ÖSSZEFOGLALÓ a VI. Regionális Tiszai Kerekasztalról 

A II. Bodrogi PET Kupa záró akkordjaként és az Interreg DTP Tid(y)Up projekt keretében 2021. szeptember 13-án, Tokajban tartotta VI. Regionális Tiszai Kerekasztalát a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége és a Természetfilm.hu Egyesület.

A hazánk folyóit érő hulladékszennyezések már a közbeszéd tárgyává váltak és a várva várt kedvező folyamatok előre mozdulása érzékelhető a felvízi országokban. Mindeközben Magyarországon is egyre komplexebb és hatékonyabb védekezés zajlik, munkába állt a hulladékos géplánc, elindult a „Tisztítsuk meg az Országot!” program, teltházzal, azaz jelentős túljelentkezéssel zajlanak a PET Kupák és egymást érik a különféle országtisztító akciók. Tavaly elindult az INTERREG DTP Tid(y)Up projektje is, melynek köszönhetően most ismét alkalom nyílt a friss információcserére és a közös gondolkodásra. A korábbi kerekasztalbeszélgetésekhez hasonlóan most is inspiráló és már-már történelmi jelentőségű fejlődésről számolt be pár előadó, elkezdődött a hálózatosított folyóvédelem.

A mostani, VI. Regionális Tiszai Kerekasztal résztvevőit Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezetője, az esemény moderátora köszöntötte, majd röviden bemutatta az INTERREG Tid(y)Up – Forrástól a torkolatig projekt céljait és tevékenységét, Posta György, Tokaj Város Polgármestere pedig a Tisza és a Bodrog turisztikai kincsestárára hívta fel a figyelmet megnyitó beszédében.

A Duna Stratégia Vízminőségi Prioritás Területének hulladékszennyezésekkel kapcsolatos aktualitásairól Horváth Balázs, az EU Duna Stratégia (EUSDR) Vízminőségi Prioritás Terület koordinátora számolt be. A nemrég lezárult JoinTisza projekt, a jelenleg folyamatban lévő TidyUp projekt, valamint a PET Kupa már hatékony lépéseket tett a folyóvédelem magasabb szintre emelése érdekében, de emellett a magyar fél Ukrajnában és Romániában is hulladékgazdálkodási fejlesztéseket szorgalmaz, támogat.

A Bodrogot érő szennyezések elleni védekezés új szintre emelésről tartotta előadását Rácz Miklós az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG) igazgatója. Beszámolt a Felső-Tiszán működő hulladékos géplánc védelmi funkcióiról és első tapasztalatairól, melynek továbbfejlesztésével a Bodrogon is készül az úszó munkagépekkel és merülőfalas védekezéssel kiegészülő folyami hulladékszűrő rendszer.  

A beszámolóból megtudhattuk, hogy a Bodrogon már megvalósítás alatt áll 4 helyszínen a Felső-Tiszaihoz hasonló védekezési, kárelhárítási megoldás, a jövőbeni fejlesztések között pedig Rácz Miklós kiemelte a partvédelmi létesítmények és a szükséges infrastruktúra kiépítését, a meglévő uszályok felújítását és üzemképessé tételét, valamint a további eszközbeszerzést is. A határvízi kérdések tekintetében pedig az előrejelzés biztosítása és fejlesztése szükségszerű, hogy a szennyezésekre több idő legyen felkészülni. Ebben a felvízi országok segítségére van szükség.

Kovács Attila az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ munkatársa a regionális ökoturisztika és a környezetvédelem kapcsolatáról szólva kiemelte, hogy készül az a turisztikai stratégia, amely kiemelten a gyerekek, egyetemisták, családok, nyugdíjasok rekreációs érdekeit és szükségleteit veszi figyelembe, a szelíd turizmus megvalósítása mellett. 

A kialakítandó egységes szerkesztésű, széles körű aktív turisztikai információs rendszerben minden térség aktív turisztikai kínálata egy felületről lesz elérhető, valamint azt is célul tűzték ki, hogy minden aktív turisztikai térség több nyelvű, teljes marketing portfólióval rendelkezzen (honlap, applikáció, print, közterületi információs rendszer). Beszámolt továbbá a kiemelt fejlesztésekről, amelyek során a tervezik turistaházak, kerékpárútak létesítését, a folyók közlekedési úttá, járhatóvá tételét, valamint szálláshelyek, kikötők, csónakcsúszdák létesítését, zarándok és via ferrata útvonalak kiépítését, vándortáborok szervezését - az erre épülő szolgáltatások bővítését. Mindez a munkahelyek számának bővítését is jelenti.

Ezt követően Dr. Balogh Szilvia az Innovációs és Technológiai Minisztérium dezignált helyettes államtitkára számolt be a „Tisztítsuk meg az Országot” program eddigi eredményeiről, az intézményi átalakulásokról és a jövőbeni célokról.

Az ország illegális hulladéktól való megtisztítása érdekében bővítették a hulladékgazdálkodási hatóságok személyi állományát, akiknek fő feladata „Tisztítsuk meg az országot” program végrehajtása, amelynek keretében 2020-2022 között több ütemben sor kerül a közforgalmú területek megtisztítására, az ország területén elhagyott, vagy jogellenesen elhelyezett hulladék felszámolására. A következő nagy országos akció pedig a Teszedd! lesz, melynek keretében várhatóan több száz helyszínen lesznek nagytakarítások október 18 és 24 között. Jelentkezni önkéntesként, vagy koordinátorként lehet az akcióhoz, október 10-éig. 

Szintén kiemelt témaként a határvízi tervekről tartott beszámolót Pásztor Sándor tanácsos, a Romániai Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium képviseletében. Az előadásból megtudhattuk, hogy

Magyarország és Románia között megállapodás született a kijelölt folyószelvények megtisztításáról, tisztántartásáról és ennek finanszírozásáról, amelyhez szükséges az Ukrajnával való együttműködés is. Beszámolt továbbá egy pozitív előrelépésről is, amely azóta meg is valósult: új védmű átadására került sor, amelyet a folyón érkező hulladékok feltartóztatására és kitermelésük megkönnyítésére építették.

Vendégelőadóként Ruslan Shvarts a LLC Zakarpatekovtorsyrovyna ügyvezetője, környezetvédelmi szakmérnök mutatta be hiánypótló kezdeményezésüket „Értékmentő hulladékgazdálkodás Kárpátalján” címmel. Beszámolt az elmúlt években indult akcióikról, amelyek során iskolai tanfolyamokat indítottak, és szelektív hulladékgyűjtő akciókat is szerveztek, amellyel növelni tudják a hulladékkezelés hatékonyságát kultúráját. Céljuk az, hogy minél kevesebb másodnyersanyag kerüljön így a hulladéklerakókra, vagy egyéb helyekre.

Folyótisztítási tevékenységük kapcsán a vízügyi hatósággal, a katasztrófavédelemmel és az erdészettel együtt a partok között kifeszített hálókkal megtisztították a Borzsa-folyó egy szakaszát, hogy az így kiemelt hulladékból - válogatás után - másodnyersanyagot állítson elő a cég.

„Befogadópontokat, átvevő-hálózatot tervezünk a településekre, ahol a lakosság feladata a gyűjtés, az önkormányzaté pedig a feldolgozás lesz, így régióban élők elsajátíthatják a helyes szelektálás folyamatát, s nem utolsó sorban el tudják adni a másodnyersanyagot, ezáltal jelentős fejlődést tudnak elérni lakóhelyükön. …„A fejlesztések eredményeként kevesebb hulladék kerül majd a lerakóba és munkahelyeket hozunk létre.„ – vázolta fel a terveket az ukrán hulladékgazdálkodási szakember.

Heroikus küzdelmüket egy videósorozat mutatja be, ahol azok az úttörők mutatkoznak be, akik Kárpátalján a változásokat elindították. Ennek első részében ismerhető meg részletesebben Ruszlánék munkája.

A PET Kupa eredményeiről és terveiről Molnár Attila Dávid elnök, Természetfilm.hu Egyesület, a PET Kupa alapítója számolt be az előző napon véget ért II. Bodrogi PET Kupa tapasztalatairól és eredményeiről. A Kékbolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásával Sárospatakon megtörtént a pontonkonvoj ünnepélyes átadása, használatbavétele, valamint elkészültek a (petpalack felhasználásával készülő) lebegő kikötők is Olaszliszkán és Bodrogkeresztúron. E kikötők ünnepélyes átadására II. Bodrogi PET Kupán, az „5 ország 1 folyó” projekt keretén belül került sor az előző napokban.

Éppen ennek támogatására hosszú (műszaki, technikai) előkészületek után elkészült a mobil Műanyag Műhely, amellyel járják az országot és Kárpátalján is nagy sikerrel mutatkoztak be. Szabadtéri folyómentő központot is telepítettek Kiskörére, ahol válogatás után a különböző hulladékáramok bálázására is van lehetőség, amely a szállítást és az újrafelhasználást készíti elő. E munkában jelentős az önkéntesség, amely közösségszervező erővé vált és pályaorientációs lehetőséget is nyújt.

Az alapító továbbá kiemelte a PET Kupa nemzetközi jelentőségét és ismertette a főbb, határon átnyúló projekteket és a probléma felszámolása érdekében tett erőfeszítéseket. Örömmel látja, hogy milyen sok ember merít motivációt a PET Kupa ötleteiből és tesz az ügy érdekében a maga lehetőségeihez mérten. Ez a multiplikációs-hatás az igazi siker.

Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége ügyvezetője a folyószennyezésről és annak jogi környezetéről tartott előadást. Ebben kiemelte, hogy a folyóvizek jó karban tartásának, biológiai és kémiai tisztaságának megőrzése, szennyezésük megelőzése alapvető a természeti és humán "szolgáltatások" hosszú távú biztosításához, úgy, mint a biodiverzitás, a vizes élőhelyek, a természeti, mezőgazdasági, ipari és lakossági vízigények, a turizmus, halászat.

Kiemelten fontosnak tartja a problémák megoldásában a közösen meghatározott mikroműanyag mérési normák kifejlesztését, a megelőzési és elhárítási együttműködés kereteinek rendezését, valamint a közös elveken nyugvó monitoring rendszer kiépítését a nemzetközi megállapodásokban.

Ezt követően a “Hulladékcsökkentés és megelőzés“ témában is tartott előadást, amelyben visszautalt az INTERREG TidyUp projektre, bemutatta a projekt egyik eredményét, a hamarosan elkészülő "Műanyagmentes vízpart" hulladékcsökkentési eszköztárat, amely a folyóparti üdülőhelyek és éttermek, helyi önkormányzatok, oktatási intézmények és a lakosság hulladékcsökkentésére irányuló erőfeszítéseit segítő edukációs, kommunikációs csomag elkészítését jelenti.               

Interaktív ötletbörze 2 témakörben  - közös gondolkodás és megoldáskeresés

A konferencia délutáni szekciójában két témakörben zajlott facilitált közös gondolkodás és tervezés. Abban a témában, hogy hogyan tudjuk segíteni a felvízi országok hatékonyabb hulladékgazdálkodását a résztvevők egyetértettek abban, hogy a lehetséges következő lépések között szerepeljen az

• egységes adatgyűjtés, adatszolgáltatás, transznacionális monitoring rendszer működtetése, a közös platform a közös elemzésekhez, következtetések és az intézkedések meghozatalához
• azonos módszertanon alapuló mérések,
• további európai uniós jogharmonizáció az egyértelmű, összevethető, hiteles adatok alapján történő folyóvédelmi intézkedések érdekében,
• átfogó és hosszútávú oktatási, szemléletformálási terv a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasználat, megelőzés témakörében,
• megfelelő infrastruktúra létrehozása (regionális/területi hulladékbegyűjtő és -hasznosító központok) akár uniós támogatásokkal,
• körforgásos gazdaság erősítése: átállni egy olyan termékciklusra és modellre, ami által a keletkező hulladék nagyobb arányban hasznosítható (pl. zöld közbeszerzés).

Az élménypedagógia eszköztára a terepi munkával kiegészülve, a célcsoportnak megfelelő kommunikációs eszközök használatával ma már elengedhetetlen (közösségi média, okos eszközök, stb.), erre tekintettel kell lenni. Látványos elemek a plakátok, szórólapok, molinók, amelyek kihelyezése nélkülözhetetlen a rendezvényeken, eseményeken. Fontos teendő a döntéshozók, a közszolgáltatók támogatása a szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódó szemléletformálás terén, amelynek nem egyszeri, hanem folyamatos, rendszerszintű tevékenységnek kell lennie.

A projekt az INTERREG Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

#interregtidyup #dtptidyup #boldogbodrog #rivercleanup

További szakmai információk:

Hankó Gergely ügyvezető igazgató, KSZGYSZ

00 36 20 383 62 42 [email protected]

www.kszgysz.hu; www.petkupa.hu