2019. május 21-én ülést tartott a KSZGYSZ Hulladékelhagyás felszámolásáért létrehozott munkacsoportja

A Munkacsoport ülésén a résztvevők áttekintették az előzetes - a hulladékelhagyás felszámolására fordított források mértékéről készített - felmérés eddigi eredményeit és úgy döntöttek, hogy annak továbbfejlesztett változatát kiterjesztik az önkormányzatokra, önkormányzati szövetségekre is.

A Munkacsoport ülésén részt vett Gyál polgármestere, Pápai Mihály úr, aki elmondta, hogy a hulladékelhagyás az agglomerációban kifejezetten jellemző. Nem a település lakosai, hanem a városlakók 80-85 %-a helyezi ki a város melletti területekre hulladékaikat. Tavasszal a lakásfelújításnak van szezonja, ilyenkor az építési-bontási hulladék dömping zajlik – az önkormányzati területekre való kihelyezéssel.

Kimondhatjuk, hogy nem a kihelyezett kukák száma számít.

Ugyanakkor az önkormányzatnak sem feladata, sem eszköze, sem forrása nincs a probléma kezelésére és felszámolására.  Az ITM pályázatán nyert összeget az önkormányzat jelentős összeggel egészíti ki, hogy a veszélyes problémát enyhítse.

Jelezte, hogy a vasúthoz kötődően jelentős üveghulladék is megjelenik a településen (vonatból is kidobva), aminek a gyűjtése nincs megoldva. A településen a civil szervezetek és az oktatási intézmények nagyon sokat tesznek a szemléletformálás érdekében – az önkormányzattal együtt (filmek, plakátok, akciók, stb.).

Csepregi István elmondta, hogy a jogszabály szerint a saját, magántulajdonán belül bárki, bármiről, bárkiről felvételt készíthet. Ezt a tényt kell a helyszínen jól látható helyen közzétenni (behatoló lássa), illetve a cég honlapján, közösségi oldalán. Aki ennek tudatában a felvételen látható, annak vállalnia kell a következményeket. Ez vonatkozik az önkormányzat tulajdonában lévő területre, ingatlanra is.

Folyamatosan és markánsan nyilvánvalóvá tenni, hogy mindenkinek van választási lehetősége: jogkövetően oda helyezi a hulladékát ahová kell, vagy elhagyja olyan területen, amit nem birtokol, de ennek következménye van, lesz. Az önkéntes szemétszedő akciókkal tulajdonképpen a jogellenességet, a bűnelkövetőket támogatjuk, holott az okot és a körülményeket kellene megszűntetni, felszámolni és a (magán) terület tisztántartására, megőrzésére törekedni.

A munkacsoport tagjai egyetértettek abban, hogy nincs autentikus internetes felület, ahol a jogkövető állampolgár információt kaphatna arról, hogy melyik termékével hogyan jár el helyesen (mit, hova lehet elhelyezni, leadni).

A KSZGYSZ  véleménye szerint az is probléma,  hogy a területileg illetékes hulladékgazdálkodási közszolgáltatóknak nem egységes szerkezetű  a honlapjuk. Az általános információk mellett az adott szolgáltató által ellátott területre releváns információkat fel feltüntetni: kereshető formában, pl. településnévre keresve, az adott településen ki az illetékes közszolgáltató, majd arra klikkelve – azonos honlapszerkezetben minden közszolgáltatónál – megjelennének ezek az információk (hulladékfajta, eljárás, hulladékudvar elérés, nyitva tartás, lomtalanítás, költségek, lomtalanítás, stb.  egyéb – amelyek a lakossági tudnivalókat, tennivalókat,  tartalmazzák - mindig a megoldásra, a hulladék legális kezelésére törekedve.

Fontos, hogy egyszerű, kézzelfogható, érthető megoldások legyenek a lakosság számára. A hulladékelhagyással kapcsolatos pályázatokat normatív alapon kell kiírni (működtetésre) és mivel közfeladatról van szó, annak forrását biztosítani is kell, a vállalt kötelezettségek ellenőrzésével együtt.

A pályázatok szükségesek fejlesztésre,  ami nem feltétlenül a kukák számát növeli, hanem a lehetőségeket bővíti a hulladék legális elhelyezésére, hasznosítására. Ehhez a termékdíj bevétel rendelkezésre áll és arra kell fordítani, amire való (gyűjtés, hasznosítás).

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ráfordítási igényét, és annak költségeit reális, mai árszinten kell kalkulálni, hiszen a rendszer működtetésének reális finanszírozási igénye van a közszolgáltatás biztonságos ellátására, üzemeltetésre, működésre, amortizációra és a lakossági tájékoztatásra.

Nyilvánvaló kell tenni mindenki számára, hogy az elhagyott hulladék elszállítása jelenleg nem a közszolgáltató feladata. A hulladék azé, aki megtermeli, ha azt nem jól kezeli, azt szankcionálni kell és a jogsértő magatartást meg kell akadályozni, vagy szankcionálni, ha az már bekövetkezett.

Visszatartó mértékű bírságokat kell kiszabni ami a feltárás, elhárítás, adminisztráció, helyreállítás költségeit és a büntetést is tartalmazza. Ezen eseteket, összegeket nyilvánosságra kell hozni.  

Fontos lenne, ha a környezetszennyezését, elhagyott hulladékért kivetett bírság - az önkormányzat területén elkövetett szabálysértés esetében - maradjon is az azt elszenvedő önkormányzatnál, hiszen a felszámolás költségei is ott merülnek fel.  

Eltérő összegek, bírságok szerepelnek a különböző jogszabályokban szinte azonos szabálysértések esetében (Hg. rendje, Kv. trv., szabálysértési trv.). Ezeket harmonizálni kell és még tovább bontani mennyiségre, összetételre is. Így aki felhalmoz, az többet fizet. 

A munkacsoport vezetője, Wégner Krisztina javasolta, hogy a munkacsoport terjessze ki hatókörét a régiókra, oly módon hogy 1 napos konzultációkat tartsanak a régiók vezető intézményeinek (Kormányhivatalok, önkormányzatok, közszolgáltatók) és a helyi önkormányzatok bevonásával a megalapozott információk begyűjtése és ezek szinergiáinak megteremtése érdekében.

A munkacsoport tagok a javaslatot elfogadták, az őszi megbeszélésre a tagok javaslatot tesznek, időpontokra, helyszínekre és a napirendekre, meghívandó előadókra. A megbeszélések alapja a korábbi ülésen meghatározott 3 témakör lesz.

Petrovszki Krisztián (Clean- Way Kft.) a Dél-Alföldi régióban, Pápai Mihály (Gyál) a budapesti agglomeráció 20 településének polgármesterének bevonásával már vállalták az első lépések megtételét, Farkas György (OVF) is jelezte, hogy tájékozódik más helyszín vonatkozásában. A munkacsoport tagjai e regionális egyeztetések megtartását október-november hónapban tartják megvalósíthatónak.  

KSZGYSZ Sajtó