Munkacsoportok

Munkacsoportok hírei

A KSZGYSZ Munkacsoportok célja a szakmai érdek megformálása és kifejezése egy adott környezetvédelmi szakmai témában, amelyről jogszabály születik vagy a meglévő jogszabály módosul. Cél a piaci folyamatok miatti szakmai koordináció is.  A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének munkacsoportjaiban kizárólag szövetségi rendes, társult vagy pártoló tagcég képviselője vehet részt.

Igény esetén a Szövetségben lehetőség van új munkacsoportok alakítására. 
A munkacsoportok létrehozása a Szövetség vezetőségénél kezdeményezhető. Munkacsoport megalakítási szándékról és a megalakulási ülésről a tagságot a Hírlevélben tájékoztatjuk. A meghirdetett alakuló ülésen bejelentkezés utánbármely érdekelt szövetségi tagcég képviselője részt vehet. Itt megválasztják a munkacsoport vezetőjét, helyettesét, kijelölik a munkatervet. A munkacsoport működését annak vezetője irányítja. A munkacsoportok munkájáról a Szövetséget a vezetők rendszeresen tájékoztatják.

2014. május 27-én rendezi „A környezetvédelmi mérés és mintavétel aktuális kérdései 2014” című konferenciáját, Szövetségünk Mérés Mintavétel Munkacsoportja. Helyszín: Danubius Hotel Aréna (Ifjúság útja 1-3., 1148 Budapest)

EMLÉKEZTETŐ

a 2014. április 15-én megrendezett Munkacsoport-ülésről

 

A program témája:

Három törvény-tervezet megvitatása:

  •  Az energetikai hasznosításra előkezelt hulladék kezelésének feltételeiről szóló VM rendelet - tervezet
  •  Az alternatív tüzelőanyag előállításának és égetőműben történő felhasználásának részletes szabályairól szóló Kormányrendelet - tervezet
  •  A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló Kormányrendelet – tervezet

 1.   Az energetikai hasznosításra előkezelt hulladék kezelésének feltételeiről szóló VM rendelet - tervezet

Egybehangzó vélemény, hogy ez a tervezet felesleges, a HTÜ munkacsoport állítása szerint nem indokolt a megléte.

Mert:


- Önmagában nem környezetvédelmi törvény
- Létjogosultsága csak akkor van, ha a cél kifejezetten a piacszabályozás.
-  Káros, felesleges, mert nincs környezetvédelmi előnye, nem tud működni, csak gazdaságszabályozási kérdéskörben

2.   Az alternatív tüzelőanyag előállításának és égetőműben történő felhasználásának részletes szabályairól szóló Kormányrendelet – tervezet

A HTÜ munkacsoport aktuális ülését megelőző ülésén a jelen tervezetet elemezte és ennek egy korrektúrázott változatát vette alapul.

DE:

-  A munkacsoport ülés tagjai megegyeztek abban, hogy álláspontjuk hű marad a korrektúrázott változathoz, ám a A Kormány..../2014. (….) Korm. rendelete az alternatív tüzelőanyag előállításának és égetőműben történő felhasználásának részletes szabályairól dokumentum 1. mellékletében található „Az alternatív tüzelőanyagra vonatkozó határértékekparamétereit kifogásolta.

-  A munkacsoport javaslata, hogy az alternatív tüzelőanyag definiálására a táblázat (HTÜ szerint javított verziója) legyen mérvadó

-  EU-s szabványokhoz híven - (Olaszország példája alapján)

További megállapítások:

-  Indokolatlan különbség tétel a szennyvíziszap kezelésével kapcsolatban

-  A szennyvíziszapot ne lehessen alternatív tüzelőanyagnak tekinteni, vonják ki a törvény-tervezet hatálya alól

 

 3.   A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló Kormányrendelet – tervezet

  „10. §

(3) A válogatóműben végzett utóválogatás során visszamaradó olyan műanyag hulladékot, amelynek bármelyik oldala vagy átmérője a 60 millimétert meghaladja, és anyagának összetétele és minősége alapján erre alkalmas, azt anyagában kell hasznosítani.”

 HTÜ kérdése:

-  Pontosan milyen anyagú és összetételű legyen a 60 mm oldalú és átmérőjű műanyag hulladék?

-  Hasznosító által megadott feltételek alapján lehessen hasznosítani?

ð  a paramétereket (összetétel, minőség) a Jogalkotó definiálja.

Javaslat (Puzder Tamás):

(3) A válogatóműben végzett utóválogatás során visszamaradó olyan műanyag hulladékot összetétele és minősége alapján erre alkalmas, azt elsősorban anyagában vagy - ha erre nem alkalmas - égetőműben, együttégető műben kell hasznosítani.

Javaslat (Bánhidy János): + Gazdaságosság szempontja nagyon fontos.

„Gazdaságos az, amely támogatás nélkül is működőképes.”

ð  HTÜ: Műszaki és Környezetvédelmi szempontból Gazdaságosan megvalósítható legyen.

A 4. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Zöldhulladékot a képződés helyén az elkülönített gyűjtés céljára gyártott, biológiailag lebomló hulladékgyűjtő zsákban vagy szilárd hulladékgyűjtő edényzetben lehet gyűjteni. A papír-, a fém-, az üveg- és a műanyag, valamint a vegyes hulladékot tartalmazó gyűjtőedényben zöldhulladékot elhelyezni nem lehet.”

ð  HTÜ: Ezt nem lehet megvalósítani, pl. Tízemeletes házban zöldség-gyümölcs hulladék esetében

 

 

 

Dr. Havas Ádám, Helion Kft.
Perényi Gábor, Senex Kft.
Szűcs-Winkler Róbert, Denkstatt Kft.
Dr. Varga József, Imsys Kft.

 

 

Lágler Katalin, SARPI Dorog Kft. Kft..
Magera Ottó, Ecorec H. Kft.
Vargáné Matláry Eleonóra, Győri Hulladékégető Kft.
Dr. Kovács László, Környezettechnológia Kft.
Mészáros György, Megoldás Kft.
Képes Tibor, Ecomissio Kft.
Bánhidy János, Fkf Zrt.

Dr. Kiss Jenő, Rabi Béla, Varga Endre, Atevszolg Zrt.
Deák György, Simon Anita, Biofilter Zrt.
Turcsán Szilvia, Enqua Kft.
Dely Attila, UTB Envirotec Kft.

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége tagjainak érdekképviseletét eddig elsősorban munkaterületüknek megfelelően a környezetvédelmi jogalkotásban képviselte, bizonyos új jogszabályok miatt az állati hulladékok területén a hatósági jogkörök a környezetvédelemtől átkerültek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelet alá. Az átkerült tevékenységek érdekképviseletének biztosítása indokolja az új biológiailag lebomló hulladékok kezelésével foglalkozó munkacsoport megalakulását.

 

A biológiailag lebontható hulladékok kezelésével foglalkozó munkacsoport tagjainak tevékenysége – a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet és a 1774/2002 EK rendelete (2002. október 3.) figyelembe vételével – a következő területeken tevékenykedő vállalkozásokra terjed ki:

-        Állati eredetű hulladékok begyűjtése és szállítása
-        Állati eredetű hulladékgyűjtő hely, gyűjtő-átrakó telep, kezelő és feldolgozó üzem, valamint biogáz és komposztáló telep működtetése
-        Állateledelt, kutyarágót és állati hulladékból műszaki terméket gyártó üzem (kizárólag 3. osztályba sorolt állati hulladékokból)
-        Zsírfeldolgozó üzem
-        Feldolgozott állati hulladékok égetésre, állati hulladéktemetőbe való szállítása (1. és 2. osztályba sorolt állati hulladékok)
-        Kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője
-       Állati melléktermékek összegyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása és felhasználása vagy ártalmatlanítása annak érdekében, hogy e termékek ne jelentsenek állat- vagy közegészségügyi veszélyt,
-        Állati melléktermékek és az azokból származó termékek forgalomba hozatala, kivitele és tranzitforgalma

 

 

 

dr. Varga József, IMSYS Kft.

Boda Péter, ENVIROINVEST Zrt.

Bukta Attila, ENVIROINVEST Zrt.

Németh Balázs, ENVIROINVEST Zrt.

Lévay Tibor, ATLAS Geo Kft.

Tihanyi Ervin, Inter Metalex Kft.

Az ülés fő előadását Magyar Emőke (Öko Zrt.) tartotta meg:

  • Környezetvédelem várható támogatási lehetőségei a 2014-2020 Operatív Programokban, kiemelve a KEHOP és Víz Keretirányelvvel kapcsolatos pályázatokat címmel.

Összegzésként megállapította, hogy a VGT intézkedései közül a legnagyobb vesztes a hidromorfológiai intézkedések köre. Ez problémás, mert a VKI víztest állapot minősítési módszere szerint, ha csak az egyik tényező nem jó (pl. a hidromorfológiai állapot), akkor a víztestek állapota nem jó besorolást kap. Hiányzik a komplex vízvédelmi szemlélet. A VKI követelmények és az állapotjavulás legfontosabb feltétele (a KEHOP-on túl) a VP VKI konform intézkedéseinek megvalósulása. Fontos lenne területi OP-k ilyen irányú fejlesztése is.

Az előadást és a stratégiai környezetvédelmi vizsgálatról szóló további előadásanyagot csatoltan küldjük.

Dr. Papp Mária (Enqua Kft.) bemutatta a Víz Keretirányelv (VIKI) munkacsoport 2014. évi munkatervét

Jelen előadáson kívül a munkacsoport még 2 további ülés és egy konferencia megrendezését tervezi.

A két tervezett ülés inkább kerekasztal jellegű, nem csak a munkacsoport tagjai, vagy KSZGYSZ tagok vehetnek részt.

2. ülés: Időpont: 2014. május 21., szerda,  Előadó: Prof. Ligetvári Ferenc

Tématervezet:

  • Víziközmű társulatok új szervezeti struktúrája
  • Mezőgazdasági vízfelhasználás, vízgazdálkodás
  • Belterületi vízrendezés

További téma:

- Beszámoló arról, hogy a KSZGYSZ hogyan vehet rész a pályázatokban különösen a Víz keretirányelv megfelelő végrehajtását biztosító szemléletformálás területén

(Pl. oktatási programok kialakítása, és végrehajtása, tréningek)

3. ülés: Időpont: 2014. szeptember 17.,szerda

       Tématervezet:

  • Kistelepülések szennyvíztisztítása

Együttműködve más KSZGYSZ munkacsoportokkal és további érintettekkel.

 

Konferencia: Időpont: 2014. november 05., szerda

Tématervezet:

  • Intézményi rendszer bemutatása
  • KEHOP pályázati rendszer 5 prioritása
  •  Egyéb

Csányi Sándor – Remater Kft. tájékoztatója és javaslata koreai cégekkel való együttműködésre:

  • A Koreai Környezetvédelmi Szövetség (KEPA) és a KSZGYSZ a múlt év folyamán együttműködési megállapodást írt alá. A szövetségek segítséget nyújtanak a vállalati szintű kapcsolatteremtéshez, technológiák export- importja valósulhat meg a VIKI munkacsoport érdeklődő tagjaival is.

Továbbá nem rég szerveztek meg magyar –koreai vegyes bizottsági ülést, ahol alábbi együttműködési lehetőségeket azonosították:

  • folyómeder management
  • vízfelhasználás
  • vízforrások védelme
  • szennyvíz
  • környezetvédelmi technológiák