Az európai Zöld megállapodás és a biodiverzitás műhelykonferencia

Április 14-én részt vettünk „Az európai Zöld megállapodás és a biodiverzitás” című műhelykonferencián, a Magyar Természetvédők Szövetsége rendezésében. A konferenciának a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adott helyet. 

A megnyitó beszédet Prof. dr. Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanára, a Jövő Nemzedéke szószólója tartotta, beszédében összefoglalta az ENSZ és az Európai Unió biodiverzitás védelmére vonatkozó legfontosabb passzusait.

Az ENSZ 2022-ben Montreálban, a Biológiai Sokféleség Konferenciáján a jelenlegi évtizedet az „ökoszisztéma helyreállításának évtizedének” titulálta. A környezet károsítás és a természet eltűnése az emberi jogok élvezetét negatív módon befolyásolja, így az alapvető emberi jogokat sérti, hiszen a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jog, ezek közé sorolható. 

Az EU-ban számos egyezmény született a biodiverzitás védelmének témájában, a legfrissebb a 2030-ig tartó Biodiverzitási Stratégia, amely a Zöld Megállapodás (EU Green Deal) keretein belül született, „Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” címmel. A legfőbb eszközök a biodiverzitási stratégia céljainak elérésére a GDP-n túlmutató értékelés, ökoszisztéma-megközelítések és zöld infrastruktúra fejlesztése. 

A felvezetés után az első előadásban Kőrösi Levente, az Agrárminisztérium, Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztályának vezetője beszélt az Európai Zöld Megállapodás ökoszisztéma helyreállításának tervéről, az EU Biodiverzitás, „Termőföldtől az asztalig „stratégiáról, mint szakpolitikai intézménycsomagról. 

Az EU biodiverzitás stratégiát 2020-ban hozták nyilvánosságra, nagy hangsúlyt kapott a stratégia kidolgozásában a nyomon követés, 2024-ben és 2026-ban is sor kerül majd köztes értékelésre. Az értékelések és a stratégia megvalósításának folyamata mindenki számára elérhető és nyomon követhető a https://dopa.jrc.ec.europa.eu/kcbd/dashboard/ oldalon, az „EU Biodiversity Strategy Dashboard” -on.  

A stratégia célkitűzései a következőek:

1. Az unió szárazföldi területe legalább 30%-át védelemben kell részesíteni -védett területekre vonatkozik, az EU szárazföld területeinek 30%-a tartozzon védelem alá, jelenleg 26% EU-s szinten, Magyarországon a nemzeti jogszabályok és Natura 2000 által védett terület az ország 22%-a.
2. Szigorú védelmet kell biztosítani az uniós védett területek legalább 1/3-án, ezen belül valamennyi meglévő természetes és öreg erdőnek (összterületi cél: 10%, jelenleg 3%)
3. Már meglévő védett területek hatékony kezelése – egyértelmű természetvédelmi célokat és intézkedéseket kell elfogadni, meghatározni és nyomon követni (ezt 2024-ig el kell fogadni- Magyarország szempontjából teljesíthető ez a cél)
4. Az élőhelyek és a fajok védettségi helyzete nem romolhat és legalább 30%-uk eléri a kedvező védettségi helyzetet vagy legalábbis javulást mutat (erre rákeresni Eurostat ábra) – kiemelt figyelem a beporzókra (Beporzókra vonatkozó új megállapodás)
5. Beporzókra vonatkozó új megállapodás
6. A kémiai növényvédő szerek használata és kockázata 50%-kal csökken – új EU rendelettervezet a növényvédő szerek fenntartható használatára (folyamatban lévő tárgyalás)
7. A mezőgazdasági területek legalább 10%-án található magas biodiverzitású tájelemek legyenek
8. A mezőgazdasági területek min. 25%-án ökológiai gazdálkodást kell folytatni (MO. jelenleg 6%) és az agroökológiai gyakorlatok sokkal elterjedtebbé válnak (Ausztria már most 25%-on áll)
9. 3 milliárd új fa ültetése/telepítése az Eu-ban az ökológiai elvek teljes körű tiszteletben tartása mellett – Bizottsági útmutató áll rendelkezésre
10. A szennyezett talajú területek helyreállításában jelentőst előrelépést kell elérni
11. EU Talajvédelmi Stratégia 2021
12. Megtörténik legalább 25 000 km2-en a folyók természetes funkcióinak helyreállítása
13. édesvízi ökoszisztéma helyreállítása
14. hosszirányú és keresztirányú átjárhatósági elemek felszámolása
15. idegenhonos inváziós fajok által veszélyezettet vörös listás fajok számának 50%-kal visszaesik
16. Legalább 50%-kal csökkenteni kell a trágyázásból származó tápanyag-veszteséget, a műtrágyahasználat legalább 20%-kal csökkentése(2023 EU integrált tápanyag-gazdálkodási cselekvési terv)
17. A legalább 20 000 lakosú Európai Uniós városok nagyszabású városzöldítési tervvel kell rendelkezni, ezek között a városok között kapcsolatot kell biztosítani és a városok körüli zöldterületetekkel és kapcsolódniuk kell

2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitási Stratégia elfogadás előtt áll, de igazodik a globális és az európai biodiverzitási stratégiához. 

Jövő Nemzeteinek Érdekeinek Védelmét ellátó Biztoshelyettes Titkársága, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala: 

A biológiai sokféleség megőrzésének alkotmányos alapjai és a jövő nemzedékek szószólójának biodiverzitás védelmi feladatairól Zentainé dr. Gáspár Vera adott elő, a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes vezető-főtanácsosa. 

Az ENSZ 2022-es jelentése szerint közel 1 millió faj kihalása fog bekövetkezni a közeljövőben olyan ember által okozott károk miatt, mint a

• nem fenntartható erőforrás használat,
• természet átalakítása,
• szennyezés,
• túlhasználat stb...

A biodiverzitási stratégia ennek a megakadályozására törekszik. A stratégia fő fókuszterületei az erdők, talajok, vizes élőhelyek és tőzeglápok, hiszen ezek helyreállításával növekszik a CO2 megkötésére alkalmas területek száma, ami hozzájárul a klímasemlegesség eléréséhez, amellett, hogy a fajok túlélési esélyeit is növeli. Az előadásban említésre került még a természet helyreállítási jogszabály és az európai zöld megállapodás jogi vonatkozás is.

A következő előadásban a mélymulcsos gazdálkodásról is ismert,  dr. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke és az Intézet igazgatója ismertette az elkeserítő helyzetképet a biodiverzitás jelenlegi állapotáról, a múltbeli intézkedések és a jelenlegi stratégia várható hatásairól. E mellett ismertette a megoldási javaslatait is.

A biodiverzitás védelmét szolgáló természetvédelmi egyezmények nem hozzák a várt előre lépeseket. 2002-ben Johannesburgban 2010-re tűzték ki a biodiverzitás csökkenését, azonban a számadatok azt mutatják, hogy az élet vízi gerincesek fajgazdagsága az évtizedben 83%-ban csökkent (WWF Élőbolygó Index felmérése). Ennek számos oka van, dr. Gyulai Iván hármat emelt ki részletesen, az új beruházásokat, közlekedést és szántóföldi gazdálkodást.

A természeti kincsek rombolásával előállított minden új beruházás hozzáad a fennálló terheléshez, kivéve, ha az helyettesíti az előzőt. Így csak abban az esetben lesz fenntartható egy beruházás, ha az új beruházás környezeti terhelése kevesebb mint a megelőzőé, de e mellett megszünteti az előző beruházást 

„A pénz végső forrása a természet, így a pénz tönkreteszi a természetet tehát ha a pénzvagyon nő a természeti tőke csökken!”

A megújuló energiaforrások infrastruktúrájának a tömegessé válás szintjén komoly akadálya a biológiai sokféleség megőrzésének. A biomassza energetikai felhasználásának minden formája csökkenti a tápláléklánc alapját – a biomassza elégetése - Gyulai Iván szerint - nem lehet „zöld”. 

A közlekedéshez kapcsolódóan, egy elektromos autónak 135 000 km-t kell ahhoz mennie, hogy 30% CO2t spóroljon meg egy hagyományos belső égésűmotorhoz képest, így lehet nem ez a legjobb megoldás. A közúti közlekedés sok egyéb problémát is okoz, az utak előhelyeket izolálnak el, ami miatt naponta milliárdnyi élőlény pusztul el az utakon. A földön élő fajok több, mint a fele rovar, mégis ők a legveszélyeztetettebbek.

A szántóföldi gazdálkodásnál a talajforgatás és műtrágya használat, valamint a növényvédő szerek alkalmazása a fajok tömeges pusztulásához vezet.

A biodiverzitás védelmében elsősorban a talajforgatás megállítására, valamint a műtrágya és a növényvédő szerek teljes beszüntetésére lenne szükség.

„Alapvető probléma, hogy állapotokat próbálunk megvédeni és nem folyamatokat helyreállítani!”

Egy ide illő Herman Ottó idézet: „A természetben nincs káros, csak szükséges” 

Dr. Gyulai Iván véleménye szerint, a biodiverzitási stratégiák nem kezelik a megfelelő kérdéseket, és a legfontosabbat, az emberi tényezőt. A természetet egy módon lehet megőrizni, ha békén hagyjuk. Minden területhasználati módhoz szükséges kritériumrendszert kidolgozni, azokat a támogatásokat meg kell szüntetni, amit a biodiverzitást és a közjót károsítják. 

  

Kitekintés: dr. Gyulai Iván: Jólét vagy jól-lét?  https://youtu.be/OhFDOKyffsw

 

A következőkben a természet helyreállításáról szóló jogszabály kontextusát Ujj Zsuzsa, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa ismertette a hallgatósággal.

A jogszabály előzményét a nem teljesített Aichi biodiverzitásicélok alkotják, ahol a 20 biodiverzitáshoz tartozó célból 7 lett teljesítve, úgy, hogy a gyakorlati célok szinte egyáltalán nem teljesültek.

E mellett jelenleg a közösségi jelentőségű fajok és természetvédelmi területek helyzete kiábrándító. 

A ONE HEALTH megközelítés egy holisztikus megközelítés, ami egyszerre veszi figyelembe az emberi jólétet és a biodiverzitás állapotát.

 

1. ábra One Health ábra Forrás: https://www.isglobal.org/en/-/one-health-una-sola-salud-

A Biodiverzitás-hipotézis: azt magyarázza, hogy a biodiverzitás csökkenése hatással van az emberi egészségre. Kutatások kimutatták, hogy nem csak a mentális egészséget befolyásolja, hanem komoly betegségek kialakulását is okozhatja. Egy 2015-ös Új-zélandi tanulmány alapján 35%-kal csökkentette, a felmérés szerint, a leukémiának való kitettséget a gazdagabb biodiverzitású környezet. Ez azzal is magyarázható többek között, hogy a gazdagabb biodiverzitású környezet trenírozza az immunrendszert melynek hatására az ellenállóbb lesz.

A biodiverzitás és az emberi egészség összefüggései a természetben is megfigyelhetőek, a ragadozók, farkasok általi vaddisznó állomány gyérítés például egészségesebb vadállományt eredményez, mint a „mesterséges”, vadászat általi. A farkas hatékonyabban képes a beteg egyedek kiválasztására és elpusztítására, mint az ember. Ebben az előadásban is hangsúlyt kaptak a rovarok, hiszen fontos „szolgáltatásokat nyújtanak” az ökoszisztéma számára, de ezeket sokszor csak akkor vesszük észre, ha már nincs elég rovar, hogy ellássák ezeket a feladatokat.

A természet helyreállításából fakadó haszon értéke: 1860 milliárd EUR, ezzel szemben a becsült helyreállítás költség 154 milliárd EUR. A tétlenség költsége: 1700 milliárd EUR. Ebből is látszik, hogy megéri a természet helyreállításával foglalkozni, anyagi érdekek is kötődnek hozzá, az elsődleges probléma abból adódik, hogy ki fogja megfizetni az említett a költséget és a másik oldalról pedig kinek a haszna lesz az 1860 milliárd euró.

A pénzügyi folyamatok igazságosságának a kérdése eléggé kétes, az Oxfam kimutatása szerint

a népesség leggazdagabb 10%-a felelős a CO2 kib.49%-ért, legszegényebb 50% pedig 10% kibocsájtásért.

A 2030-2050-re szóló Természet helyreállításáról szóló menetrendet Marczin Örs, az Agrárminisztérium Természetmegőrzési osztályának munkatársa ismertette.

A menetrend szakmai fókusza a következő témákra helyeződik:

1. Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek
2. városi, települési ökoszisztémák (városi zöldterületek és lombkorona borítás)
3. folyók és árterek
4. beporzó rovarok (állománycsökkenés megállítása)
5. mezőgazdasági ökoszisztémák
6. erdei ökoszisztémák

Három lehetséges intézkedést emelt ki a természet helyreállítására, az első a klasszikus élőhely rekonstrukció, a második a természetközeli gazdálkodás a harmadik pedig a passzív rekonstrukció. A menetrend természetvédelmi célkitűzései a közösségi jellegű élőhelyek és a fajok élőhelyeinek helyreállítására és létrehozására koncentrálódnak, ezek a célkitűzések erőfeszítés és nem eredmény központúak. Az eddigi gyakorlaton változtatni kell, 10x annyi pénzforrás befektetésére és minimum 3x annyi terület helyreállítására lesz szükség a 2030-ra kitűzött célok eléréséhez.

A rendelet egy tervezési eszközt ad a tagállamok kezébe, de szükség van egy országos helyreállítási terv kidolgozásra is intézkedésekkel, ütemezéssel, forrásigények felmérésével, helyreállítandó területek feltérképezésével és monitorozási terv kidolgozásával.  

Az első jelentést az eredményekkel 2031. júniusában kell majd elkészíteni a tagállamoknak. 

Helyreállítási terv jogi vonatkozásairól Tahyné Kovács Ágnes, a Pázmány Péter Egyetem docense számolt be előadásában. A szabályozás újdonsága, hogy korábban csak önkéntes vállalások voltak a Biodiverzitási stratégiában, az EU Restoriation Law most konkrét, számonkérhető kötelezettségeket fogalmaz meg a tagállamokrészére, adatokkal és határidőkkel. Tagállamok kötelezettségei közvetlen hatállyal kötelesek egy nemzeti intézkedési terv kidolgozására, monitorozására, valamint jelentéstételi kötelezettség is hárul rájuk. E mellett a természet helyreállításában kiemelt fontosságú a társadalmi részvétel is.

A rendelettervezet sürgős cselekvésre szólít fel, mérhető és nyomon követhető konkrét célokat határoz meg. A monitoring visszacsatolásra ad lehetőséget, ami később módszertani módosításokat eredményezhet, így még hatékonyabbá téve a jogalkotás folyamatát. 

Hatálybalépés pillanatától kezdve 2 év áll rendelkezésre a nemzeti helyreállítási terv kialakítására.  A nyomon követési adatokat azonnal nyilvánosságra kell hozni. 

Összeállította: Bodor Nóra