A lovas kocsitól az e-teherautóig
Tanulságokkal teli előadásokat hallhattunk április 11-én, a KSZGYSZ NHKV-val közösen rendezett konferenciáján. Az eladók több oldalról járták körül a hulladékgyűjtés és -szállítás témakörét, különös tekintettel a megszokott megoldásoktól eltérő lehetőségekre.
Szakmai sajtóanyag ZIP formátumban letöltés (31,5MB)
{fastsocialshare}
Elsőként a hulladékgyűjtés járatoptimalizálásáról beszélt Eke Zoltán, a 25 éves Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársa. Előadásából kiderült, hogy az NHKV Zrt. által kijelölt új hulladékgazdálkodási régiók miatt módosultak a rendszerparaméterek, ami több helyütt felvetette a változásokhoz igazodó járatoptimalizálás elvégzésének szükségességét. Ennek alapvető célja, hogy az új rendszerben időt és költséget lehessen megtakarítani, egyúttal újragondolni a telephelyek és az átrakók pozícióját.
A közszolgáltatói széttagoltságot 2016, illetve 2017 elején mutató ábrákból kiderül, hogy átláthatóbb, könnyebben kezelhető lett a helyzet. A bemutatott vizsgálatban egy 28%-kal növekedő népességű terület hulladékszállítását gondolták újra. A gyűjtési útvonalak tervezéskor figyelembe veszik a megengedett maximális sebességet, így pontosabban tudnak számolni a menetidővel.
A bemutatott mintaprojektnél egy közszolgáltatói terület járatoptimalizálását végezték el, amelyben 111 település 120 ezer lakosát 2 lerakó, 1 átrakó és 1 válogató szolgálja ki, mindezt 41 gyűjtőjárművel megoldva. Az optimalizálást tapasztalati adatok segítségével tették pontosabbá. A logisztikai vizsgálat célja a heti gyűjtés átalakítása volt, az erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében. Az adatbázisba rendezés után a rendszer felállításakor figyelembe kellett venni a tevékenység típusát (gyűjtés, ürítés, közlekedés), a gépjárművek paramétereit, a kapacitáskorlátokat, valamint a speciális területeket és időszakokat (pl. üdülőterület). Ezt követte a települések beosztása gyűjtési napokra, majd a 150 járatra vonatkozó logisztikai vizsgálat. A járatokat futott km, szállított mennyiség és üzemanyag fogyasztás tekintetében elemezték. Az elemzéshez az ArcMap szolgáltatásai mellett bevetették a Network Analyst és a RouteSmart alkalmazásokat is. A vizsgálat eredményeként kiderült, hogy a megnövekedett szolgáltatási területen 12 többletjárattal is 5% futott km-megtakarítással ellátható a nagyobb mennyiségű hulladék összegyűjtése és elszállítása.
A következő téma a teher- és hulladékszállítmányozás innovációja volt, Bántó Ruben előadásában. Sokkoló adatokkal kezdett (Eurostat), amelyek szerint Európában napi fél tonna hulladékot ”termelünk”. Az Electromega Kft. 100%-ban e-hajtású kukásautói csökkentett szervizigénnyel, jelentős gázolaj megtakarítással üzemelnek. CO2-kibocsátásuk a használati területen nincs. A jövő kihívása, hogy ezen e-teherautók tankolásához zöld energia álljon rendelkezésre, mert jelen helyzetben még nagyrészt fosszilis (nem megújuló) erőforrás biztosítja a szükséges energia nagy részét. Zajkibocsátásuk 80%-kal kevesebb a hagyományos teherautókénál, egy töltéssel pedig legalább 70 km-t tudnak megtenni. A kocsikat 32 Amperrel lehet tölteni, egyetlen központi akkumulátoruk üzemeltet mindent. A cég első, 13 tonnás teherautója 2015-ben készült el, azóta tart a tesztüzem, valamint a nagyobb tömegű (18, illetve 24 tonnás) teherautók megépítése.
Az Electromega autói Pécsett, Debrecenben és Budapesten működnek.
Izsó József és Dr Lovász György a Liberatus Hungary Kft. képviseletében az automata sebességváltóval szerelt járművek előnyeiről beszéltek a hulladékszállításban. Országos tapasztalatuk szerint ezeknek a kocsiknak egyszerűbb a hajtásrendszerük, kevesebb az alkatrészük, egyúttal a fogyasztásuk. Az automata váltórendszer használata kevesebb fizikai és pszichikai stresszel jár, így csökkenti a balesetek valószínűségét. Az Allison szentgotthárdi gyárában 2011-től a látogatók tesztelhetik is az automata váltókat.
Nagy érdeklődés várta Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere előadását, aki a fogatos hulladékgyűjtés modellezésének tapasztalatairól számolt be. A hajnali kukásautós ébresztés alternatívájaként gondolt a külföldön már nagy hagyományokkal rendelkező lovas kocsis szemétszállítás kipróbálására. A mintaprojekt Nagybajom községben zajlott november és december hónapokban. A vizsgálat kimutatta, hogy félig telt szelektív konténerek esetén már hatékony a fogatos üzemeltetés. Emellett a szemléletformálás hatása is mérvadó, a lakosok szeretettel fogadták a csendes, teljes mértékben környezetbarát alternatív rendszert, így a környezeti- és gazdasági haszon mellett társadalmi haszonnal is jár a projekt. Igazi „win-win-win” szituáció. A hátrányok és nehézségek között említhető a közszolgáltatók zárkózottsága a meglévő rendszer átalakítására, változtatására. Az előadó kiemelte a lovas társadalom nyitottságát, szakmaiságát és eltökéltségét (Magyar Igásló Ökoturisztikai és Tájérték Központ), valamint a politikai támogatottságot, az ökoturisztikai és vidékfejlesztési lehetőségeket, az NHKV-val folytatott együttműködést.
Az előbbihez hasonló témájú következő beszámoló a „laudato si”, azaz „Áldott légy” pápai enciklikai idézettel kezdődött, amelyben kiemelt szerepet kap a környezetvédelem. Teszár Tamás, a Zöld Bicske Nonprofit Kft. képviseletében a fosszilis energiát használó járműveket hasonlította össze a megújuló erőforrást használó lovas fogattal.
Kiemelendő adat, hogy a lépésről-lépésre haladó hulladékszállításnál egy teherautó 100 liter üzemanyagot fogyaszt 100 kilométeren. A Zöld Bicske számításai szerint 100 ezer lakos szelektív hulladékának begyűjtésekor a fosszilis és a lovas kocsis megoldás hasonló költséggel jár, ám a lovas kocsis több humán-erőforrást igényel, egyúttal szemléletet is formál.
Vajda Gábor az elektromos, CNG és LNG hajtású hulladékszállító járműveket mutatta be az IVECO kínálatában. Többek között elmondta, hogy nyugaton a flották környezetvédelmi célkitűzéseinél alapvető elvárás a CNG-üzemű tehergépjárművek bizonyos százalékban való beszerzése. A dízelmotor elsődleges alternatívájaként mutatta be a tiszta, csendes és CO2-semleges biometán hajtóműveket, amelyeket sokoldalúan és költséghatékonyan lehet használni.
Az NHKV Zrt. képviseletében Kövecses Péter fejlesztési és stratégiai igazgató számolt be a témába vágó fejlesztésekről.
Egységes, közös szakmai színvonalat szeretnének kialakítani a KEOP, az ISPA és a KEHOP támogatással megvalósuló projektek között, integrálva a támogatásokat. 2020-ra tervezik a hulladékáramok rendszerének racionalizálását, az anyagában történő hasznosítás szélesítését. A lerakásra kerülő hulladék 10%-ra csökkentésének
teljesítése – az EU által várhatóan elfogadásra kerülő célkitűzés – egy későbbi lépésben, a hulladékkezelést, hasznosítást érintő fejlesztések továbbvitelével valósítható csak meg. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási régiók integrálásával elérendő cél volt, hogy minden régiónak egy közszolgáltatója legyen. Az ehhez kapcsolódó közszolgáltatási rendszerelem fejlesztésekhez már folyamatban vannak a KEHOP beruházások.
2019. év végéig több új bálatároló, manipulációs tér, átrakóállomás, komposztáló üzem és hulladékudvar megvalósítása, valamint a meglévők fejlesztése szerepel a tervekben. A KEHOP nagyprojektekre 93 milliárdos támogatás áll rendelkezésre.
A 3.2.1.-es komplett rendszerfejlesztésekkel kapcsolatos legnagyobb kihívások: lassú integrációs folyamatok, az építési helyszínek nehézkes meghatározása, a projektelemek megvalósításra alkalmassá tétele, valamint a többlet forrásigény. Külön foglalkoznak a biológiailag lebomló hulladék eltérítésével a hulladéklerakóktól, fejlesztik az előállított komposztanyag minőségét az értékesíthetőség érdekében, valamint a maradékanyagok energetikai hasznosítását. Országos szemléletformálási programot is terveznek, 6 kommunikációs régió specifikus problémáira, célzott célcsoport üzenetekkel. A program minden korcsoportot megcéloz majd, s célja a felelős hulladékgazdálkodás kialakítása, a visszagyűjtött haszonanyagok mennyiségének növelése, a hasznos anyagok eltérítése a hulladéklerakóktól.
A további tervek és stratégiák szerint fejlesztik a szállítási és az előkezelési rendszereket, és többek között tervezik az egységes CBA/RMT felülvizsgálatát, a RFID chipek országos bevezetését, az Országos Haszonanyag Értékesítési Rendszer kiterjesztését. Szükséges a KEHOP fejlesztések üzemeltetőinek felkészítése, a szakmai színvonal emelése, ezzel összefüggésben a humánerőforrás életpálya modell kialakítása és támogatása.
Ennek részeként indult el 2017 őszén a Gödöllői és a Miskolci Egyetem közreműködésével a hulladékkezelési szakmérnök képzés. Szó esett a járatoptimalizálásról, az elektromos teherautók beszerzéséről, valamint a fogatos elkülönített hulladékgyűjtés rendszerszintű alkalmazhatóságáról, vizsgálatáról is.
Dr. Rácz Ádám, a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézetéből a nem-rideg anyagok aprítására szolgáló aprítógépek fejlesztését mutatta be. Ismertette a hulladékaprítás módozatait (nyomás, nyírás, vágás, ütés, ütközés, hajlítás, tépés), és az ezzel kapcsolatos kísérleti fejlesztéseiket. Ennek tudományos megalapozása volt a fő céljuk, laboratóriumi vizsgálatokkal.
Kísérleteik eredményeképpen bebizonyosodott, hogy 15-20%-kal nagyobb, frekvenciaváltós motor alkalmazása célszerű, mert a rotor kerületi sebességének a növelésével együtt nő a törési valószínűség és a törőkapacitás.
Dr. habil Faitli József az Intézetben a légáramkészülékek fejlesztését és alkalmazási lehetőségeit vizsgálta szilárd települési hulladék feldolgozására. Kutatásaik egy kombinált, légáramú mágneses és elektromos (KLME) szeparátor fejlesztésére irányultak: 4 szeparátor egybeépítésével megszüntették a külön szállítószalag szükségességét. Ezzel kisebb helyen hatékonyabb lehet a hulladékválogatás.
Vizvári Zoltán, a PTE MIK, SMART Technologies Kutatócsoporttól saját fejlesztésű geoelektromos mérési és adatgyűjtési módszerek alkalmazását mutatta be a lerakó-bányászatban. Beszélt a roncsolásmentes módszerek alkalmazásáról, saját hulladéklerakó vizsgálataikról, a spektroszkópiás és tomogáfiás vizsgálatok előnyeiről.
Simkó György az informális hulladékgazdálkodást (a „lomizást”) kutatta, elsősorban a nyugat-dunántúli régióban. Szakdolgozata vizsgálatai kitértek az általános hulladékgazdálkodási, lomtalanítási szokásokra, a hulladékelhagyás gyakoriságára, különös tekintettel a lakosság lomhulladékkal kapcsolatos ismereteire. Foglalkozott a „lomizók" hulladékgyűjtési és kezelési mintázataival, a lomgyűjtéshez kapcsolódó ismereteikkel. A megyei visszajelzések Heves, Veszprém és BAZ megyében mutattak ki lakossági elégedetlenséget, a megyék fele pedig gyakori veszélyként jelölte meg lakóhelyén a hulladékelhagyást. A csaknem 1000 megkérdezett 99,5%-a fontosnak jelölte meg a természetvédelmet.
A rendezvény előadásai, videók és képek elérhetők itt.
A rendezvénysorozat folytatódik, mind a hulladékgazdálkodás újdonságait bemutató innovációkkal, mind pedig egy őszi, szemléletformálásról és környezeti nevelésről szóló szakmai fórummal, ahol a környezettudatosságra nevelés és a helyes hulladékkezelés ismeretterjesztése lesz a fő téma.
A KSZGYSZ következő szakmai rendezvénye pedig a „Mérés és mintavétel 2018” szakmai konferencia lesz, melynek célja, hogy méréstechnikai kérdéseket a gyakorlatban történő alkalmazás/alkalmazhatóság szempontjából világítson meg, közérthető módon. A felmerülő kérdések megvitatásába a laboratóriumi szakemberek mellett be kívánják vonni az érintett jogalkotókat, a környezetvédelmi hatóságok szakembereit és a környezetvédelmi analitikai szakmával kapcsolatban álló más szakterületek képviselőit.
{fastsocialshare}
