Komplex tervezéssel és nemzetközi összefogással megfékezhető az élővizek elszennyeződése

A Duna-vízgyűjtőn tapasztalt folyami műanyagszennyezések tapasztalataiból és eredményeiből készült szakpolitikai útmutató segíti a világ folyóvédő szervezeteinek munkáját. 

Kiadja: Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) és a PET Kupa

A teljes sajtoanyag letöltése (word)

Az elmúlt évtizedben a magyar folyóvédelmi módszerek és erőfeszítések bekerültek a világ élmezőnyébe. Ennek fő hajtóereje és mozgatórugója a PET Kupa, ami civil kezdeményezésként, a több évtizedes vízügyi és hulladékgazdálkodási munkák tapasztalataira építve, vonzóvá tudta tenni a folyótakarítást.  Ebben sok száz embernek a támogatása, túlórája és önkéntes munkája érhető tetten, beleértve a vízügyi igazgatóságok, hulladékgazdálkodási közszolgáltatók kollegáinak segítségét is. 

Ennek előzménye, hogy 2020 és 2022 között lezajlott Tid(y)Up projekt megalapozta a nemzetközi hírnevet, s EU-s flagship projektként kulcsfontosságú dokumentumok és szakmai előrelépések megvalósítását segítette. A tiszai kerekasztalok kiterjesztésre kerültek az összes Tisza-országra, aminek mentén a résztvevő - összesen 21 szervezet - osztrák, szlovák, magyar, szerb, román, bolgár és ukrán szervezetek friss nemzetközi és nemzeti jogszabályi és környezetvédelmi felmérést készítettek a felszíni vizek minőségéről a projektországokban:

„Survey - National Legislative System on Surface Water Quality” 

Ez a hiánypótló dokumentum átfogó áttekintést adott a vonatkozó ágazatspecifikus jogszabályokról, ismertette az egyes országok intézményi struktúráját és a szennyezésekhez kapcsolódó mechanizmusokat. 

Erre támaszkodva készülhetett el a most megjelent szakpolitikai útmutató, aminek fontosságára a Dunavédelmi Bizottság (ICPDR) is felfigyelt és társszerzőként vett részt a fejlesztésében. A szerzők egy tucat nemzetközi konferencián adtak elő a készülő anyagról, többek között az ICPDR munkacsoport ülésein, a Kárpátokért Egyezmény konferenciáján, a Nemzetközi Szilárdhulladék Szövetség (ISWA) kongresszusán, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának konferenciáján (UNEP) és az ENSZ globális műanyagegyezményéhez kapcsolódó szakmai, felkészítő webinarokon. 

A tanulmány célja, hogy általánosan alkalmazható, jó gyakorlatokon alapuló, bevált eszközökből álló ajánlásokat kínáljon civileknek, kutatóknak és döntéshozóknak egyaránt, amely jó gyakorlatok más, szennyezett folyókra is alkalmazhatók, ezáltal segítséget nyújtva a világ különböző folyami ökoszisztémáinak megóvásában. 

A hatékony, határokon átnyúló hulladék-, víz- és vízgyűjtő-gazdálkodás szoros együttműködést és erős partnerséget igényel az országok között. Eddig a Duna menti országok jelentős erőfeszítéseket tettek a „hagyományos" szennyező anyagok (pl. szerves anyagok, tápanyagok) és bizonyos mikroszennyező anyagok kezelése terén, de a makró folyószennyezés olyan új keletű probléma, amelyre még nem dolgoztak ki vízgyűjtőszerte kezelési stratégiát. Ebben lehet komoly szerepe a tanulmánynak és készítőinek. 

„Ami a világ legnemzetközibb vízgyűjtőjén működik, az várhatóan máshol is megvalósítható lesz. Sikereink a széleskörű együttműködéseknek köszönhetőek, mert amint elkezd a vízügy, a hulladékgazdálkodás, a civil szektor, az önkormányzatok, a felsőoktatási intézmények és a zöldipar együttműködni, abból a szimbiózisból költséghatékony védekezés, kárelhárítás és hasznosítás valósulhat meg.”

Hankó Gergely – ügyvezető, KSZGYSZ 

A műanyagszennyezés globálisan és uniós szinten is komoly figyelemre tart számot, az ENSZ műanyagszennyezésre vonatkozó, tárgyalások alatt lévő egyezménye drasztikus és szükséges változásokat hozhat. Az EU pedig már ezt megelőzőleg elfogadta műanyag-stratégiáját a műanyagok fenntartható és biztonságos használatáról.

Áradáskor vállvetve dolgozik együtt a vízügy és a civil kezdeményezés

Ehhez a folyamathoz és munkához kíván terepi tapasztalatokat és tudományos eredményeket biztosítani a PET Kupa és a KSZGYSZ szakértői csapata. Különösen a Felső-Tisza-medence és a Drina vízgyűjtőjén végzett megfigyelések mutatták ki, hogy árvizek idején levonuló súlyos hulladékszennyezések súlyos károkat okoznak az általában védett, folyómenti ártéri területeken (Natura 2000-es természetvédelmi területek) és a vízügyi létesítmények működésében, továbbá veszélyeztetik az ivóvíz-minőséget is. Ez főképp a hulladékbegyűjtési rendszerek teljes hiányából, vagy működési hiátusaikból származik (Kárpátalján 200 településen nincs szervezett hulladékbegyűjtés). A tanulmány a hajtóerőkre, problémamegoldásra komplex szemlélettel tekint, ezért vizsgálja az érintett országok kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereinek (EPR-system) helyzetét, a visszaváltási rendszerek várható bevezetését (DRS) és az illegálisan elhagyott hulladékokhoz kapcsolódó negatív ösztönzőket.

Hulladékkezelés módozatainak megoszlása a vizsgált országokban

A Tisza-vízgyűjtőn személyes bejárások során lokalizált 6217 szennyezett helyszín értékes adatokat szolgáltat a kutatók számára, aminek köszönhetően már műholdképet elemzésével is sikerülhet a szennyezések hollétének felderítése. Mindeközben zajlanak a takarító akciók is, aminek köszönhetően már 900 felett jár a megtisztított területek száma.

A szakpolitikai útmutató az alábbi területeken nyújt segítséget:

>>   ajánlásokat tesz a szükséges szabályozási intézkedésekre, a megfelelő hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása és az illegális hulladéklerakás visszaszorításának érdekében (pl. meglévő hulladékgazdálkodási létesítmények áttekintése),

>>   pénzügyi és tervezési eszközöket javasol ezen intézkedések támogatására (pl. környezetvédelmi biztosíték),

>>   kiemeli a legfontosabb stratégiai beavatkozásokat a hulladékhierarchiával összhangban, a környezeti előnyök alapján rangsorolva a hulladékgazdálkodási lehetőségeket,

>>   kiemelten fontosnak tartja, hogy az előbbi lépések mellett, a műanyagszennyezés hatékony nyomon követése, valamint rendszeres és átfogó folyótisztítási tevékenység szoros összhangban legyen,

>>   hangsúlyozza, hogy az oktatás és a közvélemény szemléletformálása, a szemléletváltás is alapvető eleme a műanyagok és egyéb hulladékok felelősségteljesebb és fenntarthatóbb kezelésének.

Ajánlásaikat a könnyű átláthatóság érdekében 10 főbb csoportba rendezték:

Egy jó gyakorlat a sok közül

A Diageo vállalat által 2022-től finanszírozott Call-Action projekt célja a szelektív hulladékgyűjtés támogatása és a hulladékgazdálkodás javítása Kárpátalján, Ukrajnában. A kezdeményezés célja, hogy legalább 120 000 Tisza menti lakos életkörülményeit javítsa azáltal, hogy több tonna értékes szelektált hulladékot visszavezet az újrahasznosítás körforgásába, és munkalehetőségeket teremt a régióban. A projekt időtartama alatt legalább 690 tonna hulladék összegyűjtését, szelektálását és kezelését tervezték, de 2023 novemberéig több mint 1100 tonna hulladékot gyűjtöttek be. A kezdeményezés növelte a hulladékgyűjtési kapacitást Ungváron, Beregszászban és a környező régióban. A projekt 2024-ben is folytatódik.

Az Ecobus Ungvárt járja és átveszi a lakosoktól a hasznosítható csomagolási hulladékot

Mi a következő lépés?

A munka folytatódik, aminek egyik gyöngyszeme lehet a január 1-gyel elkezdett INTERREG Aquatic Plastic projekt, ahol kilenc ország 13 szervezete fog két és fél éven keresztül szorosan együtt dolgozni mikro- és makro műanyagok kutatásán, folyószennyezések feltérképezésén, szennyezőforrások felszámolásán, szakmai kerekasztalok megszervezésén és tudományos előadások megtartásán. Érdemes követni a PET Kupa és az Aquatic Plastic projekt oldalát.

A szakpolitikai útmutató itt letölthető. 

További információk:

Hankó Gergely
ügyvezető igazgató
KSZGYSZ
06 20 383 6242
[email protected]
www.kszgysz.hu