Megmenthető az élelmiszer! Összefoglaló

A STREFOWA nemzetközi projekt keretében a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége szervezett konferenciát e témakörben a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. felkérésére.

A szeptember 11-én rendkívüli érdeklődés közepette megtartott konferencián a téma 10 szakértője tartott előadást, érintve az élelmiszerlánc összes szereplőjét a termeléstől a fogyasztóig, és azon túl a hulladékhasznosításig, az eszközöket és a módszereket. Az előadók és a résztvevők bemutatták és megvitatták a területre jellemző tényeket, problémákat és jó kezdeményezéseket.

A STREFOWA projekt (Strategies to Reduce and Manage Food Waste – Stratégiák az élelmiszerhulladék csökkentésére és kezelésére Közép-Európában) egy nemzetközi program, amelynek célja az élelmiszerpazarlás visszaszorítása, az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése, a feleslegessé váló élelmiszerek hasznosítása, az élelmiszermentés és adományozás, valamint a figyelemfelkeltés és a tudatosítás területe, amelyek komoly szerepet tölthetnek be az élelmiszerpazarlás megszüntetésében.

A programban részt vevő országok – Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Olaszország – 16 pilot projektet valósítottak meg a célok elérése, a lehetőségek felmérése érdekében. A projekt magyarországi tagja a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., amelynek projektpartnere a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.

A STREFOWA projekt egyik pilot programja részeként készült a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. „Válassz engem!” kampányfilmje, amely a fogyasztót tájékoztatja a termék felhasználhatóságával, az azt mutató jelölésekkel (minőségmegőrzés és fogyaszthatóság) kapcsolatban.

Kereskedőként a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. az élelmiszerhulladék képződés csökkentése érdekében 2017 óta dolgozói programot üzemeltet. Ennek keretében pl. a másnap már nem forgalmazható (lejáró szavatosságú) termékek közül a pékárut és a gyümölcsöt dolgozói fogyasztásra engedik át. Együttműködnek a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, és humán adományozás keretében átadják számukra azon termékeket, amelyeknek kereskedelmi forgalomba hozatala valamilyen okból nem lehetséges, például jelöléshiba miatt.

A keletkező egyéb élelmiszerhulladékokat állatmentő szervezetek támogatására vagy szerves hulladékot feldolgozó szervezeteknek adják át, takarmányozási felhasználásra, illetve komposztot vagy biogázt előállító üzemeknek.

Élelmiszerhulladék-megelőzés az élelmiszerláncban

A NÉBIH szemléletformáló kampánya, a Maradék nélkül – az élelmiszerpazarlás ellen (www.maradeknelkul.hu) az EU Life programja és az Agárminisztérium támogatásával valósult meg.

A kampány célja a környezeti nevelés, a fogyasztói szemléletformálás és a hulladékcsökkentés volt, amelynek során a média megjelenésekkel több, mint 59 millió elérést sikerült megvalósítani. A program alapvetően négy sarokpontra épült: a háztartásban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségének felmérésére, szemléletformáló kommunikációs kampány és iskolai program megvalósítására, valamint a jó gyakorlatok összegyűjtésére és bemutatására.

Az iskolai program az élelmiszer hulladék keletkezésének megelőzését célozta. 2666 általános iskolában, 275.000 példányban ismeretterjesztő kiadvány, tanári kézikönyv, munkafüzet, 45 perces ingyenes prezentációk, 6 db animált prezentáció segítették a munkát.

A felmérésből kiderült, hogy a magyar háztartásokban képződő élelmiszerhulladék mennyisége átlagosan 68kg/fő/év, amiből 48,7% elkerülhető lenne. A lakosság leginkább a már elkészített ételek (13 kg/fő/év), a pékáruk (6,5 kg/fő/év) és a zöldség-gyümölcs (5,6 kg/fő/év) terén pazarló. A felmérés arra is rámutatott, hogy pazarlás terén a leginkább befolyásoló szocio-demográfiai hatások: a jövedelem, az életkor, a végzettség, a lakóhely és a régió.

Közétkeztetés és élelmiszerhulladék

A közoktatásban az oktatási és étkeztetési feladatok szétváltak, ami meghatározza a gyermekközétkeztetést. Az óvodába járó gyermekek, az általános iskolai tanulók és a középfokú nappali oktatásban részesülők közül a közétkeztetést több mint 1.000.000 fő veszi napi szinten igénybe. Az InDeRe Élelmezéskutató és Innovációs Intézet által készített élelmiszerhulladék felmérésre Budapest, Pest megye, Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom megye óvodáiban, általános iskoláiban, középiskoláiban és kollégiumaiban került sor. Jellemzően az ebéd során képződő élelmiszerhulladék mennyiségének, tápanyag struktúrájának és a hulladék újrafelhasználási lehetőségeinek vizsgálata történt meg 10.051 adag teljes ebéd menünél (leves, főétel, köret). Élelmiszerhulladék a ki nem tálalt (21,63%) és a kitálalt, de el nem fogyasztott étel (21,25%) esetében keletkezett. Összesítve a mérési eredményeket az éves oktatási napokra és az étkezésben részesülők számára, évente nagyságrendileg 138.000 t előállított étel kerül a gyermek-közétkeztetésbe, ebből évente megközelítőleg 53.300 t élelmiszerhulladék keletkezik. A keletkezett ételhulladékból az újrahasznosítható mennyiség 26.650 t/év, ami 35.220.000 ételadagot jelentene éves szinten.

Mit tehetnek a gyártók?

Élelmiszerhulladék a teljes gyártási folyamat során sok helyen keletkezhet, és keletkezik is, ami ellen a szakma leginkább a termelés, előállítás optimalizálásával léphet fel. Erre több lehetőség is adódik. Az élelmiszerbiztonság prioritását szem előtt tartva, jobb folyamatszervezéssel, a gyártási folyamatok fejlesztésével, készletgazdálkodással lehet megelőzni, csökkenteni az élelmiszerhulladék keletkezését.

Szintén segíthet a „forecasting”, azaz a kereskedelmi igényekhez igazított gyártástervezés, készletgazdálkodás, logisztika, alapanyag rendelés. További hulladékcsökkentés érhető el technológiai és a termékfejlesztéssel, az élelmiszerláncban a gyártó előtt és az utána elhelyezkedők ösztönzésével, illetve kedvezőbb szabályozói környezet kialakításával. Csomagolás területén a visszazárhatóság hozhat előrelépést.

Maradékok kezelése terén alapvető a hulladék képződésének elkerülése. Ez egyrészt történhet az emberi fogyasztásra alkalmas termékek élelmiszerbanknak vagy más termék gyártásához történő átadásával, körforgásban tartásával, másrészt az emberi fogyasztásra már nem megfelelő anyagok takarmány, energetikai, szervestrágya célú felhasználásának ösztönzésével.

A gyártás kapcsán fontos a fogyasztói edukáció, kommunikáció. Ennek érdekében megfelelő jelöléseket kell alkalmazni a terméken, a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő feltüntetésével. A fogyasztói felhasználás növelése érdekében javasolt a különböző fogyasztóknak, fogyasztási szituációknak megfelelő csomagolások és kiszerelések bevezetése.

Farmtól az asztalig 

A hazai fejlesztésű „TE-FOOD” élelmiszer nyomonkövetési rendszer – amelyet a Laurel Kft. mutatott be – a teljes értékesítési láncot lefedi a gyártótól a fogyasztóig. A TE-FOOD a feltörekvő gazdaságok élelmiszer biztonságára és a “farmtól az étkezőasztalig” ellátási lánc biztosítására fókuszál. Honlapjuk szerint a cég a magyar, vietnámi és dél-afrikai piacokon van jelen, ahol 6000 piaci szereplővel van kapcsolatuk, hálózatukon naponta 12 000 sertés, 200 000 baromfi és 2.5 millió tojás útját követik nyomon.

QR kód jelzi az élelmiszer származási helyét és keletkezési történetét, ami a fogyasztói bizalmat erősíti a vásárlás során. A rendszer előnye a költséghatékonyság, a könnyű integrálhatóság és a feltöltött termékadatok megmásíthatatlansága. Ez a nyomon követési rendszer így – az átláthatóság biztosításával – segít az világszinten problémát jelentő, élelmiszerek által okozott betegségek számának csökkentésében is. Napjainkban élelmiszerek által okozott betegségben minden 10. ember érintett. A gyermekhalál 1/3-a esetében szintén az élelmiszer általi betegségek a felelősek.

A TE-FOOD rendszer versenyelőnyt biztosít az értékesítési láncban részvevő összes szereplőnek. A lekövetett termékjelzés a csomagoláson jól látható helyen szerepel, segítve a fogyasztók tájékoztatását és növelve a termékmárka ismertségét mind a B2B, mind a B2C irányú értékesítés esetében. 

Hulladékból érték: sütőolaj begyűjtés 

A Biofilter Környezetvédelmi Zrt. a fenntartható hulladékkkezelésre törekszik. A begyűjtött használt sütőolaj és zsiradék biodízel előállításhoz, majd mezőgazdasági gépek üzemeltetésére kerül felhasználásra. A vállalat által, 2018-ban begyűjtött használt sütőolaj mennyisége elérte az 5600 tonnát. Ez 12.300 tonna CO₂ kibocsátását előzi meg, ami 2600 autó éves szennyező anyag kibocsátásának felel meg. Ugyanebben az évben a cég 7600 tonna élelmiszerhulladékot gyűjtött be, ami 4900 háztartás éves energiafelhasználásának fedezetére elegendő. A fogyasztói begyűjtés növelése érdekében a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. tájékoztató online felülettel segíti a megfelelő lakossági szemléletformálást, a használt sütőolaj szervezett begyűjtését. 

Az Élelmiszerbank 

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület tagja az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének, és nonprofit szervezetként kettős cél elérésére törekszik. Egyrészt az élelmiszerfeleslegek minél nagyobb arányú összegyűjtésére, a környezeti lábnyom csökkentésére, másrészt a nélkülözők segítése révén az éhezés és alultápláltság elleni küzdelemre. 350 partnerszervezettel együttműködve az Élelmiszerbank rendszeresen segít a rászorulókon. 2018-ban 11.000 tonna megmentett élelmiszert jutatott el 300.000 nélkülözőhöz. Ez az érték közel kétszerese a 2016-os mennyiségnek. A programban részt vett a Tesco, az Auchan, az Aldi és a Metro 314 áruháza. Az így megmentett élelmiszerek értéke megközelítette a 6.472.000 Ft-ot. A 11.000 tonna megmentett élelmiszer közel 22.300 tonna CO₂-lábnyom és 1.674.000 m³ vízlábnyom csökkentést eredményezett. Ez utóbbi egy Cegléd méretű város éves lakossági vízfogyasztásával egyenértékű. 

A menü egyharmada

A Felelős Gasztrohős nonprofit szervezet egyrészt a fenntartható vendéglátóhelyek számának növelésére, másrészt a lakossági tudatosság erősítésére törekszik tevékenységével. Az általuk létrehozott és adományozott „Fenntartható vendéglátóhely” minősítés elnyeréséhez több kritérium teljesítése szükséges.

A vendéglátóhelyeken képződő élelmiszerhulladék kezelése jelenleg több problémába is ütközik. Általában nem rendelkeznek kellő információval a feladat megoldásához, miközben élelmiszerbiztonsági és hulladékgazdálkodási jogszabályi előírásokat is figyelembe kell venniük. Sok esetben gondot jelent az élelmiszerhulladékok kezelésére szolgáló hely, illetve az elszállítás hiánya. A megkérdezett vendéglátóhelyek többsége (70%) mindezek ellenére leginkább továbbadományozná a megmaradt élelmiszert, a hulladékká válás elkerülése érdekében.

A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék csökkentését szolgálja a „Nem etetem a szemetesem” kampány. A Felelős Gasztrohős lakosságnak szóló kezdeményezése arra biztat mindenkit, hogy egy hónapig próbálja meg a lehető legkevesebb élelmiszer-hulladékot termelni, hozzájárulva ezzel a Magyarországra jellemző 68 kg/fő/év élelmiszerhulladék mértékének csökkentéséhez és az élelmiszerek megmentéséhez.

A konferencia összefoglalója és előadásai elérhetők a www.kszgysz.hu oldalán.