HU 
EN 
- Category: Hírek
GREENESGAGE 2025 – A zöld elkötelezettség díja
További információk és oldal elérhetősége:
https://greengage.pphmedia.hu/
A környezettudatos vállalati működés ma már alapkövetelmény, így minden cég számára elengedhetetlen, hogy működését a szűkebb és tágabb társadalmi és természeti környezete figyelembevételével alakítsa. Ebből a megfontolásból folytatja a PPH Media a GREENGAGE versenyét, immáron GreenESGage néven, amely az idei évtől az ESG (Környezetvédelmi, Társadalmi és Vállalatirányítási) szempontokkal is bővül a négy főkategóriában jelentkező vállalati projektek értékelése során.
A verseny célja, hogy felismerje és bemutassa azokat az eredményes vállalatokat, akik Magyarországon fenntarthatóan, kiemelt figyelemmel, "öko-tudatosan" és környezetkímélően gyártanak innovatív termékeket, nyújtanak szolgáltatásokat, vagy támogató fejlesztéseikkel és folyamataikkal hozzájárulnak a piac zöldítéséhez. Az ESG kiterjesztésével a GREENESGAGE verseny nemcsak a környezeti szempontokat emeli ki, hanem a társadalmi felelősségvállalást és a vállalatok áttekinthetőségét is, ezáltal támogatva a fenntartható fejlődést.
A PÁLYÁZÓK KÖRE, NEVEZÉSI FELTÉTELEK
Pályázni a 2021. január 1. és 2024. december 31. között, Magyarországon megvalósult projektekkel lehet. Korábbi Greengage versenyen leadott pályaművekkel abban az esetben lehet nevezni, ha a megvalósult projekt azóta új részeredménnyel bővült. A versenybe nevezhet minden Magyarországon tevékenykedő cég vagy szervezet, mely ellen környezetvédelmi szempontból jogerős ítélet szabálysértési eljárásban nem született az elmúlt 5 évben.
NEVEZÉSI DÍJAK ÉS HATÁRIDŐK
A nevezési díj tartalmazza: a nevezési anyagok részvételét a versenyen, a professzionális, szakmai zsűri bírálatát, illetve a PPH Média kommunikációs csomagját, melyben a PPH Média platformjain megjelenést biztosítunk.
NEVEZÉSI HATÁRIDŐK: 2025. március 10. /március 17. /
utolsó esély nevezési határidő március 20.
Egy kategóriába érkező pályamű nevezési díja a nevező cég 2024. évi árbevételének mértékétől függően az első nevezési határidőig:
- Kisvállalkozások 0-1 Mrd árbevétel között: 114.000 Forint + ÁFA/nevezés
- Közepes méretű vállalkozások 1-5 Mrd árbevétel között: 150.000 Forint + ÁFA/nevezés
- Nagyvállalatok 5 Mrd feletti árbevétel: 180.000 + ÁFA/nevezés
KATEGÓRIÁK:
Négy főkategória:
A) Új és megújított termékek: Ebben a kategóriában olyan teljes mértékben, vagy részben Magyarországon gyártott termékeket és termékcsomagolásokat várunk, amelyek hozzájárulnak a fenntarthatóság és a környezetvédelem növekedéséhez.
1.) étel-ital jellegű termékek
2.) szépség és divat termékek
3.) egészségügy és wellness
4.) elektronikai, technológiai eszközök
5.) autó, gépjármű, egyéb közlekedési termék
6.) ipari, építőipari termék
7.) egyéb tartós fogyasztási cikkek
8.) egyéb
B) Szolgáltatások: Ebben a kategóriában a szolgáltatások környezetvédelmi szempontból megújult, fejlesztett folyamatait várjuk.
1.) államigazgatás
2.) egészségügyi fejlesztések
3.) turizmus
4.) sport, rekreáció
5.) szórakoztató ipar
6.) IT, technológiai szolgáltatások
7.) pénzügyi szolgáltatások
8.) logisztika, raktározás, kiskereskedelem
9.) egyéb
C) Folyamatok: Ebben a kategóriában az ipari, mezőgazdasági és egyéb szektorok gyártási, előállítási technológiák egyes részének környezetvédelmi szempontból megújult, fejlesztett folyamatait várjuk.
1.) energiatakarékos megoldások
2.) fenntartható logisztika
3.) hulladékgazdálkodási fejlesztés
4.) újrahasznosítás
5.) karbonlábnyom csökkentése
6.) vízfelhasználás csökkentése
7.) egyéb
D) Támogató eszközök: Ebben a kategóriában azokat a vállalati megoldásokat várjuk, melyek a vállalat - vagy a támogatott intézmény napi működésében elősegítik a zöld megoldásokat és gondolkodást.
1.) edukációs projektek
2.) HR eszközök
3.) kommunikációs megoldások
4.) zöld rendezvények
5.) technológiai megoldások
6.) egyéb
- Category: Hírek
2023. július 1-től a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. felelős a hazai hulladékgazdálkodási rendszer környezeti és gazdasági szempontból is fenntartható működtetéséért, amelynek része a figyelemfelhívás a házhoz menő és elkülönített szelektív hulladékgyűjtésre. Közös cél, hogy egyre több hulladék kerüljön a szelektív gyűjtőkbe, a hulladékudvarokba és kihelyezett gyűjtőedényekbe és ezáltal egyre kevesebb maradék kerüljön a vegyes, kommunális kukába. A hasznosítható hulladékok helyes szelektálásával Te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megóvjuk természeti kincseinket, és tiszta, környezetbarát országot, felelősségteljes társadalmat építsünk. Ebben segítenek az alábbi tájékoztatók, plakátok, útmutatók.
Az a tapasztalatunk, hogy még mindig sok a „Mit és hova?” kérdés és az információhiány, ezért reméljük ezekkel a letölthető, nyomtatható kiadványokkal sikerül tovább szélesíteni a környezettudatos lakosok körét.
Tudj meg többet a honlapon! https://mohu.hu/mit-hova-dobjak
- Category: Hírek
A kutatást végző konzorcium tagjai: a hosszú évek óta bányászati és környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó, valamint önálló, akkreditált környezetanalitikai vizsgálólaboratóriummal rendelkező MECSEKÉRC Környezetvédelmi Zrt. mellett Magyarország egyik elismert mezőgazdasági-környezeti felsőoktatási intézménye, a Szent István Egyetem, továbbá az ipari és környezetvédelmi biotechnológiai kutatások legjelentősebb hazai központja, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.
Gaburi Imre, a MECSEKÉRC Zrt. földtudományi osztályvezető-helyettese, a projekt szakmai vezetője a fejlesztést indokló okokról szólva elmondta, hogy a Föld robbanásszerű népességnövekedése a nyersanyagok iránti igények radikális növekedésével jár. Mint folytatta, az ércek bányászata során a kőzetek relatív kis fémtartalma miatt rengeteg hulladék keletkezik. Egyetlen tonna réz kinyeréséhez 100 tonna ércet kell kibányászni, és valószínűleg egyetlen jegyespár sem gondolná, hogy két aranygyűrűjük a felelős 5 tonna hulladék keletkezéséért valamely aranybánya környezetében. Kínában a globálishoz mérten is kiugróak a bányászat, illetve a bányászati meddőhányók által okozott környezeti károk, melyek ismert problémát jelentenek Magyarországon és az Európai Unió több államában is.
Veszélyeztetett ivóvízbázisok
„A hátramaradó meddőkőzetek legnagyobb problémája, hogy az alkalmazott dúsítási technológiák közel sem százszázalékos hatásfoka miatt a hulladék toxikus fémtartalma magas marad, és a beszivárgó csapadék által először a talajba, a talajvízbe, akár az ivóvízbázisokba, majd onnan az élő szervezetekbe juthat” – figyelmeztetett az egyik legnagyobb problémára Gaburi Imre, rámutatva, hogy a bányászat által sújtott területek újbóli hasznosítása nemcsak környezetvédelmi, hanem jelentős gazdasági kérdés is.
Szulfátredukáló baktérium mikroszondás felvétele
A problémát elsősorban az okozza, hogy a Föld mélyében nagy nyomáson és magas hőmérsékleten keletkezett ércásványok a felszínen instabillá válnak: az oxigén és a víz jelenlétében olyan kémiai mállási folyamatok indulnak be a meddőhányókon, melyek során például a szulfidokból vízben könnyebben oldható szulfátok, részben pedig kénsav keletkezik. „Ennek eredményeképpen a környezet kémhatása erősen savas lesz, ami a nehézfémek – például ólom, higany vagy kadmium – szilárd ásványfázisokból való kioldódását elősegíti, ellenben a talajkolloidok felületén való megkötődést gátolja” – magyarázta az osztályvezető-helyettes, aki szerint a megoldás egyrészt a környezet pH-jának növelésében keresendő, ugyanis így csökkenteni lehet a fémek oldhatóságát, másrészt pedig a könnyen oldható, másodlagosan kialakult ásványfázisokat visszaalakíthatják eredeti formájukba. „Ehhez a kutatásunk során az emberiség által évezredek óta használt, természetben előforduló baktériumokat hívtuk segítségül (hasonló baktériumok felelősek a fémek vagy beton biokorróziójáért is)” – számolt be a kutatás részleteiről a projekt szakmai vezetője.
Savtermelő és savsemlegesítő kapacitás mérése titrálással
A kutatók számára a szulfátot (SO42–) és az elemi ként (S0) energia előállításához hasznosító anaerob (oxigéntől elzártan végbemenő – a szerk.) anyagcserét folytató baktériumok jelentették a megoldást. Gaburi Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy az anaerob légzés számos változata közül a szulfátredukció az egyik legszembetűnőbb folyamat a záptojásszagú kén-hidrogén-képződés miatt. E vegyület, illetve vizes közegben a szulfid-ionok kémiailag különösen reaktívak, ennek következtében rosszul oldódó csapadékokat képeznek fém-ionokkal (pl. réz, cink, arzén, nikkel és vas), emiatt az eredeti oldottion-koncentráció akár 10-20 százalékra is csökkenhet. A redukciós folyamat során a közeg pH-ja is emelkedni fog, ezzel kettős hatást vált ki. Egyrészt csökkenti a kioldódó fémek mennyiségét, másrészt a már oldatban lévő fémek kicsapódását is elősegíti.
Szulfátredukció tesztelése laboratóriumi körülmények között
„Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a különböző tulajdonságú szennyezett területekre a legmegfelelőbb kezelési eljárást, először meg kellett értenünk a meddőhányókban lejátszódó folyamatokat” – ismertette a következő lépést a szakmai vezető. Ehhez geokémiai és ásványtani teszteket végeztek a potenciálisan toxikus elemek mobilitásának meghatározására, majd mikrobiológiai vizsgálatokkal beazonosították a területen élő baktériumfajokat. „Ez utóbbinál fontos kérdés, hogy a területen lévő endogén, vagyis helyben élő mikroflóra alkalmas-e az általunk elvégeztetendő »munkára«, vagy szükséges exogén, azaz külső eredetű baktérium bejuttatása” – fűzte hozzá.
Folyamatos monitoringozás
A kutatás során világossá vált az is, hogy a meddőhányók – mint szennyezőforrások – kezelését alapvetően két irányból lehet megközelíteni. „Az első, az úgynevezett immobilizáció, amely a nehézfémek megkötését, helyben maradását igyekszik elérni. Megfelelően magas fémkoncentrációk esetén ennek az ellenkezőjét, tehát a nehézfémek mobilizálását ‒ gazdaságos kinyerését ‒ is meg lehet valósítani ellenőrzött körülmények között. Hogy a mikrobák hatékonyan tudják végezni a dolgukat, tápoldatot kell a meddőbe juttatni, melynek hatására a baktériumok elszaporodnak. A megfelelő tápoldatok optimalizálása (létfontosságú biogén elemek: foszfor, nitrogén; elektrondonor; valamint, ha szükséges, a redoxpotenciál beállításához anyagok) laboratóriumi körülmények között zajlik. Amennyiben megkötni szeretnénk a fémeket, a szulfátredukáló baktériumok számára kedvező tápoldatot használunk, fémkinyerés esetén pedig a kénoxidáló mikrobákat etetjük” – részletezte a kutatási folyamatot Gaburi Imre, aki szerint az elért eredmények alapján az is nyilvánvalóvá vált, hogy a módszert körültekintően kell alkalmazni, ugyanis az eljárás megváltoztatja a meddőhányók ásványos összetételét, aminek következtében megmozdulhatnak olyan nehézfémek, amelyek addig stabilan kötött fázisban voltak jelen. Ezért fontos az anyag pontos összetételének az ismerete és a folyamatos monitoringozás.
Nehézfém-koncentrációk mérése ICP-MS készülékkel
A mikrobiológiai kutatásokat a Bay Zoltán Kutatóintézet, míg a geokémiai kutatásokat a MECSEKÉRC Zrt. és a Szent István Egyetem szakemberei végezték el. A kutatók reményei szerint az általuk összeállított módszertani útmutató elősegíti a különböző tulajdonságú szennyezett területekre legmegfelelőbb remediációs eljárások kidolgozását.
- Category: Hírek
Újra növekedési pályán az európai bio piac, Magyarország az öko területaránnyal a globális mezőny első negyedébe került
Elérhetőek a legfrissebb statisztikai adatok az ökológiai gazdálkodás globális fejlődéséről. A „The World of Organic Agriculture” című statisztikai évkönyvet 2025. február 11-én a nürnbergi BIOFACH-on, a világ vezető bioélelmiszer vásárán és konferenciáján mutatták be. A globális öko terület közel 99 millió hektárra bővült, míg Európa továbbra is az öko termékek második legnagyobb piaca az Egyesült Államok után, 46,5 milliárd eurós forgalmával. Magyarország az ökoterületek világrangsorának 25. helyén szerepel 320 251 hektárral. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezésében zajló, közép-kelet-európai döntéshozókat felvonultató konferencia szekción a térség öko ágazatának növekedéséről és aktuális célkitűzéseiről esett szó.
Az ökológiai mezőgazdaság világviszonylatban: közel a 99 millió hektárhoz
Az ökológiai gazdálkodás, noha visszafogottabb tempóban, de 2023-ban tovább növekedett területi, termelési és kereskedelmi szempontból egyaránt. A globális statisztikai adatok alapján 2023 végére 98,9 millió hektáron folyt ökogazdálkodás, ami a világ mezőgazdasági területeinek 2,1 %-át teszi ki. Az öko területek több mint fele, 53 millió hektár Ausztráliában található, ezt követi India (4,5 millió ha) és Argentína (4 millió ha). 188 országban zajlik ellenőrzött ökológiai gazdálkodás, 22 országban haladja meg az öko területek aránya a 10%-ot a teljes mezőgazdasági területhez képest, ebből 16 európai ország. A legmagasabb öko területaránnyal Liechtenstein (44,6%), Ausztria (27,3%) és Uruguay (25,4%) rendelkezik. A világon 4,3 millió gazda műveli ökológiai ellenőrzési rendszerben a földeket, több mint felük (2,36 millió) Indiában található. A globális biopiac 2023-ban enyhén, de tovább nőtt, elérve a 136,4 milliárd eurós éves forgalmat.
Európa a világ második legnagyobb ökotermék piaca
Az Európai Unió ökológiai művelésű területei stabilan tovább növekedtek 2023-ban, elérve a 17,7 millió hektárt, ami a teljes mezőgazdasági terület 10,9%-a. Spanyolország átvette a vezető szerepet Franciaországtól a legnagyobb öko területméret tekintetében, 3 millió hektárral. Az EU-ban az öko területek 43%-a (7,7 millió ha) szántóföldi kultúra, 42% (7,4 millió ha) gyep, 13% (2,3 millió ha) ültetvény. 435 000 gazda műveli ökológiai rendszerben a földeket az Unióban, a legtöbb (84 191) Olaszország területén. A bio tanúsított feldolgozók számában szintén Olaszország, az importőrök tekintetében pedig Németország vezet.
Az Egyesült Államok 59 milliárd eurós piaca után az Európai Unió a második legnagyobb egységes biotermék piac a világon, 46,5 milliárd eurós éves forgalommal. Az öko területek és a biogazdák számával együtt növekszik az európai biotermék fogyasztás és kereskedelem is. 2023-ban az európai piac mutatta a legerősebb növekedést az öko termékek forgalmát tekintve a világon. Az Európai Uniós piac a 2022-es, többtényezős megtorpanás (orosz-ukrán háború, emelkedő energiaárak, növekvő megélhetési költségek és infláció) után 2023-ban 2,9%-kal növekedett, Észtországban és Hollandiában kiemelkedő, kétszámjegyű (+13% és +12,5%) növekedést mutatva. Németország továbbra is a legnagyobb forgalmú piac Európában, évi 16,1 milliárd eurónyi ökotermékkel. A 2023-as fellendülés a fogyasztói bizalom és a biotermékek iránti kereslet megújulását jelzi, mely várhatóan 2024-ben is folytatódik.
Az elmúlt évtizedben (2014-2023) a bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának értéke és a fejenkénti költés mértéke is megduplázódott. 2023-ban az európai fogyasztók átlagosan 66 eurót költöttek bioélelmiszerre (az EU-s tagállamokban átlagosan 104 eurót). A világon Svájcban a legmagasabb az egy főre jutó bioélelmiszer költés (468 euró), ezt követi Dánia (362 €/fő) és Ausztria (292 €/fő). A korábbi évekhez hasonlóan Dániában a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése (11,8%), melyet szorosan Svájc követ 11,6%-kal.
Egyes bio élelmiszer termékeknek kiemelkedően magas piaci részesedése van, ilyen a bio tojás, amely a svájci és a dán tojáspiac forgalmának is több mint 30%-át teszi ki. A bio zöldségek és gyümölcsök szintén sok országban 10% fölötti arányt képviselnek a teljes zöldség-gyümölcs kiskereskedelmi forgalomban. A bioélelmiszerek kapcsán több országban megfigyelhető, egyértelmű trend a vendéglátásban és a közétkeztetésben felhasznált mennyiségek növekedése.
Magyarország a globális mezőny első negyedében
Magyarországon 2023-ban 320 251 hektáron 5983 termelő gazdálkodott minősített ökológiai rendszerben, ezzel a mezőgazdasági területeink 6,4%-a volt ökológiai művelésben. Az országok világrangsorában a 25. legnagyobb öko területtel és a 33. legmagasabb öko részaránnyal rendelkezünk, bekerülve így a globális mezőny első negyedébe.
Folyamatosan fejlődő közép-kelet-európai régió
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezésében 2012 óta zajló, immár hagyományos közép-kelet-európai döntéshozókat felvonultató szekcióban magyar, cseh, lengyel, ukrán, albán, és román agrárminisztériumi képviselők mutatták be országuk aktuális ökológiai mezőgazdasági és élelmiszerforgalmi helyzetét. A régió országaiban évről-évre tapasztalható a bővülés az öko élelmiszerek termelésében.
„A régió legtöbb országában növekedett az ökológiai művelésű területek részaránya, a területalapú támogatások mellett kiemelt hangsúlyt kap az ökológiai élelmiszer előállítás és a belföldi piacok fejlesztése. A fogyasztói edukációval párhuzamosan több biztató kezdeményezést is láttunk a biotermékek felhasználási arányának növelésére a közétkeztetésben. A szakpolitikai jó gyakorlatok és eredmények megosztása mellett a szekció célja a nemzetközi közönség figyelmének ráirányítása a régióra, ami az export kereskedelem fellendítését is szolgálja.” – összegezte a szekció tanulságait Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.
A közép-kelet-európai szekcióban hazánkat Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte, aki előadásában kiemelte, hogy 2012 és 2022 között +145,4%-kal hazánkban volt a legmagasabb az ökológiai művelésbe vont területek részarányának növekedése az EU-ban.
- Category: Hírek
A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének két, hulladékgazdálkodással foglalkozó munkacsoportja 2024. december 11-én tartotta meg évzáró összevont munkacsoport ülését. Az ülés mintegy 30 fő részvételével (személyes és online) zajlott le.
A napirendi pontoknak megfelelően a Szövetség tájékoztatta a résztvevőket a körforgásos gazdasági modellek bevezetését és elterjesztését célzó, a kis- és középvállalkozások átállását segítő projekt (CIREVALC) kapcsán a projektről és a részvétel lehetőségéről. A program fókuszában a célcsoport hatékony támogatása a körforgásos gazdaságra való áttérésre, valamint az egyes ehhez kapcsolódó eszközök tesztelése áll. Ehhez kapcsolódóan a projektben való részvételre vonatkozó felhívás ITT érhető el (be kellene linkelni a megjelent felhívást).
A munkacsoport ülésen áttekintésre kerültek az elmúlt időszak hulladékgazdálkodással összefüggő jogszabályváltozásai, valamint a jelenleg még várható módosítások. Ennek keretében részleteiben is bemutatásra kerül többek között a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvény, a kapcsolódó Korm. rendeletek és miniszteri rendelek, az építési-bontási hulladékokat érintő jogszabályváltozások, a textiltermék hulladékával kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól szóló 275/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a résztevékenység körébe tartozó, hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének, valamint a közszolgáltatási résztevékenység igénybevételének részletes szabályairól szóló 69/2024. (VI. 29.) Korm. rendelet és a kapcsolódó díjrendeletek hatályba lépett, kihirdetett és várható módosításai.
Az átfogó és részletes előadás teljeskörű áttekintést adott a 2025. január 1-től hatályba lépő új szabályozási elemek tekintetében is.
A felmerült szakmai és jogértelmezési kérdéseket a munkacsoport megvitatta.
A résztvevők megállapodtak abban, hogy az építési-bontási hulladékok illetve egyéb hulladékok építménybe, illetve építési teremékekbe történő beépíthetőségének elősegítse érdekében külön egyeztetést tart az érdeklődőkkel. Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet jó alap lehet a tervezett szabályozás kialakításához.
Ennek kapcsán előzetesen a javaslatokat szeretné felméri a munkacsoport, részben, hogy mely hulladékáramok (hulladéktípusok) esetében javasolt a konkrét szabályozás elkészítése, részben az ehhez szükséges műszaki specifikáció tartalmára vonatkozóan. A munkacsoport ülésen elhangzottnak megfelelően januárban megbeszélésre kerül sor ezzel összefüggésben. Kérjük, hogy legkésőbb 2025. január 6-i küldjék meg az elérhetőségeiket (név, cég, telefonszám, e-mail) a [email protected] címre azon tagjaink, akik ebben a munkában részt szeretnének venni.
Az ülés végén tájékoztatás hangzott el a 2025. február 4-én tartandó „Fókuszban az adatszolgáltatás – hulladékgazdálkodási adatszolgáltatási konferencia” tematikájáról, valamint a 2025. március 1-én tartandó 2025. évi Országos Környezetvédelmi Találkozó és Díjátadó Gála kapcsán.
Továbbra is várjuk a jelentkezést a munkacsoportjainkba, illetve kérjük, hogy adatváltozás esetén azokat a Szövetség felé is jelezzék a tagok.
- Category: Hírek
A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének díja.
- Category: Szövetségi hírek
Mennyire népszerű Magyarországon a használt ruhák piaca? Hol találhatóak a közelünkben ruhagyűjtő konténerek? Hová kerülnek a bedobott ruhák, cipők, kiegészítők, mi történik velük? Hol ronthatja el a lakosság?
A visszagyűjtött ruhák milyen aránya kerül újrahasználatra, hasznosításra, energetikai hasznosításra és lerakásra? Mit jelent a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) a ruhaipar esetében? Ezekről is kérdezte Érczfalvy András, a TrendFM Délutáni Monitor műsorvezetője a KSZGYSZ szakértői riportsorozatában Hunyadi Bencét, a Textrade Kft. operatív igazgatóját.
 |
 |
Forrás: Textrade Kft.
A cég 1990-ben alakult használtruha-nagykereskedésként, mára a fő profiljuk a textil újrahasznosítás. Székesfehérvári üzemükben éves szinten 35 ezer tonna használt ruhát dolgoznak fel, ezzel Magyarország piacvezetőnek és Közép-Európa egyik legnagyobb vállalatának számítanak. Az üzemükben több mint 400 kategóriára válogatják a textíliákat.
Az EU körforgásos koncepciója célul tűzte ki, hogy az egyes anyagáramok zárt láncot alkossanak, az anyag és a termékbe befektetett energia benntartható legyen a termelés-kereskedelem-fogyasztás körforgásban. Ehhez a szemlélethez csatlakozva a Textrade célja, hogy a magyarországi textil hulladék feldolgozása során a lerakóra kerülő mennyiség kevesebb mint 1% legyen. Érczfalvi András a Monitor Délutánban kérdezte az operatív igazgatót.A
Az interjút itt tudja meghallgatni: Így dobhatjuk ki okosan a megunt ruhákat
További részleteket és a bemutatkozó kisfilmet itt találhat a TEXTRADE Kft. tevékenységéről: https://textradekft.hu/
A ruhagyűjtő konténereket itt találja: https://ruhagyujtes.hu
.png){kind=small}
