Hogyan tovább? További teendők a zöldipari munkaerőpiacon

2022. május 18-án lezajlott a KSZGYSZ „A munkaerő-piac keresleti és kínálati oldalának összehangolása a hazai környezetipari vállalkozások eredményes működéséért” című GINOP-5.3.5-18-2018-00047. sz. projekt zárókonferenciája, amelyhez online is lehetett csatlakozni.

A konferencia megnyitásaként Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezetője ismertette a projekt létrehozásának körülményeit, az ennek során feltárt problémákat és a megoldásukra kidolgozott módszertant, amelynek során 10 tagvállalat bevonásával és az érintett munkacsoport bevonásával kidolgozásra került az Elnökség által elfogadott Cselekvési Terv.

A projekt során bebizonyosodott, hogy a képzői és a munkaadói oldalnak is kellően rugalmasnak kell lennie, hiszen a körülmények és a képzési igények is jelentősen, gyorsan változnak. A projekt során sorra születtek oktatási intézményekkel együttműködési megállapodások, melyek sora a közeljövőben bővülni fog.

A projekt egyik fő eredménye a Zöld állásportál, amely egy iparágspecifikus álláskeresést és munkahelyet kínáló weboldal, melyen a munkavállalót kereső és az állást kereső munkavállalók rövid úton, szakmaspecifikusan egymásra találhatnak. A honlap a https://zoldallasportal.hu/ címen érhető el.

Az állásportál és a piacfelmérés tanulságai alapján elmondható, hogy az ágazati betöltetlen állások terén a szellemi és fizikai munkaerő egyaránt hiányzik, de látható, hogy a zöldipar vonzó a munkavállalók számára, akár alacsonyabb fizetésért is, hiszen aki ezen a területen dolgozik, elhívatott a környezetvédelem iránt, és ez az elköteleződés a munkahelyválasztási preferenciákban is jelentkezik már.

Kopcsándy Anna, a KSZGYSZ projektkoordinátora előadásában a GINOP-5.3.5-18-2018-00047 projekt főbb mozzanatait, eredményeit, előrehaladását mutatta be. Elsőként a projektindítás lépéseit ismertette, valamint azt a módszertant, amire a projektmunka teljes folyamata épült.

A stratégiaalkotás, a beavatkozások meghatározásához szükség volt egy átfogó, részletes munkaerőpiaci felmérésre, melyet a tagvállalatok és a bevont oktatási intézményi partnerek (oktatók, hallgatók) töltöttek ki.

A kérdőíves felmérés eredményei, valamint további primer és szekunder adatgyűjtés felhasználásával Munkaerőpiaci helyzetelemző tanulmány készült.

A projekt során a Zöldállásportálhoz kapcsolódóan két népszerűsítő film is készült, melyek a KSZGYSZ honlapján, valamint a Youtube csatornáján is elérhetőek, az alábbi linkeken.

A projekt keretében pályaorientációs előadások is zajlottak, a Szövetség tagvállalatai vezetőinek közreműködésével, országos lefedettséggel, összesen 7 helyszínen. Az előadássorozatról készült összefoglalót IDE kattintva érhetik el.

Dr. Bartus Gábor egyetemi adjunktus, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára előadásában azokat a makrogazdasági jellemzőket mutatta be, melyek meghatározzák a környezetipari vállalkozások versenypiaci, valamint munkaerőpiaci környezetét is.

A demográfiai vonatkozásokról szólva elmondta, hogy magas a népességfogyás, az elöregedés hazánkban. Évről-évre kevesebb az új belépő a munkaerőpiacra, emiatt fokozódik a munkaerőhiány. Itthoni jellegzetesség, hogy GDP 5%-a fordítódik családtámogatásra, ez nagyon magas arány. A kivándorlással kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy arányaiban alacsony, de az összetétele rossz, vagyis sajnos sok diplomás van az országot elhagyók között. A Forint leértékelődése kapcsán elmondta, hogy ez munkaerőpiaci hatását tekintve káros, mivel a külföldi munkavállalást teszi vonzóvá, ebből is következik az, hogy a munkaerőhiány jelensége évtizedekre velünk marad. Kiemelte, hogy a munkaerővonzás és -megtartás eszköztára változik, főleg a fiatalabb munkavállalói rétegek számára fontos az imázs, a munkakörülmények, és a társadalmi-környezeti felelősségvállalás. Záró gondolatként megjegyezte, hogy a KSZGYSZ GINOP projekt eszközei jól illeszkednek a kihívásokhoz való alkalmazkodás témájához.

Salzmann Zoltán cégvezető a cégutódlás, generációváltás szakértője előadásában a munkaadói oldalt szólította meg, rávilágítva e folyamat buktatóira, de megoldási lehetőségekről is szó esett az interaktív prezentáció során. A résztvevőknek feltette azokat a kérdéseket, amelyeket egy cégvezetőnek az utódlás problémájával szembesülve fel kell tennie magának. A feltett kérdésekre adott válaszok, gondolatok inspirálóak és elgondolkodtatóak voltak, hiszen, ha a témával kapcsolatban a vezetőben már megfogalmazódtak kérdések, állítások, akkor késlekedés nélkül el kell kezdeni az utódlással foglalkozni, amelybe akár külső segítséget is bevonhat.

Bodáné Dr. Kendrovics Rita egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes, intézetigazgató, (Óbudai Egyetem, Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, Környezetmérnöki és Természettudományi Intézet) Előadásában az oktatás, a képzés során figyelembe veendő munkaerőpiaci igények ismeretének fontosságára is felhívta a figyelmet. A KSZGYSZ projektjét figyelemmel kísérték, aktívan képviselve az oktatói, a hallgatói érdekeket és örömmel látja, hogy a Cselekvési Tervbe ezek beépültek. Mindez azért is fontos, mert a tapasztalat és a statisztikák azt mutatják, hogy csökken az érdeklődés a környezetmérnök képzés iránt. Mivel a felsőoktatási képzési rendszernek is lépést kell tartania a piaci igényekkel, illetve az iparági trendekkel, ezért folyamatosan figyelik, hogy milyen új képzések indítására van szükség. A közeljövőben környezetmérnök/ fenntarthatósági mérnök (Msc) képzés elindítását tervezik, akár már a 2023/2024 tanévtől. Emellett bekerülhet a képzések közé a körforgásos gazdasági mérnökképzés is. Jelenleg környezetmérnöki képzés 10 hazai felsőoktatási intézményben folyik.

Előadásában kiemelte a KSZGYSZ felmérésből is egyértelműen kiolvasható munkaerőpiaci elvárásokat az egyetemi képzésből kikerülő munkavállalókkal szemben, melyet kiegészített az alábbiakkal:

• Környezetmérnök képzés léte múlik a zöldiparral való együttműködésen – szükséges a környezetmérnök képzés céljainak, struktúrájának minél szélesebb körben való megismertetése az ipar számára.
• Az egyetemek nyitottak, sőt kezdeményező szerepet töltenek be a szakmai együttműködésekben.
• Szükséges a piac elvárásainak megismerése mind szakmai (hard skillek), mind a kompetenciák (soft skillek) tekintetében – felmérések, tesztek szükségesek.
• A jövő szakemberképzésének színvonala múlik a piaci együttműködéseken, együttes szakmai, oktatási és pályázati tevékenységen.
• Ebben fontos szerepet kaphatna a jövőben megrendezésre kerülő, a Környezetmérnök Hallgatók Országos Konferenciája nevű kezdeményezés, amelynek célja hangot adni a multidiszciplináris képzésnek hallgatói oldalról is.

Berze Márton, az Onlife Academy szakértője a témához kapcsolódóan a cégek HR feladatait dolgozta fel, tabukat és tévhiteket döntögető szemléletben. A szakértő néhány alapelv köré építette fel előadása mondanivalóját.

Az első alapelv lényege, hogy a betöltendő pozíciók esetén szükséges megvizsgálni, hogy egyáltalán szükség van-e annak betöltésére. Ennek érdekében számba kell venni a folyamatok felülvizsgálatát, munkakörök átszervezését, esetleg a tevékenység leépítését. Ezzel az erőforrások hatékony felhasználására serkentjük a vállalatot, ebbe a folyamatba bevonhatóak a munkavállalók is.

A második alapelv azt mondja ki, hogy a cég tegye magasra a bekerülési kritériumokat, ezzel teremtve presztízst a munkahelynek, és a meglévő munkavállaóknak is.

Az utolsó irányelv fontos intelmet intéz a vállalkozóhoz: merjen nemet mondani. ne elégedjen meg a rossz jelölttel, csak azért mert „mindegy, csak jöjjön valaki”. Az optimálistól rosszabb új belépő nem szállítja az elvárt eredményeket, rombolja a csapatot, extra erőforrást köt le, valamint rossz fényt vet az őt felvevőre is.

Iga Benedek, az ENCOTECH Kft. operatív igazgatója, a KSZGYSZ alelnöke a Szövetség kommunikációs és információtechnológiai munkacsoportjának vezetőjeként kísérte végig a projektet. Elmondta, hogy hogy ágazati érdekvédelmi szövetségként fontos feladatuk az ilyen és hasonló ágazati kezdeményezések felkarolása, támogatása, generálása. Fontos eredménytermékként említi az elkészült Cselekvési tervet, melynek végrehajtása a következő évek feladata lesz a Szövetség számára. Megköszönte a projektmunka során a tagvállalatok aktív és érdeklődő részvételét. Ami a felsőoktatási együttműködéseket, duális képzések rendszerét illeti, elmondta, hogy e területen több megállapodás előkészítése, aláírása van folyamatban, azt a jövőben is szövetségi szinten támogatni, elősegíteni kívánják.

Dr. Ágoston Csaba, az Ezüstkő Mérnöki Kft. ügyvezetője, a KSZGYSZ elnöke záróbeszédében összefoglalta tapasztalatait, személyes benyomásait a projektben elvégzett munka kapcsán, megköszönte a Szövetség tagvállalatainak és a külső szakértők aktív, támogató együttműködést a projekt megvalósításában.  A projekt a zöldipar munkaerőpiaci helyzetét a lehető legátfogóbban mérte fel, és jelölte ki a szükséges intézkedéseket. A hallgatóság figyelmébe ajánlja, hogy a projekt eredményeit használják, népszerűsítsék munkájuk során és a Cselekvési Terv végrehajtásában partnereikkel együtt folytassák a jó rajtot vett projektet.