A KSZGYSZ roadshow a közelmúltban egy ércbányában folytatódott, hiszen tagvállalataink szakmai tevékenysége számtalan érdekes helyszínen zajlik, amelyek megismerését nélkülözhetetlennek tartjuk ahhoz, hogy kapcsolatrendszerünk révén újabb és újabb együttműködések kialakításánál bábáskodjunk. A nyár végén meglátogattuk a Nitrokémia Zrt. balafonfűzfői telephelyét, nemrégen pedig megtekinthettük a cég gyöngyösoroszi ércbányát és a Recsk I., Recsk II. bezárásával kapcsolatos kármentesítési munkálatait, azok – már látható eredményeit.
A GeoConnect Kft. ügyvezetője, Lonsták László, valamint a KSZGYSZ munkatársai, Bedő Károlyné és Markó Csaba vettek részt ezen a programon, ahol a gyöngyösoroszi objektumban Dr. Tamaga Ferenc műszaki vezető és kollégái tartottak előadást a mátrai bányászati területek ipari kármentesítéséről, a rekultivációról, az ipari szennyvíztisztító működéséről, melynek része a tájrendezés, a folyamatos monitoring , a fenntartás és a hasznosítás.
A gyöngyösoroszi ércbánya, amely 100 km hosszú vágat- és üregrendszert foglalt magába, több évszázados múltra tekint vissza, a XIV. századból származó tárgyi emlékek szerint. A nagyüzemi kitermeléshez a bánya feltárását a XX század elején az Urikányi-Zsilvölgyi Kőszénbánya Rt. végezte, majd az 1950-es évektől a Károly aknában szfalerit és galenit érckitermelés kezdődött, amely érceknek jelentős volt cink és ólom tartalmuk. Az ércek előkészítéséhez megépítették az ércdúsítót, és az 1960-as évek elején feltárták a mátraszentimrei telérágat, amelynek működését a minőségi problémák, vízsavasodás miatt leállítottak, majd 1985-ben le is zártak, az aknákat tömedékelték.
A 2004-ben kezdődött műszaki beavatkozást az indokolta, hogy az 130.000 m3-nyi vágat- és fejtésrendszerből a leszivárgó csapadékvíz, és a bányában fakadó vizek a mélyben érintkeztek a fejtési üregben lévő pirittel, amelynek a következtében a vizek elsavasodtak, és a savas víz a toxikus nehézfémeket kioldotta. A bányában így összegyűlt szennyezett vizek, amelyeknek kifolyása nemcsak akadályozott volt (omlások miatt), de ellenőrizetlen víznyomások is kialakultak, valamint a vízbázis veszélyeztetése is fennállt a kimosódó fémtartalom miatt. A felszínen rendezetlen meddőhányók, zagytározók maradtak a vízfolyások, a víztározók medrében és öntésterületükön.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény alapján olyan, a Miskolci Egyetemmel közösen kidolgozott bányabezárási koncepció született, melynek során az újranyitott bányában megkezdődhetett a sűrűzagyos tömedékelés, az ércfelületek elzárása az oxigéntől és a vizektől, a Károly altáróban a víz hosszútávú kivezetése, tisztítása és a bánya szakszerű bezárása, a megfelelő monitoring rendszer kiépítése mellett.
Ez azt jelenti, hogy a mátraszentimrei függőleges akna (340 m) és a Károly altáró (5,1 km) újranyitásra került és a 6 termelő szinten a csapásvágatok, vágatrendszerek feltárása, átdolgozása is megkezdődhetett. A munkálatokhoz szükség volt a teljes infrastruktúra kiépítésére, üzembehelyezésére (áram, levegőztetés, szállítás), a tömedékeléshez szükséges csővezeték kiépítésére és a bányafenntartási tevékenység folytatására 12-15 km hosszan.
A fenti jogszabályok értelmében itt is kötelező visszaállítani az eredeti állapotot, vagy a meghatározott, eredeti állapothoz közeli állapotot. Ennek során a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére is sor került, a felszíni vízkezelés műtárgyait kiépítették (víztelenítő és vízkezelő rendszer) és az I. és II. kazetta (meddőhányó rekultiváció) bezárása, fedése is megtörtént. A vízfolyások, zagy- és víztározók (Száraz-völgy, Bence-völgy) kármentesítésére, tájrendezésére, valamint Vízkezelő Üzem kialakítására is sor került.
Az üzemlátogatás a kötelező munkavédelmi oktatás és a megfelelő eszközök és a megfelelő ruházat felvételével kezdődött, majd a bányavonattal (4-5 km) a gyöngyösoroszi bányavíz-kezelőtől indulva beléptünk/vonatoztunk az ércbányába.
Itt megtekintettük a tömedékelés eredményét és az ebbéli – jelenleg is zajló munkálatokat – és a térképen látható (piros szaggatott vonal) útvonalon, a Károly altárót is megnézve, a harántvágat végét elérve eljutottunk a mátraszentimrei függőleges akna 1-es szinti rakodójához, a bánya legmélyebb pontjára. Innen a személyszállításra is használt ún. „bödön”-ben utazva , apránként feljutottunk a bánya külszíni területére, Mátraszentimrére.
Ezt követően vendéglátóink megmutatták a Recsk I. (Lahóca) rézércbánya rekultivált területét, ahol élet- és balesetveszélyes felszakadások, a külszínre nyitott bányavágatok, rendezetlen meddőhányók és savas bányavíz kifolyások okoztak szennyeződést. Ezt az állapotot kellett a hatósági kötelezéssel megszüntetni és teljeskörű tájrendezést végrehajtani.
A Recsk II. – színesfémérc védnevű bányatelekből - melyet 1961-ben tártak fel - nyert magminták itt, a helyszínen rendelkezésre állnak és bőséges információkat tartalmaznak a bánya esetleges további hasznosításához. E minták újraelemzése, a korszerűbb technikai eszközökkel talán újabb lehetőségeket tárhat fel, hiszen itt már 1970-től zajlott az ércesedés kutatása, melynek során 1456 méternyi kutatóvágatot, 7000 méter feltáró vágatot hajtottak ki, melyekről 1984-ben készült kutatási összefoglaló. A kutatásokat 1987-2000 között leállították, csak állagmegőrzés folyt, majd 2000-ben vízzel árasztották el az aknákat és a járatokat azzal a céllal, hogy a bányatelek jogfolytonosságának fenntartása biztosított legyen, minél kisebb költséggel rövid idő alatt termelésbe vonható legyen (a kőzetminták vizsgálatának eredményétől függően), és térség ércbányászati termelési kultúrája középtávon fennmaradjon.
Az alábbi két táblázat a Recsk II. bányatelken előforduló két érctípus ásványvagyonát tartalmazza, amely ércek térben elkülönülten helyezkednek el. A felső táblázatban a magasabb réztartalmú kalkopirites rézérc, az alsó táblázatban a cinkben gazdagabb polimetallikus érctípus ásványvagyon adatai vannak feltüntetve.
A jövőbeli tervek között szerepel a bányatelkek hasznosítása, a bányászati jog értékesítése, de a kiírt pályázatok, a privatizációs akciók eddig sikertelenek voltak.