Munkacsoportok

Postafiókunk megszűnt! Levelezési címünk: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/A. | Miért legyek KSZGYSZ tag? | Feliratkozás hírlevélre | email

Munkacsoportok hírei

A KSZGYSZ Munkacsoportok célja a szakmai érdek megformálása és kifejezése egy adott környezetvédelmi szakmai témában, amelyről jogszabály születik vagy a meglévő jogszabály módosul. Cél a piaci folyamatok miatti szakmai koordináció is.  A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének munkacsoportjaiban kizárólag szövetségi rendes, társult vagy pártoló tagcég képviselője vehet részt.

Igény esetén a Szövetségben lehetőség van új munkacsoportok alakítására. 
A munkacsoportok létrehozása a Szövetség vezetőségénél kezdeményezhető. Munkacsoport megalakítási szándékról és a megalakulási ülésről a tagságot a Hírlevélben tájékoztatjuk. A meghirdetett alakuló ülésen bejelentkezés utánbármely érdekelt szövetségi tagcég képviselője részt vehet. Itt megválasztják a munkacsoport vezetőjét, helyettesét, kijelölik a munkatervet. A munkacsoport működését annak vezetője irányítja. A munkacsoportok munkájáról a Szövetséget a vezetők rendszeresen tájékoztatják.

Emlékeztető

Időpont: 2014. május 22. csütörtök 10.00
Helyszín: KSZGYSZ iroda  

Dr. Somody Anikó, a munkacsoport vezetője felvezetőjében felhívta a figyelmet, hogy a kármentesítések során a nyitott vízfelületeken és több tevékenység során is fontos használni az olaj vagy vegyszer szelektív anyagokat, amelyek alkalmazását a Bárczy Kft. folyamatos innovációkkal szélesíti.

Bárczy Zoltán felszíni vizeken alkalmazható olajfogó Bárczy –hálóról tartott előadást. Ágoston Magdolna a szelektív felitató anyagok széleskörű alkalmazását mutatta be. (Az előadásokat mellékelten küldjük).

Garamvári Zsolt, Elgoscar-2000 Kft, részletesen beszámolt egy kármentesítési projektjükről, ahol a Natura 2000 terület mellett árokba esett kamion által okozott károk elhárítása során sikerrel alkalmazták a hálót.

Egyéb témák

Karafa Balázs hozzászólásában a 266/2013. Korm. rendeletre hívta fel a figyelmet. Ennek értelmében a kármentesítési munkákat is csak építészmérnök hitelesítheti, ami nagyon megnehezíti a cégek munkáját, hiszen általában nem alkalmaznak ilyen végzettségű munkatársat.

A téma jelentőségére tekintettel a közeljövőben erről a témáról tartunk egy következő ülést, várhatóan június 16-án, 10.00-tól a KSZGYSZ irodában. 


 

Időpont: 2014. május 21., szerda, 10.00, KSZGYSZ iroda

Zsabokorszki Ferenc, munkacsoport vezető elfoglaltsága miatt Czibók Ágnes köszöntötte a résztvevőket.

A megbeszélésen Tószegi-Faggyas Katalin,  Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztési igazgatója tartott előadást ’A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által végzett öntözési igényfelmérés tapasztalatai’ címmel. (Az előadás emailen kérhető)

Bevezetőjében a kamara szerepét mutatta be. A Kamara köztestület és a tagság érdekei képviseli a kormányzat felé, véleményezi a jogszabályokat.

Magyarországon a mezőgazdasági művelés alatti területek nagyságához mérten nagyon alacsony az öntözéses területek aránya, az európai átlag ötöde. Az előadásban az öntözési igényeket ill. az öntözés megvalósítása előtti akadályokat tárták fel. Magyarországon megvan az öntözéshez szükséges vízmennyiség, de sok feladat látszik még a növény termesztés számára szükséges vizek megfelelő eljuttatására.

A felmérés részletes feldolgozása még folytatódik, bizonyosan készül róla további nyilvános beszámoló.

A támogatási programokban (pl. KEHOP) nincs közvetlenül öntözési cél, a gazdálkodóknak komplex vízkészletgazdálkodást kell megvalósítaniuk, ehhez pedig több operatív program lehetőségeit kell összehangolni.

A munkacsoport egyetértett abban, hogy szükség van szakemberképzésre felső és közép szinten is a feladatok megfelelő megoldásához.

Az államigazgatás feladata, hogy az intézményrendszer jól működjön. Új jogszabály szerinti térítésmentes víz indoklása aggályos lehet az Európai Unió felé, mikor a vízgyűjtő gazdálkodási terv felülvizsgálatát a Víz Keretirányelv előírásai szerint benyújtjuk. Ezzel kapcsolatosan szó volt arról, hogy Magyarország késésben van a feladatok teljesítésében, mert a jövő év első felében már a felülvizsgálatot el kell készíteni, hogy a szükséges 6 hónapos társadalmi egyeztetés megtörténhessen.

A téma jelentőségére való tekintettel a novemberi konferencián egy blokkban visszatérünk rá.

Rákosi Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Magyarországgal szemben infringement eljárás folyik (egyéként több tagállammal szemben is). Magyarországon a vízszolgáltatás fogalma szűkebb, az ivóvízre, szennyvízre, víziközmű szolgáltatásra, mezőgazdasági vízszolgáltatásokra vonatkozik.

Egyéb

KSZGYSZ részvétele pályázatokon

Czibók Ágnes beszámolt arról, hogy a KSZGYSZ aktívan pályázik, keresi a lehetőségeket. Többek közt a Horizont 2020 program pályázatai megközelíthetőnek tűnnek és a tavasz folyamán is beadásra került egy pályázat, amiben aktív tag. A továbbiakban is szívesen részt vesz mind magyar, mind külföldi pályázatokon, együttműködő partnerként.

Workshop a Duna menti környezet védelmét támogató hálózattal való együttműködésről

A résztvevők tájékoztatást kaptak arról, hogy május 30-án, 10.00-tól a KSZGYSZ Workshopot rendez az Environmental Technology Network in Danube Regionról a KSZGYSZ irodájában. A programot csatoljuk. 

2014. június 5-én, csütörtökön „Ne éljen együtt a bűzzel!” címmel A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége a szag, mint környezeti probléma témában egynapos konferenciát szervez. 

Dr. Somody Anikó, a Kármentesítési Munkacsoport vezetője, valamint Dr. Farkas Hilda és Czibók Ágnes Hamikus Vilmossal, a Külügyminisztérium UMT vezető tisztviselőjével tárgyalt a Nílus projektben való magyar részvétel lehetőségeiről, és az ezzel kapcsolatos teendőkről.

2014. május 27-én rendezi „A környezetvédelmi mérés és mintavétel aktuális kérdései 2014” című konferenciáját, Szövetségünk Mérés Mintavétel Munkacsoportja. Helyszín: Danubius Hotel Aréna (Ifjúság útja 1-3., 1148 Budapest)

EMLÉKEZTETŐ

a 2014. április 15-én megrendezett Munkacsoport-ülésről

 

A program témája:

Három törvény-tervezet megvitatása:

  •  Az energetikai hasznosításra előkezelt hulladék kezelésének feltételeiről szóló VM rendelet - tervezet
  •  Az alternatív tüzelőanyag előállításának és égetőműben történő felhasználásának részletes szabályairól szóló Kormányrendelet - tervezet
  •  A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló Kormányrendelet – tervezet

 1.   Az energetikai hasznosításra előkezelt hulladék kezelésének feltételeiről szóló VM rendelet - tervezet

Egybehangzó vélemény, hogy ez a tervezet felesleges, a HTÜ munkacsoport állítása szerint nem indokolt a megléte.

Mert:


- Önmagában nem környezetvédelmi törvény
- Létjogosultsága csak akkor van, ha a cél kifejezetten a piacszabályozás.
-  Káros, felesleges, mert nincs környezetvédelmi előnye, nem tud működni, csak gazdaságszabályozási kérdéskörben

2.   Az alternatív tüzelőanyag előállításának és égetőműben történő felhasználásának részletes szabályairól szóló Kormányrendelet – tervezet

A HTÜ munkacsoport aktuális ülését megelőző ülésén a jelen tervezetet elemezte és ennek egy korrektúrázott változatát vette alapul.

DE:

-  A munkacsoport ülés tagjai megegyeztek abban, hogy álláspontjuk hű marad a korrektúrázott változathoz, ám a A Kormány..../2014. (….) Korm. rendelete az alternatív tüzelőanyag előállításának és égetőműben történő felhasználásának részletes szabályairól dokumentum 1. mellékletében található „Az alternatív tüzelőanyagra vonatkozó határértékekparamétereit kifogásolta.

-  A munkacsoport javaslata, hogy az alternatív tüzelőanyag definiálására a táblázat (HTÜ szerint javított verziója) legyen mérvadó

-  EU-s szabványokhoz híven - (Olaszország példája alapján)

További megállapítások:

-  Indokolatlan különbség tétel a szennyvíziszap kezelésével kapcsolatban

-  A szennyvíziszapot ne lehessen alternatív tüzelőanyagnak tekinteni, vonják ki a törvény-tervezet hatálya alól

 

 3.   A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló Kormányrendelet – tervezet

  „10. §

(3) A válogatóműben végzett utóválogatás során visszamaradó olyan műanyag hulladékot, amelynek bármelyik oldala vagy átmérője a 60 millimétert meghaladja, és anyagának összetétele és minősége alapján erre alkalmas, azt anyagában kell hasznosítani.”

 HTÜ kérdése:

-  Pontosan milyen anyagú és összetételű legyen a 60 mm oldalú és átmérőjű műanyag hulladék?

-  Hasznosító által megadott feltételek alapján lehessen hasznosítani?

ð  a paramétereket (összetétel, minőség) a Jogalkotó definiálja.

Javaslat (Puzder Tamás):

(3) A válogatóműben végzett utóválogatás során visszamaradó olyan műanyag hulladékot összetétele és minősége alapján erre alkalmas, azt elsősorban anyagában vagy - ha erre nem alkalmas - égetőműben, együttégető műben kell hasznosítani.

Javaslat (Bánhidy János): + Gazdaságosság szempontja nagyon fontos.

„Gazdaságos az, amely támogatás nélkül is működőképes.”

ð  HTÜ: Műszaki és Környezetvédelmi szempontból Gazdaságosan megvalósítható legyen.

A 4. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Zöldhulladékot a képződés helyén az elkülönített gyűjtés céljára gyártott, biológiailag lebomló hulladékgyűjtő zsákban vagy szilárd hulladékgyűjtő edényzetben lehet gyűjteni. A papír-, a fém-, az üveg- és a műanyag, valamint a vegyes hulladékot tartalmazó gyűjtőedényben zöldhulladékot elhelyezni nem lehet.”

ð  HTÜ: Ezt nem lehet megvalósítani, pl. Tízemeletes házban zöldség-gyümölcs hulladék esetében

 

 

 

Dr. Havas Ádám, Helion Kft.
Perényi Gábor, Senex Kft.
Szűcs-Winkler Róbert, Denkstatt Kft.
Dr. Varga József, Imsys Kft.

 

 

Lágler Katalin, SARPI Dorog Kft. Kft..
Magera Ottó, Ecorec H. Kft.
Vargáné Matláry Eleonóra, Győri Hulladékégető Kft.
Dr. Kovács László, Környezettechnológia Kft.
Mészáros György, Megoldás Kft.
Képes Tibor, Ecomissio Kft.
Bánhidy János, Fkf Zrt.