Összefoglaló: Levegőtisztaság-védelmi Szakmai Konferenciáról

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége az Energiaügyi Minisztérium Környezetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága és a HungaroMet Zrt. szakmai partnerségével teltházas konferenciát tartott 2025. április 1-én Levegőtisztaság-védelmi konferencia címmel. A közel 120 szakember találkozóján éttekintettettük a kötelezettségek körét, a változásokat és a várható fejlesztési irányokat is.

A rendezvényt Dr. Ágoston Csaba, a KSZGYSZ elnöke nyitotta meg. Összefoglalta az immár hagyományos tematikájú konferencia főbb témaköreit és ismertette a közeljövőben várható további programokat.

Keszthelyi Nikoletta az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára nyitóelőadásában a levegőtisztaság-védelem aktuális eredményeit és kihívásait tárgyalta. Részletezte a jogszabályi megfelelés kérdéseit (többek között az egyes szennyezőanyagokra vonatkozó csökkentési kötelezettséget), valamint a levegőminőség mérésére és javítására irányuló fejlesztéseket (OLM modernizáció, új monitoring rendszerek). Kiemelte az Energiaügyi Minisztérium szakmai irányítói szerepének erősítését, az ipari kibocsátások szabályozását és a környezetvédelmi engedélyezési változásokat, különös tekintettel az akkumulátorgyártás témakörére. Kitért arra is, hogy az EU magyar elnökségi időszakában a határon átnyúló légszennyezés kezelésére és a levegőminőségi irányelvek felülvizsgálatára is fókuszált a szakterület.

dr. Orbán Hunor az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője beszámolt arról, hogy a felülvizsgált Környezeti Levegő Minőségi Irányelv (2024/2881) szigorúbb határértékeket és új kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket vezetett be az EU levegőminőségének javítása érdekében. Bővítették a mérési kötelezettségeket, növelték a modellezés szerepét és új területi egységkategóriákat határoztak meg. Az irányelv hangsúlyozza a nyilvánosság tájékoztatását, valamint a jogorvoslati lehetőségeket és megteremti a lehetőségét a kártérítési jogok biztosításának a rögzített szempontok alapján.  A tagállamoknak 2026 végéig kell átültetniük a rendelkezéseket a nemzeti jogba.

Kertész-Káldosi Zsuzsanna a KSZGYSZ szakmai igazgatója az ipari kibocsátásokról szóló irányelv módosításának (IED 2.0) hatályba lépése kapcsán ismertette az új szabályozás legfontosabb elemeit. Kitért a hatály bővítésére – kiemelve az újonnan megjelenő iparágakat (akkumulátorgyártás, bányászati tevékenység bővülése, hulladéklerakók) valamint az állattartással összefüggő új kapacitásküszöböket. Felhívta a figyelmet az irányelvi fogalmak változására, többek között említve a szaghatással, bűzzel összefüggő kérdéskört is. Mind az engedélyezési eljárások, mind az előírások jelentős mértékben átalakulnak, új BAT következtetések kidolgozása kezdődött meg illetve várható. Az irányelv átültetési határideje 2026. július 1.

Dézsi Viktor a HungaroMet Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ igazgatója bemutatta az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) működését és fejlesztését, kitérve a jogszabályi környezet változásaira és az üzemeltetés átszervezésére. Ismertette a kalibráló és vizsgálólaboratóriumok tevékenységeit, különös hangsúlyt fektetve a légszennyezettségi mérések meteorológiai visszavezethetőségére és az akkreditált jártassági vizsgálatokra. A fejlesztési tervek között szerepelt az automata és manuális mérőhálózat modernizálása, új monitoring pontok létrehozása és a levegőminőségi modellezés továbbfejlesztése. Kiemelte az emissziós leltárak szerepét, valamint az adatszolgáltatás és modellezés fontosságát a levegőminőség javításában.

Pappné Ferenczi Zita a HungaroMet Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ levegőkémiai szakértője a levegőminőségi modellezés növekvő szerepéről beszélt az új uniós irányelvek tükrében. Ismertette a modellezési eljárások jelentőségét a levegőminőség értékelésében, előrejelzésében és a szabályozási folyamatok támogatásában. Kiemelte a modellezési módszerek harmonizációjának szükségességét, valamint az Európai Levegőminőség-Modellezési Hálózat szerepét. Részletezte a forrásazonosítás és az intézkedéstervezés szempontjából alkalmazott modellezési megoldásokat is. Az előadás hangsúlyozta a tudományosan megalapozott modellek jelentőségét a levegőminőség szabályozásában.

Kis-Kovács Gábor a HungaroMet osztályvezetője előadásában a hazai légszennyező anyagok és üvegházhatású gázok kibocsátásának leltárát elemezte, bemutatva a legnagyobb kibocsátó ágazatokat és a trendeket. Részletezte a módszertani hátteret, az adatforrásokat és a modernizáció hatásait, különös tekintettel a járműcserére és a tüzelőberendezések korszerűsítésére. Értékelte a kibocsátáscsökkentési célok teljesülését és a nemzetközi összehasonlítást. Hangsúlyozta a folyamatos fejlesztések és az adatrevízió jelentőségét az adatminőség javítása és a tervezéshez történő megfelelő alkalmazhatósága érdekében.

Dr. Ágoston Csaba, a KSZGYSZ elnöke az Energiaügyi Minisztérium támogatásával megvalósuló, az általános iskolák felső tagozatainak szóló „Kölcsönkapott levegő”, valamint a középiskolás korosztályt célzó „Mindennapi levegőnk” levegőtisztaság-védelmi szemléletformálási projekteket mutatta be. A projektet célja a helyi légszennyező források és tevékenységek hatásainak vizsgálata és annak szemléletesé, hogy a diákok milyen módon és mértékben tudnak hozzájárulni az egészségesebb és tisztább környezetünkhöz.   Az iskolai szemléletformáló kampányban az Óbudai egyetem környezetmérnök szakos hallgatói is részt vesznek mind a megvalósításban, mind az adatok kiértékelésében. A projekt megvalósítása hozzájárul a környezettudatos magatartás formálásához és a helyi légszennyezés csökkentéséhez.

Bezegh Barbara a HungaroMet osztályvezetője ismertette a LIFE IP HungAIRy projekt célját és a megvalósítás jelenlegi helyzetét.  A 2019 és 2026 között zajló program átfogó tevékenysége tartalmazza a hálózatépítést (ökomenedzser) és tudásközvetítést, a projekt társadalmi és gazdasági hatásaink nyomon követését, valamint a menedzsment feladatokat. A projekttel érintett 10 helyszínen számos konkrét tevékenység is megvalósult, illetve megvalósítás alatt áll. Ezek közül kiemelhető – többek között -az automata levegőminőség-mérő állomás telepítése (2 helyszín), a PM monitoring hálózat kialakítása (2 helyszín), vagy egyéb, a helyi lakosság döntéseit támogató rendszer (intelligens forgalomirányítás, okos parkolás, city logisztikai megoldások, zöldfelületi kataszter) létrehozása, valamint a megvalósult levegőtisztaság-védelmi bemutatóház is.

Dr. habil Sápi András, a Szegedi Tudományegyetem docensének előadása a füstgáztisztítás és a szén-dioxid aktiválás új technológiáira összpontosított, különösen a egyetemen végzett kutatások tükrében. Bemutatta a nanoméretű katalizátorok szerepét a környezetvédelemben, valamint azok alkalmazását heterogén katalízisben, üzemanyagcellákban, valamint a szennyezőanyag- kibocsátás csökkentésben. Kiemelte az ipari együttműködések eredményeit, így például a füstgázkezelő megoldások fejlesztését. Részletesen ismertette a fenntartható üzemanyagok előállítási lehetőségeit, különös tekintettel a szintetikus üzemanyagokra és a CO₂-átalakítási folyamatokra. Előadása rámutatott, hogy a korszerű katalitikus rendszerek kulcsfontosságúak a légszennyezés csökkentésében és az ipari kibocsátások minimalizálásában.

Kozár Szabolcs, az ENVIROTIS Holding munkatársának „Új iparágak és kibocsátásaik – fókuszban az akkumulátorgyártás és feldolgozás” c. előadása a tevékenység környezeti és gazdasági kihívásait elemezte. Rávilágított az iparág gyors átalakulására, a nyersanyagárak volatilitására és az ellátási láncok érzékenységére. Ismertette az akkumulátorgyártásban használt veszélyes anyagokat, különös tekintettel az NMP-re és a lebomlásából származó egyéb vegyületekre, a PFAS vegyületekre az egyéb szerves szennyezőkre, valamint az iparágban használt egyéb új anyagokra, megemlítve ezek környezeti és egészségügyi kockázatait is. Kiemelte a tevékenységgel összefüggő szabályozási kereteket és a környezeti kibocsátásokat.

Horváth Erika, a Klarwin Magyarország Kft. ügyvezetőjének előadása a gyakorlati működést támogató technikai megoldásokra helyezte a hangsúlyt.  Röviden ismertette a hulladéklerakók csurgalékvizének tisztítására kifejlesztett technológiát. Ezt követően – a konferencia tematikájához kapcsolódóan az OIZMON rendszerét mutatta be, amely az érzékelő alapú hardver segítségével számos, levegőminőséggel, zajjal, szaggal, időjárással és sugárzással kapcsolatos környezeti paraméter vizsgálatában nyúlt segítséget. A technológiai megoldások számtalan módon alakíthatók az alkalmazási terült, az elérni kívánt cél és a vizsgált paraméterek tekintetében is. A technológia alkalmazása hozzájárul a fenntarthatósági, környezetvédelmi, munkavédelmi célkitűzések eléréséhez is.