140 éves probléma megoldása: budapesti vegyiművek zrt. Illatos úti telephelyéről 2300 tonna veszélyes hulladék elszállítása.
Az 1800-as évek közepe óta a jelenlegi Budapesti Vegyiművek (BVM) Illatos úti telepén egyre intenzívebb vegyipari tevékenység következtében komoly, a környezetre igen veszélyes vegyi anyagok halmozódtak fel. A cég 2007 táján abbahagyta tevékenységét, így közel 2500 tonna vegyes összetételű veszélyes hulladék maradt a telepen különböző csomagolás formában.
2015 nyarán, a Palota KV Kft. nyerte meg a Pest megyei Kormányhivatal által kiírt pályázatot, melyben vállalták, hogy a megmaradt 2300 tonna veszélyes hulladékot még 2015 végéig elszállíttatják. A munkára így alig 6 hónap állt rendelkezésre.
Komoly kihívást jelentett, hogy a nagy mennyiségű vegyszer a gyár különböző részein volt megtalálható, rendszerezés nélkül és sok esetben jelöletlenül. Az idő szűke miatt, a hulladékok beazonosítása nagy kihívást jelentett. A hulladék jelentős része növényvédőszer gyártás hulladéka, mellékterméke, vagy egyéb intermedierek, illetve kiindulási anyagok voltak.
Először minden potenciális szennyezőforrást el kellett távolítani. Csak ezután kezdődhetett meg a gyártelep és környékének megbízható tényfeltárása, a szennyezés lehatárolására. A veszélyes hulladékot tartalmazó hordók és egyéb más hulladékok elszállítása és nagyrészt a Sarpi Dorog égetőjében történő ártalmatlanítása komoly előrelépést jelentet a IX. kerület és Budapest környezetvédelme érdekében.
A szoros ütemezésen túl a legnagyobb kihívás a logisztika, azaz a hulladékok csomagolása, illetve helyben, még a telepen a hulladékok biztonságossá tétele volt.
A hulladék elszállításán és az ártalmatlanításán túl, fontos volt a helyi lakosoknak a hatóságokba és az állam cselekvő képességébe vetett bizalmának a helyreállítása és megerősítése. Azzal, hogy a két cég erőforrásait és szakmai tudását összehangolva, transzparens módon, a határidőket betartva haladtak a hulladékok elszállításával és ártalmatlanításával, egy komoly és ma már állandósult környezeti kockázatot hárítottak el. Mindezt ráadásul úgy, hogy a hatóságok folyamatosan ellenőrizhették a munkálatokat és az előrehaladást.
A Palota és a Sarpi Dorog Kft-nek a projekt hatékony és biztonságos lebonyolítása érdekében meg kellett oldaniuk a hulladékok csomagolását úgy, hogy mind a szállítás alatt, mind pedig az ártalmatlanítás folyamán a kezelőknek ne keljen kontaktusba kerülniük a hulladékkal. A feladat nehézségét fokozta az a tény, hogy a határidő miatt gyorsan és pontosan meg kellett határozni az egyes hordók és egyéb tartályok/medencék tartalmát és veszélyességi fokát. Ezen feladat értelmében kellett meghatározni különböző hulladékok összetételét, hogy az ártalmatlanítást a leghatékonyabban lehessen elvégezni. Több hulladék igen magas fluor és egyéb, az égetőre agresszív hatású anyagot tartalmazott, így ez a meghatározás és szelektálási folyamat igen fontos tényező volt a projektben.
A projektnek a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulása: A 2300 tonna hulladék elszállításával megindulhatnak a telep 16 hektáros területének helyreállítási munkálatai. Egy felhagyott ipari telep mérhetetlen költséget jelent a városnak, főleg ha figyelembe vesszük azt is, hogy egy ilyen nagyságú területet egyéb célokra is lehetne hasznosítani.
Az átadók: Dr. Ágoston Csaba a KSZGYSZ elnök, Czibók Ágnes KSZGYSZ nemzetközi kapcsolatok referens
forrás: https://www.linkedin.com/in/katalin-lagler-33311887/?originalSubdomain=hu
Életműdíj díjazottja
Dr. Bándi Gyula
Prof. Dr. Bándi Gyula, CsC, Dr. habil, tanszékvezető egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog-és Államtudományi Kar, Környezetjog és Versenyjog Tanszékén.
A környezetjog oktatásának és kutatásának művelője több mint három évtizede. Megalapította a környezetjogi szakjogászképzést. Ennek keretében a kilencvenes évek közepétől nagy figyelmet fordít az EU környezetjog hazai hatásának és érvényesülése rendszerének feltárására. Az EU környezetjog Jean Monnet professzora, Jean Monnet Centre of Excellence létrehozója és igazgatója. A témakör oktatása és kutatása kapcsán kifejtett tevékenységéért Pázmány Péter Felsőoktatási Díjban részesült.
Több mint 150 publikációja jelent meg itthon és külföldön egyaránt (pl. Környezetjog, Szent István Társulat, 2011). Több hazai és nemzetközi szakmai szervezet tagja (a Környezeti Management és Jog Egyesület alapítója és elnöke, a Magyar Jogász Egylet Tudományos Bizottság elnöke, a Magyar Bioetikai társaság elnöke, az MTA Állam-és Jogtudományi Bizottság tagja, az ’Avosetta’ EU környezetjogi társaság tagja, a CEDE magyar tagja) Jogászi munkáját az MJE Szalay László Díjjal ismerték el.
Az átadó: V. Németh Zsolt államtitkár
