Beszámoló az 5. európai iszapkezelési konferencia (ECSM) tapasztalatairól (2)

2019. október 7-9.
Liège Egyetem, Belgium

Az első ECSM- konferenciára 2008-ban került sor Liège-ben, a másodikra 2010-ben Budapesten a KSZGYSZ szervezésében.

 Ez volt az ötödik ECSM, 17 országból több mint száz résztvevővel, 30 előadással és 18 poszterrel. Hazánkat az ENQUA Kft részéről Dr. Zsabokorszky Ferenc, az FCSM részéről Kiss Katalin és Kassai Zsófia képviselte.

A konferencia az iszapkezelés és az erőforrás-visszanyerés stratégia aktualizálásával (EUREAU), valamint az olasz, a cseh és a magyar nézőpontokkal nyílt. Az ülésszakok ezután az iszapkezelés különféle aspektusainak kutatására irányultak, különös tekintettel a víztelenítésre, a rothasztásra és a szárításra.

 Az egyik szekcióban megvitatták a foszfor kérdését szennyvíziszap-kezelés során, a vas- és alumínium-foszfátok oldhatóvá tételét a szennyvíziszapban, több foszfor-visszanyerési folyamatot (ideértve több kísérleti vagy teljes léptékű folyamat eredményeit), valamint a visszanyert STRUVIT szabadföldi kísérleteit.

Az első napon alábbi két plenáris előadás jellemezte a konferencia súlypontját:

J.P. Silan, EUREAU Az iszapkezelés stratégiai szempontjai:

Európában közel 10 millió tonna / év szárazanyag tartalomra számított szennyvíziszapot állítanak elő, és mintegy 50% -át újrahasznosítják a mezőgazdaságban tápanyag visszapótlásra és talajjavító szerként, szinte mindig rothasztás és/vagy komposztálás után.

A mezőgazdasági újrahasznosítás lehetővé teszi a tápanyagok és a szén újrahasznosítását, a talajban és gátolja a talaj savanyodását.

Az EUREAU által megkérdezett szakértők több mint 40%-a azonban arra számít, hogy a mezőgazdaságban hasznosított szennyvíziszap mennyisége a jövőben csökkenni fog. 65% szerint a szennyvíziszapban lévő veszélyes szennyező anyagok nagyon fontos nyomást jelentenek. 60–80% szerint várhatóan növekszik a foszfor visszanyerése.

Jogi háttér:

A szennyvíziszapnak sajátos jogi háttere van, és csak akkor tekintendő hulladéknak, ha NEM kerül újrahasznosításra a mezőgazdaságban (EU hulladék keretirányelv és EU szennyvíziszap-irányelv). A hulladékokról szóló keretirányelv 2018. évi felülvizsgálata értelmében a szennyvíziszapot kizárják a „kommunális hulladékokra” alkalmazandó újrahasznosítási célokból.

Várható irányzatok:

Az EUREAU véleménye szerint a szennyező anyagoknak a forrásnál történő ellenőrzése kulcsfontosságú a szennyvíziszap-minőség fenntartása és javítása szempontjából, ezáltal lehetővé téve az újrahasznosítást. Másrészt a gyógyszerekre és a mikro műanyagokra vonatkozó esetleges növekvő határértékek kihívást jelentenek a mezőgazdasági újrahasznosításra. Ezért elengedhetetlen a különböző iszapkezelési és hasznosítási módszerek kombinálása, ugyanakkor figyelembe kell venni az energia- és a beruházási költségeket.  A következő teendőkre van szükség:

• A szennyező anyagok ellenőrzése a forrásnál• Az élelmiszerláncban található szennyezőanyagok tudományos kockázatértékelése• Új technológiák a szennyező anyagok eltávolításához• A biogáz termelés fejlesztése• A tápanyag-újrahasznosítás és az anyagok visszanyerésének fejlesztése

Ludwig Hermann és Chris Thornton, az ESPP (Európai Fenntartható Foszfor Platform) képviseletében vázolta azt, hogy a foszfor miért kritikus környezeti kihívás, és mennyire relevánsak az Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlődési céljai. (SDG); Összegezték a tápanyag-újrahasznosítás különböző módszereit, amelyek már ma is működnek teljes körű vagy ipari kísérleti szinten, és a következőkben foglalták össze:

• A kezelt szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása.

Jelenleg az EU szennyvíziszapjának körülbelül a fele mezőgazdasági területekre kerül, és a gazdák gazdasági és agronómiai okokból üdvözlik azt. De ezt a módszert fenyegetik olyan szennyező anyagokkal kapcsolatos aggodalmak, mint például a gyógyszerek vagy a mikro műanyagok, valamint a fogyasztók és az élelmiszeripar fogadó készsége.

• Biochar és HTC technológiák, pl- Hitachi-Zosen, Japánban a szennyvíziszap kezelésére szolgáló teljes méretű üzemét üzemelteti, és biochar előállítására.• STRUVIT előállítása műtrágyatermék céljából, amelyet az EU műtrágyatermékekről szóló rendelete alapján a STRUBIAS zárójelentésben elfogadásra javasoltak (minőségi kritériumok figyelembevételével) pl.: Crystal Green , NuReSys , Phosphogreen; Struvia

Foszfor kinyerése iszap elégetési hamuból: minőségi foszfáttermékek gyártása az ipari piacok számára (foszforsav, műtrágyák stb.), pl.: - EasyMining,  EcoPhos, Phos4Life.

A továbbiakban az előadásokat az alábbi szekcióban tartották:

Az iszapkezelés stratégiai szempontjai:

Itt egy magyarországi előadást is befogadott a szervező bizottság:

Zsabokorszky Ferenc Ligetvári Ferenc: A szennyvíziszap, mint energiaforrás.

Az előadás körvonalazta kommunális szennyvíz öntözéses hasznosításának tapasztalatait csak mechanikus előkezelés után különböző ültetvényekben. A folyamatos vizsgálatok nem mutattak káros nehézfém-anyagokat a termesztett növényekben.

Az öntözés előnyei csak mechanikusan tisztított szennyvízzel:

 A szennyvízben feloldott tápanyagokat teljes mértékben felhasználják. (Nincs tisztítási veszteség). Az élővizek: gyógyszer-, hormon-, xenobiotikum-, és mikro műanyag- szennyezésének kiküszöbölése. A szennyvíz tápanyagtartalmának újrahasznosítása az energiafűz ültetvényben becslések szerint 25 t / ha / év DM biomasszát eredményez. Az eredmények azt sugallják, hogy a szerves szennyezőanyagok a talajban lebontódnak ezt külföldi és hazai kutatási eredmények igazolják.

Foszfor visszanyerés iszapból labor kísérletek Foszfor visszanyerés kísérleti üzemek

A második napot ez a plenáris előadás nyitotta meg: Prof. Dilek Sanin: Új szennyező anyagok megjelenése és csökkentése az iszapban.

Szekciók: Iszap rothasztás, Iszap víztelenítés. Ebben a szekcióban hangzott el

Kiss Katalin előadásában Kassai Zsófiával közös beszámolója: Polielektorlit felhasználás optimalizálása centrifugánál az Észak- Budapesti szennyvíztelepen.

Sikeres előadásban elhangzott, hogy innovatív módszerrel: - valós idejű polielektolit adagolás szabályozás alkalmazásával - csökkent a polielektrolit fogyasztás, nőtt a víztelenített iszap szárazanyag tartalma összegségében 30 %-kal csökkent a víztelenítés költsége.

Ebben a szekcióban elhangzott még:

Steen Nielsen Gyökérágyas iszapvíztelenítés környezeti és gazdasági kiértékelését 30 éves tapasztalatok alapján.

A módszer lényege a fölös iszapot szigeteléssel ellátott náddal beültetett medencékben szikkasztással vízteleníti és mineralizálja. Több év alatt a végtermék föld jellegű talajjavító keletkezik.  Részletes vizsgálatokkal igazolja egyes szerves szennyezők lebomlását.

További szekciókban: Iszapszárítás illetve iszaphasznosítás szintén érdekes előadások hangzottak el.

A konferencia programja itt érhető el: https://events.uliege.be/ecsm2019/program/. egyes előadások PP anyaga nálam elérhető.

Összeállította:

Dr Zsabokorszky Ferenc
[email protected]