Átállás a körforgásos gazdaságra – kerekasztal

Az elmúlt év végén a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége és az Európa Konzorcium Nonprofit Kft. a hazai kis- és középvállalkozások részére egy közös programot valósított meg az EU által társfinanszírozott  MOVECO Interreg projekt keretében. Az  „Átállás a körforgásos gazdaságra – első lépések” címmel. 

A projektben tíz Duna-menti ország 16 partnere vesz részt annak érdekében, hogy előmozdítsa a transznacionális együttműködést a lineárisból a körkörös gazdaságba való átmenet felgyorsítására. A projekt mottója: „A szemét az én kincsem” adta az ötletet, hogy a projekt kerekasztalbeszélgetésére – december 19-én – Budapesten, az FKF Nonprofit Zrt. XV. kerületi Szemléletformáló és Újrahasználati Központjában kerüljön sor, „Körforgásos Karácsony” címmel.

Az FKF Nonprofit Zrt. munkatársai bemutatták a létesítmény működését, a lakosság által ide beszállított, mások által itt kedvező áron megvásárolható, elvihető hasznos, értékes tárgyakat, eszközöket. Budapesten itt, Rákospalotán, valamint Pestszentlőrincen található ilyen létesítmény.

A Központ emeleti előadótermében folytatódott a program, ahol Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezetője köszöntőjében elmondta, hogy a nemzetközi – körforgásos gazdaság témakörben – szervezett konferenciákon szerzett tapasztalatai alapján elmondható, hogy e tekintetben „nem állunk rosszul”. Hiszen a magyar kis- és középvállalkozók szinte organikusan, szerény lehetőségeik közé szorítva is törekednek az anyagtakarékosságra, a termékek, eszközök körforgásban tartására, de ezt, ami annyira evidens számunkra a magyar gyakorlatban, nem tesszük közkinccsé, nem promotáljuk eléggé nemzetközi téren. Ezt szolgálja a MOVECO projektben való részvétel, amellyel a tagvállalatok és a többi kis- és középvállalkozás számára is segítséget kíván nyújtani a KSZGYSZ.

A kerekasztal moderátora, Hartay Mihály hulladékgazdálkodási szakértő elmondta, hogy a hazai jó gyakorlatok lehetnek még jobbak, és ehhez más országbéli tapasztalatokat is meg kell ismernünk, kapcsolatokat kell teremteni, illetve törekedni kell a rendszerszemlélet elfogadtatására és működtetésére. Ez olyan impulzusokat adhat, amelyek elősegítik a körforgásos koncepció mentén való gondolkodást. Ennek gazdaságélénkítő szerepe is van, üzleti érdek, ami érinti az önkéntes gyártói felelősséget, a felelős gazdálkodást, a hulladék képződésének megelőzését, a hulladékká vált anyagok, termékek elkülönített gyűjtését, újra-használatát, hasznosítását, a gazdaság körforgásába való visszakerülésük lehetőségeit.

Hangsúlyozta, hogy ez nem csak hulladékgazdálkodási kérdés: elsősorban gazdaságpolitikai (adó, innovációs és iparfejlesztést érintő K+F) kérdésekről beszélünk, amit folyamatában kell vizsgálni, és a körforgásos gazdaság kialakítását, működtetését akadályozó csomópontokat meg kell határozni, ezeket megoldani, egyszerűsíteni.  Az  OHT  (Országos  Hulladékgazdálkodási  Terv)  Országos Megelőzési Programja sok tennivalót sorol fel, végig kell nézni, hogy ebből mi valósult meg és mi nem. Ha nem, akkor miért nem? Ezek feltárása során ki kell derülnie, hogy kinek mi ebben a feladata. Első és legfontosabb, hogy minél tovább maradjon az anyag, a termék a gazdaság körforgásában. Csak utána beszélhetünk hulladékról, de ez most úgy tűnik, fordítva van. Erre kellene fókuszálni nagyban és kicsiben egyaránt.

A KSZGYSZ szakmai igazgatója, Markó Csaba is arra hívta fel a figyelmet, hogy az  EU körforgásos gazdaságra vonatkozó irányelvének  bevezetőjén sokan többnyire átlapoznak, holott a lényeg abban van. Ez pedig a gyártói felelősség erősítése, amiben értelemszerűen benne van a tervezés, az anyaghasználat, a tartósságra törekvés, a javíthatóság, a szavatosság, a korszerűsíthetőség. És itt a lényeg: komplexen, rendszerben és hosszú távon kell látni a gazdasági tevékenységet: a tervezést, a működést és az ezt kísérő externáliákat. A gazdaságirányitás feladata, hogy az ebbe az irányba való elmozdulást ösztönözze. A gyártó felelőssége pedig az, hogy mit gyárt, a fogyasztóé, hogy legyen tudatában annak, hogy mit, miért, mennyiért vásárol, mi a teendője akkor, ha valami meghibásodik, vagy ha már nincs szüksége valamire (jogismeret, tudatosság, szavatosság, garancia, stb.).

Márta Irén igazgató, a  Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért  képviseletében elmondta, hogy a negatív externáliák hatásainak csökkentése mellett a növelni szükséges a pozitív hatásokat. Azt mindenkinek meg kell vizsgálnia, be kell látnia, hogy ennek érdekében – saját helyén, vállalkozásában, funkciójában – mit tehet? Tisztázni kell, hogy miben van és lehet felelősségünk és ebben mi a feladatunk? Ennek világos és egyértelmű meghatározása személy szerint mindenki számára legyen fontos. Egy koncepciót részletekre lebontani nem könnyű feladat, de nem lehetetlen. Elmondta, hogy a BCSDH égisze alatt november 29-én közel 50 cég, intézmény együttműködésével létrejött a  Körforgásos Gazdasági Platform, amely ezt a célt szolgálja. A létrehozott Platform nyitott: egyetemek, cégek, szervezetek partneri jelentkezését várják az együttműködés, a kommunikáció érdekében.

Uhri László, az FKF Nonprofit Zrt. osztályvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a hasznosítás arányaira, összetételére vonatkozó adatszolgáltatás sem egységes az EU-ban. Ennek harmonizálására vannak törekvések, és az is igaz, hogy nagyobb nyilvánosság sokat segíthetne ezen. Tény, hogy a keletkezett hulladék 35 %-a tovább valóban nem hasznosítható, az csak lerakásra kerülhet. Budapesten a hasznosítható hulladék  jelentős része sajnos nem érkezik be, ami hiányzik a hasznosítói iparból, a gazdaság körforgásából, hiszen erőforrás, így jelentős potenciál rejlik benne. Az is tény, hogy növekednek a hulladék kezelésével kapcsolatos költségek, ezért is fontos lenne a körforgásos gazdaság koncepció térnyerése és következetes megvalósítása.

A Réthy fashion Kft. képviselője elmondta, hogy 6 éve működnek, igazi kisvállalkozásként elemi üzleti érdekük az anyagtakarékosság, a piacnövelés, a nyereség. A használt farmerruhák  anyagának újrafelhasználása egy speciális, trendi terméket eredményezett, de promóció, reklám nélkül nehéz piacon maradni, pláne bővülni. Divatot csináltak abból, ami a szemétbe került volna, de ezt az eltérítést méltányolni lehetne valamilyen – működést segítő - módon. A cég érdekelt mindenfajta együttműködésben, ami ebbe az irányba mutat.

Az egyik hozzászóló megerősítette, hogy a megelőzésre kell fókuszálni, át kell alakítani a gondolkodásunkat, keresni kell azokat a lehetőségeket, hogy együttműködések alakuljanak ki a termékek további használata, másodnyersanyagként való felhasználása érdekében.

Erre akár internetes – korrekt – adatbázis, börzefelület, chat-szoba is megoldás lehet. Olyan pályázati lehetőségek is kellenének, amelyek azt, azokat finanszírozná, akik ilyen együttműködést tudnának hosszú távon kialakítani, amelyek az anyagokat hosszú távon forgalomban tartanák (ipari szimbiózis).

Az Innovatext Zrt. képviselője jelezte, hogy jelenleg is közreműködnek egy textilipari partner- és anyagközvetítő informatikai fejlesztésben, amely az Interreg Central Europe ENTeR projekt keretében zajlik.

A Kerekasztalbeszélgetés többi résztvevője a továbbiakban saját tapasztalatait, javaslatait osztotta meg, illetve az asztalokra kihelyezett, biankó Ajándékutalványok használatát népszerűsítette, amelyekkel olyan figyelmességet, gesztusokat, törődést és szeretet is ajándékozhatunk bármilyen alkalomkor, ami garantáltan nem a kukában végzi...

Az is elhangzott, hogy a körforgásos gazdasághoz olyan gazdasági, pénzügyi szabályozás (adó, áfa, közteher, rezsi) kell, ami arra ösztönöz, hogy olcsóbb legyen, így megérje megjavíttatni bármit, mint eldobni és újat venni. Ehhez viszont megfelelő humán erőforrás – oktatás, szakképzés – is szükségeltetik. Ezek hiányában – rövidtávon – sajnos még mindig olcsóbb a hibásat kidobni, és újat venni, ami azt jelenti, hogy az anyag elvész. Holott kedvező közgazdasági környezettel és  esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe véve – ezzel a szemlélettel munkahelyeket is lehetne teremteni.

Kriza Máté, a Körforgásos Gazdaságért Alapítvány  elnöke kapcsolódó hozzászólásában elmondta, hogy határozottan úgy véli, mintha már működött volna nálunk egyszer a körfogásos gazdaság, még mielőtt így hívtuk volna: ő is javíttatott már pl. esernyőt. A résztvevők is sorban felidézték azokat a tárgyakat, amelyeket nem kidobtak, hanem javítás után ismét használtak: öngyújtó, lámpa, rádió, cipő, ruha… Ezekből az emlékekből is kiviláglott, hogy az erőforrásokat értékként kell kezelni és körforgásos rendszerbe kell szervezni: ne az erőforrást sújtsa az adó, a gazdasági folyamatokba történő visszavezetést pedig ösztönözni kell. Ami ilyen az legyen a trendi (lásd Réthy fashion), az legyen a mérce. Sürgető a lépésváltás, mert az idő múlik. Törekedni kell arra, hogy a jogszabályok ne hátráltassák a természetes, a fenntarthatóságot szolgáló körforgásos gazdasági folyamatokat, hanem ösztönözzék, így a nyereségesség és az erőforrásgazdálkodás környezetbarát módon megvalósulhatna.

A kerekasztalbeszélgetés végén Hankó Gergely ügyvezető megköszönte a résztvevők aktivitását és felhívta a figyelmet a MOVECO projekt honlapjára,  https://danube-goes-circular.eu/ ahol a regisztrációt követően (jelszó érkezése után) a felület az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

• Online piactér, ahol lehetőség van másodnyersanyagok kínálatára és keresésére (Marketplace)
• Nemzetközi partner-keresés vállalkozások és K+F szervezetek számára (Collaboration /Find a Partner)
• Tájékozódás finanszírozási forrásokról (Toolbox /Financing Tools /Match-making tools; és
• Toolbox /Financing Tools /Funding Instruments and Programmes )
• Együttműködés, ötletek, párbeszéd : közös fórum, platform, ahol a többi regisztrált cég esetleg megoldást kínál, illetve megoldást lehet javasolni valaki más problémájára (Collaboration /Ideas and Discussions)
• képzési anyagok (Toolbox /Qualification Programme)