Teltházzal zajlott le a KSZGYSZ „Adatmenedzsment a hulladékgazdálkodásban” konferenciája

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége tematikus hulladékgazdálkodási adatszolgáltatási konferenciát szervez, segítve ezzel mind az adatszolgáltatók, mind az adatot fogadók és ellenőrzők munkáját. A konferencia célja egyrészt áttekinteni az ágazatot érintő adatszolgáltatási kötelezettségek körét, másrészt naprakész információt biztosítani az érintetteknek a kötelezettségek teljesítés módjáról és a felmerülő gyakorlati kérdésekről.

A hulladékgazdálkodási szakterületen az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése jellemzően tárgynegyedévhez, illetve tárgyévhez kötött. Az általános és a kiemelt hulladékáramokra vonatkozó, az OKIR Egységes Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerébe (EHIR) történő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének határideje február 20. illetve március 1., a Központi Statisztikai Hivatal ágazati adatszolgáltatását február 28-ig kell benyújtani. A termékdíjhoz és EPR díjhoz köthető kötelezettségek, valamint az EHIR egyes adatszolgáltatásai szintén tárgynegyedévhez köthetők.

Dr. Ágoston Csaba, a KSZGYSZ elnöke megnyitójában üdvözölte a közel 180 résztvevőt, ami a téma aktualitását és a felkért előadók szakmai kompetenciáját is jelzi. Megköszönte az előadóknak, hogy vállalták a részvételt és a felmerülő kérdésekre a válaszadást.

Kertész-Káldosi Zsuzsa, a KSZGYSZ szakmai igazgató-helyettese a hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás hazai történetén keresztül mutatta be az adatgyűjtés, -nyilvántartás és -szolgáltatás szakmai vonatkozásait, célszerűségét, annak jelentőségét és intézményeit a döntéstámogatásban.

Graczka Szilvia, a KSH osztályvezetője a hulladékgazdálkodással kapcsolatos statisztikai adatgyűjtés célját, menetét, az E-HIR-rel való kapcsolódásokat ismertette (OSAP 1061, OSAP 2328). Az adatszolgáltatások elmulasztása bírságot is vonhat maga után. A hulladékstatisztikák fejlesztése folyamatos, mind a lakossági szokások megismerése, mind a körforgásos gazdaság kialakítása igényli a metodika és az adatkör bővítését, pl. az újrahasználati adatok terén. Az észrevételeket és javaslatokat várják a [email protected] e-mail címen.

Mikolay Edvárd, az EM hulladékgazdálkodási referense az E-HIR rendszer működésébe, a bejelentési kötelezettségek tartalmába és teljesítési módjába, az adatok felhasználásának részleteibe avatta be a hallgatókat. Az éves és negyedéves adatszolgáltatás immár illeszkedik a koncessziós rendszerhez. A tapasztalatok, vélemények fogadására a Minisztérium is nyitott.

Dr. Bartus Adrienn, az országos környezetvédelmi hatóság vezetője az EPR rendszerhez kapcsolódó regisztrációs kötelezettségeket (koncesszori alvállalkozók, gyártók nyilvántartásba vétele, újrahasználható csomagolások regisztere, egyszerhasználatos műanyagok, önkéntesen visszaváltási díjasok), illetve az ezek teljesítésében tapasztalt problémákat ismertette. Céljuk az ügyfelek megfelelő tájékoztatása, az OKIR kapu fejlesztése, használatának egyszerűbbé tétele. Bemutatta az adatellenőrzés során feltárt leggyakoribb hibákat. A bejelentést nem tett kötelezetteket igyekeznek beazonosítani és külön megkeresni.

A hatóság részéről Dávid Viktória osztályvezető az egyes kiemelt hulladékáramokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek egyenkénti ismertetése során hangsúlyozta a 2023 július 1-től érvényes kötelezettség változásokat, határidőket. Bemutatta az OKIR Kapu új adatcsomagjait, a adatfelületeit, ajánlva a kormanyhivatal.hu-n megtalálható, útmutatókat. Felhívta a figyelmet, hogy 2023. évre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek az első félévre is, az akkori szabályoknak megfelelően teljesítendők. Az ügyfelek részéről felmerülő problémák igen sokrétűek: KF kódok szerinti besorolás, kötelezettség alá eső termék behozatala vagy kivitele esetén felmerülő fizetési kötelezettségek, bérgyártás, bércsomagolás esetében a kötelezett megállapítása stb. Fontos, hogy március 31-ig az adatszolgáltató egy alkalommal módosíthatja a tárgyévi, illetve negyedévi, már benyújtott adatszolgáltatását. A túlterheltség elkerülése érdekében a rendszer az újonnan bejelentkezőket várakoztatja a kapacitás felszabadulásáig.

Dr. Nochta Judit, a MEKH főosztályvezetője a Hivatal feladataihoz kapcsolódó hulladékos adatszolgáltatási kötelezettségek áttekintését adta. Ezen adatok szolgálnak a koncessziós rendszerben az indokolt költségek, és ezek alapján a különböző szolgáltatási, illetve EPR és DRS díjak megállapítására. Már nincs egyedi adatszolgáltatási határozat, de a Hivatal tájékoztató levelet küld az egyes adatszolgáltatási időszakok előtt. A kapcsolódó adatszolgáltatási felületek az egyes jelentési időszakokban változhatnak. Ezek informatikai hátteréről és a feladatokról részletesebben szólt, kiemelve az új számviteli szétválasztási kötelezettségeket, amelyekhez egy útmutató készül.

A hatóság és a hivatal várja a rendszerekkel, illetve azok működésével vagy értelmezésével kapcsolatos észrevételeket, módosítási javaslatokat, hogy azok alapján javíthassa azokat.

Tánczos Zoltán ezredes, a NAV Központi Irányitás Adókapcsolati Főosztályának helyettes vezetője a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetését követő időszak termékdíjat érintő tapasztalatairól beszélt, összehasonlítva az EPR előtti termékdíj-kötelezettség keretében bejelentett termékek mennyiségét és a megfizetett termékdíjak összegét az EPR-kötelezettség bevezetése utáni időszak adataival. Kitért arra is, hogy az egységes jogértelmezés hiánya miatt sok még az ügyféli bizonytalanság az adatszolgáltatási és bevallási kötelezettség, a visszaigénylés eseteinek megítélésében, különösen a csomagolószerek esetében. Sok állásfoglalás kérés érkezik, amelyekre a jogalkotóval folytatott egyeztetések alapján válaszolnak, tájékoztatva ezekről az érintett ügyfeleket is.

A termékdíj- és az EPR-kötelezettségek gyakorlati teljesítésének tapasztalatairól tartott előadást Borsányi-Bognár Levente, az e-termékdij.hu szakmai ügyvezetője. A leggyakoribb problémák felsorolása mellett külön kitért az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint általánosan is a kötelezettek regisztrációjával kezdődő, egészen a számlázásig terjedő kérdésekre, felhívva a figyelmet a NAV és a hatóság adatcsomagjai közötti különbségekre.

Sztruhár Imre, a GreenTax Service Kft. ügyvezetője az EPR-kötelezettségekről szólva azokra a kérdésekre helyezte a hangsúlyt, amelyekről a hiánytalan teljesités érdekében állásfoglalásokat kérnek a jogalkotótól és a hatóságtól. A tanácsadók a kapott állásfoglalásokat, iránymutatásokat megosztják ügyfeleik és egymás között, de tapasztalják, hogy a kapott hivatalos válaszok nem mindig vannak összhangban, illetve nem életszerűek, pl.: „csomagolószerek, amik nem lesznek csomagolások”, fóliák, szemetes, sittes zsákok stb.), ami a bevallások, befizetések és az ellenőrzések során a későbbiekben is vitára adhat okot. Előadásában sorra vette azokat az anyagokat, termékeket, szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban ezek leggyakrabban felmerülnek és további egyértelműsitést igényelnek a jogalkotó és a hatóság részéről. Egyúttal ezek megoldására ajánlásokat is megfogalmazott.

Szőke Sándor a Helion Kft. tanácsadója a hulladékos adatszolgáltatás három legfontosabb kérdését járta körbe: kinek, mit, mikor nyújtsunk be? Több, mint 20 éve folyamatosan bővülnek a hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatigények, amelyek a hazai szabályozás alakításához, a hatósági munkához, döntéshozatalhoz is szükségesek. Az adatigényekkel együtt bővültek a kötelezettségek, ezek összehangolása, konszolidálása viszont elmaradt, amelynek következményei vannak: az adatgyűjtés, adatszolgáltatás jelentős élőmunka-ráfordítást igényel, az ezt szolgáló technológia heterogén, a hulladékos adatot gyűjtő intézmények, hatóságok igényei sincsenek összhangban, sem tartalmukban, sem ütemezésükben. A Helion Kft. fejlesztései ezt a sokféle adatigényt igyekeznek egy rendszerbe foglalni, támogatva a hatékony, a jogszabályoknak megfelelő adatszolgáltatást, csökkentve a humán erőforrás igényt.

Baricza Miklós, a MOHU MOL Nonprofit Kft. ügyféltámogatási vezetője a MOHU adatgyűjtési rendszeréről, a kötelező adatszolgáltatásokról tartott előadást, amelyben lényegében az EU szabályozásból adódó teljesítési kötelezettségeket, valamint a koncessziós szerződésben ezek teljesítése érdekében vállalt kötelezettségeiket ismertette. Hangsúlyozta, hogy ezek teljesítését szolgálják a közszolgáltatási, intézményi, EPR és DRS szabályozások és intézkedések. A teljesítést, azaz a hulladék-, termék és értékáramok körforgásban tartását feszes adatszolgáltatással kell és lehet nyomon követni, és e szerint kell a finanszírozást is biztosítani.

Adamek Edina, a B2B ügyfélszolgálat vezetője a MOHU Partner Portál működését ismertette, bemutatva a Portál kezelőfelületeit. Jelezte, hogy az ügyfelek kérdéseit, jelzéseit folyamatosan fogadják, kezelik, a rendszert finomítják és tökéletesítik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a MOHU nem hatóság, nem áll módjában jogszabályokat módosítani, de az észrevételeket, tapasztalatokat továbbítják a hatóság, a jogalkotó részére. Vannak olyan adatok, amelyek változását az ügyfél nem tudja módosítani, ilyen esetben a kérést írásban kell eljuttatni. Kitért a leggyakoribb hibákra és felmerült kérdésekre, amelyek megoldási igényeit továbbítják a MOHU illetékes részlegének, adott esetben az IT szekciónak.

Mind a délelőtti, mind a délutáni előadásokat követő kérdés/felelet szekcióban számos adatszolgáltatással kapcsolatos – technikai és tárgyi értelmezési kérdés merült fel, amelyekre a az előadók készséggel igyekeztek választ adni, illetve ígéretet tettek a bizonytalanságok rendezésére, illetve a szükséges intézkedésre illetékeseknél azok megoldásának kezdeményezésére.

A konferencia záró eseményeként Kerekasztalbeszélgetés keretében a nap előadói és a Zöldgazdaság 2023/24 kiadvány meghívott szerzői az adatszolgáltatások jelentőségéről beszélgettek a digitalizáció és az informatika előretörésének fényében. A beszélgetésben – Markó Csaba, a KSZGYSZ szakmai igazgatója moderálásával – részt vett Dávid Viktória, Sztruhár Imre, Hankó Gergely, Szebényi Tamás (Hungaricum Alkusz Zrt.), Sárosi Eszter (Net-Zero & ESG munkacsoport vezető). A beszélgetésben szóba került, hogy ugyan a papíralapú ügyintézés helyét átvette a digitális adatszolgáltatás, de ez egyre inkább folyamatos, sokszor felesleges adatgyűjtéshez, adatszolgáltatáshoz, adminisztrációhoz vezet. A különféle platformok, űrlapok hozadéka sokszor kétséges, az adatok nem összevethetőek. Szó esett a Zöldgazdaság kiadvány szakcikkeinek adat- és információhátteréről, de az is, hogy sokszor inkább adatmenedzsmenttel foglalkozunk, ahelyett, hogy az adatok mögött lévő folyamatokkal, a szakmai tartalommal, a tevékenységek jobbításával foglalkoznánk. Foglalkoztunk az egyre többeket érintő fenntarthatósági (ESG) jelentések és tanúsítások még nagyobb adatigényeivel (amely immár nem csak a saját, hanem az alvállalkozók és beszállítók adataira is kiterjed), Rövid tájékoztatót hallhattunk a január 1-től érvényes környezetvédelmi (valójában hulladékgazdálkodási) biztosítási kötelezettségekről és a hallgatók kérdései és hozzászólásai alapján megbeszéltük a szabályozás értelmezési lehetőségeit, beazonosítani a biztosítási szektor adatigényeit. Kiderült, hogy ez Európában is egyedülálló pénzintézeti termék. A biztosítók is külön felméréseket készítettek, hogy felkészüljenek a feladatra. Jelenleg négy biztositó nyújt a hulladékkal okozott kárra fedezetet, többen kiegészítő biztositást nyújtanak.

Gyűjtsünk adatot, de ne sokat és ne feleslegesen. Tudjuk, hogy mit miért mérünk és az eredményekből milyen következtetésekre juthatunk. Törekedni kell arra, hogy ezeket egyszerűsítsük, technikailag és reziliens módon, hogy valóban problémák megoldására használjuk fel, környezetbarát módon és célra.