Június 5-én ünnepeljük a Nemzetközi Környezetvédelmi Világnapot, amely minden évben ráirányítja a figyelmet bolygónk legfontosabb környezeti kihívásaira. Az idei év egyik kiemelt témája világszerte a műanyagszennyezés visszaszorítása, amely a folyókat és a tengereket egyaránt súlyosan érinti. Ehhez kapcsolódóan rendezte meg Budapesten az AQUATIC PLASTIC projekt nemzetközi zárókonferenciáját a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) és a PET Kupa Egyesület, ahol a résztvevők összefoglalták a Duna-medence műanyagszennyezése elleni közös fellépés legfontosabb eredményeit és tapasztalatait.
A probléma
A tengeri hulladék mintegy 80%-a szárazföldi forrásokból, a folyókon keresztül jut a tengerbe, és ez alól a Duna vízgyűjtő területe sem kivétel. Az egykor lebonthatatlannak tartott műanyagok valójában mikroműanyag-részecskékre bomlanak, amikor napfénynek és hőmérséklet-ingadozásnak vannak kitéve és már az ivóvízben, a talajban és az emberi szervezetben is kimutathatók. Ez a felismerés arra késztet, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a folyókban lévő mikroműanyag-szennyezés kezelésére. A Duna-medence különösen érzékeny terület, hiszen a folyó tíz országot köt össze, így a hulladék nem áll meg az országhatároknál. Az illegális hulladéklerakásból, a nem megfelelő hulladékgazdálkodásból, az árhullámokból és az ipari tevékenységekből származó műanyagok folyamatosan terhelik a folyókat és azok élővilágát.
Az AQUATIC PLASTIC projekt célja
Az AQUATIC PLASTIC (AQPLA) projekt célja a Duna-medence folyóit érintő makro- és mikroműanyag-szennyezés csökkentése, valamint olyan közös, nemzetközi megoldások kidolgozása, amelyek hosszú távon is alkalmazhatók a megelőzés, monitorozás, adatmegosztás és beavatkozás területén. A projekt az Interreg Duna Régió Program támogatásával valósult meg, minisztériumok, kutatóintézetek, egyetemek, vízügyi szervezetek és civil szereplők együttműködésében. A kezdeményezés egyik legfontosabb üzenete, hogy a folyami műanyagszennyezés nem kezelhető kizárólag helyi szinten: összehangolt, határokon átnyúló együttműködésre van szükség.
A budapesti zárókonferencia fő üzenetei
A 2026 májusában Budapesten megrendezett zárókonferencia az elmúlt időszak eredményeit és tanulságait foglalta össze. A szakértők hangsúlyozták, hogy bár a hagyományos vízszennyezések egy részét sikerült visszaszorítani, a műanyagszennyezés új típusú és egyre összetettebb kihívást jelent.
A konferencia egyik központi gondolata az volt, hogy a hangsúlyt a reaktív takarítás helyett a megelőzésre, az adatvezérelt döntéshozatalra és a rendszerszintű megoldásokra kell helyezni.
Innovatív megoldások és kutatási eredmények
A projekt során több innovatív megoldást is kidolgoztak:
- létrejött az AQPLAI (Aquatic Plastic Assessment Index) értékelési rendszer,
- műholdas és mesterséges intelligencián alapuló monitoringrendszereket alkalmaztak,
- fejlesztették a mikroműanyag-monitoring módszertanát,
- valamint nyílt hozzáférésű adatbázis-rendszert hoztak létre a nemzetközi adatmegosztás támogatására.
A kutatások egyik fontos megállapítása, hogy a teljes módszertani egységesítés jelenleg nehezen megvalósítható, ugyanakkor minimális harmonizációval már összehasonlítható regionális adatok állhatnak rendelkezésre.
A „shadow waste paradoxon”
A konferencia egyik kiemelt témája volt az úgynevezett „shadow waste paradoxon”, amely arra utal, hogy jelentős mennyiségű hulladék nem jelenik meg a hivatalos statisztikában, mert illegálisan kerül lerakásra vagy egyáltalán nem kerül kezelésre.
A szakértők szerint a jövőben:
- erősíteni kell a megelőzést,
- javítani kell az adatgyűjtést és a monitoringot,
- gyorsabb hatósági fellépésre van szükség,
- valamint támogatni kell a körforgásos gazdasági megoldásokat.
Gyakorlati eredmények
A projekt keretében hat nemzetközi pilot helyszínen végeztek folyótisztítási akciókat Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Szerbiában, Montenegróban, Romániában és Szlovákiában.
Az akciók során:
- összesen 8,7 tonnna hulladékot távolítottak el,
- 246 résztvevő vett részt részt a munkában,
- és több olyan gyakorlati módszert teszteltek, amelyek hoszzú távon is alkalmazhatók lehetnek a folyami hulladékszennyezés csökkentésére.
A projekt egyik fontos tapasztalata, hogy a helyi közösségek, önkéntesek és intézmények együttműködése nélkül nem lehet tartós eredményt elérni.
Szakpolitikai ajánlások
A projekt résztvevői szerint a jövő legfontosabb feladatai:
- a folyami műanyagszennyezés önálló környezeti problémaként történő kezelése,
- a monitoringrendszerek harmonizálása
- a határokon átnyúló együttműkdések erősítése,
- valamint a hosszú távú finanszírozási háttér biztosítása.
A cél egy olyan közös dunai megközelítés kialakítása, amely egyszerre támogatja a megelőzést, az innovációt és a társadalmi szemléletformálást.
Az AQUATIC PLASTIC konzorcium országai
Az AQUATIC PLASTIC projekt konzorciumában Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Románia, Bulgária, Bosznia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró szervezetei működtek együtt.
További információk
AQUATIC PLASTIC projekt nemzetközi honlap:
https://interreg-danube.eu/projects/aquatic-plastic/news
KSZGYSZ magyar projektoldal:
https://kszgysz.hu/2025/04/04/alulrol-felfele-iranyulo-gazdalkodasi-megoldasok-kezdemenyezese-a-muanyaghulladek-csokkentese-erdekeben-a-duna-medenceben/
AQUATIC PLASTIC Podcast csatorna:
https://open.spotify.com/show/3qC64qnMkr2mo8NrkM2YGd
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Interreg Duna Régió Program keretében valósul meg. A projektben részt vevú magyar partnerek tevékenységét a Magyar Állam társfinanszírozza.
