Körforgásos gazdaság konferencia összefoglaló – ENVIRONTEC

Az ENVIRONTEC powered by ÖKOINDUSTRIA környezetipari expó zárónapja tartogatta a legizgalmasabb előadásokat a körforgásos gazdaság és hulladékgazdálkodás „szerelmeseinek”. Az ISWA (Nemzetközi Szilárdhulladék Szövetség) és a KSZGYSZ által megrendezett szakmai tudásmegosztás komplex képet adott Közép-Kelet-Európa és a Balkán hulladékgazdálkodási helyzetéről és körforgásra való átállásának helyzetéről.

Már a konferencia elején kísérletet tettek a résztvevők a hulladékgazdálkodási kihívások villámgyors megoldására, de az „egyezséget” elfeledve, a gyakorlatot követték a résztvevők, így a megoldások még váratnak magukra. Dr. Wégner Krisztina, nemzetközi hulladékgazdálkodási szakértő és a konferencia háziasszonya a közönség játékos megleckéztetése után 8 ország 12 előadóját konferálhatta fel a színpadra, így teljesült a szervezők vágya, igazi nemzetközi szakmai párbeszédnek adhatott otthont az ENVIRONTEC.

A körforgásos gazdaságra való áttérés lehetőségeket és kihívásokat is jelent Európa számára, de a tapasztalatokra és a kifejlesztett technológiákra támaszkodva fel lehet gyorsítani az átállást és versenyelőnnyé lehet fejleszteni a megvalósítandó feladatokat.  

Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárának nyitó előadása is ezt erősítette meg, a területért felelős vezető az együttműködések fontosságát hangsúlyozta - legyenek azok akár a vállalkozások, akár a kormányok, országok, vagy éppen értékláncok közöttiek. Az államtitkár felhívta a figyelmet az ipari szimbiózis alacsony szintjére, a kritikus elemek fogyására, illetve ezek egyenlőtlen földrajzi eloszlására. Ennek ismeretében kell a körforgást és a szimbiózist magasabb szintre emelni.

Ezekre jó választ adtak a későbbi bemutatók, felvillantva a becsatlakozási pontokat és az országhatáron átnyúló kooperációkban rejlő forrásteremtést is.

A konferencia díszvendége, James Law egyenesen az Egyesült Államokból érkezett, az ISWA dél-afrikai konferenciáján frissen megválasztott új elnökeként. Bemutatkozó beszédében üdvözölte a jelenlévő tagokat és tisztviselőket, s várakozását fejezte ki az ISWA dél-kelet-európai tagozat tagjainak együttműködése kapcsán. A szervezők számára nagy megtiszteltetés volt, hogy az ISWA saját standdal is részt vett az expón, ezen felül James Law a RE:BROWN kármentesítési konferencián is előadó volt, hiszen szakterülete a hulladéklerakók rekultivációja.

Arne Ragossnig, az ISWA alelnöke bemutatta az ISWA új filmjét „The Next Cycle” címmel. Ezután az ISWA következő évekbeli szerepét taglalta, s 15 pontban ismertette a világszervezet jövőbeni lépéseinek sarokköveit. Kiemelte a politikai elkötelezettség fontosságát döntéshelyzetekben és a hulladékgazdálkodás megtérülési lehetőségeit - amennyiben az externáliákat képesek vagyunk internalizálni -, továbbá felhívta a figyelmet a klímaváltozás elleni küzdelemben is előnyünkre fordítható, már meglévő hulladékgazdálkodási rendszerek integrálásának és optimalizálásának lehetőségére, a megfelelő technológiai mixek bevonása, mérlegelve pl. a DRS rendszerek bevezetésének hatását a válogatóművek működésére.

Katarina Svatikova, az OECD körforgásos gazdaság elemzője a tagállami támogatásokról, Magyarország, Csehország és Szlovákia hulladékgazdálkodási problémáiról is kitekintést adott a hallgatóságnak. A térségben mutatkozó horizontális kihívások között a kkv-k alacsony számát, a kutatás-innováció alacsony érintettségét, az oktatás elmaradottságát és az érintett nemzeti szervek kapacitásproblémáit emelte ki.

Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában még ma is 50% körül van a hulladéklerakás aránya, és még mindig problémát jelent az illegális hulladéklerakás és a szemetelés. A körforgásra való áttérés érdekében tett erőfeszítések eddig elsősorban a hulladékgazdálkodásra összpontosítottak, nagyrészt az EU környezetvédelmi jogszabályaihoz alkalmazkodva. Ezek az erőfeszítések eredményezték az újrahasznosítási arányok növekedését, a háztartások jobb hulladékszortírozási szokásait és általában véve a hulladékmegelőzéssel, a környezettel és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos ismeretek bővülését. Mindazonáltal még sok munka vár ránk a valódi körforgásos gazdaság megvalósításához.

Mindhárom országnak nagyobb figyelmet, hangsúlyt és forrást kell helyeznie a hulladékgazdálkodást megelőző üzleti megoldásokra, a fenntartható termelésre és fogyasztásra, a szemléletformálásra és oktatásra, illetve az ezt serkentő innovációs tevékenységekre. Csak így mozdítható előre 2040-ig a körforgásra való átállás.

A versenyképesség növelése mellett komoly kihívás fenntarthatóbb, körforgásosabb módon tervezni és gyártani a termékeket, de szerencsére az ehhez szükséges szellemi tőke előteremthető, s a fejlesztések minőségi munkahelyteremtést is eredményeznének.

Az OECD körforgásos gazdaság elemzője több beavatkozási területet is részletezett, a kulcsterületek közül tanulságos volt a gazdasági eszközök bemutatása a költséghatékony átállás érdekében: itt megtalálhatjuk a primer alapanyagok megadóztatása mellett a másodnyersanyagok támogatását és a zöld közbeszerzés bevezetésének felpörgetését is.

A 3 gazdasági elemzés innen letölthető:

Towards a national strategic framework for the circular economy in the Czech Republic

Closing the loop in the Slovak Republic

Towards a National Circular Economy Strategy for Hungary

Az EU-csatlakozási folyamatban lévő Észak-Macedónia főtárgyalója, Steffen Hudolin a nyugat-balkáni ország kihívásait vázolta fel, kiemelve az energetikai transzformáció szükségességét a rendkívül magas fosszilis erőforrásfüggőség kapcsán. Emellett természetesen a hulladékgazdálkodás szintjének EU-s szintre emelése is mind környezetileg, mind pedig gazdaságilag a kritikus elemek közé lett sorolva. Ennek megvalósítására kell EU-forrásokat bevonni, mint pl. az IPA program forrásain keresztül.

Fontos üzenet volt a főtárgyaló részéről, hogy nem az EU tagságba lépés utáni fejleményeket kell várni, hanem a lényeg, hogy mi történik előtte! A felkészülés maga a fontos folyamat és az elején kell a jó döntéseket meghozni.

Bemutatta a Nyugat-Balkán számára készült Növekedési Tervet, mely 2 milliárd eurós támogatás formájában és 4 milliárd eurós hitelek formájában a 2024-2027-es időszakra fog rendelkezésre állni.

Ezután következett a műanyaghasznosítás egyik nagyágyúja Bernard Merkx, az európai műanyagfeldolgozók szervezetének (EuPC) és a Green Wave Plastics ügyvezetője, a Waste Free Oceans alapítója és még hosszan sorolhatnánk. A nemzetközileg elismert szakember csupa jó gyakorlattal tudott szolgálni, fókuszába helyezve a tengeri hulladékokat. Halászhálótól a bőröndökön át a piknikbútorokig számos érdekes példát hallhattunk, de még a BMW-autók gyártójának is célkitűzése, hogy újonnan kibocsátott gépjárműveikben már mindenképpen legyen tengeri hulladékból újraalkotott alkatrész.

„Európa nem rendelkezik az átálláshoz szükséges erőforrásokkal, ezért az erőforrásgazdálkodás és a körforgásos gazdaság kiemelten fontos a kontinens számára.” – hangsúlyozta a szakember, visszautalva államtitkár asszony előadására. A márkák tulajdonosainak felelősségét is említette, hiszen ők integrálhatják az „új”, azaz pontosabban a már újrafeldolgozott alapanyagokat rendszerükbe.

Mint kiderült, Bernard Merkx már a PET Kupa előtt is takarította a magyar folyókat a Waste Free Danube projekt keretében. A 2012 óta tartó projekt Romániában és Bulgáriában is rendszeresen tart takarításokat.

A szakember kitartásának és alaposságának köszönhetően a sokak által hasznosításra nem alkalmas folyami, tengeri, óceáni műanyagok nyertek keze alatt új lehetőséget, legújabb projektje a Plastix-szal közösen a hulladékká vált halászhálók összegyűjtése és reciklálása. Az egyszerűbb megoldásokkal szemben, több év fejlesztés és kísérletezés után elkészült az a kötéltípus („rope to rope”), ami versenyképes a primer anyagból készültekkel és így segít a kikötőkben visszagyűjteni az amúgy eddig költségesnek, nyűgnek tartott régi hálókat.

Bernard nemsokára mégjobban meg lehet majd ismerni az új Aquatic Plastic podcaston keresztül, ahol beszélgetünk kicsit a műanyagok árképzéséről, a műanyagprobléma igazi gyökereiről és a nemzetközi hírnévhez vezető életpályáról. Érdemes feliratkozni a csatornára...

Érdekes, innovatív megoldásokkal érkezett Felix Badura, a Digi-Cycle GmbH ügyvezetője is: a csomagolási hulladék kompozit anyagainak szelektálhatóságát oldanák meg egy applikáció segítségével. A fogyasztót digitálisan orientáló felület segít eligazodni az összetett anyagok esetén és utat mutatnak a megfelelő gyűjtőhelyek felé. A fejlesztést egész Európában ismertté szeretnék tenni a közeljövőben.

A digitalizációval foglalkozó szakember emellett számos alkalmazási területet mutatott be a logisztikától kezdve a gyártók önkéntes visszagyűjtési kampányain át a válogatóüzemek technológiai fejlesztéséig.

Szabó Szilvia, a magyar hulladékgazdálkodási koncesszor MoHu EPR-vezetője a tavaly nyáron elindult hazai visszaváltási rendszert ismertette részleteiben. Az EU-s szabályozást lekövető rendszer többek között a PET csomagolások visszagyűjtését lendíti előre, mely anyagból 2025-re 77%-os, 2029-re pedig 90%-os visszagyűjtést kell elérnie a tagállamoknak. A közelmúltban a környező országokban (Szlovénia, Szlovákia, Románia) bevezetett rendszerek hatékonysága bíztató, s hamarosan Ausztria, Portugália, Lengyelország s Nagy-Britannia következik a sorban.

Magyarországon az első pár hónap nagyszámú visszagyűjtést eredményezett, de a célszámok eléréséhez növelni a gyűjtési pontok számát, a visszagyűjtési lehetőségek sokszínűségét és a visszaváltható termékek skáláját (17.600 csomagolás már megtalálható a rendszerben, melynek 12%-a újratölthető és további 5000 validálásra).

Az említett sokszínűséget hivatott kiszolgálni a mobil visszaváltó pont (RVM), ami a kis kézi REpontshopokat, valamint a HORECA-szektort (szállodák, éttermek és vendéglátóegységek) támogatja a visszagyűjtésben. A Returmatic Solutions Kft. által kifejlesztett magyar innovációt ki is lehetett próbálni az expó bejáratánál. A mobil gép azonnal megszámolja és tömöríti a beöntött csomagolóanyagokat.

Aleksandra Vučinić Anić, a horvát hulladékgazdálkozási szövetség (CROWMA) elnöke hazája begyűjtési helyzetéről adott képet. Horvátország földrajzi helyzete, mindössze öt nagy városa, viszont ezernél is több szigete igazi kihívást jelent a szolgáltatók számára és a begyűjtött hulladék nyilvántartásával is vannak gondjaik egyelőre.

Aleksandra a Zágrábi Egyetem professzora is, ahol sokat foglalkoznak a „szennyező fizet elv” kapcsán a hulladékgazdálkodás tényleges költségeinek kiszámításával és a költségviselők összetételével, gazdasági összefüggéseivel és a finanszírozás javításával.

Pár hiányosságra is felhívta a figyelmet, mint például az egyszerhasználatos (SUP) műanyagok tekintetében a forgalomba hozatali és a hulladékká válási adatok hiányára, ami nagyban megnehezíti a költségszámításokat.

Aleksandra a CROWMA-n keresztül Horvátországot képviseli az ISWA szervezetében és oszlopos tagja az ISWA dél-kelet-európai tagozatának. Ennek köszönhetően a szakmai találkozók sora náluk folytatódik december 9-10-én:

XVII International symposium on waste management in Zagreb

Mihail Mateski, a macedón települési hulladékgazdálkodók szervezetének (MASWA) elnöke a nyugat-balkáni helyzetképet erősítette meg előadásában, részletesen bemutatva a szerb és az Észak-Macedón hulladékgazdálkodási kihívásokat. Nem kis meglepetést váltott ki a hallgatóságból, amikor bemutatta a rendelkezésre álló európai színvonalú feldolgozó technológiákat és kapacitásokat, melyet kellő mennyiségű és minőségű alapanyag hiányában jelenleg külföldről importált hulladékkal működtetnek. Ez is megerősítette az előtte hallottakat, miszerint az ellátási-, feldolgozói lánc szereplőinek és kapacitásainak összhangban kellene lennie, ezzel is csökkentve a szállításból és egyéb tevékenységekből származó kibocsátásokat.

További szakmai ínyencség hangzott el a PET hasznosítás tekintetében, miszerint 2018-ban több PET került hasznosításra, mint Magyarországon. Ez is jól mutatja a technológiák és kapacitások meglétét, melyhez a visszagyűjtést, annak finanszírozását és a lakosság, illetve az ipar szemléletét kell hozzáigazítani.

A konferencia utolsó felszólalója, Ruslan Shvarts, a háborús Ukrajna hulladékgazdálkodási lehetőségeit foglalta össze a LLC Zakarpatekovtorsyrovyna vezetőjeként, amely Kárpátalja legnagyobb hulladékbegyűjtő cége. Elgondolkodtató beszédében, gyakorlatias képekkel mutatta be a nehezedő munkakörülményeket, a humán erőforrás hiányát, a hulladékok összetételének és keletkezési helyének változását.

Az Ungvári Egyetemen PhD tanulmányait folytató szakember problémaként kiemelte a hulladéklerakók telítettségét, ami folyamatos talaj- és vízszennyezéshez vezet. Emellett nem megfelelőek az újrahasznosítási és hulladékfeldolgozó létesítmények, az illegális hulladéklerakás és nyílt égetés pedig nagyban hozzájárul a levegőszennyezéshez. A komplex problémát nehéz ilyen gazdasági és politikai helyzetben megoldani, de a mindennapokban azért dolgoznak, hogy mind a begyűjtés, feldolgozás, hasznosítás magasabb szintet érjen el.

A visszagyűjtési pontok és hulladékudvarok hiánya miatt kifejlesztették az Ökobusz koncepciót, ami előre megadott pontokon és időben várja a lakosokat szelektív hulladékaik leadására. A hulladék helyben mérlegelésre és kifizetésre kerül. A program létrejöttét és jövőbeni fejlesztését a DIAGEO „Call-Action” projektje támogatja a PET Kupa szakmai vezetésével. Szintén ebből a projektből kerültek kihelyezésre bálázócégek olyan településekre, ahol jelenleg nincs hulladékbegyűjtés. A bálázó melletti kis válogatóhelységbe több településről szállítják be a hasznosítható hulladékokat a lakosok, ami csökkenti a környezetbe kerülő hulladékok mennyiségét és a válogatás, bálázás pedig munkahelyet teremt a településen.

A konferencia megvalósítását támogatta az Energiaügyi Minisztérium, az Austin AI és a Csom-2001 Kft.

A KSZGYSZ szervezésében megvalósuló konferencia szakmai partnere az International Solid Waste Association volt.

A Zöld Ipar Magazin cikke alapján készítette: Hankó Gergely

Fotók: Hungexpo, KSZGYSZ