Vállalatok a körforgásos gazdaságban – II. rész - összefoglaló

2019. november 14-én zajlott le a KSZGYSZ és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány második közös fenntarthatósági workshopja, amelynek témája a környezetipar, az ökoinnovációk és a start-upok érvényesülése és kilátásai a hazai és a globális piacokon címmel.

Megnyitójában Hankó Gergely ügyvezető utalt arra, hogy egyre több ökoinnováció születik a Szövetség berkein belül és egyre több cég a Szövetségen keresztül keres partnereket K+F, innovációs lehetőségek feltérképezése céljából.

Külföldi üzletemberek, delegációk adják egymásnak a kilincset és lehetőséget adnak a tagcégek bemutatkozására, a fejlesztések ismertetésére. Az eszközök (angol nyelvű honlap) fejlesztése területén van tennivalónk, de a know-how sok esetben megvan és releváns az érdeklődők számára, főleg Észak-Afrika, Közép-Afrika, Ázsia, Amerika ipara, befektetői számára. Ezt mindenképpen ki kell most használni.

A tagcégeknél mindig szükség van friss, képzett munkaerőre, de a tapasztalatok szerint az intézményekből gyakran nem megfelelő mérnöki, természettudományi tudással, kompetenciával és munkakultúrával kerülnek a cégekhez a munkavállalók.

A Szövetséghez beérkező önéletrajzok alapján segítséget nyújtanak az álláskeresőknek, viszont ez a jövőben szélesebb körben és hatékonyabban kell megtenni, már az egyetemen felkészíteni a várható munkakörökre, feladatokra, elvárásokra. Ez a Szövetség hosszútávú terve ennek megoldására.
Ezért is külön öröm, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány - rendezvényünk főtámogatója -elindítja FONTUS ösztöndíj programját, amely ezt a célt szolgálja és a rendezvényen jelen van az ösztöndíjprogram néhány tagja is.  A jövő évi ÖKOINDUSTRIA 2020 nemzetközi környezetipari szakkiállításon ezért is lehetőséget teremt a Szövetség egy Zöld állásbörzére. 

Innovációk és start-upok lehetőségei Magyarországon címmel Szép Károly referens, az NKFIH elnöki tanácsadója tartott előadást. Magyarország a 23. helyen áll az innovációs index alapján, szabadalmaink, védjegyeink száma nagyon alacsony. Sajnos a hazai innovátorok nem itthon érvényesülnek 2000 óta jelentősen nőtt a K+F ráfordítások volumene, elsősorban a vállalkozási szektorban. A felsőoktatási szektor innovációs ráfordításai szerény mértékben, de növekedtek. Főleg nagyvállalatoknál jellemző az innováció, a kkv-k mérsékelt innovátorok Új K+F stratégia 3 fő iránya: tudástermelés, együttműködés, és tudásáramlás, tudásfelhasználás. Az új finanszírozási rendszer konstrukciói az EU 2021-től induló Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramjának logikáját követi. Egyetemi innovációs ökoszisztéma is kialakítás alatt van: szükséges az egyetemi tudástranszfer irodák megalapítása és ezek lehetnek az első start-up hotspotok.

H2020 Nemzeti Kapcsolattartói rendszer kiépítés alatt van, november végétől elérhetőek lesznek a start-upok számára megnyiló lehetőségek (3 tervezett (Fő)program 2020-ban). Továbbá fut az InnoGEN platform, ami tömöríti az összes saját és az országban futó ifjúsági, a K+F+I világgal összekötő programokat, ösztöndíjakat, rendezvényekett(UNKP, OTDK, HSUP, OKIR, NKFIH Startup RING … stb.) is.

Zöldipari trendek és lehetőségek a 2021-27-es tervezési időszakban címmel tartott előadást Lukács Ákos a Deloitte Zrt. szenior menedzsere. Előadásában kitért az European Green Deal-re, az ehhez kapcsolódó várható szabályozásra. Az EIB hitelportfoliója is klímatudatosan fog működni, hiszen megkezdődött a szén-alapú finanszírozásból való kivonulás. Az EU horizontális céljai a start-up-ok számára kedvezőek.  

Ökoinnovációk hazai helyzetéről szóló előadásában Dr. Lukács Pál miniszteri tanácsadó (ITM), tudományos főmunkatárs (Pannon Egyetem) kiemelte, hogy a vállalkozóvá válás egyre népszerűbb, a K+F finanszírozás e téren is növekszik, hiszen ez sok éve váratott magára. Új képzési formák, módok kellenek - problémamegoldó képességet növelni kell.

Buchta Gergely a CED – Közép-Európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. exportfejlesztési tanácsadója az ökoinnovációk és zöld start-upok (Közép-Kelet Európai) lehetőségeiről tartott előadást.

A start-upok és az innovációk finanszírozási lehetőségeiről Hradszki László, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. elnökségi tagja számolt be a hallgatóságnak.

Alternatív üzleti modellekről, a változó paradigmákról szólt Molnár Csaba közösségfejlesztési igazgató (MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt.), külföldi és hazai példák alapján (Raw Fiction – textil hulladék hasznosítás, Swappis – ruha újrahasználat, Vilhemp – bioplasztik. Kendertermelés melléktermékéből készült bioműanyag, Crispy Dog – rovarliszt + gyümölcs: környezetbarát állateledel, Vermigo, W-Heat, BeStraw, stb.)

A Pannon Pro Innovációs Kft. vállalkozásfejlesztési menedzsere, Deme Ágnes az EIT Climate-KIC greentech start-up sikerekről számolt be, majd a „Túl a buktatókon…” blokkban Ilcsik Csaba (Waterscope International Zrt.), Kump Edina alapító (Hulladekmentes.hu) és Bárczy Eszter ügyvezető (Bárczy Kft.) idézte fel a kezdeti nehézségeket.

Az ezt követő kötetlen workshopon két ifjú innovátor mutatta be projektjét, amelyhez a résztvevők megjegyzéseket fűztek, tanácsokat és együttműködési lehetőségeket kínáltak fel (Angel Smart Devices – Vajdovich Ádám; CRKL - Zele Bence – crkl.hu).