskörére. Az Aquatic Plastic projekt keretében folytatódik a tiszai kerekasztalok sorozata is, ami szintén októberben a hazai szakemberek számára lesz fontos találkozó, hogy a Tisza-medence folyóinak hulladékmentesítése minél gyorsabban megtörténhessen.

A workshop résztvevői a saját kezükkel gyűjtött folyami műanyaggal

Szöveg: Istenes Anna (KSZGYSZ), Bőhm Sára (PET Kupa Egyesület)

Fotók: Molnár Vanda, Silimon Emese, Bőhm Sára

Írta: Bitter Zsuzsanna

Ízlelgessük ezt a számot. 2000 tonna. 2.000.000 kg. Ennyi hulladékot térített el a CALL-Action projekt az elmúlt három év során a Tiszától. A projekt kárpátaljai szervezetek összefogásával, a PET Kupa koordinálásával, a Diageo Zrt. anyagi támogatásával valósult meg. 

Hogyan jött össze ez az őrületesen nagy szám? Hiszen egy-egy PET Kupa versenyen 10-15 tonna hulladékot tud összegyűjteni több száz tapasztalt petkalóz egy heti fáradhatatlan ártértakarítás során. És egyáltalán mit jelent az, hogy "eltéríteni"?2022 februárjában azzal a céllal indult - az akkor még csak 2 évre tervezett projekt - hogy Kárpátalján, azaz a Tisza forrásvidékén csökkentsük a hulladéktermelést, ami potenciálisan a folyóba kerülne. A kezdeményezést CALL-Action projektnek neveztük el, mely magába foglalta az újrahasznosítható hulladékok szakszerű feldolgozását, kárpátaljai hulladékkezelő telephelyek infrastrukturális fejlesztését, hulladékmonitoring és folyótakarítás lebonyolítását, valamint a társadalmi érzékenyítést. 

Hulladéksziget a város melletti Latorca-parton. Munkács, Ukrajna, 2023

A vállalások teljesítésébe 4 helyi partnert vontunk be. Az ungvári és beregszászi hulladékudvart, a környezeti neveléssel foglalkozó ungvári Zelenyi Varosh Egyesületet, valamint az önkéntesekkel folyótisztításokat megvalósító civil szervezetet, a Papilio Természet- és Környezetvédelmi Egyesületet. Ők együttesen olyan programot valósítottak meg, amely során sikerült érzékenyíteteni a lakosságot a folyószennyezés súlyossága és megoldási lehetőségei területén, lehetőséget adtak a lakossági hulladék újrahasznosítható frakciójának helyes elhelyezésére és újrahasznosítására, valamint monitorozták a Latorca folyó árterét és kitakarítottak egy fokozottan szennyezett területet.

A hulladékudvarok vezetői, Ruslan Shvarts és Viktor Buchynskyy fejlesztették telephelyük infrastruktúráját, hulladékgyűjtő konténereket helyeztek ki lakótelepeken, iskolákban, közterületeken, valamint növelték szállítási kapacitásukat. A projekt keretében beszereztek bálázó- és présgépeket, targoncát, teherautót. Innovatív megoldás is született: az ökobusz, amely lakossági hulladékgyűjtés céljából menetrendszerűen keres fel forgalmas városi csomópontokat, ahol átveszik a szatyorban hozott PET-palack hulladékot. 

Hulladékgyűjtő ökobusz munka közben. Ungvár, Ukrajna, 2023

A szemléletformálási tevékenységek során Anna Sabadosh és kollégái Ungváron és a környező településeken több mint 30 eseményt szerveztek, többek között szelektálási workshopokat, nyári táborokat kisiskolásoknak szóló foglalkozások és egyetemi kurzusok keretében. 
A projekt eddigi 3 éve alatt több mint 2500 fő sikerült bevonni 4 és 60 éves kor között. Kapcsolatba kerültek ukrán belső menekültekkel, akiknek a - sok esetben segélycsomagokkal érkező - csomagolási hulladékok megfelelő újrahasznosításáról adtak át ismereteket. 

Ökooktatás a legkisebbeknek. Ungvár, Ukrajna, 2025

Míg a fenti tevékenységek a hulladék folyóba kerülését előzték meg, addig a projekt részét képezte a folyótisztítás is, melyet alapos hulladéktérképezés előzött meg. A Papilio önkéntesei 4 km-es szakaszon mérték fel a hulladékszigeteket, majd 2024 augusztusában a Nagydobronyi Horgásztanya környezetében meg is tisztították a csak “plastic forest”-ként emlegetett Latorca árteret. Több mint 1,5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze, amelynek 80%-a PET-palack volt. 

PET-palack rengeteg a Latorca árterében. Nagydobrony, Ukrajna, 2024

Az önkéntesek egy nap alatt 1,5 tonna hulladékot gyűjtöttek.

A hulladék folyótól való eltérítése tehát azt jelenti, hogy azokon a felvízi területeken gyűjtjük be a lakosságtól az újrahasznosítható hulladékot, ahol a - néhol teljes mértékben - hiányzó hulladékgazdálkodási szolgáltatások miatt az nagy valószínűséggel a folyóparton kötne ki. Illetve ott gyűjtjük össze, ahol még koncentráltan rakja le a folyó, tehát kis területen nagy mennyiségben, és még nem terítette szét - kilométerek százain át - a lassúbb sodrású alvízen, az ártéri erdőkben. 

A CALL-Action projekt 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörésével egyidőben indult. Az eltervezett megvalósítást a valóság a feje tetejére állította. Áramszünetben kellett dolgozni a telephelyen, légiriadó közben tartottak oktatást környezeti nevelő partnereink, valamint az egyre csökkenő férfi munkaerő következtében nők rakodták a PET-bálákat. Beregszászi partnerünket tavaly év végén besorozták, így nemcsak a települési hulladékmenedzsmentért, hanem partnerünkért, barátunkért is aggódunk. A telephely üzemeltetését távollétében 73 éves édesapja látja el.

A beregszászi hulladékudvar helyettes vezetője. Ukrajna, 2025

Ennek ellenére a projekt indulásakor kitűzött 2 éves célt, miszerint 690 tonna hulladék folyótól való eltérítését vállaltuk, végül túlteljesítettük: több mint a dupláját sikerült elérnünk. Ennek következtében a projektet támogató Diageo Zrt. újabb másfél éves projektszakasz indítását kezdeményezte, melyben továbbra is a PET Kupa Egyesület a koordinátor és felel a stratégia kidolgozásáért. A cél újabb 1000 tonna hulladék elérése, további 10 iskolában történő szemléletformálási tevékenység és további 10 folyamkilométernyi hulladékmonitoring a Latorca mentén.

CALL-Action projekt keretében kihelyezett lakossági szelektív gyűjtőszigetek. Ungvár, Ukrajna, 2024

A 3 éve futó CALL-Action projekt eredményei számokban:

- 2 kárpátaljai hulladékudvar infrastruktúrájának fejlesztése,
- több mint 2000 tonna hulladék eltérítése a folyótól, 
- 30 lakossági szelektív hulladékgyűjtő konténer kihelyezése Ungváron és a környező településeken, 
- 4 kilométer Latorca partszakasz feltérképezése és 1,5 tonna hulladék kitermelése az ártérből,
- 30 szervezett esemény során több mint 2500 helyi lakosnak - zömében gyerekeknek - adta át folyóvédelmi üzenetét.

A projekt céljáról, eseményeiről, de még az ökobusz mentrendjéről is információt ad a projekt weboldala, mely ukrán és angol nyelven érhető el. 

Rövid összefoglaló videó a projekt szemléletformáló eredményeiről: 

Rövid összefoglaló videó a projekt hulladékgazdálkodási eredményeiről: 

Régóta várt adatokat publikált a közelmúltban az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Idén több hiánypótló agrárgazdasági kutatásuk is megjelent az ökológiai szektor vizsgálatáról, többek között a hazai bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának alakulását elemezték 2022 és 2024 között. Felmérésükben megállapították, hogy az elmúlt három évben hazánkban dinamikusan növekedett az ökoélelmiszerek forgalmi értéke, és talán nem meglepő, hogy az e-kereskedelem bizonyult a leggyorsabban fejlődő értékesítési csatornának. A legfrissebb adatok alapján készített becslések szerint a hazai élelmiszerek 0,8-1%-a származik ellenőrzött ökológiai gazdaságból. A fogyasztók számára örömteli hír, hogy a bio és nem bio élelmiszerek közötti árkülönbség csökkent a vizsgált időszakban. A legnagyobb értékben és volumenben biobébiételeket, biozöldségeket és biogyümölcsöket vásároltak a hazai fogyasztók.  

Magyarországon az ökológiai termelők száma 2005-ről 2023-ra megnégyszereződött, mintegy 1500 gazdasági szereplőről 6000-re nőtt, valamint a termőterületek mérete is dinamikusan nőtt ebben az időszakban. 125 000 hektárról 320 000 hektárra emelkedett a hazai tanúsított ökoterület (2,5-szeres növekedés), amivel a 2,6%-os ökoterület részarány 6,4%-ra emelkedett. Az arányra büszkék lehetünk, hiszen hazánk a 25. legnagyobb ökoterülettel rendelkező ország a globális rangsorban. Ugyanakkor mindeddig csak becslések álltak rendelkezésre a bioélelmiszerek hazai piacáról, vagyis a hazai biotermék fogyasztásról. 

Mit tükröznek a hazai kiskereskedelmi adatok?

A bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának alakulásáról rendszeresen napvilágra kerülnek nemzetközi adatok, ám Magyarországon most először készült erre vonatkozó, átfogó elemzés. A vizsgálattól az ÖMKi kutatói azt remélik, hogy a piaci adatok ismeretében növekedhet a szakpolitikai döntések megalapozottsága, és gazdaságilag is sikeresebbé válhatnak az ökológiai termelés szereplői, ha számszerű piaci tényekre alapozhatják gazdasági döntéseiket. 

A hazai biotermékek kiskereskedelmi forgalma a NielsenIQ (NIQ) által gyűjtött adatok alapján a 2022-ben mért 28,5 milliárd forintról 2024-re 38,7 milliárd forintra emelkedett (36%-os növekedés), ami a KSH által mért teljes élelmiszer és ital kiskereskedelmi forgalomnak 0,62%-át tette ki. A NIQ adatgyűjtése azonban jelenleg nem érinti a bioélelmiszerekre specializálódott kiskereskedelmi egységeket, a piacokat, a közvetlen értékesítést, illetve több, a bioélelmiszerek között kifejezetten fontos termékcsoportra (pl. aszalványok, száraz hüvelyesek, pékáru) sem terjed ki. Ezért a nem mért szegmensekre a kutatók becslést végeztek, így a gyűjtött adatokat kiegészítve jutottak arra a megállapításra, hogy a teljes biopiac körülbelül 0,8-1%-át adja a kiskereskedelmi élelmiszerforgalomnak hazánkban, melynek alapjául szintén a KSH adatok szolgáltak. 

Míg Európában a biotermékek forgalomnövekedése 2022 és 2023 között 3%-os volt, hazánkban ez a fejlődés a NIQ által mért termékkategóriák esetében elérte a 19%-ot. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy míg Európában átlagosan 66 eurót (kb. 25 000 Ft-ot) költenek a lakosok évente biotermékekre, addig Magyarországon egyelőre csupán 10 eurót (kb. 4000 Ft-ot) áldozunk fejenként évente bioélelmiszerre a vizsgált üzlettípusokban. 

Az üzlettípusok sorrendjét tekintve a szupermarketek a drogériákkal együtt generálták abszolút értékben a legnagyobb forgalmat Magyarországon 2022 és 2024 között, 54%-os részaránnyal a vizsgált biokategóriákra vonatkozóan. A diszkontok ugyanebben az időszakban szintén meghatározó szerepet játszottak (28%). Az e-kereskedelem fejlődése a bioszektorban is igen jelentős, hisz 67,8%-os növekedéssel a legdinamikusabban fejlődő értékesítési csatornának bizonyult, tükrözve az online vásárlási szokások és a környezettudatos fogyasztás erősödő kapcsolatát. 2024-ben már a biotermékek 8%-át adták el e-kereskedelem útján. Mindeközben a hipermarketek szerepe csökkenni látszik a bioértékesítésben.

Az általános kiskereskedelmi árak tekintetében az élelmiszerek éves inflációja a KSH adatai szerint 2022 és 2024 között 35%-os volt. Ebben az inflációs környezetben kedvező hír a bioélelmiszert vásárlóknak, hogy a biotermékek átlagára ennél alacsonyabb mértékben, 25,2%-kal emelkedett, így szűkült az olló a bio és a nem bio termékek ára között. 

Top termékek a bioszegmensben

A teljes Magyarországra gyűjtött, úgynevezett hagyományos kiskereskedelem pénzforgalmi adatok szerint a legnépszerűbb termékek egyértelműen a biobébiételek. A hipermarketek, szupermarketek és diszkontok adatait összesítő (úgynevezett modern kiskereskedelem) piacfelmérésből pedig azt látjuk, hogy a biozöldségek és -gyümölcsök érték el a legnagyobb értékesítési forgalmakat. A biobébiételek és -italok iránti kereslet évről évre nő, ami azt mutatja, hogy egyre több szülő tartja fontosnak a természetes és egészséges táplálkozást már csecsemőkortól kezdve. A biobébiételek forgalmi eladási értéke 2022 és 2024 között több mint harmadával, 6,4-ről 8,6 milliárd forintra nőtt. A szupermarketek és drogériák továbbra is a legmeghatározóbb értékesítési helyszínek, miközben az online értékesítési csatornák szerepe dinamikusan erősödött (+53%), a legalacsonyabb árakon ugyanakkor a diszkontokban vásárolhatják meg az ilyen termékeket a fogyasztók.

Az ellenőrzött ökológiai termesztésből származó zöldségek iránti kereslet folyamatosan emelkedik a hazai kiskereskedelmi forgalomban (hipermarketek, szupermarketek és diszkontok összességében): eladási értéke 2022 és 2024 között 39%-kal nőtt, elérve a 5,9 milliárd forintot. A biozöldségek TOP5-ös élmezőnyébe tartozó csiperkegombából, uborkából, répából, paradicsomból és hagymából vásárolnak a legnagyobb értékben a fogyasztók. A biogyümölcsök kiskereskedelmi forgalmi eladási értéke 2022 és 2024 között 41%-kal nőtt, elérve az évi 5,7 milliárd forintot, értékbeli megoszlásukat tekintve a legnagyobb részük a diszkontáruházakban talált gazdára.

„A leggyakrabban vásárolt biogyümölcsökhöz tartozik a citrom, a banán, a narancs, az alma és a mandarin. A biodéligyümölcsök kiskereskedelemben látható dominanciáját a kedvező ár-érték arány, az egész évben biztosított elérhetőség és a fogyasztói egészségtudatosság együttesen magyarázzák, ugyanakkor kívánatos lenne, hogy a hazai biogyümölcsök is nagyobb arányban jelenjenek meg az üzletek kínálatában. Bár az árak és a forgalom értéke a legtöbb biotermék esetében jelentős növekedést mutat, az eladott mennyiség egyes termékeknél kisebb-nagyobb mértékben visszaesett, ami a jelentős inflációból adódik. Értékesítési volument tekintve például a bioalma forgalma esett vissza jelentősen, mintegy egyharmadával, miközben a forgalmi értéke 20%-kal nőtt.”  - mondta el Dr. Györéné Dr. Kis Gyöngyi, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója.

„Sokáig a biobébiétel előállítás alapanyag igénye ösztönözte a termelők öko átállását. Azonban nem lehet minden termelő biobébiétel beszállító. A szupermarketekben drogériákban és diszkont áruházakban, vagy a dinamikusan fejlődő e-kereskedelemben való megjelenés adhat további lehetőséget a hazai termékértékesítésre, ehhez azonban megfelelő alapanyag mennyiségre, feldolgozottságra és szervezeti összefogásra lenne szükség az ágazaton belül. Az export piacok kitettsége és a tarthatatlan árverseny ugyancsak arra kényszerítheti a termelőket, hogy a magasabb feldolgozottsági szint és a hazai piac felé forduljanak. Kutatóintézetünk az agrárgazdasági összefüggések feltárásával, a piaci tendenciák elemzésével járul hozzá ezekhez a trendekhez.” – tette hozzá a szakember.

A hazai piac számokban – A biotermékek kiskereskedelmi forgalmának alakulása 2022-2024 között / Dr. Drexler Dóra előadása az ÖMKi Ágazati Szakmai Napján  

A korábbi évekhez hasonlóan idén is nagy munkába fogott az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) csapata, hogy májusban bio paradicsompalánták kerülhessenek a vásárlókhoz. A Föld napján egy új tájfajtával üzennek a biológiai sokféleség megőrzéséért. Kutatótevékenységük egyik eredményeként, immáron hetedik éve munkálkodnak azon, hogy minél több hobbikertész és háztáji gazdálkodó ültethesse el kertjében a méltán népszerű, hazai tájfajta paradicsompalántákat. Most azoknak is érdemes résen lenni, akik a korábbi években vásárolt palántákból magot fogva már a saját tájfajtáikat termesztik a kertben, ugyanis idén új fajta palánta kerül az üzletek polcaira: a Herencsényi tájfajta paradicsom.

Nincs is jobb annál, mint amikor a kiskertben frissen szedett, illatos paradicsomot ehetünk a reggeli szendvics vagy rántotta mellé.  Ugyanakkor az elmúlt években egyre nagyobb divatja lett a házi paradicsomlevek és szószok, vagy akár a házi ketchup készítésének is, amihez érdemes a szaporább, nagyobb termésű fajtákat beszerezni. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet immáron hetedik éve működik együtt a Lidl Magyarország áruházlánccal annak érdekében, hogy a hazai tájfajta paradicsompalánták minél szélesebb körben elérhetőek legyenek. A diszkontlánc célja, hogy az együttműködés által is hozzájáruljon a hazai termelők támogatásához, a biodiverzitás megóvásához és a fenntartható gazdálkodás népszerűsítéséhez. Idén a Nemzeti Fajtajegyzékbe újonnan felvett Herencsényi, befőző típusú tájfajta paradicsom is felkerül az áruházlánc polcaira, hogy a gondos eltevésnek köszönhetően, egész télen egészséges, tápanyagokban gazdag, ízletes paradicsomlevet ihasson és paradicsomszószt ehessen a család. Érdemes kipróbálni, hiszen az óriási, lédús terméseket érlelő tájfajta nagyszerű ízvilágával frissen fogyasztva is a család kedvencévé válhat.

A közönségkedvenc koktél sem maradhat el

A zsámboki Orsiherba Biokert március óta neveli és gondozza a májusban polcokra kerülő biopalántákat, így a Herencsényi mellett az évről évre nagy közönségkedvenc Máriapócsi koktél tájfajtát is, hogy minden vásárló a szívének kedves növényt vihesse haza a kertjébe. A népszerű, folytonnövő koktélparadicsom a kert ideális lakója. Erős szára és gyors növekedése, gombabetegségekkel szembeni kiváló toleranciája és folyamatos termésérése a kezdő kertészeknek is garantált sikerélményt nyújt. Koktél méretű bogyói miatt friss fogyasztásra ajánlott. A fajta üde, fiatalosan telt édességével, finom illatával és tetszetős alakjával az egyik kiemelt alapanyaga lehet a nyári és őszi ételeknek.

Nevelj Te is tájfajtát!

A paradicsom tájfajták termesztésének nagy előnye nemcsak az, hogy különleges szín- íz- és alakgazdagsággal ajándékoznak meg bennünket, hanem az is, hogy belőlük magot fogva, a következő évben már a saját palántánkat nevelhetjük. A tájfajták természetes és emberi szelekció útján létrejött populációk, amelyek magjait elvetve fenntartjuk a széles genetikai készlettel rendelkező kultúrnövényeket, a hazai kertészeti múlt fennmaradt értékeit, egyúttal az alkalmazkodás kulcsát a gyorsan változó környezetünkhöz.

Hogyan neveld a Herencsényi tájfajtát?

Akár másfél-két méter magasra is megnövő, középerős növekedésű fajta, a növény erős szárai folyamatosan képzik a hónaljhajtásokat az érés kezdetéig. Mivel a termés átlagos súlya elérheti akár a fél kilogrammot is, így érdemes a növényt támrendszerre vezetni és két szárra metszeni.

A fejlett palánták kiültetésétől számítva a virágzás június közepére-végére esik, majd az érés kezdete szabadföldön július végére, főérése augusztus közepére tehető. A növény gondozásánál figyelni kell a megfelelő környezeti feltételekre, ellenkező esetben a növény a virágokat elrúghatja. A termés lapított gömb alakú, nagy méretű, vékony héj jellemzi, amely egyrészt ideálissá teszi a befőzéshez, ugyanakkor könnyen el is repedhet. Száraz időben a repedések beforrnak és nem okoznak gondot a paradicsom felhasználásánál, nedves időjárásban viszont érdemes figyelni, mert a megrepedt bogyó gyorsan rothadásnak indulhat.

A Herencsényi tájfajta paradicsombogyóit óvatosan kell a rekeszbe helyezni és egy sorban kell tárolni, hogy a nyomódásra érzékeny, puha, lédús termések kevésbé sérüljenek. Érdemes szedés után azonnal fogyasztani vagy feldolgozni. Megfelelő termesztési körülmények között (megfelelő ültetési távolságok, támaszték, jól átszellőztethető lombozat) toleráns a fitoftórára és a paradicsom alternáriás betegségére.

A sokszínűség harapható

Kultúrnövényeink, genetikai változatosságuk elvesztésével párhuzamosan, sérülékennyé válnak az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb hatásaival szemben. A tájfajták, melyek természetes és emberi szelekció útján létrejött populációk, sokszínűségükkel lehetővé teszik az alkalmazkodást a folyamatosan változó környezethez, időjáráshoz és piaci igényekhez. Genetikai erőforrást jelentenek egy jövőállóbb, helyi adottságokhoz igazodó, a gazdák függetlenségét biztosító, fenntartható mezőgazdasági modell megvalósításához, és nem utolsó sorban a gasztronómiai kínálat és a mindennapi étrend gazdagításához is hozzájárulnak.

Az öko paradicsompalánták sikerét olyan elismerések dicsérik, mint a Highlights of Hungary helyezés, amellyel a zamatos paradicsomok a legkiválóbb hazai kezdeményezéseket bemutató projektek közé kerültek, valamint az agrárszakma elismerése, OMÉK Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban kitüntető címe 2021-ben. 

A tavaszi vetések idején egyre több helyen alkalmazzák a hazai termelők azokat a speciális magkeverékeket, amelyek nyárra virágzó rétként óvják és táplálják a talajt a szőlő sorközeiben, a gyümölcsösökben, vagy akár a szántóterületek szegélyében. Borvidékeink általában hegyvidéken találhatóak, ahol kiemelkedő jelentőségű a talajtakarás szerepe az erózió elleni védekezésben. A fajgazdag, honos fajokból álló növénytakaró azonban nemcsak az erózióvédelemben segíthet, hiszen kedvelt élőhelye azoknak a hasznos ízeltlábúaknak, amelyek képesek egyes kártevőktől megóvni a szőlőt. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 2012 óta vizsgálja, hogy miként hat a virágos sorközök kialakítása a szőlőművelésre és a gyümölcstermesztésre. Legújabb kutatásukban azt is dokumentálták, hogyan befolyásolja a hat növényfajból álló, úgynevezett Élő Sorköz magkeverék, - az általa létrehozott talajtakaró aljnövényzet által -, a kórokozók megjelenését.

Az élőhelyek sokszínűbbé tétele és a tudatos gondoskodás a talaj önmegújító képességéről közismerten hozzájárul a sikeres mezőgazdasági termeléshez. Ezért a hazai szőlőművelés és gyümölcstermesztés gyakorlatában is egyre több kutatás foglalkozik az élőhelyteremtési és talajápolási gyakorlatok hatásainak számszerűsítésével.  Az ÖMKi kutatói arra keresik a választ, hogy milyen fajösszetételű sorközvetésekkel lehet a leghatékonyabban segíteni a talajvédelmet, a vízmegtartást és a hasznos ízeltlábúak megtelepedését a szőlőültetvényekben, kifejezetten a mai, egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között. A kutatások egy része a sorközök apró, ízeltlábú élőlényeire fókuszál: a kutatók számszerűsítik a biológiai sokféleségüket, kitérnek továbbá a szőlőtőkéken előforduló kártevők és hasznos ízeltlábúak vizsgálatára is.

Az ízeltlábúak között és a rájuk épülő táplálékhálóban számos olyan faj található, melyek közel nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, például beporzó, lebontó vagy hasznos ragadozó tevékenységüknél fogva. Számos tanulmány mutatta már ki a különböző élőhelyfoltok – mint például a sorköztakaró növényzet – kedvező hatását a területre jellemző ízeltlábú-együttes minőségi és mennyiségi összetételére nézve. Ahol a sorközvetések, mint hasznos élőhelyfoltok növelni tudják az ültetvényekben kialakuló ízeltlábúak faj- és egyedszámát, ott természetvédelmi, de növényvédelmi, növényegészségügyi szempontból is profitálhat a gazda.


Mit mutatnak a legfrissebb kutatási eredmények: hogyan hat a kártevők és kórokozók megjelenésére a sorköztakaró növényzet?

Az ÖMKi kutatói az elmúlt években (2021-2024) összesen hat helyszínen – három Eger környéki és három Tokaj környéki szőlőben – értékelték a hat (ÖMKi Élő Sorköz) és 19 növényfajt tartalmazó magkeverékekből létrehozott virágos sorköztakaró sávok teljesítményét, összevetve őket a spontán növénykelést tartalmazó (kontroll) sorközökkel. Olyan hasznos ízeltlábúakat felvételeztek, mint a katicabogarak, fátyolkák, zengőlegyek, pókok, parazitoid darazsak, házi- és vadméhek. A kártevők közül elsősorban az amerikai szőlőkabóca állományát mérték fel a szőlőtőkéken, hiszen ez a faj terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozót, a Flavescence dorée névre hallgató fitoplazmát.

A kutatók azt tapasztalták, hogy mind a hat és 19 fajos vetésekben nagyobb számban fordultak elő a pókok, zengőlegyek és parazitoid darazsak. A házi- és vadméhekből négyszer-ötször több volt ezeken a területeken, a vadméhek fajszáma pedig dupla annyi volt, mint a spontán vegetációt tartalmazó részeken.
A szőlőtőkéken vizsgálva az ízeltlábúakat, a kutatók megállapították, hogy egyes hasznos csoportok száma magasabb volt, így például a zöldfátyolkák tojásai 50%-kal nagyobb mennyiségben fordultak elő az Élő Sorközös területek szőlőtőkéin, mint a kontroll terület szőlőlevelein. Azt is megállapították, hogy egyes kártevők, mint például az amerikai szőlőkabóca a hat fajos (Élő Sorköz) vetésben kisebb számban volt jelen a lombozaton.

„Kutatási eredményeink alapján egy jól beállított sorköztakaró növényzettel egyes ragadozó csoportok egyedszáma megnövelhető a szőlőtőkéken, és valószínűleg ennek következtében a szőlőkabóca, valamint általánosságban a kabócák kisebb egyedszámban lesznek jelen a lombozaton. Ennek azért is örülhetünk, hiszen így feltehetőleg lassíthatjuk a kabócák által terjesztett szőlőbetegség, az aranyszínű sárgaság terjedését.” - mondta el az eredményekről Dr. Mezőfi László, az ÖMKi projektvezető kutatója.

A növénybetegségek közül 2023-ban különösen nagy gondja volt a szőlészeknek a peronoszpórával, a levelek 15-20 %-án voltak fertőzésre utaló tünetek. A kutatók e fertőzöttség tekintetében átlagosan 3%-kal kisebb értékeket mértek az Élő Sorköz magkeverékkel vetett sorközökben. A magyarázat abban keresendő, hogy az élő növényi gyökerek és a kevesebb bolygatás miatt nagyobb a talaj felső rétegének biológiai aktivitása, így feltehetőleg itt hamarabb bomlanak le azok a növényi részek, amin a peronoszpóra kórokozója áttelelne. Ennek hatására a következő évben csökkenhet a fertőzés esélye a vetett sorközökben.

Hallgasd meg Dr. Mezőfi Lászlónak, az ÖMKi projektvezető kutatójának a témában tartott előadását az Eger Wine Meet-up konferencián!

Nélkülözhetetlen beporzók

A szőlő esetében a beporzó élőlények támogatásának főleg természetvédelmi és a fajokat megőrző, ökológiai jelentősége van, hiszen a szőlő beporzásában a rovaroknak kicsi a szerepe. Azonban a rovarok beporzó tevékenységére jobban támaszkodó gyümölcsfajoknál sokkal inkább felértékelődhet a virágos sorköztakaró aljnövényzet ezen funkciója: például az alma esetében a vadméhek fajgazdagságának növekedésével nő a megporzás sikere is, ami akár termésmennyiség-növekményben is megmutatkozhat.
Fontos azonban tudatosítani a termelőkben, hogy a virágos sorköztakarás alkalmazásakor a növényvédelmi beavatkozásokat is „beporzóbaráttá” kell alakítani. Az átgondolatlan rovarölő szeres kezelésekkel ugyanis pont az ellenkezőjét érnénk el annak, amit szeretnénk. A sokfajú, évelő talajtakaró növényzet alkalmazása így válik belépővé a fenntartható szőlőművelés teljes rendszere felé.