"Vállalatok a körforgásos gazdaságban” fenntarthatósági workshop és képzéssorozat – I. Összefoglaló

A 3 alkalomból álló, körforgásos gazdasággal foglalkozó workshop és képzéssorozat a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szervezésében, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásával kerül megrendezésre.

 A sorozat első képzési napja 2019. október 28-án volt, amelynek fókuszában a körforgásos gazdasági stratégiák, a jogi és gazdasági keretek, a kötelezettségek, üzleti lehetőségek és esélyek szerepeltek.

Dr. Barna Orsolya ügyvéd, független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, a Magyar Közbeszerzési Intézet alapítója a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány nevében köszöntötte a résztvevőket, majd ismertette az Alapítvány céljait. Ezek fókuszában a fenntarthatóság iránti társadalmi érzékenység növelése, az ezt elősegítő kezdeményezések támogatása is szerepel. Kiemelte a nemrégiben elindított gyakornoki programot, amely olyan szakemberek kinevelését célozza, támogatja, akik a fenti ismeretek birtokában tevékenykednek majd a jövőben. Ehhez szorosan kapcsolódnak majd azok a finanszírozási modellek, amelyek kidolgozása jelenleg is folyik az Alapítvány közreműködésével.

Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára „A körforgásos gazdaság nemzetgazdasági értelme” című előadásában feltette a kérdést: miért is lett olyan divatos a körforgásos gazdaság? Az okok felsorolásából kiemelte és bemutatta a területfoglalás és az anyaghasználat rendkívüli mértékét, rámutatva, hogy napjainkban az erőforrások korlátlan és felelőtlen ki- és felhasználása zajlik, amin sürgősen változtatni kell: célzott, előrelátó jogszabályi, pénzügyi intézkedésekkel kell ösztönözni a hozzáférés alapú gazdaság kialakulását, hiszen a környezetvédelem célja is a tartós, versenyképes, fenntartható gazdaság elősegítése.

Markó Csaba, a KSZGYSZ szakmai igazgatója a „Körforgásos gazdaság jogszabályi környezete” címmel tartott előadásában ismertette az EU kapcsolódó jogszabályait, a téma releváns adatait, követelményeit és a hazai jogszabály-előkészítés helyzetét. Kiemelte, hogy az intézkedések eredményeként jelentősen növekedni fog a kiterjesztett gyártói felelősség szerepe, az anyagtakarékosság ösztönzése.

Dr. Wégner Krisztina hulladékgazdálkodási szakértő (MÁV Zrt.), az ISWA magyar tagozat képviselőjeként „Nemzetközi tapasztalatok és üzleti megoldások a fenntartható hulladékgazdálkodás területén” címmel tartott előadást, amelyben megosztotta az ISWA október eleji világkongresszusán (Bilbao) elhangzottakat, kiemelve azt, hogy „vége a szokásos, bejáratott ügymenetnek”, az országok már védik saját környezeti-gazdasági érdekeiket. Az is látható, hogy a nagy forgalmat lebonyolító cégek már új gazdasági modell szerint működnek – sikerrel: változás van a gyártásban, a fogyasztási szokásokban, a szolgáltatásokban, a hulladékgazdálkodásban, ahová be kell gyűrűznie a 4. ipari forradalomnak. Ugyanakkor az egyes hulladékáramok kezelésére nincs körforgásos stratégia, az üzleti számítások még mindig a lineáris gazdaság elvén alapulnak, a rövid távú profitszerzésre fókuszálnak, a környezet (emberi, természeti) figyelmen kívül hagyásával. Az eladási célszámok mellett a fenntarthatósági célokra fordítandó összegek még mindig eltörpülnek.  

Tanka Eszter, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. csoportvezetője a hazai iparfejlesztési törekvésekről, az ipari szimbiózis kialakításának lehetőségeiről, az eddigi projektek (TRIS, GREENIN, CIRCA) tapasztalatairól, következtetéseiről tartott előadást, melynek fókuszában az a gondolat állt, hogy „növekedés, de milyen áron?”. Felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges a vállalkozások tájékoztatása, ösztönzése (pályázatok), a nemzetközi tapasztalatok, gyakorlatok, eljárások, üzleti modellek hazai megismertetése, már csak azért is, mert pl. a bankok, kockázati tőkealapok már ezt az anyagtakarékos, hatékony gyakorlatot jobb minősítéssel értékelik. Olyan ösztönzőkre van szükség, amelyek segítik a körforgásos gazdaság lényegének megismerését, módszereit, az üzleti modellek átvételét, együtt a jogi és pénzügyi ismeretekkel, a lehetőségek mérlegelésével, mert így lehetünk versenyképesebbek.

Dr. Paksi Gábor ügyvéd, közbeszerzési szakértő, a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége „Zöld Közbeszerzés” munkacsoportjának vezetője elmondta, hogy az állam a legnagyobb megrendelő (14-16%) a beszerzések piacán. Jelenleg a hazai közbeszerzések során az zöld, amit az ajánlatkérő annak ítél és a megfelelő felületen így jelöl. Más a norma az EU-ban és Magyarországon, más az ismeretszint, a műszaki tartalom is. Komoly szakmai (korszerű műszaki) felkészültség szükségeltetne az ajánlatkérők, kiírók, bírálók mögé, hogy a közbeszerzés tárgya, módszere valóban a hosszú távú fenntarthatóságot tükrözze.

Dr. Barna Orsolya előadásában azt hangsúlyozta, hogy ha a zöld közbeszerzés adta tényleges lehetőségek beépülnének az állami közbeszerzésbe, az kihatna a piac, a hazai gazdaság egészére. Ezért is kívánatos lenne, hogy mielőbb jelenjék meg a hazai, zöld közbeszerzésekre vonatkozó végrehajtási rendelet. Mindez nem újdonság, hiszen Nagy-Britannia, Dánia, Németország, Ausztria már most is ezt alkalmazza. Érdekességként elmondta, hogy van, ahol a fenntarthatósági szempontok meglétét külön pontokkal ismerik el, és ezek tovább is vihetők a későbbi közbeszerzésekre, tehát plusz pontot (versenyelőnyt) jelent. A közbeszerzési szakjogászok dolgoznak a szabályozási javaslatokon, várják a piaci szereplők ehhez kapcsolódó javaslatait is.

Kertész-Káldosi Zsuzsanna, az Innovációs és Technológiai Minisztérium hulladékgazdálkodási referense elmondta, hogy lezajlott egy országos hulladékanalízis, ami alapján (a reprezentatív mintákból) olyan elemzésekre nyílt lehetőség, amelyek területileg, tartalmilag, időszakra vonatkoztatva értékelhető adatokat, világos tennivalókat határoztak meg. Az is kiderült, hogy az adatszolgáltatás rendszere is átalakításra szorul. Ezt a jövőbeni EU-jogszabályoknak, iránymutatásoknak való hazai megfelelés is kiköveteli (részletesebb, anyagfajtákra kiterjedő adatokra van szükség), illetve módszertani változtatás is szükséges. Az erről való tájékoztatás, az érintettek felkészítése, a módszertan kialakítása, tanítása az elkövetkező időszak legsürgetőbb feladata.

Balogh Zsuzsanna (TRENECON Kft.) összefoglalójában utalt arra, hogy a környezeti externáliák ismerete, bemutatása is szükséges a piaci és az állami szereplők részére. A gyártók, termelők részéről szükséges az önvizsgálat, az elemzés, hogy ezek csökkentése érdekében ki mit és hogyan tud vállalni. Az innovációs partnerség egyáltalán nem ördögtől való, hosszútávon takarékos, versenyképességet növelő tényezővé válhat, hiszen a területhasználat, az anyagtakarékosság mind e felé mutat. A vállalati magatartás, üzleti érdek alapelvévé kell tenni a fenntartható működést, gazdálkodást, és láttatni, beláttatni kell, hogy mindez egyéni és közösségi érdek is.

A képzés résztvevői a fenti előadásokat közvetlenül megkapták.

A „Vállalatok a körforgásban” képzéssorozat 2. eseményére „A környezetipar, az ökoinnovációk és a start-upok érvényesülése és kilátásai itthon és a globális piacokon” címmel 2019. november 14.-én kerül sor.