Munkacsoportok

Postafiókunk megszűnt! Levelezési címünk: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/A. | Miért legyek KSZGYSZ tag? | Feliratkozás hírlevélre | email

Munkacsoportok hírei

A KSZGYSZ Munkacsoportok célja a szakmai érdek megformálása és kifejezése egy adott környezetvédelmi szakmai témában, amelyről jogszabály születik vagy a meglévő jogszabály módosul. Cél a piaci folyamatok miatti szakmai koordináció is.  A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének munkacsoportjaiban kizárólag szövetségi rendes, társult vagy pártoló tagcég képviselője vehet részt.

Igény esetén a Szövetségben lehetőség van új munkacsoportok alakítására. 
A munkacsoportok létrehozása a Szövetség vezetőségénél kezdeményezhető. Munkacsoport megalakítási szándékról és a megalakulási ülésről a tagságot a Hírlevélben tájékoztatjuk. A meghirdetett alakuló ülésen bejelentkezés utánbármely érdekelt szövetségi tagcég képviselője részt vehet. Itt megválasztják a munkacsoport vezetőjét, helyettesét, kijelölik a munkatervet. A munkacsoport működését annak vezetője irányítja. A munkacsoportok munkájáról a Szövetséget a vezetők rendszeresen tájékoztatják.

Dr. Ágoston Csaba (KVI-Plusz Kft.)
Palotai Zoltán (Wessling Hungary Kft.)
 
Bálint Mária (Bálint Analitika Kft.)
Budai Szilvia (Enviroinvest Környezetvédelmi és Biotechnológia Zrt.)
Dr. Csókási Pál (Encotech Kft.)
Iga Benedek (Encotech Kft.)
Dr. Izsáki Zoltán (Környezettechnika Kft.)
Jeney Judit (Greenlab Kft.)
Katona Márta (Biokör Kft.)
Ladányi Péter (Atlasgeo Kft.)
Kovács Anita (Blautech Kft.)
Kepes József (Blautech Kft.)
Németh Balázs (Enviroinvest Környezetvédelmi és Biotechnológia Zrt.)
Dr. Sári Péter (Geosol Kft.)
Sulcz Ágnes (Metric Kft.)

A HAPA és a KSZGYSZ közös ÉBH Munkacsoport ülése, 2011. június 7.

Az AVE Zöldfok Zrt., a Fe-Group Invest Zrt. és az ÉMI Nonprofit Kft. mcs. tagok részvételével megtartott ülés programja:

1. Az építési-bontási hulladék hasznosításának helyzete (szabályozás, minősítés)
2. Az ÚT szabványok tartalma – megkönnyítik-e a hasznosítást
3. ÉBH hulladék vége (EoW) kérdése
4. Közös érdekképviselet stratégiája és menetrendje

Az ÉBH Munkacsoport (újjá)alakuló ülése, 2015. március 17. 13.00 óra

A 2010 előtt létrejött ÉBH Munkacsoport 2012-ben felfüggesztette működését. A témakörben újjáéledő kormányzati aktivitás hatására a munkacsoport 2015. március 17-én új tagokkal újjáalakult. Az alakuló ülés napirendje:

13.00 – 14:00:     A munkacsoport újraalakítása

  • a Mcs. szabályzat megismerése
  • célok megfogalmazása
  • a Mcs. vezető és helyettesének megválasztása
  • a tervezett program megbeszélése

14:00 – 15:30:     Találkozó Dr. Szőgyényi-Kovács Szabolccsal és Vadász Enikővel, az FM illetékes főosztályának munkatársaival

  • az ÉBH rendelet tervezet koncepciójának ismertetése (FM)
  • vita
  • hogyan tudunk bekapcsolódni a jogszabály előkészítő munkába

Az alakuló ülés emlékeztetője itt olvasható.

Javaslatok az ÉBH szabályozási koncepciójához

A munkacsoport 2015. március 17-ei ülésén elhangzottak és a tagok javaslatai alapján elkészült és az FM szakmailag illetékes főosztályának megküldött, első körös KSZGYSZ javaslat itt olvasható.

Az ÉBH Munkacsoport 2. ülése, 2015. április 27. 13.00 óra

Az ülés témája az ÉBH, az újrafeldolgozott és a bontott anyagok felhasználásának szabályai az építésügyben és az útügyben – jogi, műszaki és megfelelőségi keretek. Meghívott előadók:

Nyíri Szabolcs, ÉMI, Szakértői Iroda vezető, Ézsiás László, Colas Északkő, minőségirányítási vezető

Az Ülés napirendje:

13.00 – 14.00  Nyíri Szabolcs, az ÉMI Szakértői Iroda vezetőjének tájékoztatója a hulladékból készült építési termékek műszaki értékeléséről
14.00 – 14.30  Éliás László, a Colas Hungária minőségirányítási vezetőjének tájékoztatója a hulladék, ill. a hulladékból készült termékek út- és vasútépítésben történő felhasználhatóságáról
14.30 -            vita, észrevételek, végrehajtási nehézségek és megoldási javaslatok

Petrovszki Krisztián, Clean-way Kft., munkacsoport vezető

Dr. Virág Annamária, IFKA, munkacsoport vezető-helyettes

 

Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft.

Borsányi-Bognár Levente, e-Termékdíj.hu Kft.

Csiszár Tamás, Alcufer Kft.

Dely Balázs, Saubermacher-Magyarország Kft.

Jakab Attila, NATURAQUA Kft.

Jeszenői Gábor, Elgoscar-2000 Kft.

Lévay Tibor, Atlas Geo Kft.

Máthé Mária, Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége

Reiniger Róbert, Deloitte Zrt.

Szabó Imre, Duna-Dráva Cement Kft.

dr. Szabó Piroska, TRENECON Kft.

Szigli Zoltán, Eco-inert Kft.

Vermes Péter, IMSYS Kft.

 
2008/98/EK irányelv átültetése a magyar jogba.
 
A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége tagságának 40%-a hulladékgazdálkodással foglalkozik, és a tanácsadók közt további cégek érintettek a témában.
 
A KSZGYSZ munkacsoportok között többnek munkája közvetlenül kapcsolódik a hulladék témához, és fontos lenne, hogy ehhez a kiemelkedő fontosságú joganyaghoz a szövetségi szakmai munka szintézisét nyújtsuk, tagságunk és a hulladékgazdálkodók érdekeit képviseljük a környezetvédelmi érdekek megóvása mellett. Természetesen a HKI magyar bevezetésével kapcsolatos munkákban is szorosan együttműködünk a többi hulladékgazdálkodásban érintett szakmai szervezettel.
 
A munkának a legjobb keretet egy HKI munkacsoport adhat, amely ülésein együttműködik a termikus hulladékos munkacsoporttal, a biohulladék kezelésével foglalkozó munkacsoporttal és minden érdeklődő tagcéggel.
Balatoni Henrik (Fe-Group Invest Zrt.)
Balogh Zsuzsa (COWI Magyarország Kft.)
Bánhidy János (FKF Zrt.)
Borsi Zsuzsanna (FKF Zrt.)
Boda Péter (Enviroinvest Környezetvédelmi és Biotechnológia Zrt.)
Brenkusné Balogh Anikó (Naturaqua Kft.)
Budai Szilvia (Enviroinvest Környezetvédelmi és Biotechnológia Zrt. )
Debreczeny István (Hamburger Hungária Kft.)
Dely Balazs (Loacker Hulladékhasznosító Kft.)
Dr. Havas Ádám (Helion Kft.)
Dr. Somody Anikó (Zábrák Kft.)
Dr. Vitányi Márton (Inter-Metalex Kft.)
Faludi István (Hamburger Hungária Kft.)
Gyöpös Péter (Enviroinvest Környezetvédelmi és Biotechnológia Zrt. )
Hartay Mihály (ÖKO-Pack Kft.)
Illés Márta (Geosol Kft.)
János Csorba (ÉMK Kft.)
Kardos Marianna (AKSD Kft.)
Koppány György (Envicare Kft.)
Lágler Katalin (SARPI Dorog Kft.)
Lévay Tibor (Atlasgeo Kft.)
Merza Villő (Enviroinvest Környezetvédelmi és Biotechnológia Zrt.)
Papp Keve (Hungaropec Zrt.)
Pintér Gábor (SARPI Dorog Kft.)
Puzder Tamás (GEOSOL Kft.)
Szatmári Károly (Innoproject Kft.)
Sziráky Klára (Innoproject Kft.)
Tagscherer Zsuzsa (COWI Magyarország Kft.)
Tisza Kata (Fegroup Invest Zrt.)
Tomjanovich Aba (Hungaropec Zrt.)
Tuboly Ildikó (Terra –V Kft.)
Üveg Róbert (ECOREC Kft.)
Varga Andrea (Hungaropec Zrt.)
1.)Mi a különbség az oldómedence és a egyedi szennyvíztisztító kisberendezés között?
Az oldómedencében csak anaerob bomlás történik, a további szennyezőanyagokat oxidációs szűrőmezőn át kell lebontani, hatékonysága, így kibocsátási határértéke nehezen mérhető, így korlátozottan alkalmazható.
A egyedi szennyvíztisztító kisberendezés a szennyvízben lévő nagymolekulákat teljesen lebontja alkotóelemeire és a tisztított szennyvíz további kezelést nem igényel, megfelelő kibocsátási határértékek alapján elszikkasztható vagy élővízbe is vezethető.
 
2.) Igaz-e, hogy az oldómedence és a szűrőmező ágy havi egy tasak baktérium segítségével képes lebontani és megtisztítani a szennyvizet?
Az oldómedence csak anaerob bomlásra alkalmas, a jól tervezett szűrőmezőt kell felhasználni oxidációs bomlás elősegítésére a terhelésének szakaszossá tételével. Az adalékanyagként bejuttatott baktériumok csak az anaeorob bontást segítik.
 
3.) Van-e szaghatás a biológiai szennyvíztisztító alkalmazásakor?
A biológiai szennyvíztisztítók szagmentesen üzemeltethetőek, mert teljesen lebomlik a szennyező szerves molekula.
A szaghatás az oldómedencéknél fordul elő, mert csak az anaerob bomláskor keletkező kellemetlen szagot előidéző gázok szabadulnak fel.
 
4.) Milyen távolságra helyezhető a biológiai tisztító berendezés a lakóépülettől?
Ha az épület beton alapja az 1,7 m-t meghaladja, akár 2 m-re az épülettől, ellenkező esetben javasoljuk az 5 m távolságot.
 
5.) Lehet-e „locsolásra” használni a tisztított szennyvizet?
Értelemszerűen csak az egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása esetén lehetséges felszín alatti öntözésre használni. Felszíni – felszín feletti öntözés esetén a patogén és coli baktériumok esetleges előfordulása miatt fertőtlenítés szükséges.
 
6.) Kifolyik-e gravitációsan a tisztítóberendezésből a tisztított szennyvíz?
Természetesen és az vagy elszikkasztható, javítva a talaj nedvességtartalmát – táplálva a növénykultúrákat – , vagy élővízbe engedhető.
 
7.) A biológia szennyvíztisztító kisberendezés által megtisztított szennyvizet újra lehet-e hasznosítani a háztartásban?
A háztartásban ú.n. szürkevízként (pl. WC öblítés) a biológiailag tisztított vizet terciális tisztítás (mechanikai szűrés) és fertőtlenítés után lehet használni.
 
8.) Mit jelent a szennyvíztisztító kisberendezés üzemeltetése, mennyit kell „törődni” a tisztítóval?
Alapvetően a gyártó által előírt rendszeres szemrevételezésre, a működés ellenőrzésére kell figyelmet fordítani. Emellett időszakonként a légfúvó szűrőjének tisztítására, valamint az évente egy-két alkalommal történő fölösiszap elvételére kell számítani, melyeket szerződés keretében szakszervíz, illetve szolgáltató is elvégezhet.
 
9.) Nyaralóban használható-e biológiai szennyvíztisztító kisberendezés?
Rendszeresen használt nyaralóknál semmi akadálya biológiai szennyvíztisztító alkalmazásának, azonban hosszabb, kb. két hónapot meghaladó távollét esetén a tisztító alulterheltsége miatt a lebontást végző baktériumflóra lecsökkenhet, vagy elpusztulhat, így ismételt terheléskor a tisztító nem működik megfelelő hatásfokon. Ezért tehát hosszabb idejű távollét esetén a szennyvíztisztító leürítése, majd a használat megkezdésekor az eleveniszapos rendszer újraindítása szükséges, amit a szakszerviz, illetve szolgáltató elvégez.
 
10.) Nagyobb berendezésre van-e szükség ha gyakran vendégek tartózkodnak a háznál?
A szennyvíztisztító méretezése alapvetően az átlagos napi szennyvízterheléstől függ. A gyártók által, állandó lakos-számra ajánlott méretek általában kellő biztonságot nyújtanak az időszakos terhelésváltozások (pl. vendégek) melletti megfelelő működésre. Amennyiben azonban várhatóan a család bővülésére, a keletkező szennyvízmennyiség növekedésére kell számítani, ezt érdemes előrejelezni a vásárlás előtt a méret kiválasztásához.
 
11.) Keletkezik - e iszap a kisberendezében?
Igen keletkezik
 
12.) Mit nevezünk iszapnak?
• Az un. eleven iszap - mikroorganizmusok milliárdjai - végzik el a szennyező anyagok lebontását tisztító berendezésben. Az un fölösiszap az amit időnként el kell távolítani.
 
13.) Milyen gyakran kell eltávolítani?
A berendezés gyártója írja elő, általában évente 1-2 alkalommal.
 
14.) Lehet e a kertemben trágyázni az iszappal?
• Az iszap eltávolítását a berendezés időszakos karbantartásával együtt célszerű elvégeztetni és csak a gyártó által megjelölt szakszolgáltatóval. A szolgáltató eltávolítja az iszapot a berendezésből és kijelölt kezelő telepre viszi. Az iszap közvetlenül nem, de pl. komposztált formában hasznosítható a kertben.
 
15.) Tartalmaz mérgező anyagokat az iszap?
• A háztartási szennyvizet tisztító egyedi szennyvíztisztító kisberendezésben toxikus anyagok általában határérték alatt vannak. A komposztálás során a szakszolgáltatók ellenőrzik a határértékek betartását.
 
16.) Kit kell értesíteni ha el akarom szállítani?
• A felelős üzemeltetőt, akivel az Önkormányzat szerződést kötött.
 
ASIO Hungária Kft. 
Carbotech Magyarország Kft. 
EDiCon Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. 
Elmolight Bt. 
ENQUA Környezet és Minõség Szolgálat Kft. 
Enviroinvest Környezetvédelmi és Biotechnológia Zrt. 
PROWATECH Kft. 
SENEX Környezetgazdálkodási Kft.