Időpont: 2022. november 29-30.
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Rozsdaövezetek és barnamezős beruházások
A kétnapos konferencia résztvevői megismerhették a szennyezett területek kármentesítésének globális trendjeit, a hazai programok kereteit és fejleményeit. Megismerhették a legújabb technológiai megoldásokat a szennyezőanyag-mérés és mintavétel módszerei terén, a különböző mentesítési eljárásokat, valamint bemutatásra kerültek a környezeti és egészségügyi kockázatokat felmérő rehabilitációs eredmények is.
Az első nap levezető elnöke Dr. Ágoston Csaba volt, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke, aki beszédében köszönetet mondott a támogatóknak, valamint bejelentette, hogy elkészült a Kárfelszámolási Útmutató, amely már online is elérhető.
A konferenciát Dr. Bíró Tibor, a nemzeti Közszolgálati egyetem dékánja, valamint a Víztudományi Kar rektora, nyitotta meg. A konferencia témája szorosan összefonódik a Víztudományi Kar tevékenységével, a kar mérnökei számára kiemelt fontosságúak a barnamezős beruházások és a kármentesítés, így fontos, hogy a konferencián elhangzó szakmai eredményeket az oktatásba is implementálják majd.
Új kihívások a kármentesítés előtt – stratégiákhoz, EU kiemelt témákhoz illeszkedés, finanszírozási lehetőségek
Dócsné Balogh Zsuzsanna, ügyvezető igazgató, Trenecon Kft. előadásában kitért a barnamezős és a kármentesítési területek szerepére az olyan EU-s stratégiákban, mint a GreenDeal és a Fit-for-50, ezekhez kapcsolódóan több lehetőséget is lát Magyarország részéről, mivel olyan stratégia még nincsen ami, ezekre épül és összhangban a támogatási periódusokkal. Egy ilyen stratégia a települési stratégiák kialakításának szempontjából is fontos lenne. Az ITVT, azaz integrált települési és vízgazdálkodási terv a TOP-ból finanszírozható lesz, ezért bíznak benne, hogy sok önkormányzat el fogja készíteni, valamint, hogy helyet kap(hat) benne a kármentesítés is. A stratégiai kihívásokhoz képest értékelésre kerültek a korábbi évek kármentesítési támogatásainak tapasztalatait is. Balogh Zsuzsanna is kiemelte a KEHOP projektek értékelését, amelyben egy 10 milliárd Ft feletti kármentesítési projekt is volt. Ebben a 7 éves periódusban kis számban valósultak meg projektek. A költségek nagy része konkrét kármentesítési beruházásra fordítódott, vagyis sok pénz ment el viszonylag kevés projektre. A TOP-ból 85 milliárd forintos keret állt rendelkezésre erre, de csak 0,5 milliárd forint lett felhasználva, ennek okára is választ kaphatott az előadás során a hallgatóság. Képzések, kommunikáció is fontos terület, hiszen a kármentesítés sokszor feledésbe merül a döntéshozóknál és stratégiaalkotóknál.
Az előkészületben lévő uniós szabályozás (Talajstratégia 2030) és a szennyezett területek körforgásba vonása
Dietmar Müller-Grabherr, a Common Forum főtitkár a szennyezett területek körforgásba való bevonásáról és a jövőben várható Uniós szabályozásokról tartott előadását. A Common Forum Athénban rendezte meg nemrégiben a tudásmegosztó workshopját, amelyen az EU-s tagállamok kívül Svájc és Norvégiai is részt vett.
Bemutatásra került az EU Biodiverzitás stratégiája, a Zero Pollution Action Plan és a 2030-as Talajstratégia is, amelyben a talajok szennyezettségének részletes feltárását, valamint szennyezés megelőzési lépéseket is elvárnak majd a tagállamoktól. Talaj egészségéről szóló bizonyítványon még folynak a tárgyalások, sok kérdés felmerül, például, hogy jogilag kötelező érvényű legyen-e. Folyamatban van egy a kitermelt talajok biztonságos felhasználására vonatkozó irányadó dokumentum kiállítása is. Az előadó felhívta a figyelmet az információáramlás ls a megfelelő szakpolitikai keret megteremtésének fontosságára is. Valamint, hogy az EU-s stratégia összhangba legyen hozva a jövő évi talajegészségügyi és a hulladékokra vonatkozó rendeletekkel. A talajok körforgását helyben kell lehetővé tenni, valamint cél a kitermelt talajok újra felhasználása.
Településtervezési feladatok, kapcsolódások
A településtervezési feladatokról és kapcsolódásairól Gombos Márk, az Építési és Beruházási Minisztérium, december 1-jétől Építési és Közlekedési Minisztérium, főosztályvezetője tartott előadást. A településtervezés főként egy önkormányzati feladatkör, amelyet a környezetvédelmi és vízügyi hatóságokkal együttműködve végez el.
2018-ban került felülvizsgálatra az új települet fejlesztési területrendezési törvény, melynek alapján településeknek el kell készíteni a saját település fejlesztési és tervezési tervüket. Ez a terv ad alapot a későbbi rozsdaövezeti és barnamezős beruházási tervek számára. A kármentesített területre épített épületeknek illeszkedni kell a környező épületek arculatába, ennek a megtervezése szintén önkormányzati feladat. Jó példa a Váci út rendezésre, ami egy évtizedes munka eredménye. A település tervezés minden oldalról nehéz feladat, hiszen EU-s, hazai jogszabályoknak, beruházói, civil elvárásoknak is meg kell felelni. Mivel nincs nagyon nyilvántartás a barnamezős területekről, jogszabályban előírásra került az önkormányzatok számára, hogy a településrendezési tervekben jelölni kell a barnamezős területeket. A digitalizáció is egy jelentős újítás. Előnye, hogy egységessé teszi a nyilvántartást. Térinformatikai adatbázist kell létrehozni, ez ma már elvárás az önkormányzatok felé, hogy ebbe töltsék fel a barnamezős településrendezési céljaikat.
Az eljárások idejének rövidítése is fontos cél, amit a digitalizáció elősegít. Fejlesztési és önkormányzati oldalról is időkeretek közé lett szorítva a folyamat végbevitele. Az előadó felhívta a figyelmet a Településtervezési Szabályzatra, amely útmutatót nyújt a településtervezési terv felépítéséhez, így egységesítve a tervezést. 2020-21-ben jelentős szabályozói lépés volt a rozsdaövezeti akcióterületek kategorizálása azonnali és közép- és hosszútávúra, a besorolásról egy rozsdaövezeti bizottság hoz döntést.
Az állami felelősségvállalás keretébe tartozó kármentesítések
Tóth Csaba, a Nitrokémia Zrt. vezérigazgatója tartotta az állami felelősségvállals keretébe tartozó kármentesítésekről szóló előadást. A kármentesítés elemei és szereplői között vannak átfedések, de a felszín alatti részek a magyar államhoz tartoznak. A szennyezés nem tartja be a telekhatárokat. A polgári tvk levezeti, mi tartozik egy ingatlan tulajdonjogához, illetve a törvény a nemzeti vagyonról rendelkezik arról, hogy mi tartozik az állam hatáskörébe. Az Alaptörvényben is megfogalmazott, hogy mindenkinek joga van a tiszta környezethez, tehát a törvényi háttér adott, a betartás azonban már kérdésesebb. Már az 1995-ös Környezetvédelmi Törvényben is megjelenik a szennyező fizet elv, ami kifejti azt is, hogy az államnak mikor kell belépnie a szabályozásba. A tartós környezeti károk ritkán vannak a tulajdoni lapokon bejegyezve, ami nagy probléma, ezek feltüntetése és adatbázisokban való feltüntetése fontos lenne. Kármentesítés esetében a a tulajdonos és az ingatlan birtokosa egyaránt kötelezettségviselő. Az előadásban szó esett a kármentesítés finanszírozásának megvalósulásáról, valamint a Nitrokémia Zrt szerepéről is, valamint a Tiszavasvári Alkaloida esete is bemutatásra került.
“Barnamező-dialógus”: új osztrák nemzeti kezdeményezés bemutatása
Sabine Rabl-Berger, környezetvédelmi szakértő az Osztrák Környezetvédelmi Ügynökségtől ismertette a “Barnamezős-dialógus” kezdeményezést. Az osztrák fenntartható fejlődési startégi csökkenteni szeretné a földhasználatot. Bár nagyon magas a földterület iránti igény, de területenként eltérő a rendelkezésre álló barnamezős területük mennyisége, így a földterület iránti igényt nem lehet csak barnamezős területekből fedezni. Az egyik legnagyobb probléma, hogy nem tudják hol vannak ezek a területek. Valamint gondot okoz a felelősségi kör meghatározása és a finanszírozás lehetőségei is. A projekt által a társadalmi tudatosság elősegítése is egy fontos cél az érintettek közötti párbeszéd és együttműködés kialakítása mellett. Különböző eszközöket alkalmaztak a dialógus kialakításában: webináriumok szervezése, weboldal készítése, rendszeres online meetingek szervezése a regionális tervezők számára, valamint barnamezős konferenciák rendezése.
Felszámolás környezeti terhei – Kárfelszámolási Útmutató
A felszámolás környezeti terheiről Markó Csaba, a KSZGYSZ szakmai igazgatója és dr.Kipál Beáta, Reorganizációs és Fizetésképtelenségi Szakértők Egyesületének felszámoló biztosa tartott előadást. A kárfelszámolási útmutató, amely nem csak technikai, és finanszírozási problémák kérdéseivel, hanem eljárásbeli kérdésekkel is foglalkozik, a KSZGYSZ oldalán is megtalálható és letölthető. Az útmutatóban egy javaslatcsomag is helyett kapott benne a Minisztérium számára, amely iránymutatást ad, hogy milyen jogszabálybeli változásokra lenne szükség. A problémák megértéséhez a felszámolói feladatok számbavétele is fontos. Kispál Beáta részletes betekintést adott a környezeti károk felszámolásának jogi folyamatába és a kárelhárítási kötelezettség átruházhatóságába.
Hatósági tapasztalatok
A hatósági tapasztalatokról Dr. Cserkúti Szabolcs a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály vezetője adott elő. Környezetvédelmi beruházással a barnamezős területek és rozsdaövezetek értéknövelt területté alakíthatóak. Az előadó egy esettanulmányon keresztül szemléltette a felszámoláshoz kötődő problémákat és megoldási javaslatokat a felszámolási eljárás és az ingatlan nyilvántartási ügyek szabályozása tekintetében. Kiderült, hogy az elhagyott hulladékok kezelése általában a könnyebb eset, a kármentesítés a nehezebb, hiszen a tényfeltárás után lehet csak kalkulálni a költségekkel. Az árverési vevő nem tudja mekkora költségeket vállal át, amikor az ingatlant megveszi.
Külföldi felszámolási példák
Dr. Raska Gábor, a Denkstatt MRICS Ingatlan és tranzakciós üzletágvezetője francia, német és holland felszámolási példákat mutatott be előadásában. Franciaországban minden olyan gyártói tevékenység, ami a környezetre hatással lehet, engedélyköteles. Amennyiben megszűnik a cég, felszámolás esetén minden esetben állapotvizsgálat elvégzése kötelező, szakember bevonásával. A szakmai megfelelőséget a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi. A felszámolókat külön útmutató segíti. Németország erősen iparosodott ország, de nem tudták a tulajdonosváltásokat követően a környezeti terheket behajtani, ezért állami kárfelelősségbe kerültek ezek a területek, és évtizedekig hasznosítatlanul álltak. 1974-ben lépett érvénybe egy átfogó törvény a környezeti kibocsátásokról. Hollandiában dedikált jogszabály foglalkozik a környezeti károkkal cégfelszámolás esetén. Bizonyos tevékenységek engedélykötelesek és a felszámolás esetén igazolni kell, hogy nem történt környezeti kár. Ennek a felelőse a felszámoló, szakmailag illetékes a környezetvédelmi hatóság. Említésre kerültek a nemzetközi sztenderdek is, kiemelten az ISO 14015, valamint a Denkstatt gyakorlata is. A Magyarországon használt adatbázisok, pl OKIR, amelyek ingyenesek és online eléréssel rendelkeznek, a környező országokhoz képest igen jól működnek (bár ismerjük hibáikat). Amerikai standardek -kevés hiányossággal - elvégezhetőek a segítségükkel.
Kármentesítési stratégia és szabályozás, OKKP – feladatok és tervek
Keszthelyi Nikoletta, a Technológiai és Ipari Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Kármentesítési munka jogszabályi hátterét ismertette a előadásában. A kármentesítés alapját a Nemzeti Környezetvédelmi Program adja, jelenleg az 5. Nemzeti Környezetvédelmi Programot tárgyalja az országgyűlés, ami 2026-ig fog tartani. Szó esett az OKKP programról is, ami 1996-ban indult és 336 milliárd ft 3381 kármentesítési intézkedés ment végbe alatta 1000 helyszínen. A kármentesítési feladatok monitoring tevékenységből, tényfeltárásból és műszaki beavatkozásból állnak. A legtöbb kármentesítési intézkedés a vasúti alprogramoknál jelenik meg. EU-s forrásból 11 területen 50,55 milliárd Ft-ból valósultak meg kármentesítések. A 2021. Rozsdaövezeti Akcióterület Városi Otthonteremtési Program keretében új lakások kerülnek kialakításra a területen.
Szekció A: Kármentesítési esettanulmányok
Levezető elnök: Hankó Gergely, ügyvezető igazgató, KSZGYSZ
Development of a brownfield into a Bosch Campus in Budapest
Hartwig Bayersdorf, a Bosch Csoport szennyezett telephely vezetője, a Bosch Campus kialakítását mutatta be, amely egy barnamezős területre épült. A területen korábban sokáig textilüzem üzemelt. Raska Gáborral és denkstattos kollégáival nézték meg néhány évvel ezelőtt a Bosch munkatársai a területet. Nagyon rossz állapotban volt, de elvégezték a helyszín kockázatelemzését és már az első vizsgálatok során kiderült, hogy sokféle vegyi anyaggal szennyezett a talaj. 2016-ban kezdték el a helyszín feltárását, ekkor sok helyen találtak azbesztet. A Bosch általában zöldmezős beruházásokban gondolkodik, de itt 7,8 millió eurót költöttek a kármentesítésre. Elsősorban a szennyezett talaj okozta a gondot, de a szennyezett vizet is ki kellett szivattyúzni és elszállíttatani. Az egyik legmodernebb Bosch Budapest Innovation Campus-t hozták létre a területen, a világ minden területéről érkeznek fiatal mérnökök ide.
Esettanulmányok a vasúti területek kármentesítésének tapasztalatai
alapján
Lénárt Zoltán, a MÁV Zrt. környezetvédelmi szakértője a vasút beruházások környezetvédelmi akadályairól tartotta előadását. Környezetvédelmi oldalról a vasúti beruházások esetében szerencsés, ha a környezeti kár ismert azon a területen, ahol a beruházás végbe megy, hiszen a tervezőnek és a kivitelezőnek is fel kell készülni a problémákra. A MÁV szennyezései nem mindenhol ismertek, így a kivitelezésnél derül csak ki. Mivel a területtulajdonos a MÁV, így a kármentesítést neki kell elvégeznie, ez azonban sok esetben problémát okoz. Az első eset a felelősség meghatározás nehézségére világított rá, míg a második a a kihasználatlan területek felhasználására hozott külföldi példákat. Felmerült az a kérdés is az előadás során, hogy vajon az út vagy a cél fontosabb.
State of the art High-Resolution Site Characterisation and the 3D conceptual site model
Pieter Buffel az EnISSA HRSC Szolgáltatások Csoportvezetője a magas felbontású ……. és a 3D —- modellt mutatta be előadásában. MIvel a talajvíz láthatatlan, a szakértők koncepcionális helyi modell alapján kapnak adatokat. A feltárási munkák sokszor nem megfelelőek, nem érik el a kívánt eredményt, amit a talaj heterogenitása okoz. De ennek ellenére a feltárás során képesek a szennyeződések elterjedését nyomon követni. A szennyezés iránya, kiszámíthatatlanok. A hagyományos fúrásos mintavételi módszerek időigényesek, drágák és nem pontosak. A minták, adatok interpretálása nehéz. Nem megfelelőek a mérési méretek. Magas felbontású eszközökre van szükségük, mint a membrán interfész szonda. Bemutatásra került a Citychlor projekt és az optikai képalkotás működése is.
Sodium Persulfate with Integrated Activator Destroys >99% of Trichlorethylene in 5 Weeks at a Manufacturing Facility in Holland
Michael Mueller, Business Development Manager, Soil & Groundwater Remediation, EMEA, Evonik Operations GmbH
Az Evonik csapata in szitu és ex szitu kármentesítésre egyaránt kínál megoldást. Bemutatásra került a Klozur One termék alkalmazása, összetevői és tulajdonságai. Egy holland esettanulmányba, ahol nátrium -oerszulfátot kellett semlegesíteniük egy kármentesítés során részletesebben is megismerhette a hallgatóság a Klozur One technológiáját és működésének módját.
The innovative spin injection technology pushes the boundaries of in situ soil remediation (case studies)
Jeroen Vandenbruwane, az Injectis igazgatója, a vállalat egyedülálló in situ technológiáját mutatta be egy esettanulmányon keresztül. Az in situ eljárás különlegessége, hogy helyben kezelik a problémát, reagens anyagok hozzáadásával. In situ eljárásnál nem kell kitermelni a földet, alacsonyabb lesz a karbon lábnyomunk, olcsóbb. A nagy csóvák esetében, illetve a nehéz hozzáférésnél (pl. épület, utak alatt) érdemes alkalmazni. Jeroen Vandenbruwane részletesen is ismertette az in situ kármentesítés lépéseit és a legfőbb kérdéseket, amit ilyen esetben fel kell tennünk. Esetleg a kalapácsolás és a nyomás helyett más megoldásra lenne szükség az injektálás során. Spirális módszert dolgoztak ki, melynek során laterálisan nyitják ki a földet (mint egy dugóhúzó). Előnye, hogy nem kell tömöríteni a földet, így nem változik meg a meg a talaj áteresztő képessége és ennek eredményeképp alacsonyabb nyomással elég dolgozni, így megelőzhető azt, hogy a reagensek megjelenjenek a furatban.
A SPIN injektáló technológiával mindenféle talajba lehetséges az injektálás
Az Új Közlekedési Múzeum beruházása a volt Északi Járműjavító területén
Az Új Közlekedési Múzeum beruházásáról Raska Gábor, a denkstatt MRICS Ingatlan és tranzakciós üzletágvezetője adott elő. A denkstatt a környezetvédelmi tervezés részéről van benne a projektben. A beruházás egy barnamezős területen megvalósuló fejlesztés, ahol kármentesítés is történik. Kőbányán van a terület, ahol a vasúti infrastruktúra korán kiépült. A vasúti gépek ellátásával foglalkozó vállalatok is itt telepedtek le (pl. MÁVAG, GANZ), majd Magyarország legnagyobb vasúti járműjavítója alakult itt ki. Az évszázados vasúti nehézipari tevékenységnek meglett a környezetvédelmi ára. Nagyon fontos kiemelni, hogy a mesterséges feltöltöttség problémát okozott a tevékenység mellett, mivel mocsaras terület volt, amit lecsapoltak, majd feltöltöttek, hogy beépítésre alkalmas legyen a terület.
2019-ben a tervezett funkciónak megfelelő tényfeltárás készült el, a denkstatt 2020-21-ben csatlakozott a munkálatokhoz. Visszautalva Lénárt Zoltán megjegyzésére, hogy nem kell mindent kármentesíteni: olyan koncepció született, ami részben gazdasági, részben műszaki oldalról ellehetetlenítette volna a beruházást.
A mesterséges feltöltést el kellett volna szállítani a területről: átlagosan 2 méter volt, azonban közművek is itt futottak, így ez nem volt lehetséges. A densktatt feladata a beavatkozási pontokat racionalizálása volt, ehhez megkapták a hatósági engedélyeket. A projekt sikeresen alakult, a terület hasznosítható lesz, ide fog költözni az új Közlekedési Múzeum, valamint vasútállomás is lesz, közvetlen kapcsolattal a Népligethez.
SZEKCIÓ B: KÁRMENTESÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK
Rövid szénláncú klórozott szénhidrogénekkel szennyezett terület in situ bioremediációs technológiájának fejlesztése
Krett Gergely, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék Mikrobiológusa a rövid szénláncú klórozott szénhidrogénekkel szennyezett területek in situ bioremediációs technológiájának fejlesztéséréről tartotta előadását a Kármentesítési technológiák szekcióban. A projekt első lépése egy területspecifikus oltóanyag létrehozása volt, majd ennek területi tesztelése. Ezután meg kell találni a leghatékonyabb kijutási módszert. A vizsgálat során két kijutási módszer került elemzésre, a gravitációs és a vákuum alapú. Szó esett a remediációs technikákról és a leghatékonyabb kópiaszámról is.
Talaj és talajvíz kármentesítések megalapozása geofizikai módszerekkel
Stickel János, az ELGOSCAR Zrt. szakmai igazgatója ismertette a hallgatósággal a geofizikai módszereket, amelyek alkalmasak talaj és talajvíz kármentesítésének megalapozására, de szóba került a zagytározó is, mint radioaktív meddő. A geofizikai vizsgálatot szennyezett és nem szennyezett területen is el kell végezni, szórás mellett jól meghatározott korrelációt kapunk a nem szennyezett területen. A szennyezett területeken végzett vizsgálat esetében megváltozik a szilárdság, a fajlagos ellenállás. Geofizikai adatok alapján lehet látni pl a zagytárolónál, a só infiltráció határát. Geotechnikai és környezetvédelmi adatok összekapcsolódnak, és ezen adatok összekapcsolásával pontosan meghatározható a monitoring rendszerek helyzetének meghatározása. Minden kármentesítési projektet a szennyeződés határaival együtt kellene vizsgálni a geotechnikai adatokat. A 2010-es Kolontári vörösiszap katasztrófa okai is kifejtésre kerültek az előadás során.
Kiemeli, hogy a geofizikai mérési eljárásoknak a szabványosítása nagyon hiányzik a mai környezetvédelemből.
Vertikális vízminőségi eloszlások vastag, egynemű vízadókban, és ezek kimutatása mintavételekkel
Máthé Ágnes Réka, az Adept Enviro Kft. kármentesítési szakértő asszisztense egy felszín alatti víz mintavételi módszert mutatott be előadásában. Egy perisztaltikus szivattyút és egy búvárszivattyút hasonlítottak össze egy kerozinnal szennyezett területen. Meglepő eredmények születtek: A perisztaltikus szivattyúval vett mintáknál az illékony komponensek koncentrációja alacsonyabb volt, míg a szerves komponenseknél magasabb volt a koncentráció. A különbség oka, hogy eltérő vízbelépési pont hatására két áramlási tér jött létre a kútban, így különböző minőségű víz került a szivattyúkba. További mintavételeket is végeztek feltevésük igazolására.
Alifás és aromás szénhidrogének és azok klórozott származékai okozta szennyezések kármentesítésére alkalmas bioaugmentációs oltóanyagok fejlesztése és terepi alkalmazásuk lehetőségei
Dr. Nagymáté Zsuzsanna, a Fermentia Mikrobiológiai Kft mikrobiológusa és tudományos tanácsadója a szénhidrogének okozta szennyezéseket vizsgálatát mutatta be. Ezek lebontására számos gomba és baktérium képes areob körülmények között. Foglalkoztak még a rövidszénláncú halogénezett szénhidrogénekkel is. A klórozott eténeket kutatták főleg. Céljuk volt különböző szénhidrogénszennyezések bontására alkalmas területspecifikus oltóanyagok fejlesztése, valamint a kifejlesztett oltóanagok terepi alkalmazása. Az alifás CH-k kezelésére alkalmas mikroorganizmusokat itolálták és tenyésztették. Ezután fajszintű azonosítást végeztek, és kiválasztottak 6 potenciális mikroorganizmust, amiből kevert tenyészetet állítottak össze. A tenyésztett mikorbákból inokulumokat állítottak össze. A létrehpzott mikrokozmoszközösség 6 dominás fajból állt. A tenyészetben pozitív irányba mozdult el a deklorináció. A tenyészetből kinyert oltóanyag hatékonyan alkalmazható. Az oltóanyag kijuttatása során fontos a biostimuláció.
Terepi eredmények: A kiindulási állapot szennyezett terület volt. A biostimuláció hatására megnőtt a VC tartalom. Ezt követően a bioaugmentáció hatására megjelennek a fermentálók, acetogének aránya. Eredmény: kidolgoztak egy területspecifikus oltóanyagot. Folyamatos fenntartással és átoltásokkal sikeresen előállítottak bioaugmentációra is alkalmazható szénhidrogénbontó tenyészeteket, amit terepen is sikeresen tudtak alkalmazni.
Fémtartalmú hulladékok (bányameddő, vörösiszap) biológiai kezelési lehetőségei
Dr. Balázs Margit, Bay Zoltán NKft. Biotechnológiai Intézetből érkezett és a fémtartalmú hulladékok biológiai kezelési lehetőségeit mutatta be. A hidrometallurgia egy vizes bányászati technológia, ahol kioldással kerülnek kinyerésre a fémek biotechnológia segítségével. Az Ibériai-félszigeten már az ókorban is így bányásztak rezet. Költség és energiahatékony technológia, ami főleg színesfémek kinyerésére jó. A folyamat során mikrobákat alkalmaznak, melyek energiát termelnek az ásványok oxidációjából. Főleg az acidofilek képesek erre. A folyamatban az oxidációs-redukciós folyamat vesz részt. Baktériumok, gombák használatával kénsav, salétromsav, glükonsav, citromsav stb. állítható elő. Egyes gombák olyan közegekben is alkalmazhatók fémvisszanyerésre, amik nem szulfidosak. Négy klasszikus hidrometallurgiai kialakítás típus van: halmokba rakott, felületre permetezéses (átfolyatott), csepegtetőrendszeres (átfolyatott), drénrendszeres (akár a felszín alatt) és bioreaktoros. A technológiát az alábbi fejlesztéseik során alkalmazták: katalizátorok fémtartalmának visszanyerésére, bioleaching reaktor, SRB reaktor, abszorbens tesztelő berendezés.
Kármentesítési célállapot határértékének meghatározása ökotoxikológiai alapon szénhidrogénnel szennyezett üledékre
Finta Béla, a BGT Hungária projektvezetője tartotta az előadást. A problémafelvetés a következő volt: több tonna szénhidrogén juthat a befogadókba, a szennyezőanyagok (TPH, PAH) felhalmozódhatnak a mederüledékben. Akkumulálódva a szennyezőanyagok toxikus koncentrációt érhetnek el. Céljuk a kármentesítési célállapot határértékek meghatározása, odafigyelni arra, hogy csak a valóban problémás szennyezőanyagok tekintetében avatkozzanak be, amihez megfelelő kármentesítési technológiát választanak ki.
Vizsgálataik során ökotoxiológiai vizsgálatokat végeztek, ún. ostracodtoxkit-tesztet. Ez egy kagylós rákra épül, ami közvetlen kontaktban van az üledékkel. Az eredmények kimutatták a dózis-hatás összefüggést. Izobol módszerrel meghatározható jelen esetben is az interakció mértéke és a várható túlélési arány. Területenként eltérő interakciókat azonosítottak, ezeknek a feltételezhető okai: különbségek a szennyezőanyagok biológiai hozzáférhetőségében, eltérő szemcseméret/összetétel, eltérő szervesanyag tartalom, különbség a jellemző mikrobiológiai folyamatokban van.
Tisztázást igénylő adatok és fogalmi zavarok a magyar környezetvédelmi jogrendben, avagy: Rendezzük sorainkat!
A konferencia másnapját Köhler Artúr, az Adept Enviro Kft. Kármentesítési stakfelelőse indította, a környezetvédelmi jogról szóló előadásával. Az előadó szerint a felszíni vizekre vonatkozó szennyezettségi határértékek közül a bárium határértéke alacsonyra lett belőve. Ez probléma, mert ha a víz természetes báriumtartalmát szennyezettségnek kell tekinteni, a vizsgálatok felesleges költséggel járnak. Érdekes, hogy az ivóvízben egyes szennyező komponensek jelenléte magasabb koncentrációban megengedett, mint a felszín alatti vízre vonatkozó szennyezettségi határérték. A fürdővizek szennyezettségi határértékeiben is talált hiányosságokat az erre vonatkozó törvényekben. Vannak olyan rendeletek, melyek tartalma ellentmond egymással. Például egy 2004-es és egy 2009-es jogszabályban Benzol és alkilbenzolok (BTEX) fogalma eltér egymásról. A 219/2004 (VII.21.) Kormányrendelet nem definiálja, hogy mit értünk talajvíz alatt. Jelentős eltérések vannak a különböző jogszabályok és rendeletek talajvízdefiníciói között, nincs konszenzus. A talajvíz fogalmát “hungarikumnak” nevezi, mert a nemzetközi szakirodalom nem ismeri ezt a fogalmat. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatok és mintavételezések akkreditációjára vonatkozó szabványok leírásában is vannak furcsaságok, ezek is arra vezethetők vissza, hogy nem tudjuk meghatározni, hogy mit jelent a talajvíz.
Oxigenátok és biodegradációjuk – célzott mikrobiológiai oltóanyagfejlesztés
Dr. Fehér Balázs, a Bay Zoltán Biotechnológiai Intézettől, az oxigenátokról és biodegradációjukról tartotta előadását. Az oxigenátok jelenleg még méltatlan szerepben vannak a kármentesítésben, de várhatóan nőni fog a szerepük. A benzinben is megtalálhatóak, előnyük, hogy oktánszám növelők, így tökéletes égést adnak, valamint kevesebb toxikus anyag keletkezik, általuk az égés során. E mellett pozitívum az is, hogy bioetanolból állíthatóak elő, ami egy megújuló forrás. Hátrányuk, hogy nehezen degradálhatóak, a felszíni vizeket képesek elszennyezni, és az egészségre is károsak. Az előadásba bemutatásra kerültek az üzemanyagban használt oxigenátok kémiai és fizikai jellemzői is. Az oxigenátok biodegradációját már 10 éve kutatják. Arra az eredményre jutottak, hogy az oxigenát aerob módon viszont jól degradálható baktériumok segítségével. Két baktérium keverékének vizsgálták meg a lebontási hatékonyságát (mesterséges konzorcium), végeredményként tökéletes mineralizáció valósult meg. Az előadásban szóba került a kometabolizmus folyamata, valamint az intézet a fluid ágyas bioreaktora és fermentációs labora is.
Ökotoxikológiai módszerek a környezeti kármentesítés szolgálatában
Dr. Szabó István és Csenki-Balogh Zsolt, az ökotoxikológiai módszerekről tartottak előadást, amelyek a kármentesítésben is jó szolgálatot tehetnek. Szabó István beszámolt a MATE Környezettoxikológiai Tanszékén jelenleg futó kutatásokról, amelynek fő kutatási területei a környezeti mikrobiológiai és a vízi toxikológia. A tanszéken foglalkoznak mikroműanyagokkal és PFAS analitikával is, valamint biodegradációs kísérletekkel. Kifejtésre került az előadás során a Zebradánió is, mint toxikológai modell. Ezen modell segítségével vizsgálják pédául a hígtrágya alapú öntözővizeket ösztrogénhatás szempontjából. Több beavatkozási lehetőség is említésre került, mint például a toxicitási vizsgálatok, antibakteriális hatások, rezisztencia vizsgálatok vagy a biofilm képződés nyomonkövetése.
Resilience Performance Assessment (RPA) for Brownfields with Hungarian examples
Iryna Parakhnenko és Alejandra Castellano, a Sixense Monitoringtól külföldi és magyar esettanulmányokat hozott az RPA értékelési módszer bemutatására. Különböző klímaváltozási szenáriók figyelembevételével végeznek monitoringozást és kockázatelemzést. Szorosan együtt dolgoznak különböző szervezetekkel, hatóságokkal, 2019 óta több mint 80 projektjük volt 70 országban. Az RPA- REsilience Performance Assessment- ellenállósági teljesítmény becsléssel foglalkozik. A becslés különböző szempontok szerint történik, mint például a klímaváltozás, sebezhetőség, vagy a hely kapacitása. Költségelemzést is végeznek, a beavatkozás mennyibe kerülne, illetve ez hogyan viszonyul az előnyökhöz. A módszertan helyspecifikus elemzésből indul ki, mely során a terület múltját is vizsgálják. Alejandro Castellano ismertetett egy Dominikai és egy Franciaországi, egész országra kiterjesztett esettanulmányt, majd kollégája, Iryna Parakhnenko ismertette a magyar példákat a halgatósággal.
Orczy-kert buszgarázs kármentesítése és annak gyakorlati tapasztalatai
A konferencia lezárásaként Farkas Béla, az Envirotis Holding Zrt. Orczy-kerti kármentesítés projektfelelőse, az Orczy-kert buszgarázs kármentesítéséről és annak gyakorlati tapasztalatairól tartott előadást, majd terepi vezetést, melynek során a konferencia résztvevői élőben is bejárhatták az Orczy-kertet.
2003-ban születtek meg az első szakmai anyagok az egykori buszgarázs kármentesítésére vonatkozóan. Kevés tapasztalat állt rendelkezésre, így a folyamat hosszú, és költséges volt, sok pótmunkával és pereskedéssel. A fő kármentesítési feladatok a következőek voltak: épületbontás, térburkolat bontás, tartálypark felszámolása, életveszélyes épületek lebontása, menteni kívánt műemlék épület védelme, víz és talaj tisztítás. Az épületekben hidraulika olaj folyt szét, talajcserére volt szükség. 4 méter mélységben kellett cserélni a talajt. A rétegsorok nem egyeztek, saját felelősségre körbe szádfalazták az épületet, részben átvállalva a kockázatot.
Víztisztítás egyszerűnek tűnt (2006-ban indult ez a munkafolyamat), azonban itt sem alakult minden terv szerint. Negyedév alatt lecsökkent a határérték közelébe a triklór és tetraklór etilén. Negyedévente elcsúszott az eredmény, 2 év után rosszabb volt a vízkezelési eredmény. Jóval nagyobb volt a kiterjedés, amit nem tudtak lehatárolni, mert a szomszédos területekre nem engedték be a szakembereket. A tervezésnél nem vették figyelembe, hogy a buszgarázs előtt 100 évig a területen lovarda volt, melléktermékek megjelentek a víztisztításban… A sok nehézség ellenére mára az Orczy-kert jó példája egy megvalósult és sikeres rehabilitációs projektnek.