FISSAC Fórum – II. Építési és bontási hulladékok a körforgásban és az ipari szimbiózisban - összefoglaló

A FISSAC projekt II. eseménye 2019. június 20-án az FKF Zrt. XV. kerületi Szemléletformáló és Újrahasználati Központjában valósult meg a Geonardo Kft., The Circular Point és a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szervezésében, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) és a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség szakmai támogatásával.

A fél napos fórum és egyeztetés egy őszi országos konferencia előkészítő eseménye volt, ami a főbb témák meghatározását és körbejárását tűzte ki célul.

Az alábbiakra kerestük a választ:

Melyek a körforgásosság felé történő elmozdulást jelenleg gátló hazai tényezők?

Miért fontos felkészülnie a vállalatoknak a körforgásos gazdaságra?

Miként nyújthat az ipari szimbiózis megoldást a hazai érintettek, szereplők számára?

Megvitatásra kerültek az építőipari vállalkozások közötti együttműködési lehetőségek, az építőanyagok körforgásban tartásának módszerei, az információcsere és a kapacitásépítés, az oktatás és a kutatás jelentősége, a kitermelők, a feldolgozók és a felhasználók közötti építési-bontási értékláncra épülő kapcsolati háló kialakítása, a más ágazatokkal kialakítható kapcsolatok előnyei. Mindezek kapcsán szóba kerültek a megvalósítás eszközei is, a jogi, gazdasági és technikai feltételek és igények, szemléletbeli változtatások.

Kriza Máté, a Circular Point igazgatója és a fórum moderátora röviden ismertette a fórum céljait, és bemutatta a diskurzus indítóként elhangzó prezentációk előadóit..

A házigazda részéről Palásti László, az FKF Nonprofit Zrt. osztályvezetője beszélt az Szemléletformáló és Újrahasználati Központról, mint autentikus rendezvényhelyszínről. Az építési és bontási hulladékok területén az FKF Zrt. a lakossági szektorra fókuszál, a kisebb átalakítások, átépítések hulladékait várják a főváros erre felkészített hulladékudvaraiban.

Balázs Katalin, a Geonardo Kft. projektmenedzsere bemutatta a FISSAC Projektet, amely 26 partner részvételével zajlik 2015 és 2020 között. A projekt az építő- és a bontóipar ágazati szereplőit tömöríti az értéklánc minden szintjén, annak érdekében, hogy kifejlesztésre kerülhessen egy olyan, az ágazat szempontjából kulcsfontosságú információk hatékony cseréjét növelő módszertan, valamint e módszertanon nyugvó szoftver platform, ami nem csak közvetlenül képes támogatni az ipari szimbiózis hálózatokat, hanem módjában áll helyi, illetve régiós szinten életre hívni a korábban máshol már alkalmazott és bevált jó gyakorlatokat is.

A konzorciumban számos, különféle profillal rendelkező partner vesz részt:

• általános kivitelezői, illetve mérnöki/építésügyi vállalatok
• non-profit kutatóintézetek
• KKV-k különféle fenntartható tevékenységekkel kapcsolatos háttérrel
• hatóságok
• gyártó és egyéb energia-intenzív ipari tevékenységet folytató vállalatok
• szabványosítási és hitelesítő szervek
• helyi és régiós szinten jegyzett, hasznosítással/fenntartható nyersanyag gazdálkodással foglalkozó szervezetek

A FISSAC projekt célkitűzésekben megfogalmazódó problémakör:

Az európai erőforrás-igényes iparágak – mint például a cement-, a kerámia-, a vegyi anyag-, az ásványi anyag-, a színesfém- és az acélipar, a gépipar és az építőipar – nagy mértékben függnek az erőforrásoktól (energia, nyersanyagok és víz), amelyeknek 20-30%-a jelenleg importból származik. Egyértelmű és sürgető az igény az emberi jólétet és az erőforrás-felhasználást egymástól szétválasztó, a fenntarthatóságot és versenyképességet együttesen növelő fejlesztésekre. Az EU-27-ben a hulladékok hasznosítási aránya kisebb, mint 40%. Hiányoznak azok a megoldások, üzleti és gazdasági modellek, politikai eszközök, oktatási és kommunikációs stratégiák, amelyek segítenék és ösztönöznék a feldolgozóipart a hatékonyabb hulladékgazdálkodásra, az ágazatok között átnyúló technológiák alkalmazására, ideértve az ipari szimbiózist is.

A FISSAC tudományos szakmai céljai:

• hozzájárulás a hulladék másodnyersanyaggá történő alakítását érintő innovatív technológiai folyamatok kialakításához,
• költséghatékony, új építőipari termékek kifejlesztése az elsődleges nyersanyagok teljes vagy részleges kiváltása érdekében,
• igazolja az új, öko-innovatív termékek felhasználásának folyamatait (pre-)ipari szinten,
• demonstrálja az új megoldásokat 5 esettanulmányban a teljes ipari szimbiózis ellátási láncot figyelembe véve,
• integrált ipari szimbiózis menedzsment szoftver eszközt fejlesszen ki életciklus elemzési és térinformatikai támogatással.

A bemutatott 5 esettanulmány öko-cement, zöldbeton, pórusbeton, fali és porcelán öko-csempék előállítására fókuszált.

A projekt fontos célja, hogy bevezesse az ipari szimbiózis modelljét. Ennek érdekében kifejlesztik a FISSAC Szoftver Platformot, amelynek használata lehetővé teszi majd:

• az életciklus elemzést,
• a nyersanyagok és az energia áramlásának vizsgálatát,
• a többcélú optimalizálást,
• diagramok készítését és a képi megjelenítést,
• a környezeti hatások és költségek összefüggéseinek megértését,
• az innovatív körforgásos gazdaság és az ipari szimbiózis indikátor alapú értékelését,
• az ipari szimbiózis kapcsolatok hálózatának megjelenítését.

A hazai fórumsorozat célja, hogy szakmai találkozók szervezésével és jó gyakorlatok bemutatásával indítson párbeszédet az építő- és bontóipari szereplők, a jogalkotók és a tudományos élet szereplői között, annak érdekében, hogy közös gondolkodással segítse elő az ágazatot érintő összetett kihívások jobb megértését és az azokra adott válaszok könnyebb meghozatalát.

Viszlay Zsuzsanna, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. projektmenedzsere a hazai és nemzetközi ipari szimbiózis tapasztalatokról számolt be a résztvevőknek. Az International Synergies módszertanára alapított projektek egész sorát valósította már meg az IFKA Zöld Gazdaság Csoportja. Kezdődött a Nemzeti Ipari Szimbiózis Projekttel (NISP), ami a kihívást jelentő hulladék anyagokkal és azok feldolgozási lehetőségeivel foglalkozott.

Jelenleg két ipari szimbiózis témájú projekt fut a szervezetnél: a TRIS célja a szakpolitika-fejlesztés, míg a CIRCE 2020 technológiai megoldások keresését és szemléletformálást céloz.

Építőipari vonatkozású jó gyakorlatként említett meg néhány példát az Egyesült Királyságból: autópálya építést, amelynek során a töltés kialakításához 80.000 tonna öntödei homokot használtak fel; a Cambridgeshire-i irányított buszpálya konstrukcióját, amelyben – a NISP segítségével – 18.000 tonna gumiabroncs hulladékot használtak fel, ezzel 60.000 tonna töltőanyag felhasználását kiváltva. Hazai jó gyakorlatként a Klinterra Kft. által alkalmazott szelektív bontást említette: az ebből származó másodlagos nyersanyagok további előkészítést követően egy Vértessomló és Majk között épült turisztikai út alapjába kerültek beépítésre.

Petrovszki Krisztián, a Clean-Way Kft. ügyvezetője bemutatta a KSZGYSZ Építési-bontási hulladék Munkacsoportjának működését és tapasztalatait.

Kiemelten fontosnak tartja az érintettek bevonását és motivációjuk megértését, mert az egyes szereplők között ellenérdekek is mutatkoznak: bányászok, szállító cégek, építészek, tervezőirodák, generálkivitelezők, hulladékos bontó, szállító, és hasznosító cégek, kormányhivatalok, minisztériumok.

Hazánkban az utóbbi években folyamatosan emelkedik az építési-bontási hulladékok mennyisége, ellentétben a települési hulladékkal. 2018-ban már kb. 8 millió tonna ÉBH keletkezett, amiből 780.000 tonna hulladékot a Clean-Way hasznosított.

„A bontás mentén keletkező hulladékok hasznosításához az kell, hogy olyan hasznosító cégek dolgozzanak rajta, akik független szakértők által ellenőrzött folyamatok és engedélyek mentén különválasztják az anyagokat már a folyamatok elején, és ennek megfelelően, a másodnyersanyag minősége alapján kerül felhasználásra az anyag, meghatározott célokra, termékek előállítására.” – vallja a szakember.

A moderált közös gondolkodás és beszélgetés során többször előkerült a jogszabályi környezet rendbe tételének sürgető feladatai. A résztvevők között voltak egyetemi oktatók, hulladék feldolgozók, minősítők, építészmérnökök, közszolgáltatók, akik a fórum beszélgetése során meghatározták a legfontosabb témákat, amelyeket a FISSAC őszi konferenciája fog részleteiben tárgyalni.

• Technikai kihívások, kutatás és innováció, legjobb gyakorlatok megosztása: tervezés, termékek és anyagok, épületüzemeltetés, bontás/újrafeldolgozás, értéknövelő hasznosítás, ár/távolság arány, minősítés – a tanúsítás elengedhetetlen, a tervezők legújabb szabványokkal kapcsolatos ismeretei nem elég aktuálisak.
• Oktatás, kutatás, szemléletformálás: szakmérnöki szinten kellene újrahasználati/környezetvédelmi szakmérnököket képezni, akik segítik az építészek és a műszaki ellenőrök munkáját. Felsőoktatási képzésnél már figyelni kell, hogy az anyagok jellemzésénél szó essen az egyes anyagok környezetre kifejtett hatásairól, beépíthetőségéről.
• Szabályozás és finanszírozás: építési és bontási hulladékok feldolgozásához célzott támogatások biztosításának szükségessége. Az alacsony lerakási járulék nem segíti elő a hasznosítást.
• építészkamarák, építészek, kivitelezők, bontáskivitelezők meghívása a rendezvényre.

A Fórum zárásaként Kriza Máté bemutatta a Circular Point tevékenységét. Feladatuk a vállalatok átállásának segítése a lineáris gazdasági modellről a körforgásosra.

Rögzítette, hogy az őszi FISSAC konferencia a fórum kijelölt témáival kerül megrendezésre, 2019 őszén, Budapesten.

A program végén a résztvevők Palásti László vezetésével megtekintették a Szemléletformálási és Újrahasználati Központ újrahasználati részlegét, valamint a hozzá kapcsolódó hulladékudvart.