Munkacsoportok

Postafiókunk megszűnt! Levelezési címünk: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/A. | Miért legyek KSZGYSZ tag? | Feliratkozás hírlevélre | email

Munkacsoportok hírei

A KSZGYSZ Munkacsoportok célja a szakmai érdek megformálása és kifejezése egy adott környezetvédelmi szakmai témában, amelyről jogszabály születik vagy a meglévő jogszabály módosul. Cél a piaci folyamatok miatti szakmai koordináció is.  A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének munkacsoportjaiban kizárólag szövetségi rendes, társult vagy pártoló tagcég képviselője vehet részt.

Igény esetén a Szövetségben lehetőség van új munkacsoportok alakítására. 
A munkacsoportok létrehozása a Szövetség vezetőségénél kezdeményezhető. Munkacsoport megalakítási szándékról és a megalakulási ülésről a tagságot a Hírlevélben tájékoztatjuk. A meghirdetett alakuló ülésen bejelentkezés utánbármely érdekelt szövetségi tagcég képviselője részt vehet. Itt megválasztják a munkacsoport vezetőjét, helyettesét, kijelölik a munkatervet. A munkacsoport működését annak vezetője irányítja. A munkacsoportok munkájáról a Szövetséget a vezetők rendszeresen tájékoztatják.

1.)Mi a különbség az oldómedence és a egyedi szennyvíztisztító kisberendezés között?
Az oldómedencében csak anaerob bomlás történik, a további szennyezőanyagokat oxidációs szűrőmezőn át kell lebontani, hatékonysága, így kibocsátási határértéke nehezen mérhető, így korlátozottan alkalmazható.
A egyedi szennyvíztisztító kisberendezés a szennyvízben lévő nagymolekulákat teljesen lebontja alkotóelemeire és a tisztított szennyvíz további kezelést nem igényel, megfelelő kibocsátási határértékek alapján elszikkasztható vagy élővízbe is vezethető.
 
2.) Igaz-e, hogy az oldómedence és a szűrőmező ágy havi egy tasak baktérium segítségével képes lebontani és megtisztítani a szennyvizet?
Az oldómedence csak anaerob bomlásra alkalmas, a jól tervezett szűrőmezőt kell felhasználni oxidációs bomlás elősegítésére a terhelésének szakaszossá tételével. Az adalékanyagként bejuttatott baktériumok csak az anaeorob bontást segítik.
 
3.) Van-e szaghatás a biológiai szennyvíztisztító alkalmazásakor?
A biológiai szennyvíztisztítók szagmentesen üzemeltethetőek, mert teljesen lebomlik a szennyező szerves molekula.
A szaghatás az oldómedencéknél fordul elő, mert csak az anaerob bomláskor keletkező kellemetlen szagot előidéző gázok szabadulnak fel.
 
4.) Milyen távolságra helyezhető a biológiai tisztító berendezés a lakóépülettől?
Ha az épület beton alapja az 1,7 m-t meghaladja, akár 2 m-re az épülettől, ellenkező esetben javasoljuk az 5 m távolságot.
 
5.) Lehet-e „locsolásra” használni a tisztított szennyvizet?
Értelemszerűen csak az egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása esetén lehetséges felszín alatti öntözésre használni. Felszíni – felszín feletti öntözés esetén a patogén és coli baktériumok esetleges előfordulása miatt fertőtlenítés szükséges.
 
6.) Kifolyik-e gravitációsan a tisztítóberendezésből a tisztított szennyvíz?
Természetesen és az vagy elszikkasztható, javítva a talaj nedvességtartalmát – táplálva a növénykultúrákat – , vagy élővízbe engedhető.
 
7.) A biológia szennyvíztisztító kisberendezés által megtisztított szennyvizet újra lehet-e hasznosítani a háztartásban?
A háztartásban ú.n. szürkevízként (pl. WC öblítés) a biológiailag tisztított vizet terciális tisztítás (mechanikai szűrés) és fertőtlenítés után lehet használni.
 
8.) Mit jelent a szennyvíztisztító kisberendezés üzemeltetése, mennyit kell „törődni” a tisztítóval?
Alapvetően a gyártó által előírt rendszeres szemrevételezésre, a működés ellenőrzésére kell figyelmet fordítani. Emellett időszakonként a légfúvó szűrőjének tisztítására, valamint az évente egy-két alkalommal történő fölösiszap elvételére kell számítani, melyeket szerződés keretében szakszervíz, illetve szolgáltató is elvégezhet.
 
9.) Nyaralóban használható-e biológiai szennyvíztisztító kisberendezés?
Rendszeresen használt nyaralóknál semmi akadálya biológiai szennyvíztisztító alkalmazásának, azonban hosszabb, kb. két hónapot meghaladó távollét esetén a tisztító alulterheltsége miatt a lebontást végző baktériumflóra lecsökkenhet, vagy elpusztulhat, így ismételt terheléskor a tisztító nem működik megfelelő hatásfokon. Ezért tehát hosszabb idejű távollét esetén a szennyvíztisztító leürítése, majd a használat megkezdésekor az eleveniszapos rendszer újraindítása szükséges, amit a szakszerviz, illetve szolgáltató elvégez.
 
10.) Nagyobb berendezésre van-e szükség ha gyakran vendégek tartózkodnak a háznál?
A szennyvíztisztító méretezése alapvetően az átlagos napi szennyvízterheléstől függ. A gyártók által, állandó lakos-számra ajánlott méretek általában kellő biztonságot nyújtanak az időszakos terhelésváltozások (pl. vendégek) melletti megfelelő működésre. Amennyiben azonban várhatóan a család bővülésére, a keletkező szennyvízmennyiség növekedésére kell számítani, ezt érdemes előrejelezni a vásárlás előtt a méret kiválasztásához.
 
11.) Keletkezik - e iszap a kisberendezében?
Igen keletkezik
 
12.) Mit nevezünk iszapnak?
• Az un. eleven iszap - mikroorganizmusok milliárdjai - végzik el a szennyező anyagok lebontását tisztító berendezésben. Az un fölösiszap az amit időnként el kell távolítani.
 
13.) Milyen gyakran kell eltávolítani?
A berendezés gyártója írja elő, általában évente 1-2 alkalommal.
 
14.) Lehet e a kertemben trágyázni az iszappal?
• Az iszap eltávolítását a berendezés időszakos karbantartásával együtt célszerű elvégeztetni és csak a gyártó által megjelölt szakszolgáltatóval. A szolgáltató eltávolítja az iszapot a berendezésből és kijelölt kezelő telepre viszi. Az iszap közvetlenül nem, de pl. komposztált formában hasznosítható a kertben.
 
15.) Tartalmaz mérgező anyagokat az iszap?
• A háztartási szennyvizet tisztító egyedi szennyvíztisztító kisberendezésben toxikus anyagok általában határérték alatt vannak. A komposztálás során a szakszolgáltatók ellenőrzik a határértékek betartását.
 
16.) Kit kell értesíteni ha el akarom szállítani?
• A felelős üzemeltetőt, akivel az Önkormányzat szerződést kötött.
 
ASIO Hungária Kft. 
Carbotech Magyarország Kft. 
EDiCon Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. 
Elmolight Bt. 
ENQUA Környezet és Minõség Szolgálat Kft. 
Enviroinvest Környezetvédelmi és Biotechnológia Zrt. 
PROWATECH Kft. 
SENEX Környezetgazdálkodási Kft.

VHÁ Munkacsoport ülés

 

2012. január 25. 10.00

Helyszín: KSZGYSZ iroda


A Munkacsoport ülés levezetését Dr. Farkas Hilda vette át.

Az új veszélyességi jellemzőkről Pintér-Fekete Katalin (VM Hgf) tartott előadást.

A legfőbb elemek: a CLP rendelet a fő irányvonal.

A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv III. mellékletében szereplő H veszélyességet eredményező tulajdonságok módosítására sor kerül.

A hulladéklistáról szóló 2000/532/EK bizottsági határozat 2. cikk szövegének kiegészítése.

A lista kódjainak változtatása a 2012. februári munkacsoport ülés eredményétől függ

A munkacsoport 2014. február 19-én, szerdán, 10 órától évindító megbeszélést tartott

Program:

10:00-10:30

Hasznos Gábor, osztályvezető - Vidékfejlesztési Minisztérium Tájékoztatás a kármentesítést érintő strukturális és jogi változásokról, valamint az uniós források tervezéséről

10.30-11.00

Jánossy László, főosztályvezető, Környezetállapot és Stratégiai főosztály, Nemzeti Környezetügyi Intézet A Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI) fő feladatai és kármentesítési feladatokban való részvétele

11.00-12.00

Kérdések, válaszok, javaslatok


 

Kármentesítés aktuális kérdései konferencia

2013. március 21-22-én Budapesten a Hotel Arénában.

Kármentesítési Munkacsoport


2012 május 3.
Program:
10.00-11.00
Dr. Rajkai Krisztina, MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet:
Gyökér és gyökérzóna vizsgálatok
 
11.00-12.00
Rajkainé Végh Krisztina, MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, Gyökérzet mérési módszerek

 

Kármentesítés munkacsoport

2012. 04. 05. ülésen elhangzott előadások:
 

Kármentesítés munkacsoport

2012. február 17. KSZGYSZ iroda
 
Lonsták László előadása:

Kármentesítés aktuális kérdései

Időpont: 2011. március 17-18.
Helyszín: Danubius Hotel Arena (1148 Budapest Ifjúság útja 1-3)
 
 
PROGRAM
A KSZGYSZ Kármentesítési Munkacsoport tagjai évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező cégek képviselői, szakmai önszerveződéssel kívánják biztosítani szakmai felkészültségük folyamatos fejlesztését, munkájuk során a szakmailag legjobb megoldásokat.
 
Céljaik elérése érdekében együttműködésre kérik a hatóságokat.
 
A KSZGYSZ Kármentesítési Munkacsoportja felajánlja az önkormányzatoknak, az állami vagyonnal foglalkozó szerveknek, önkormányzati szövetségeknek, Regionális Fejlesztési Ügynökségeknek a szakmai hátteret pályázati kiírások elkészítéséhez és a döntési folyamat elősegítéséhez is.
 
Annak érdekében, hogy a KEOP során a források megfelelően kerüljenek felhasználásra, felajánlja a konkrét közbeszerzési pályázatok kiírásához a szakmai segítségét.
 
A Munkacsoport célja a szakmai tisztesség követelményeinek betartása és betartatásának elősegítése.
  • Veszélyes hulladék ártalmatlanítók érdekének képviselete.
  • Szakmai párbeszéd a törvényhozókkal és a hatóságokkal.
  • Hulladékkezelési technológiák (pl. BAT) értékelése.
Papp Keve (Hungaropec Zrt.)
dr. Varga A. Tamás (Palota Környezetvédelmi Kft.)
Dely Balázs (Loacker Hulladékhasznosító Kft.)
Barna László (AKSD Kft.)
Ember Sándor (Nógrádi Erdőkémia Kft.)
Babos József (Győri Hulladékégető Kft.)
Csorba János (ÉMK Kft.)
Csuták János (ÉMK Kft.)
Horváth Péter (Saubermacher Magyarország Kft.)
Képes Tibor (Ecomissio Kft.)
Dr. Kiss Imre (Ecomissio Kft.)
Kiss László (Kis Cégcsoport)
Lágler Katalin (Sarpi Dorog Kft.)
Lukács Péter
Tomkó István (Cirkont Zrt.)
Tóth Csaba (Cirkont Zrt.)
Varga Andrea (Hungaropec Zrt.)

Időpont: 2012. május 22. (kedd)
Helyszín: Hotel Aréna, 1148 Budapest, Ifjúság útja 1-3.


A Magyar Mérnöki Kamara a résztvevőknek 2,5 pontot, az előadóknak további 1 pontot állapított meg.
A rendezvény kamarai törzsszáma: 07/2012/0015