Az ENVIRONTEC powered by Ökoindustria második napján, nagy érdeklődés mellett zajlott a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) szervezésében a RE:BROWN kármentesítés és barnamezős beruházások c. konferencia. A konferencia lehetőséget biztosított a szennyezett területek hazai és uniós kármentesítési kérdéseinek, aktuális problémáinak, a célok-tervek, jogalkotási és végrehajtási feladatok megvitatására, a sikeres projektek, új technológiák bemutatására, valamint a barnamezős területek új funkciókkal való felruházásának ismertetésére.
A 2024. második félévi EU magyar elnökség egyik kiemelt témája a talajok szennyezettsége, a szennyezés megelőzését, illetve annak felszámolását célzó intézkedések uniós keretszabályainak kialakítása. Ennek megfelelve a konferencia délelőtti blokkja főként az Európai Unió eddigi, a talajok védelmére, minőségének javítására hozott intézkedéseit, célkitűzéseit mutatta be, valamint az EU Parlament, a Tanács és a Bizottságközötti trilógus szakaszában lévő, „A talajmonitoringról és rezilienciáról szóló irányelv-tervezetet” ismerhette meg részletekbe menően a hallgatóság Bavo Peters, az EU Környezetvédelmi Főigazgatósága munkatársának jóvoltából.
Az irányelv tervezet értelmében a tagállamoknak minden, potenciálisan szennyezett területüket azonosítaniuk kell, majd nyilvántartásba kell őket venniük.
Az irányelv tervezet kockázatalapú és lépcsőzetes megközelítést vezet be. Elfogadását követően a tagállamoknak 2 évük lesz az átültetésére.
Rainer Baritz, az EEA/EIONET projektmenedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen fontos az egységes nyelvezet, a terminológia kérdése. A tagállamok között igen nagy értelmezésbeli különbségek vannak, ezért is sürgető, hogy az EU egységes jogi keretrendszert hozzon létre, ahol a szakkifejezések is azonosítva lesznek. Rámutatott a tagállamok szennyezett területeket számon tartó adatbázisainak hiányosságaira, és kitért arra is, hogy az óvatos becslések szerint 2,8 millió szennyezett terület van – csak Európában! A kármentesítéshez azonban sok pénzre, időre és az egységes jogszabályi keretek megalkotására van szükség.
Ugyanezeket az akadályokat említették a délutáni blokk előadói is, köztük a magyar esettanulmányok bemutatói. Nehézséget jelent az is, hogy az Európai Uniótól nehéz kármentesítésre, kockázatcsökkentésre támogatást elnyerni, mert olyan kritériumoknak kellene megfelelni, ami a magyar viszonyok ismerői szerint szinte lehetetlen.
A konferencia külföldi és hazai előadói egyaránt felhívták a figyelmet az új anyagok jelentette kihívásokra (pl. mikroműanyagok, peszticidek), valamint több innovatív kármentesítési technológiát és a mikrobiológiai kármentesítés folyamatát is megismerhették a résztvevők.
Több előadásban is felmerült a helyben történő kármentesítés lehetőségének mérlegelése is. Dr. Marco Falconi, az IMPEL víz és talajremediációs projektmenedzsere egy 2021-ben indult projekt eredményeit mutatta be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szennyezett talaj cseréjére – kitermelésére és lerakással történő ártalmatlanítására – nem lesz elég hely a jövőben! Szerinte ez az erőforrások elpazarlása, ezért helyben tartva – in situ vagy on site – kell kármentesíteni a talajt. Ennek elősegítésére – és a hatóságok támogatására – évente két kiadványt készítenek egy-egy eljárási technikáról, amelyek tervezetéhez örömmel vesznek észrevételeket, és amelyek az IMPEL honlapján végső, illetve tervezet állapotukban elérhetők.
Az új anyagok jelentette kockázatok mellett sok szó esett a PFAS-vegyületekről is, amelyeket szokás „örökéletű anyagoknak” is hívni. Több ezer fajtájuk van, szinte mindenben jelen vannak, nagyon nehezen bomlanak le és képesek felgyűlni az élő szervezetekben. A probléma súlyát jelzi, hogy a PFA-vegyületekkel kapcsolatos szigorítások (pl. határértékekre vonatkozók) egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az elmúlt 10 évben. A NICOLE kiadott egy vitaanyagot a PFAS-vegyületekre vonatkozó szigorítással kapcsolatban (egyesek szerint a szigorítás negatívan is hathat, mert lassíthatja a zöld átállást, mivel mindenben jelen van). A vitaanyagban a szervezet 24 PFAS vegyület együttes határértékeként 4,4 ng/l-t határozna meg. Emellett felhívták a figyelmet a keresztszennyeződés veszélyeire is.
A nap során többször elhangzott a mikrobiológia alkalmazása a kármentesítésben, erről az Elgoscar Zrt. szakmai igazgatója, Stickel János és Cosimo Masini, a DND Biotech vezérigazgatója is részletesen beszélt. Utóbbi két, szabványosításra benyújtott technológiát mutatott be. Az egyik a „Bio Flushing”, magyarul bio öblítés, amit in situ lehet alkalmazni telített és telítetlen talajok és talajvizek esetében (mikroorganizmusokat, illetve biomasszát integrálnak a talajba, majd kivonják a szennyezést). Rendszerük zárt és mobil, azaz a helyszínre szállítható. Csakúgy, mint a RoboNova, ami on site alkalmazható (szükséges a talaj kitermelése, de közvetlenül a helyszínen használható). Mikroorganizmusokat és biodegradációs elemeket alkalmaz. Nagy előnye, hogy a biomassza, amit a talajba adagolnak, a talaj minőségét is javítja.
A barnamezős beruházásokra hozott jó példát az International Solid Waste Assiciation (ISWA) új elnöke, James Law, aki az USA-ban egy régi hulladéklerakóra épült üzletházat (Lakeside MarketPlace) mutatott be, pontosabban az építkezést megelőző, komoly szakértelmet igénylő folyamatot. Három elemre kellett figyelmet fordítani: az alapozásra (a hulladék összenyomható, ezért tömöríteni kellett), a felszabaduló gázok (pl. metán) kezelésére (erre passzív és aktív megoldások is léteznek) és ügyelni az építőmunkások biztonságára (az ipari és veszélyes hulladék miatt monitorozni kellett a levegőminőséget is). Izgalmas új irányt jelenthet ezeknek a kihasználatlan területeknek a bevonása a városfejlesztésbe!
Végül, de nem utolsósorban a konferencia zárásaként két hazai jó példát is megismerhetett a közönség: a hajdani Csepel Művek területén lévő pakura góc kármentesítését Gentischer Péter, az Agruniver Holding Kft. cégvezetője mutatta be, míg az Abasár közelében lévő ipari üzem okozta szennyezés felszámolását Tóth Csaba, a Nitrokémia Zrt. vezérigazgatója.
A RE-BROWN 2024 konferencia számos előremutató, hosszú távon meghatározó változást villantott fel a szakmai hallgatóság előtt. Az innovatív technológiai újdonságok és az új szennyezésekkel kapcsolatos kihívások mellett az EU talajmonitoringra vonatkozó irányelv tervezete ugyanis jelentős változásokat hozhat az iparágban.
Az esemény zárásaként az erről való szakmai beszélgetés folytatására a konferenciát követően az ENVIROTIS Holding Zrt. standján megtartott fogadáson volt lehetőség.
A RE:BROWN konferencia hallgatói szemmel, alcím: Összefoglaló - Bencze Melinda, BME Regionális Környezetgazdaságtan Tanszék hallgatója: REBROWN hallgatói BME.docx
A konferencia támogatói:
