Negyven fok feletti hőség, rekordalacsony dunai vízállás, visszafogott energiatermelés és csúcsra járatott légkondicionálók. Magyarország az elmúlt napokban nem egy távoli klímaforgatókönyvet nézett végig, hanem megtapasztalta, hogyan ér össze a klímaváltozás, a vízhiány, az energiaellátás és a mindennapi élet.
A helyzet különös csapdát mutat meg. Miközben egyre több energiára van szükségünk ahhoz, hogy elviseljük a rendkívüli hőséget, ugyanaz a hőség és aszály az energiatermelés feltételeit is veszélyezteti. Mindeközben az alkalmazkodást szolgáló növekvő energiaigény – ha nem párosul hatékonyabb és alacsonyabb kibocsátású megoldásokkal – maga is tovább terhelheti a klímát, sajátos visszacsatolást hozva létre a felmelegedés és az arra adott válaszaink között. A klímaváltozás így már nem pusztán környezetvédelmi ügy: egyszerre szól az otthonaink hőmérsékletéről, a villamosenergia-rendszer biztonságáról, a gazdaság működéséről és arról, hogyan alkalmazkodik egy egész társadalom az új körülményekhez.
A kérdés ezért már nem az, hogy elér-e bennünket a klímaváltozás. Hanem az, hogy képesek vagyunk-e társadalmi szinten másképp cselekedni.
Erre a kérdésre szeretne rendszerszintű választ adni a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének új szakpolitikai ajánlása, amelyet a szervezet az Élő Környezetért Felelős Minisztérium számára készített el.
Az „Élő környezet, cselekvő társadalom – Környezet- és klímavédelmi szemléletformálási és viselkedésváltoztatási szakpolitikai ajánlás” abból indul ki, hogy a következő előrelépést nem kizárólag új technológiák, szabályozások vagy időszakos kommunikációs kampányok hozzák el. A technológia megmutathatja, mivel változtathatunk. A szabályozás kijelölheti, merre kell haladnunk. De a kultúra dönti el, hogy egy társadalom mit tart természetesnek, értékesnek, kívánatosnak és követendőnek.
Új klímatörvény készül. De ki és hogyan változtatja meg a hétköznapokat?
A szakpolitikai ajánlás különösen időszerű egy olyan időszakban, amikor közel 200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet, valamint 40 szakértő részvételével elkészült és a döntéshozók elé került egy új magyar civil klímatörvény-javaslat. A kezdeményezés azt jelzi, hogy egyre szélesebb társadalmi és szakmai kör sürget átfogóbb, mérhetőbb és számonkérhetőbb klímapolitikai cselekvést.
Egy korszerű klímatörvény azonban önmagában még nem változtatja meg az emberek, vállalatok és intézmények mindennapi működését.
A szabályoknak társadalmi gyakorlatokká, az elvárásoknak közös normákká, a céloknak pedig megvalósítható döntésekké kell válniuk. Ehhez van szükség olyan országos szemléletformálási és viselkedésváltozási infrastruktúrára, amely a jogalkotást, a technológiai fejlesztéseket és a társadalmi alkalmazkodást összekapcsolja.
A KSZGYSZ ajánlása ezért nem újabb, egymástól elszigetelt kampányokat javasol. Egy olyan hosszú távú rendszer kialakítását kezdeményezi, amely a korszerű viselkedésváltozási tudomány, a társadalmi normák, a közösségi részvétel és a kulturális hatások ismeretére is épít.
Mert az emberek nem pusztán attól változtatják meg a viselkedésüket, hogy még egyszer elmondjuk nekik, mi lenne a helyes. Akkor képesek tartósan másképp cselekedni, ha a környezetük, a lehetőségeik, az intézményeik és a közösségeik is segítik őket ebben.
Nem kommunikációs kampány, hanem társadalmi infrastruktúra
A dokumentum tíz stratégiai intézkedést fogalmaz meg. Ezek között szerepel egy Országos Fenntarthatósági Szemléletformálási és Viselkedésváltozási Akcióterv 2026–2030, egy országos koordinációs központ és egy Fenntarthatósági Szemléletformálási Alap létrehozása, valamint a programok eredményeit vizsgáló monitoring- és minőségbiztosítási rendszer kialakítása.
Az ajánlás külön figyelmet fordít a pedagógusok és újságírók továbbképzésére, az önkormányzatok, a vállalatok és a civil szervezetek bevonására, valamint olyan helyi programok támogatására, amelyek a fenntartható döntéseket a mindennapi életben is könnyebbé, elérhetőbbé és társadalmilag megerősítetté teszik.
Ehhez nem kell mindent az alapoktól felépíteni. Magyarországon már ma is számos olyan kezdeményezés működik, amelyre egy átfogóbb szemléletformálási rendszer építhet. A Zöld Óvoda program és az iskolakertek a környezeti nevelést kapcsolják össze a mindennapi tapasztalatokkal, míg a TeSzedd! és az Európai Hulladékcsökkentési Hét közösségeket, intézményeket és vállalatokat mozdít meg konkrét környezeti ügyek mentén.
A valódi előrelépést az jelentheti, ha ezek a különböző szinteken megvalósuló kezdeményezések nem elszigetelten, hanem egymást erősítve, egy átfogóbb rendszer részeként működnek. Az ajánlás ezekre a meglévő tapasztalatokra is építve teremtene hosszabb távú, összehangoltabb keretet a szemléletformáláshoz.
A tét nem egyszerűen az, hogy többen ismerjék a környezeti problémákat. Hanem az, hogy a fenntartható működés fokozatosan kulturális alapbeállítássá váljon: ne különleges vállalás, hanem természetes gyakorlat legyen az otthonokban, az iskolákban, a munkahelyeken, a településeken és a gazdaságban.
Az ENVIRONTEC-en a gyakorlatban is tesztelhetők a módszerek
Az ajánlás megközelítése az ENVIRONTEC 2. Nemzetközi környezetipari hulladék-, vízgazdálkodási és fenntarthatósági szakkiállításon is megjelenik. Az esemény technológiai és üzleti találkozópont mellett B2B szemléletformálási és viselkedésváltozási platformként is dedikált helyet biztosít a témának.
A résztvevők élőben is megismerhetnek és tesztelhetnek olyan akciókat és módszertanokat, amelyek azt vizsgálják, hogyan válhat egy környezet- vagy klímavédelmi kezdeményezés érthetőbbé, bevonóbbá és tényleges viselkedésváltozást elősegítővé.
Ez különösen fontos a vállalatok számára. Ma már nem elég környezeti célokat és fenntarthatósági vállalásokat megfogalmazni. Azt is meg kell érteniük, hogyan lehet a munkatársakat, partnereket és fogyasztókat úgy bevonni, hogy a változás ne egyszeri aktivitás, hanem tartós működési és kulturális minta legyen.
Már nem az a kérdés, hiszünk-e a klímaváltozásban
A mostani hőség és energiahelyzet világossá teszi: a klímaváltozás nem egy jövőbeli probléma, amelyre majd egy következő generációnak kell választ adnia.
Már nem az a kérdés, hogy hiszünk-e benne. Hanem az, hogy képesek vagyunk-e a tudásunkat közös cselekvéssé, új társadalmi normákká és működő intézményekké alakítani.
A KSZGYSZ szakpolitikai ajánlásának legfontosabb üzenete ezért egyszerű: a fenntartható átmenethez nemcsak új technológiákra és új törvényekre van szükség. Új kulturális mintákra, támogató rendszerekre és egy cselekvő társadalomra is.
Kapcsolódjon be a közös munkába
A KSZGYSZ által készített „Élő környezet, cselekvő társadalom – Környezet- és klímavédelmi szemléletformálási és viselkedésváltoztatási szakpolitikai ajánlás” összefoglalója és TOP 10 ajánlása itt elérhető.
A szemléletformálás és edukáció területén aktív vállalatok, szakértők és szervezetek számára a KSZGYSZ Környezetvédelmi Szemléletformálás és Edukáció Munkacsoportja biztosít szakmai együttműködési lehetőséget. A munkacsoporthoz a KSZGYSZ tagok csatlakozhatnak, ahol közösen dolgoznak a szemléletformálási programok, szakpolitikai javaslatok és jó gyakorlatok kidolgozásán.
További információ: Istenes Anna nemzetközi és kommunikációs igazgató email: [email protected], mobil: 06 30 987 8185
